Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-16 / 12. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 16. IZVILÁG 13 Családi ünnepek, vendégségek alkalmával az emberek leginkább a konyhában gyűlnek össze Harmónia a tűzhely körül Ha néhanapján barátnők­höz, rokonokhoz látoga­tok, nem szeretek „ünne­pélyesen” üldögélni a nap­paliban, annál inkább a konyhában. Számomra a konyha fogalma a mai na­pig egyet jelent a szeretet­tel, melegséggel, a bizton­sággal, kényelemmel. Ta­lán ezt az érzést még gyer­mekkorunkból hoztuk ma­gunkkal. MÉRI MAGDOLNA A régebbi időkben általában a konyha volt az otthoni élet köz­pontja. A család a konyhában gyűlt össze, hogy a napi munka után megbeszéljék mindennapi ügyes-bajos dolgaikat. Általában a konyhában beszélgettek, mele­gedtek, amíg a vacsora elkészült. Azt is megfigyeltem, hogy csalá­di ünnepek, vendégségek alkalmá­val az emberek leginkább a kony­hában gyűlnek össze. Az az érzé­sem, hogy ez a jelenség az elmúlt gyermekkor kellemes, szeretettel teli konyhai élményeinek tudat alatti felidézésével hozható kap­csolatba. Nézzük ezt kissé „tudo­mányosabban” a feng shui elmélet szerint, mely abból indul ki hason­lóan a kínai orvosláshoz, hogy nemcsak az emberi testben, hanem a minket körülvevő térben is éltető energia, esi kering. A bennünk, va­lamint a környezetünkben levő energiák szorosan összefüggnek egymással, állandó körforgásuk ré­vén. Ha pedig bármelyikben zavar keletkezik, diszharmóniát okoz. Ennek a teóriának az alapján, ha az ember megfelelően táplálkozik, és egészségesen él, akkor szervezeté­nek energiapályáin zavarmentesen áramolhat a esi. Ez vonatkozik a környezetünkre is, amelyben élünk. Ha a térben elegendő ener­gia van, és akadálytalanul kering­het, akkor érezzük is a pozitív ha­tást, és szívesen tartózkodunk ott­hon. Ha pedig az energia akadá­lyokba ütközik, vagy elfolyik, akkor bizony igencsak rosszul érezzük magunkat. Ez esetben hasznos, ha a feng shuihoz folyamodunk. Vegyük hát jó alaposan szem­ügyre saját konyhánkat, és vizsgál­juk meg, hogy mit kellene rajta vál­toztatnunk. 1. ) A konyha lehetőleg legyen nagyon barátságos, világos és szel- lős, hogy rengeteg jótékony csit vonzhasson. A konyhában különö­sen fontos a esi egyenletes, zavarta­lan áramlása. 2. ) Ha ablakos a konyhánk, szá­raz virágok helyett tegyünk szoba­növényeket az ablakba, az asztalra mindig helyezzünk vágott, vagy va­lamilyen cserepes virágot. 3. ) A konyha megvilágítása le­gyen kiváló és keltse a tágasság érzését. Mivel pedig a konyha a család jómódját befolyásoló hely, sok fényre van szükség a lehető legtöbb esi beáramlásának a biz­tosítására. Ha a konyha sötét, ho­mályos, senki sem tartózkodik so­káig szívesen benne. 4. ) Hiába tágas és világos vi­szont, ha ott felfordulás uralkodik, az összevisszaság igencsak blokkol­ja az energiákat. Érdemes tehát a zsúfoltságnak véget vetni. 5. ) E helyiségnek még az elhe­lyezkedése is hatással van a család életére. Ha a bejárati ajtón belépő családtagoknak azonnal a konyha ötlik a szemükbe, többnyire szíve­sen étkezhetnek otthon. 6. ) A szakácsnak legyen ele­gendő helye a tűzhely körül a fő­zéssel kapcsolatos munkákhoz. Aki ha főz, korlátozva érzi magát, az bizony kihat az étel minőségé­re is. Világos színű falakkal, sok fénnyel megoldható a szűkösség­érzet. 7. ) Fontos, hogy igazi harmóniát teremtsünk az öt elem - tűz, víz, föld, fa és fém — között. A tűz és a víz mint tudjuk ellentétes elemek, ezért aztán nem szerencsés, ha a tűzhely és a mosogató egymással szemben helyezkedik el, mert így ellentétes energiákat termelnek. Egyensúlyozzuk ezeket fával, vala­mint a színes törlőkendők, függö­nyök - az öt elemmel összhangban - ugyancsak gyengíthetik a kony­hában fellelhető ellentétes negatív energiákat. 8. ) Aki főz, látnia kell mindenkit, aki belép ebbe a helyiségbe, anél­kül hogy negyvenöt fokos szögnél jobban elfordítaná a fejét. Megol­dást jelenthet egy tükör is, ami for­golódás nélkül lehetőséget nyújt aj ajtóra pillantani. 9. ) Tartsunk otthon sok élelmi­szert, ez ugyanis a bőség látszatát kelti. 