Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-12 / 8. szám, hétfő
Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 12. Új szerződés híján kényszerszabadságolás Kárpátalján Bezártak a státusirodák DUNA TV Ungvár. Kárpátalján január elsejétől fizetetten kényszerszabadságot vettek ki a státustörvény végrehajtását segítő irodahálózat munkatársai. Lejárt ugyanis a Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött korábbi szerződés, az újat pedig még nem írták alá. Az irodahálózat működésének leállítását Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke provokációnak tartja. Mint mondta, az eljárás, ha nem is meglepő, de megdöbbentő: „Ennyire átlátszóan diszkriminálni a Kárpátalját, ez azért még a jelenlegi magyarországi kvázi polgárháborús belpolitikai viszonyok között is egy kicsit erős. Itt valamiféle irracionális rosszindulatról tehet szó” - mondta. „Sem Kárpátalját, sem Délvidéket, sem Erdélyt, sem más relációkat ezzel nem diszkriminálunk. A kedvezménytörvény módosítása miatt felül kell vizsgálni az információs irodák tevékenységét” - mondta Szabó Vilmos, a kisebbségekért felelős magyar államtitkár. „Az irodák sehol nem szűnnek meg, viszont a tevékenységüket részben tartalmilag át kell alakítani, másrészt kevesebb pénz is fog erre rendelkezésre állni.” Szabó Vilmos jelezte: az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is be akar kapcsolódni a munkába, amely egyrészt kevesebb tesz, mert a magyar igazolványt már több mint 70 százalékban kiváltották Kárpátalján, viszont nem kizárt, hogy az irodahálózat besegít majd a vízumigénylésbe. Elég gyors az egyházi ingatlanok visszaadásának folyamata Jól halad a restitúció ERDÉLYI RIPORT Bukarest. A romániai Országos Restitűciós Bizottság 2003. évi tevékenységét összesítette Markó Attila helyettes államtitkár, a bizottság al- elnöke. Az egyházi ingatlanok visz- szaadásának tavaly nyáron beindult folyamata nem bizonyult lassúbbnak, mint ahogy az előre látható volt. Ugyanakkor különösen fontos eredményeket sikerült elérni történelmi egyházaink és egyben a magyarság szempontjából. 2003 második felében 129 ingaüan visszaadásáról született elvi döntés: ebből 30 ingatlan a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 38 az Erdélyi Református Püspökség, 8 a Kolozsvári Evangélikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség és 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdona. Az elvi döntéssel visszajuttatott ingatlanok több mint egyharmada esetében a visszaszolgáltatás írásos határozata is eljutott az érintettekhez, s azok elindíthatták a telekkönyvezés folyamatát. A visszaadott ingaúanok között olyan kiemelkedő jelentőségű épületek is vannak, mint például a székelyudvarhelyi Tamási Áron gimnázium és kollégium, a Csíkszeredái Márton Áron gimnázium, a székelykeresztúri Orbán Balázs líceum vagy a kolozsvári Metropol épülete. Nem mérik a fogyasztást, ez lehet a vízpazarlás egyik oka Télen elég, nyáron kevés SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG Mezőterem. Az erdélyi településnek csak egy részén van kiépítve a vezetékes vízhálózat. A nyár folyamán több alkalommal küzdött vízhiánnyal a lakosság, téten viszont a nap bármelyik órájában folyik a víz a csapokból mind a lakásokban, mind az utcai csörgőkön. Hogy mi ennek az oka, erről beszél Baróti Levente alpolgármester: „A vízhiány egyik oka, hogy a településen egyetlen kútból töltik fel a vezetékeket. A kútból tehet annyi vizet szivattyúzni, amennyire a lakosságnak szüksége van, de csak akkor, ha a vizet csupán emberi fogyasztásra használják. Nyáron viszont sokan a vezetékes vízzel locsolnak, azzal itatják az állatokat, vásárnapokon pedig az endrédi állatvásárba induló állattartók is az utcai csorgóknál itatják meg a lovakat és a szarvas- marhákat. A vízpazarlás egyik oka, hogy az utcai fogyasztást nem tehet mérni. Ebben az évben a vízhálózat bővítését és annak felújítását tervezzük, mert sok helyen a csövek is elévültek. Előbb azonban egy újabb kutat kellene fúrni, és valamilyen megoldást találni arra, hogy az elhasznált víz tegyen kifizetve” - nyilatkozta a polgármester. A tizenöt magyar könyvkiadó is új kihívások elé néz Romániai könyvdrágulás DUNA TV Bukarest. Romániában 10-30 százalékkal drágultak a könyvek. A kormány az uniós előírásokra hivatkozva új adótörvénykönyvet vezetett be, és ennek keretében 9 százalékos ÁFÁ-val terhelte a könyvek eladási árát. Az általános áruforgalmi adó bevezetése új kihívást jelent a 15 romániai magyar könyvkiadónak, miután a rendszerváltástól eltelt 14 évben több mint 70 százalékkal csökkent a kiadók forgalma. A legjelentősebb kiadók napjainkban legfeljebb ezres példányszámban adnak ki egy könyvet, a korábbi 5-6 ezres példányszámmal szemben. A drágulás miatt a kereskedők arra számítanak, hogy csökken a Magyarországról importált könyvek iránti kerestet, hiszen eddig sem sokan tudták ezeket megvenni. A romániai kiadványok jóval hozzáférhetőbbek az átlagpolgárnak, hiszen egy könyv ára az üzletekben ritkán haladja meg az 1500 forintnak (250 korona) megfelelő lejt. (A Duna Televízió Híradójának illusztrációs felvétele) Az aradi várral szemben a magyarságnak fenntartásai vannak, ezért nem lenne jó hely a szoborcsoport számára (A Duna Televízió Híradójának felvétele) A szoborcsoport az aradi minorita rendház udvarán A Szabadság helyét keresik Arad. A román kormányzópárt szerint az aradi várudvaron keltene elhelyezni a Szabadság-szobrot. A javasolt helyszínek megtekintése után a múlt héten a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ-küldöttség közölte, hogy továbbra is ragaszkodik az eredetileg elfogadott Tűzoltó térhez, mint a szoborpark egyetlen tehetséges helyszínéhez. A román kormányzópárt ellenben azt javasolta, hogy amennyiben a várban állítanák fel az emlékművet, a katonaság távozna onnan, és ott a városi tanács művelődési központot alakítana ki. Markó Béla azonban emlékeztetett arra, hogy a várral szemben a romániai magyarságnak érzelmi fenntartásai vannak, hiszen az emlékmű éppen ott volt hosszú évekig fogságban. A közösen megtekintett helyszínekről jelentés készül, amelyet eljuttatnak Adrian Nastase miniszterelnökhöz. Ezután Markó Béla maga is tárgyal majd a kormányfővel. Az RMDSZ elnöke szerint az emlékmű ügyére még a nyári helyhatósági választások kampánykezdete előtt megoldást keltene találni, mert onnantól már mindenki a szavazatgyűjtésre összpontosítja figyelmét. (Duna TV) Alapítványok és magánszemélyek anyagi segítségével sikerült felújítani a tiszaújlaki magyar tannyelvű iskolát Középiskola az óvodában Tiszaújlak. Bár az ukrán állam eddig egy hrivnyát sem tett hozzá a tiszaújlaki magyar tannyelvű középiskola újjáépítéséhez, az egykor életveszélyessé vált épület egyre szebbé, modernebbé válik a kárpátaljai magyar tanulók és oktatóik örömére. KÁRPÁTI NFO A segítség elsősorban magyarországi szervezetektől és magánemberektől érkezik, de van olyan magyar, akihez még Kanadába is eljutott a tiszaújlaki oktatási intézmény ellehetetlenülésének története, így onnan segít. A nagyszőlősi járásban lévő magyar tannyelvű Tiszaújlaki Széchenyi István Középiskola az 1990-es évek közepére