Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-15 / 11. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 15. Angyalbárányok a Márai Stúdióban Kassa. Zajos sikerrel mutatták'be tegnap délelőtt a Thália Színház Márai Stúdiójában az évad második gyermekelőadását Angyalbárányok címmel. A darab műfaji megjelölése „istenes népmese”, rendezője pedig Écsi Gyöngyi. A történet a legkisebb pásztorlegényről szól, aki bátorságának és nagylelkűségének köszönhetően olyan utakon is járhat, amelyekre emberi halandó nem léphet. Az előadásban ötvöződik a bábjátékosi, a mesemondói és a népdalénekesi szerep. A nyelvjárás és a dalok a mai paraszti gondolkodásmódot tükrözik, de felvillan bennük az ősi magyar mitológiai világkép is. Kováts Marcell a népi hangszerek széles skáláját szólaltatja meg, a tekerőlanttól a furulyákon át a dudáig, (juk) Europica varietas a Vámbéryben Dunaszerdahely. Csaknem 300 évvel ezelőtt, 1620-ban jelent meg Kassán a fiatalon elhunyt Szepsi Csombor Márton Europica varietas című munkája. Szepsi szülöttéről Kovács Sándor Iván, a jeles irodalomtörténész azt írja: „A magyar reneszánsz szülötte volt: hagyta szenvedélyeit elszabadulni; a reneszánsznak válságokkal teli kései szakaszában élt: csillapítani kényszerült azokat.” A változatos Európáról írt híres útikönyve most a Lilium Aurum Kiadó gondozásában látott újra napvilágot. A könyvet ma 18 órától Csehy Zoltán költő ajánlja az olvasók figyelmébe a Vámbéry Irodalmi Kávéházban, (ú) BEÍRATÁS0K ♦ Komárom A Munka utcai alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy az iskola épületében gyermekeiket január 15-én és 16- án 12-17 óra között írathatják be a jövő tanévben nyíló 1. évfolyamba. Az alapiskola vezetősége kéri, hogy a szülők vigyék magukkal a személyazonossági igazolványukat, a beíratandó gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint egészségbiztosítási kártyáját. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Doh Giovanni 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Az eszményi férj 19 KIS SZÍNPAD: Titkárnők 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások (vendégjáték Nagykaposon) 19 MÁRAI STÚDIÓ: Angyalbárányok 9,11,13 MOZI HVIEZDA: Félelem és reszketés Las Vegasban (amerikai) 18, 20.15 MLADOSŤ: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.15, 17.30, 20 TATRA: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új- zélandi) 16.30,20.15 AU PARK - PALACE: A Gyűrűk ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 15.10, 16.10, 17.10, 19, 20, 21, 22.50 Igazából szerelem (angol) 14.40,17.30,20.20 Válás francia módra (amerikai-francia) 15.40,18.10, 20.40 How To Deal (amerikai) 14.10, 16.20 Némó nyomában (amerikai) 15.30, 16.50 Kegyetlen bánásmód (amerikai) 19.20, 21.30 Kémkölykök 3-D - Game Over (amerikai) 15.30, 17.30 S.W.A.T. - Különleges kommandó (amerikai) 15.20, 18, 20.30 Titokzatos folyó (amerikai) 16.30, 19.10, 22.10 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (amerikai) 15.50 Volt egyszer egy Mexikó (amerikai-mexikói) 18.30, 21.10 Holdfényév (amerikai) 19.30, 21.50 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.10, 17.20, 19.40, 22 Nyílt seb (amerikaiausztrál) 18.40, 21.20 PÓLUS - METROPOLIS: A Gyűrűk ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 13, 13.30, 15.40, 16.50, 17.20,19.40,20.40,21.10 Zatoichi (japán) 14.05,18.35 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 20.55 Némó nyomában (amerikai) 16.25 Kegyetlen bánásmód (amerikai) 13.05, 15.10, 20.25 Kémkölykök 3-D - Game Over (amerikai) 14,16, 18 Nyílt seb (amerikai-ausztrál) 18, 21.20 Válás francia módra (amerikai-francia) 14.15, 21.25 Holdfényév (amerikai) 16.35,19 KASSA TATRA: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 16, 18, 20 CAPITOL: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 15.30,19 ÚSMEV: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új- zélandi) 16,19.30 IMPULZ: Taxi 3 (francia) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: How To Deal (amerikai) 17,19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Kelet-Nyugat (francia) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Túl mindenen (amerikai) 19 LÉVA-JUNIOR: Golyóálló szerzetes (amerikai) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Volt egyszer egy Mexikó (amerikai-mexikói) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apám beájulna (magyar) 