Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-17 / 13. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 17. Fókuszban: állati vírusok az emberben 3 A Délkelet-Ázsiában pusztító, szárnyasokat megtámadó kór került a WHO érdeklődésének homlokterébe A madárinfluenza alattomosabb Mentik a szárnyasaikat a vietnamiak (ČTK/AP-ýelvétel) A madárinfluenza, amely több ezer állatot fertőzött meg Ázsiában, veszélyesebb lehet az emberre, mint a SARS. Az Egészség- ügyi Világszervezet feltételezése szerint Vietnámban ez a betegség már több ember halálát okozta. ÖSSZEFOGLALÓNK ✓ Szakértők szerint a madárinflu- enza akkor lehet veszélyesebb az atípusos tüdőgyulladásnál, hogy ha a vírus mutánsa elteljed az emberek között. Az Egészségügyi Világszervezet fülöp-szigeteki regionális irodájának szóvivője azt mondta: ha a madárinfluenza vírusa egy szokásos influenzavírushoz kapcsolódik, akkor széleskörű veszélyt jelenthet, és nagyobb halálozást okozhat, mint a SARS. A WHO feltételezése szerint a madárinfluenza a napokban tíz gyermek és egy felnőtt halálát okozta Vietnámban. Szakértők megjegyzik, hogy legalább három esetben a kór azután jelent meg, hogy az elhunyt emberek beteg állatokkal kerültek kapcsolatba. A madárinfluenza az utóbbi időben csak Vietnámban eddig mintegy 800 ezer csirkét fertőzött meg, de megjelent Dél-Koreában is, ahol eddig kétmillió csirkét és kacsát különítettek el. A madárinfluenza feltűnt Japánban is, ahol majdnem nyolcvan évvel ezelőtt észlelték legutóbb a megbetegedést. Idén az ország nyugati részén lévő Jama- gucsi körzetben jelent meg a csirkeinfluenza, ahol most széndioxid túladagolással ezerszámra fojtják meg a csirkéket, tetemeiket pedig egy közeli erdőben elégetik. Tájainkon veszélytelen A hazai fogyasztóknak nem kell félniük attól, hogy a boltokban esetleg madárvész-fertózött baromfit vennének, a távol-keleti specialitásokat kínáló vendéglőkben ellenőrizetlen eredetű szárnyasokat tálalnának - állítják a szlovák szakhatóságok. Szlovákiára ugyanis 2003 óta ugyanazok az állat-egészségügyi behozatali szabályok vonatkoznak, mint az EU-ra. Ebből kifolyólag a távolkeleti baromfiimport csak a fertőzésmentes Tájföldről engedélyezett. Azokból az országokból pedig, ahol a közelmúltban ismét felütötte a fejét az emberre is veszélyes madárbetegség, korábban sem importáltunk szárnyasokat. Ezek ugyanis már régebben nem felelnek meg az állategészségügyi feltételeknek. Martin Chudý, az Állat-egészségügyi Felügyelet szóvivője lapunknak elmondta: A kínai baromfi-behozatal Szlovákiában 2002-ben állt le, ugyanakkor nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy az importstop elrendeléséig behozott mennyiség elfogyott-e már, vagy vannak-e még valamelyik hazai hűtőházban kínai „számyaskészle- tek”. Ha maradt is valami a fagyasztókban, annak elfogyasztása veszélytelen, hangoztatta a szóvivő rámutatva arra, hogy a szakértők minden egyes szállítmányt külön ellenőriztek, (o-o, gyor) Az eddigi vizsgálatok szerint az influenzavírus eredeti természetes gazdája a víziszárnyas, főként a kacsa Embert is fertőzhet a baromfipestis ÖSSZEFOGLALÓNK A klasszikus baromfipestisnek vagy „Newcastle-betegségnek” nevezett madárinfluenza kórokozója az emberi influenzát okozó vírushoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Levegőben terjed, néhány napos lappangási idő után fejti ki hatását a madarakra. Embert is fertőzhet, sőt, a kórnak Hollandiában tavaly volt egy emberáldozata is. Halála után egy állatorvos tüdejében azonosították a madárinfluenza vírusát. Hollandiában tavaly több mint 25 millió szárnyast, főleg csirkét és