életveszélyessé vált, és ezért be keltett zárni a kapuit. Átmeneti megoldást a problémára egy közeli óvoda jelentett és jelent most is. A gond „csupán” az, hogy a gyerekeknek az óvoda egymásba nyíló, hangszigetelés nélküli, apró termeiben tartják az órákat, ráadásul két műszakban, hiszen a 300 fiatal nem fér el együtt, és ne feledkezzünk meg az óvodásokról sem. A tönkrement iskola felújításához az ukrán állam eddig egy hriv- nyával sem járult hozzá, pedig a Magyarországgal szembeni állam- adóssága fejében erre kötelezettséget is vállalt. Érdekessége az ügynek, hogy míg az Árpád-kori településen színmagyar a lakosság, és a kedvezménytörvénynek köszönhetően egyre több ukrán anyanyelvű család íratta be gyermekét az intézménybe, a magyar iskola felújítására az állam nem „talált” a költségvetésében pénzt, de ugyanabban a városkában elkezdődött egy ukrán tannyelvű iskola építése. A tarthatatlan helyzet megoldását a tiszaújlaki római katolikus egyházközösség által alapított Széchenyi István Jótékonysági Alapítvány vállalta magára 1998 őszén, Papp Tihamér ferences rendi atya és Jé- ger Károly mezőkövesdi apát-kanonok szellemi irányításával és védnökségével. Az eltelt évek alatt emberfeletti munkával, kitartással, egyházi segítséggel sikerült rábírni az ukrán hatóságokat, hogy az alapítvány tulajdonába kerülhessen az oktatási intézmény. Az építkezés 1999-ben kezdődött a lebontott iskola régi alapjaira, amelyekre az anyaországban és Nyugaton élő magyarok adományaival, illetve a Fidesz-kormány több mint 12 millió forintos támogatásával felhúzták az épület új falait, és tető alá kerülhetett az iskola egy része. Mindez Kövér László, a Fidesz választmányi elnökének védnöksége alatt történt, aki mint magánember is küldött egy jelentősebb ösz- szeget a munkálatok támogatására. Tavaly az Illyés, valamint az Apáczai Közalapítvány összesen 13 millió forint támogatást ítélt meg a tiszaújlaki intézménynek. Hetek kérdése és az iskola első szárnyába bevezetik a villanyt és a fűtést. Olaszországból érkeznek a radiátorok, továbbá a mosdók és a WC-kagylók is. - Idén szeptemberben szeretnénk beköltözni az épület első szárnyába, így legalább öt osztály átjöhetne az óvodából, ahol csök- kenthetnénk a már szinte kibírhatatlan zsúfoltságot. Mindehhez persze szükség tenne közel 20 millió forintra - mondja Illyés István, az alapítvány kuratóriumi elnöke. Idén talán sikerül tető alá hozni a második épületszárnyat és befejezni a belső munkálatokat, illetve felépíteni a sporttermet magába foglaló épületrészt. A tervek szerint az intézmény felső szintjén helyet kapna majd egy katolikus líceum is, mindezekhez viszont tavasszal újra pályázatot kell beadni az Ily- lyés, valamint az Apáczai Közalapítványhoz. Az iskola alapítványa csak Magyarországon tudja fogadni az adakozók segítségét, méghozzá a mezőkövesdi OTP-nél, ugyanis ha UkrajNew Yorkból több ezer dollárt küldtek a magyarok az újjáépítésre. nába érkeznének a pénzek, azok 20-25 százalékos adóval tennének terhelve. - Rengeteg támogatástól azért esünk el, mert az emberek nem tudják, hogy hová utalják a pénzt. Akik támogatni szeretnék az iskolát, azok a következő címre utalhatnak: Mezőkövesd, Magyar Szó Kárpátalján Alapítvány (oda kell írni: iskola). A számlaszám pedig 11734107-20113166 - közölte a kuratórium vezetője. Január 13-án, vagyis holnap a budapesti Magyarok Házában folytatódik a jótékonykodás, hiszen az Alagi Polgári Kör szervezésében újabb képeket állítanak ki és árvereznek el a tiszaháti fiatalok új iskolája érdekében, de - mint hangsúlyozzák - ez még nem a végső