10. ) Tegyünk ki szeretteinkről különféle fotókat, ezek szintén nagymértékben fejlesztik a pozitív energiákat. Felsoroltunk néhány útmutatót, amely nem biztos, hogy mindjárt azonnali eredményeket hoz, de a régóta húzódó problémáknak már a pozitív elmozdulása is jobbá teszi életünket. Az energia szabadon áramlására mindenkinek nagy szüksége van. Alakítsuk hát lehetőség szerint ki úgy a konyhánkat, hogy javára és örömére váljék az egész családnak, valamint a hozzánk ellátogató ba­rátok, rokonok számára is kellemes élményt jelentsen. ÉTELTÖRTÉNELEM Élvezetes leírása az jó magyar ételeknek - 33. VALÓDI MAGYAR SZAKÁCSKÖNYV Az 1800-as évek végén jelent meg Zilahy Ágnes szakácskönyve, melynek receptgyűjteménye iz­galmas kalemdot jelenthet a ma háziasszonyának. Amellett, hogy változatos főznivalót talál benne, kortörténetnek is igen érdekes. Ebből olvashatnak szemelvénye­ket korhű nyelvezetben és helyes­írással. Az angol sült Ez a pecsenye annál jobb, men­nél nagyobb tömegben készül. Ve­gyünk tehát legalább 3 kilo- grammnyi szép marha pecsenyét. Az angol sülthöz legczélszerübb a hátszint, a rostélyost vagy a virá- gos-taiját használni. Miután a húst jól megmostuk és megsóz­tuk, hintsük be apróra törött bors­sal. Egy mély lábasba tegyünk egy kanálnyi zsírt forrni. Mikor na­gyon forró a zsir, az elkészített pe­csenyét akkor tegyük bele, de vi­zet ne öntsünk reá, hanem fedjük be azon szárazon és hagyjuk a jó erős tűzön párolódni. Ha mégis nagyon sülne a zsir, és majdnem égni kezdene, akkor a hús alá tölt­sünk egy pár kanál vizet, nehogy megfüstösödjék. Ezt a húst gyak­ran kell forgatni, hogy minden ol­dala ropogósra süljön. Ha jó két óra hosszáig gondozva sütjük, ak­kor elérjük azt, hogy a hús egé­szen puha lesz és a felvágáskor csaknem véres lé ömlik ki belőle. Szép széles szeletekbe vagdaljuk és hosszú tálba rakjuk. Az angol sültet kapart tormával és pirított burgonyával adjuk; mustárt is te­gyünk mellé. A marhahús tejfeles mártással Két kiló felsár pecsenyét te­gyünk megmosva és sózva egy nagy lábasba, továbbá egy befe­dett lábasban, kanálnyi zsírban rakjunk zellert petrezselyem­gyökeret, vereshagymát, borsot, 2 szem szegfű szeget, egy pohár eczetet és egy pohár vizet; hagy­juk főni 2 óráig. Ha a pecsenye puha lett, a zöldséget törjük át szitán és habarjunk bele 2 deczi tejfelt, egy kávés kanál liszttel, egy kávés kanál ezukor-port; to­vábbá kevés eczetet is tegyünk még bele. E mártást öntsük a fel­vagdalt pecsenyére; főzzük fel együtt pár perczig. Ha barna mártást akarunk készíteni, egy koczka ezukrot pirítsunk meg egészen sötét színűre, egy kis eczettel oldjuk fel, és azt tegyük a tejfelesmártásba, akkor szebb színe lesz; rizskásával tálaljuk. Erdélyi tokány Két kiló marha felsárt vagdal­junk egyenlő, diónyi nagyságú darabokba. Lábasba tegyünk egy jó nagy kanál zsírt: ha forró lesz, rakjuk bele a megmosott pecse­nyét, sózzuk meg és fedjük be, az­tán hagyjuk párolódni egy jó órá­ig. Ha lesüli a levét, mindég egy kevés vizet öntsünk reá, hogy ne piruljon meg a hús, de ne is főjj.ön bő lében. Mikor aztán elég puha lett a pecsenye, de azért van rajta egy merítő kanálnyi lé, tegyünk bele 6 fej laskára vágott veres­hagymát, azzal is süssük negyed óráig, de egy csöpp vizet sem sza­bad többé reá önteni, ha a hagy­ma már benne van. Mikor piros lesz, és zsírig sül, de még nem ro­pog a hús és a hagyma, akkor van készen. Hosszú tálban tarhonyá­val körítve tálaljuk. Egész Erdély­ben ez a legkedveltebb sült húsok egyike; juh húsból és bárányhusból is éppen igy készül. Sertés-szelet Ha a sertés-szeletet a követke­ző módon készítjük, a csalódásig hasonlít a borjú-szelethez, ugyanannyira, hogy a legtöbb embert tévedésbe ejthetünk vele. Vegyünk teljesen sovány sertés felsárpecsenyéből két kilót, és a kövér, vagy inas részeket gondo­san vagdaljuk le róla. (Ezeket a maradékokat a legjobban fel­használhatjuk töltöttkáposz­tához, vagy más ilyes főzelék fé­léhez.) A kövérétől megtisztított nagy darab sovány húsból vag­daljunk szép nagy szeleteket, a melyeket deszkára téve fakalapácscsal veregessünk meg szépen, hogy igen lapos és ron­gyos ne legyen. A szeleteket sóz­zuk meg és forgassuk meg liszt­ben. Csak mikor szükségünk van reá, akkor szabad gyorsan, egy­más után sütni a forró zsírban, és azonnal tálalni kell, mert csak úgy tökéletes jó, ha friss; köritsük makarónival. Sertés-czomb Három kiló sertés-ezombot mossunk meg, sózzuk be és hint­sünk reá egy kávés-kanál törtbor­sot; tegyük lábasba, öntsünk reá két deczi vizet, tegyünk még a húsra hat czikk fokhagymát, fed­jük be és süssük jó erős tűzön; gyakran forgassuk, hogy minden oldala megpuhuljon. Mikor a vi­zét lefőtte és már kezd tiszta zsírja lenni, akkor pirítsuk meg mind a két felét. Tálaláskor vag­daljuk fel széles szeletekbe, rak­juk hosszú tálba, köritsük saláta­káposztával és pirított burgonyá­val. IZVILAG Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: ízvilág, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents