Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-13 / 9. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 13. Régió 5 Seres Tibor: „Ahogy ott sodródtam a kompon, kiszóltam a kollégámnak, fusson, hozza az útlevelemet mert Komáromnál kérni fogják tőlem” hogyan úszik el a munkahelyünk” Mecsenei Norbert mutatja, hogy a komp a rendes helyétől háromszáz méternyire, a fákhoz kötve vár a sorsára. Kis képünkön Seres Tibor. (Szőcs Hajnalka felvételei) „Néztük, Aki Vágfarkasdról a Vág túloldalán lévő Sókszelő- cére szeretne átjutni, az a helybeli komp helyett egy ideig kénytelen lesz - kerü­lővel - a vágsellyei hidat választani. GAÁL LÁSZLÓ A farkasdi kompot ugyanis a múlt héten szerdán elragadta az a jégtömeg, amelyet egy elszabadult kotróhajó tolt maga előtt. A sodró­dó kompot végül egyik kezelőjé­nek, Seres Tibornak - testi épsége kockáztatásával - sikerült kikötnie. A faluban látható tájékoztató tábla azt tudatja, hogy a komp na­ponta 6 és 20 óra között közleke­dik. Ez azonban most nem érvé­nyes. A vízhez vezető lejáró előtti sorompó leeresztve, rajta felirat: „A komp nem üzemel”. Csak az őrbó­dé mellett parkoló öreg Škoda jelzi, hogy valaki van „otthon”. Az őrház­ból egy terepszinti ruhába öltözött magas fiatalember lép ki. Mecsenei Norbert közli, hogy Seres Tibor ép­pen nincs szolgálatban, ugyanis két-két kompkezelő váltja egymást háromnaponként, de a kompot szí­vesen megmutatja, úgyis megy el­lenőrizni, rendben van-e minden. A nyomás a betontömböt is kitépte A kompot a kikötőből nem is lát­ni, mintegy háromszáz méterrel lejjebb van kikötve a part menti fákhoz, de a néhány nappal ezelőt­ti pusztítás nyomai itt, a kompállo­máson is jól láthatók. A vastag drótsodrony - az úgynevezett főkö­tél -, amelyen a kompot szokták a túloldalra vontatni, most a földön hever, pedig rendes körülmények között mintegy öt méterrel a víz színe fölött van kifeszítve a két part között. Ehhez rögzítik gördülőcsi­gákkal a kompot, miközben azt a folyó sodrása hajtja az egyik parttól a másikig. Ha hajó halad a folyón, a drótkötelet csörlő segítségével a fo­lyófenékre eresztik. Most ez a csör­lő is a földön hever, azzal a hatal­mas betontömbbel együtt, ami hor­gonyul szolgált. Amikor a kotróha­jó a kötélnek ütközött, a hatalmas nyomás ezt a súlyos tömböt is szin­te kitépte a földből, a kötelet tartó öt-hat méter magas vasoszlop pe­dig a földig hajolt. A betonlejáró mellett, a parthoz kikötve vesztegel a kotróhajó. Ezen is látni, milyen hatalmas erők munkálkodhattak itt, mert a kotrókanalas szállítósza­lag acélszerkezetét egészen össze­gyűrte a nyomás. A hajótest másik része mintegy ötven méterrel fel­jebb vesztegel a partnál, ahol ere­detileg az egész hajó horgonyzott, de a jégtömbök nyomása szétszakí­totta a kettőt összekötő szerkezetet. A jégtakaró elvált a parttól Kísérőmmel a part mentén lép­kedünk. A fák közül előbukkan a jégtömböktől körülvett komp az ol­dalához fagyott mentőcsónakkal. A járművet drótkötelek rögzítik a parti fákhoz, és csak a behajtó ága­kon tudunk átkapaszkodni rá. A kötelek feszességén látszik, hogy most is állandó nyomás nehezedik a járműre. Mecsenei Norbert öt éve szolgál ezen a kompon, de a mosta­nihoz hasonló esetre nem emlék­szik. „Az volt a baj, hogy idén na­gyon kevés a víz, így alig van sodrá­sa, beállt a folyó, s ha a vágkirályfai vízerőmű megengedi a zsilipeket, elindul a jégzajlás” - mutat rá a bal­eset okára a kompkezelő. Ezt mondja Seres Tibor is: .Amikor két nap szünet után a múlt héten szer­dán megengedték a vizet a vágkirályfai erőműnél, a vízszint több mint egy méterrel megemel­kedett, és a beállt folyón a jégtaka­ró elszakadt a parttól, elindult lefe­lé az árral.” Szükség van a fűzfához kötött kompra Seres lélekjelenlétének köszön­hető, hogy a komp nem sodródha­tott még lejjebb a folyón, mert egy kellő pillanatban sikerült kikötnie. „A recsegésből-ropogásból tudni lehetett, hogy valami készül, ezért rögtön elküldtük a közelben tartóz­kodó családot. Amikor láttuk, hogy a kotróhajó elszabadult, mi is csak száz méterről figyeltük, mi törté­nik, hiszen itt csavarok röpködtek, kötelek szakadtak, életveszélyes lett volna közelebb merészkedni” - idézi az átélteket Sebes Tibor. Tele­fonon rögtön értesítette a községi hivatalt (mivel a kotróhajó Vágfarkasd tulajdona), a rendőrsé­get és a kompot üzemeltető útkar­bantartó vállalatot. „Nem tudtunk mit csinálni, zajlott a Vág, hát kísér­tük a kompot a parton. A partról néztük, hogyan úszik el a munka­helyünk. Ahogyan pörgött a jégtáb­lák között, volt egy olyan pillanat, hogy a komp zsámolya, a följárójá­nak az egyik sarka közel került a parthoz, és ott, az ágak-bokrok kö­zött sikerült rálépnem. Ahogy ott sodródtam a kompon, kiszóltam a kollégámnak, Józsa Gyuszinak, hogy szaladjon, hozza az útlevele­met, mert Komáromnál kérni fog­ják tőlem” - meséli mosolyogva nem mindennapi élményeit. Azokban a pillanatokban neki sem volt mindegy. „Az is szeren­cse volt, hogy a természet éppen oda növesztett egy fiatal fűzfát, amelyik behajtóit a víz fölé. Az egyik rögzítőkötelet sikerült rá­dobnom a fára.” Ezután több kö­téllel is kikötötték a járművet. A kotróhajó közben a kompátjáró főkötelén volt fennakadva, s mi­vel fennált a veszély, hogy felbo­rul, a község alkalmazottai láng­vágóval elvágták a drótkötelet, az úszó alkalmatosságot pedig a par­ton lehorgonyozták. Hogy mek­kora az anyagi kár, egyelőre nem sikerült megtudnunk, amint azt sem, hogy mikorra sikerül újra üzembe helyezni a farkasdi kom­pot. Pedig hiányozni fog, hiszen naponta két-háromszáz járművet is átszállított a túlsó oldalra. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Betörtek egy felsőjánoki házba Felsőjánok. A község egyik családi házába törtek be nem­régiben ismeretlen tettesek, ahonnan ellopták a 40 éves tu­lajdonos televízióját, képmag­nóját, számítógépét és video­kameráját, valamint arany ék­szereket háromezer korona ér­tékben. A tulajdonos kára 203 ezer korona - tájékoztatta la­punkat Martin Korch, a Nagy- szombati kerület rendőrségi szóvivője, (ú) Kifosztották a * pósfai Sörpatikát Pósfa. Az Egyházgelléhez tartozó településen betörtek a Sörpatika nevű vendéglőbe. Az ismeretlen tettes alkohol- és dohánykészítményeket, va­lamint CD-ket vitt el harminc­ezer korona értékben. Ugyan­csak behatolt a Niké fogadó­iroda által fenntartott fülkébe, ahonnan eltulajdonította a 35 ezer korona értékű páncél- szekrényt, benne mintegy 43 ezer korona bevétellel. Kifeszí­tett továbbá két játékgépet, s ezek kazettáiból mintegy tíz­ezer koronát vitt el - áll a Nagyszombati Kerületi Rend­őr-főkapitányság közleményé­ben. (ú) Nyitrai rendőrök új parancsnokai Nyitra. Az év eleje óta közös irányítás alatt dolgoznak a vá­rosban a rendőrség krimina­lisztikai részlegének alkalma­zottai és a nyomozók - utóbbi­ak régi székhelyükről a kerüle­ti rendőr-főkapitányság szék­házába költöztek. Az új kerüle­ti rendőrparancsnok Ján Bajla, az azóta megszűnt jogrendé­szeti hivatal volt igazgatója. A Nyitrai Járási Rendőrkapi­tányság eddigi igazgatóját a kerületi kriminalisztikai osz­tály volt vezetője, Juraj Cagáň váltja a posztján. A kerületben működő hét járási rendőrpa­rancsnokság közül 'csak a vágsellyei szűnt meg. (vm) A főkötél tartóoszlopát földig hajlította a kotróhajó és a jégtö­meg nyomása A Mosoly dolgozói eddig a beteg gyermekeket a karjukban és a hátukon vitték fel az épület első emeletére Lift a szociális otthonban - közösségi összefogásból • SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A Mosoly szociális otthon dolgozóinak tavaly év végé­ig