állomás. Főleg a katolikus egyház révén segítenek, továbbá a nyugat-európai, északamerikai és ausztráliai magyar közösségek. Sokszor gondoltak a kárpátaljai iskolára New Yorkban is, ahonnan Micheller Attila vezetésével az Amerikai Magyarok a Magyarokért Alapítvány több ezer dollárt küldött az újjáépítésre. Kozma atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője pedig segítséget ígért a munkálatok folytatásához. A tervek szerint a 2005 szeptemberében megnyíló, 20 tantermes, több tanműhelyt magába foglaló, megújult magyar középiskolát „megkoronázzák” még egy székely kapuval is. így igazán méltó és ünnepélyes keretek között fogadja majd a megújult iskola a gyerekeket, akiknek a száma 300-ról talán 400-ra is emelkedhet, hiszen a helyi szakemberek szerint már most látni és hallani, hogy a környező magyar falvakban jelentősen megnőtt az érdeklődés az intézmény iránt. - Szeretnénk, ha a kárpátaljai magyarok méltó körülmények között tanulhatnának anyanyelvükön, és most nemcsak a majdani, modern épületre gondolok, hanem a tanítás minőségére is - mondta Skripeczky István, aki már a távoli jövőre nézve újabb kárpátaljai iskolák felújítását vette a fejébe Dunakesziről és Fótról szár mazó barátaival együtt. Nem hajlandó szerződést kötni a piacrendészet az árusokkal, akiknek így semmilyen jogaik nincsenek Farkastörvények a nagyváradi piacokon KRÓNIKA Nagyvárad. Farkastörvényekre panaszkodnak a Nagyvárad piacain árusítók. A piacrendészet (RAPAS) vezetői kényük-kedvük szerint szabják meg az asztalok árát, és önkényeskednek a bérlőkkel, akiknek semmilyen joguk nincs, mivel nem kötnek velük szerződést. Anélkül hogy előzetesen bejelentette volna, a nagyváradi piacrendészet (RAPAS) vezetősége január elsejétől 650 ezer tejről 750 ezerre emelte egy piaci asztal havi bérleti díját, a napidíj pedig 25 ezer helyett ezentúl 30 ezer tej. Az árusokat felháborította az eljárás, a drágításról ugyanis csak akkor értesültek, mikor az új év első munkanapján ki akarták fizetni a bérleti díjat. Az árusok amiatt is elégedetlenek, hogy a RAPAS egy sor önkényes és szerintük értelmetlen szabállyal keseríti meg az életüket, így például az asztalok bérlői nap mint nap kötetesek megjelenni a portékájukkal a piacon, mintha nem bérlők, hanem alkalmazottak volnának, ellenkező esetben ugyanis elvesztik bérleményüket. Az érintettek szerint az alapvető probléma az, hogy nem kötnek velük szerződést, s emiatt ki vannak szolgáltatva a RAPAS-vezetők szeszélyeinek. „Nem normális a jelenlegi állapot. A megye más városaiban, Szalontán és Élesden szerződést kötnek az árusokkal, miért van, hogy ez csak Váradon nem lehetséges?” - teszi fel a kérdést Gheorghe Pintea, a Piaci Kereskedők Egyesületének elnöke. Az árusok érdekvédelmi szervezete tavaly hivatalosan kérte a RAPAS-tól, hogy az asztalokat szerződés alapján adják bérbe, ám az önálló ügyvitelű vállalat vezetősége elutasította a javaslatot, loan Hir?e, a RAPAS igazgatója ugyanis hallani sem akar a dologról. „Románia egyetlen piacán sem kötnek szerződést az árusokkal. Kössek meg ötezer szerző dést, hogy aztán pereskedjél négyezer emberrel? Nem őrülten meg” - mondja loan Hir?e. A RAPAS az önkormányzat alá rendeltségében működik, ám ; városi elöljárókat nemigen érdek li, mi folyik a piacokon. „Soh; nem foglalkoztam a piacokkal. E; az önkormányzati képviselők dől ga” - nyilatkozta Petru Filip pol gármester, míg a RAPAS igazgató tanácsában tevékenykedő taná csosok némelyike szentül meg vai győződve arról, hogy a piaci áru sok az önálló ügyvitelű vállalattá kötött szerződés alapján béréinél asztalt.