tyúkot pusztítottak el. A szigorú óvintézkedések ellenére később Belgiumban is felütötte fejét a betegség. Ott 2,3 millió szárnyast öltek le, Németország északi tartományaiban nyolcvanezret. Korábban Olaszországban is diagnosztizálták, ott 2000-ben 13 millió madarat érintett. Olasz kutatók a madárinfluenza terjedését vizsgálva rámutattak, a világ számos táján a baromfiipar rendkívül hirtelen növekedett, „félig vertikális integrációkat” kialakítva. Gyakori hibaként jelölték meg, hogy a rendszerhez tartozó egységek ellátásának térbeli megoszlása nincs megtervezve és az egyes üzemek között a szükségesnél gyakoribb a felesleges közvetlen érintkezés. Nagyon gyakran takarmányszállítók ugyanazon a napon számos telepet látogatnak végig, nem veszik figyelembe, milyen állatfajokat tartanak az adott telepen, ezáltal a biológiai és higiéniai megelőző intézkedéseket felületesen tartják be. Madárinfluenzák Úgy tűnik, hogy a sertés mellett és nagyrészt azzal összefüggésben a madárvilág az influenzavírusok fenntartásában, változásában fontos szerepet játszhat. A madarak, elsősorban a kacsák ebből a szempontból az utolsó negyed évszázadban kerültek az érdeklődés homlokterébe és az ezzel kapcsolatos járványtani, mikrobiológiai, molekuláris biológiai adatok is megerősítették a valószínűséget az influenzaláncban. Az eddigi vizsgálatok szerint az influenzavírus eredeti természetes gazdája a vízis- zámyas, főként a kacsa, amit a gyakori tünetmentes fertőzéssel és az élet vízi eredetével magyaráznak. A vírus elsősorban a vastagbélben szaporodik. A béltartalommal a vízbe ürített vírusokat azután csőrön keresztül veszi fel a másik állat, a rövid szaporodási ciklusok így válnak végtelen sorrá. Egyes nagy madárpopulációjú tavak vizéből rendszeresen kimutattak influenzavírusokat. A kórokozó és a gazdafaj kapcsolata évmilliók alatt szelídülhetett szinte együttéléssé. Ugyanis feltételezik, hogy a ma létező 8 500 madárfaj mintegy 100 000 milliós egyedszámából az egyik legősibbek a vízimadarak (Ansertformes: kacsa, lúd), s azok létezése 105 millió évre tehető, szemben a síksági madárfajok mintegy 50 millió évével. Ha ezzel összehasonlítjuk az emberré válás mintegy 1-3 millió évét, a cromag- noni 40 000 évével, talán érthetővé válik az ember különös fogékonysága. Az észak-amerikai Nagy-tavak vidékének vizsgálatai is a vízis- zámyasok fontos szerepét bizonyítja bizonyos évszakokban, de Távol- Keleten, Ázsiában, főként Dél-Kínában egész évben bőséges lehetőség van a vírus fennmaradására A dél-kínai vidékeken a háziasított kacsa megszámlálhatadan mennyiségben úszkál a rizsföldeken, annak vizét „vírus-levessé” alakítva. A klórmentes 22 fokos vízben a kórokozó akár 4 napig is fertőzőképes marad, (gyor, tanyi) Megtalálták a SARS vírushordozóját A pálmasodró a fő felelős ÖSSZEFOGLALÓNK Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatói bizonyítékokat találtak arra, hogy a cibetmacskák terjesztik Kínában a SARS-vírust - írja a BBC News. A kórokozó nyomait megtalálták több állat ketrecén. A WHO kutatócsoportja megtalálta a SARS nyomait egy északkínai étteremben, ahol egy fertőzött férfi dolgozott korábban. A kórokozó nyomait azokon a ketreceken találták meg, amelyekben a cibeteket tartották az étteremben. A WHO szakemberei szerint kétségtelen, hogy a kínai betegek a cibetektől kapták el a betegséget. Azt azonban egyelőre nem tudják, hogy milyen módon terjed át az állatokról az emberekre a kórokozó. A kínai hatóságok először 10 napja vetették fel, hogy a vírust a cibetek terjeszthetik, ezért elrendelték több mint 4 ezer állat levágását is. A WHO akkor