16.15,18.15, 20.15 Apósok akcióban (amerikai-német) 13.30,19.30 A Gyűrűk Ura-A király visz- szatér (amerikai-új-zélandi) 12,14,16,18,20 15.30 Igazából szerelem (angol) 14.45,17.15,20 Lépéselőny (amerikai-kanadai-német) 17.30 Magasfeszültség (francia) 15.30 Mambo italiano (kanadaiamerikai) 15.45,17.45,19.45 Mona Lisa mosolya (amerikai) 13.15, 15.30.17.45.20.15 Pofa be! (francia) 14.15,16.15,18.15,20.15 Nem él elefántcsonttoronyban és szereti a kihívásokat. Beszélgetés az ötvenéves Balázs F. Attilával „Amit nem mond ki senki: árva...” Balázs F. Attila (Marosvásárhely, 1954.1.15.) rendhagyójelensége irodalmunknak. Költői-próza- írói, műfordítói, irodalom- szervezői, könyvkiadói tevékenységével a rendszer- váltás óta van jelen a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális életben. KOCUR LÁSZLÓ Visszatekintve pályafutására, tevékenységi köréből mit tart a leglényegesebbnek? Létezésem esszenciája az, hogy mindig irodalom- és művészetközeiben tevékenykedem. A romániai diktatúra bukása után telepedtem Szlovákiába, ahol rövidesen - gazdasági és egyéb hátország nélkül - belevágtam a könyvkiadói vállalkozásomba. Joggal vagyok büszke az idén tízéves AB-ART Kiadó eredményeire, hiszen szerzői között nemcsak a már jelentős munkássággal rendelkező alkotók vannak jelen, hanem számos fiatal írót-költőt is sikerült elindítanunk a pályán, akik közül többen kaptak már rangos irodalmi elismerést idehaza és külföldön is. A legfontosabbnak azt a munkát érzem tehát, amit a tehetséggondozás terén tettünk és teszünk a Szőrös Kő irodalmi folyóirattal, valamint a pályakezdők Start sorozatával. Egy választási időszakon át a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöki tisztét is betöltötte. Mit tart tevékenysége legjelentősebb eredményének? Lényegesnek tartom, hogy sikerült a Társaság főváros-centrikus- ságán enyhítenünk, számos új taggal bővült a szervezet, elsősorban a fiatal alkotók köréből, a kor kihívásának megfelelően ráépültünk a hazai és külföldi pályázati rendszerekre, ezáltal a társaság elindult az önállóbb és mobilisabb tevékenység irányában. Mindennek köszönhetően sikerült kiemelt rendezvénnyé tenni és stabilizálni a Fiatal írók Alkotótáborát, amelyet azóta is nagy lelkesedéssel szervezek évről évre. Tavaly a Szlovákiai Magyar Könyvfesztivál rendezvénysorozatának elindítójaként ismerhettük meg. A könyvkiadói szakemberek által életre hívott Könyvszakmai Szövetség elnökeként továbbra is fontosnak tartom a közvetlen kapcsolat lehetővé tételét író és olvasó között. A könyv és írója útját egyengető rendezvények sorában remélhetőleg a könyvfesztivál is kivívja a megfelelő helyet. De gyakran veszek részt vers- és prózamondó versenyek zsűrijének munkájában, irodalmi eseményeken is szerte az országban. Szinte állandóan járom a hazai és a magyarországi, sőt az erdélyi utakat is, mert nemcsak Szlovákiában, hanem máshol is részt vállaltam és vállalok írószervezetek létrehozásában, programjuk alakításában, a kapcsolattartás biztosításában. Nem vagyok egy elefántcsonttoronyban élő ember, szeretem a kihívásokat, állandóan tele vagyok ötletekkel, megvalósításra váró testekkel. Mindemellett érezhetően kevesebb ideje marad az alkotásra. Noha Erdélyben kiadott antológiákban, folyóiratokban számottevő megjelent szöveget tudhatott magáénak, első verseskötete mégis csak 1992-ben jelent meg Szlovákiában. Milyen út vezetett eddig a kötetig? Viszonylag korán kezdtem el publikálni, az első versem tizennégy éves koromban jelent meg, s ettől kezdve jelen voltam Erdély gyakorlatilag valamennyi lapjában. A középiskola után a Gyulafehérvári Hittudományi Egyetemen folytattam tanulmányaimat, és ez bélyegnek számított Ceausescu Romániájában. Egyedül a marosvásárhelyi irodalmi folyóirat, az Igaz Szó vállalta közlésemet gyulafehérvári éveim alatt. Amikor 1978-ban megjelent a Kimaradt szó című antológia, addigra már összeállt egy kötetre való versem. A neves költő és szerkesztő, Markó Béla meg is szerkesztette, úgy nyújtottam be a bukaresti Krite- rion Kiadónak, fel is vették a kiadói tervbe, de politikai okokból egyre halogatták a kiadását. Még Szlovákiába településem előtt átjuttattam - nagyon romantikus és kalandos módon - a kéziratomat a Madách Kiadóhoz, ez az anyag jelent meg azután 1992-ben. A nívódíjas kötet a Maszkok címet viseli. Ez inkább a maszkok alatti saját arc keresésére utal, vagy