a beteg gyermekeket a karjuk­ban, a nagyobbakat pedig a hátu­kon kellett felvinniük az épület első emeletére. Mindenki nagy örömére - a vá­ros lakóinak és vállalkozóinak tá­mogatásával - összegyűlt a pénz egy modern felvonót építettek, amelyet már üzembe is helyeztek. A Széchényi György Baráti Kör tavalyi jótékonysági hangversenye után ugyan­is mások is hozzájárultak a szerke­zet megtervezésével és beszerelé­sével járó néhány százezer koronás költségekhez. „Korábban a nehezebben szál­lítható gyerekek a földszinten, a többiek az első emeleten nyertek elhelyezést, itt foglalkoztunk ve­lük. Most már nincs ilyen korláto­zás. A lift egy kerekes székkel köz­lekedő gyermek és egy kísérő szál­lítására alkalmas. Az emeleten ko­rábban létrehoztunk két hálóter­met, és az intézmény parkjában nyárilak építésébe kezdünk, amint az időjárás engedi” - tájékoztatott Nagy Anita, az intézményt működtető Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás elnöke. A heti bentlakásos intézmény egyedülálló Nyitra megyében - je­lenleg huszonöt mentálisan sérült gyermekről és fiatalról gondosko­dik. Az érsekújvári régióban ezen kívül csak két bentlakásos, állami szociális intézmény működik, amelyekben jelenleg tíz év a vára­kozási idő. Amikor az érsekújvári szociális szolgáltatások otthonát 1999 szep­temberében a helyi kórház meg­szüntette, a szülőkön Nagy Anita próbált segíteni. A társulás autista gyermekeknek fenntartott napközi otthona mellett azóta már a Mo­solyban is igényes munka folyik. Az otthon fenntartója Nyitra megye önkormányzata, az épületnek pe­dig a város jóvoltából lehetnek bérlői. A heti bentlakásos intézmény egyedülálló Nyitra megyében. Mária Konečná egészségügyi nővér és a kis Lucia a felvonóra vár (Csuport István felvétele) ÖNKORMÁNYZAT Uniós információs napok * V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A komáromi Euró­pai Információs Központ (EIK) január végétől európai tájékoz­tató napokat tart a régió - a Ko­máromi, a Dunaszerdahelyi, a Lévai, a Galántai és a Vágsellyei járás - negyven településén. A rendezvényekre elsősorban az önkormányzatok képviselőit, a mezőgazdászokat, a kis- és kö­zépvállalkozókat, az oktatási és egészségügyi intézmények, vala­mint a nonprofit szervezetek képviselőit várják. „Központunk már harmadik éve foglalkozik az Európai Unióval kapcsolatos in­formációk átadásával - mondta Vasi Emma igazgató. - Sajnos, a lakosság körében még mindig elég nagy a bizonytalanság, ezért úgy érezzük, csatlakozá­sunk küszöbén még rendszere­sebbé kell tenni ezeket a találko­zókat”. Ezúttal az EU támogatási rendszereinek, pontosabban a strukturális alapok működési mechanizmusával szeretnék kö­zelebbről megismertetni az ér­deklődőket. További témaként szerepel a régiófejlesztés, a hatá­ron átnyúló kapcsolatok, a hu­mán erőforrás kihasználása, az ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tési lehetőségei, a közszolgálta­tások digitalizálása stb. A témák igazodhatnak a jelentkezők igé­nyeihez is. A találkozókon eset- tanulmányokon keresztül mu­tatják be a pályázat-előkészítés egyes lépéseit. Az EIK munkatár­sai felvették a kapcsolatot az egyes települések polgármeste­reivel, és kezdeményezésük po­zitív visszhangra talált. Az elő­adások, amelyekre a belépés in­gyenes, igény szerint szlovák és magyar nyelven zajlanak majd. A helyszíneket, időpontokat ille­tően központ 035/7733106-os telefonszámán, illetve az érintett önkormányzatoknál lehet érdek­lődni. Vasi azt sem zárta ki, hogy a kiválasztott negyven település mellett felkérésre további hely­színeken is tartsanak előadáso­kat - Komárom körülbelül 70 ki­lométeres körzetében. A találko­zókat az Európai Közösség Phare kisprojekt-alapjánál elnyert pénzből finanszírozza az EIK.

Next

/
Thumbnails
Contents