arra figyelmeztetett, hogy az állatok lemészárlása elhamarkodott lépés. A mostani eredmény azonban a kínai hatóságokat igazolja. A cibetvédők reményei Kínai állatvédők abban reménykednek, hogy az atípusos tüdő- gyulladás (SARS) megbetegedésekkel összefüggésbe hozott ci- betmacska-féleség végképp eltűnik az étlapról. Egyes aktivisták ezen felül azt is szorgalmazzák, hogy az állatokat leölésük helyett egyszerűen engedjék szabadon. Szerintük ugyanis attól nem kellene tartani, hogy e vadon élő cibet- macska-félék fertőznének meg embereket, hiszen ezek a félénk, éjszaka aktív állatok, ha egyetlen embert is meglátnak, hanyat- homlok menekülnek. Ennek a cibetmacska-félék közé tartozó kis állatnak a pontos neve álcás pálmasodró (Paguma larvata). 80 centiméter hosszúra is megnőhet, amiből a farka 45 centi- méteres, súlya pedig 2 és 5 kilogramm között mozog. De meghízhat akár 11 kilogrammosra is. Apró állatokkal és gyümölcsökkel táplálkozik, ovális, csíkos pofácskája pedig a menyétére emlékeztet. Közvetlen bizonyíték arra, hogy a járvány erről az állatra terjedne át az emberre, valójában nincs. A tudósok csak azt állítják, hogy hasonlóság van a legújabb, állítólag SARS-betegnél felfedezett corona- virus és aközött, amit e cibetmacs- ka-féleségnél találtak, pontosabban annak ketrecén. Ezért viszont nagyon is elképzelhető, hogy a kórokozó mégis csak erről az állatról terjedt át az emberre. De jegyezzük meg, nem konkrétan a cibet- macska, hanem rokona, az álcás pálmasodró a vírushordozó. A hazánkban működő, távolkeleti specialitásokat kínáló vendéglők is csak ellenőrzött hazai vagy importhúst dolgozhatnak fel. Az importált állat vagy hús szigorúan engedélyköteles - válaszolta Martin Chudý, az Állategészségügyi Felügyelet szóvivője kérdésünkre, vajon megtörténhet-e, hogy valaki nálunk a Kínában ínyencfalatnak számító cibet macskát kér és kap tányérjára. Az elmúlt napokban mindössze egy új SARS-esetet találtak Dél-Kínában. Távol azoktól a területektől, ahol a másik két SARS-gyanús beteget regisztrálták. Bár a vírus nem terjedt el, hongkongi kutatók szerint a mostani megbetegedéseket okozó vírustörzs veszélyesebb lehet, mint az, amelyik 2003-ban közel 800 ember halálát okozta világszerte. (o-o, mti, gyor) Álcás pálmasodró -ez az aranyos pofa életveszélyes (Képarchívum) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, ESŐ, -1-3 FOK TUNISZ KIJEV -7 ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 07.38-kor - nyugszik 16.26-kor A Hold kel 02.48-kor - nyugszik 12.05-kor A Duna vízállása - Pozsony: 460, apad; Medve: 450, apad; Komárom: 370, apad; Párkány: 320, apad. Országszerte borult lesz az égbolt, gyakori esőzésekkel, 900 méter felett havazással. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és 3 fok között alakul, a hegyekben -2 fok körüli hideg várható. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála -2 és -6 fok közé süllyed. Holnap enyhén felhős égbolt várható, délkeleten és északnyugaton csapadékra, leginkább havazásra számíthatunk, máshol viharos széllel számoljunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és 2 fok között alakul. A mai időjárás főként a mozgásszervi, reumatikus betegségekben szenvedőket viselheti meg. Erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régi sebek helyén. Gyakori lehet a hátgerincbán- talmak miatti fejfájás, ami az alacsonyabb vémyomásúakat is gyötörheti. Asztmás eredetű légúti betegségek tünetei ugyancsak jelentkezhetnek, emésztési zavarok is felléphetnek. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak leszünk. Holnap kedvezőbb hatásokkal számolhatunk.