költői szerepjátszást takar? Egyiket sem, és mindkettőt. Egyrészt minden költő keresi az igazi arcát, másrészt szerepeket próbálgat, hogy megtalálja identitását és azt a hangot, amely igazán megfelel az egyéniségének. A Meztelen lovagok című tavalyi kötet válogatott és új versekből áll. Hogyan viszonyulnak egymáshoz a régi és új versei? Dialógusra tudnak lépni egymással? Egy idő után mindenki rájön arra, hogy a világot nem lehet megváltani, ezért aztán megpróbálkozik önmagával. A folyamat vége felé egyre kritikusabbá, egyre iro- nikusabbá válik. Amikor a Meztelen lovagok című kötetembe válogattuk az anyagot, akkor döbbentem rá,, hogy a pályám elején írt verseknek is van mondanivalójuk egy mai fiatal számára is, s ebben az olvasótalálkozók és beszélgetések során fiatalok megerősítettek. Jean-Pierre Limosin francia rendező Novo című lélektani drámája hamarosan a szlovákiai mozikban Minden percben elveszítve egy percet a múltból Graham (Eduardo Noriega) és Iréné (Anna Mouglalis) (Fotó: Intersonic) TALLÓSI BÉLA Milyen az, amikor egy fiatal férfi minden reggel egy idegen nő mellett ébred, holott minden ébredésnél ugyanaz a nő fekszik az ágyában? E kérdésre nehezen tudná bármelyik férfiember is megadni a választ, vagyis aligha hinném, hogy a teremtés koronái közül bárki is el tudná mondani: hogyan érezte magát ilyen képtelenségnek tűnő helyzetben, amely azonban egyáltalán nem képtelenség. Graham, aki valójában Pablo is egy személyben, azonban meg tudná mondani, irályén minden reggel idegen nő mellett felébredni azok után, hogy éjszaka egy nem szokványos ágycsatában hatalmasat szeretkeztek - mivelhogy ő műiden reggel így ébred. Valójában azonban Graham sem tudná elmesélni, milyen is minden reggel olyan idegen nő mellett ébredni, aki minden reggel ugyanaz a nő. Mivelhogy Graham még a nő nevét sem tudja: pontosabban csak akkor derül ki számára, hogy a nőt Iréne-nek hívják, ha tükörbe néz. Iréné ugyanis, mielőtt az egyik éjszaka kölcsönösen meghódítják egymást a lepedőn, a fiú mellére írja filctollal, hogy Iréné. Teszi ezt azért, hogy Graham legalább a nevét ne felejtse el. Mert Graham minden mást elfelejt. Mivelhogy az emlékezetébe mindössze tíz perc fér. A film történetének kezdete előtt kb. fél évvel egy esés következtében elszenvedett sokk miatt elveszítette az emlékezetét, és azóta szenved emlékezetkiesésében: így tudata és valójában az élete is csupán tíz percekből áll. Minden egyes új perccel egy percet elveszít a múltjából. S csak úgy tud közlekedni az életben, hogy mindent felír egy táblára, valamint bárhova megy, a csuklóján lóg egy jegyzetfüzet, amelybe mindent feljegyez - ez a „térkép” az életéhez, a létezéshez. Ezen a ponton ugrik be sok mozinézőnek, hogy volt már ilyen film: a Memento. De nem kell megijedni, a két filmnek semmi köze egymáshoz. Illetve annyi: mindkettő arról szól, hogy félelmetes mértékben kihasználható az az ember, aki tízpercnyi memóriával kénytelen élni. A Mementó, ahogy kell, véresen kemény thriller, amelyben a főhőst bűntények elfedésére használják fel. A No- vóban Graham szexuális molesztá- lás áldozata. Perverz főnökasszonya testi együttléteik alatt kénye- kedve szerint használja a fiút, aki ezeknek az együttléteiknek a perceit folyamatosan elfelejti. Ám Graham számára is eljön a nagy Ó, Iréné személyében, akinek viszont Grahamból nem jut semmi, csak a szex. A fiú ugyanis nem tud szerelmes lenni, ezért szoros vonzalom nem alakulhat ki közöttük. Iréné mindent megtesz, hogy a férfi, aki gyerekként közelít a világhoz, visz- szakapja az emlékezetét. A féltékeny főnökasszony azonban kapcsolatukba beleszól: ellopatja Graham csuklójáról mindentudó füzetét. A Novo című francia filmdráma balladisztikusan szabdalt történetével, kiszámíthatatlan epizódjaival mindvégig leköti a figyelmet. Jean-Pierre Limosin úgy irányítja a sztorit, hogy abszolút együttérzést vált ki a nézőből a rokonszenves, csupaszív gyerek-férfi Graham iránt. Ez ugyan nem kis mértékben Graham életre keltője, a sugárzó fiatal spanyol színész, Eduardo Noriega érdeme. Nem csoda, hogy Irene végül is nem adja fel, egy életre elfogadja a fiú betegségéből fakadó másságát. Áttöri a korlátokat: visszatér hozzá, mondván, szép ez a nem akármilyen édes hármas, melyet Graham, Pablo és ő alkot. „Létezésem esszenciája az, hogy mindig irodalom- és művészetközeiben tevékenykedem ” (Görföl Jenő felvétele)
