Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-02 / 1. szám, péntek

Tudomány ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 2. A vírusok elleni harcban felemás eredmények születtek, az AIDS-et okozó HÍV elleni harcban tavaly sem sikerült áttörést elérni, sőt, az AidsVax nevű vakcima sem működik 2003 legfontosabb eseményei a tudományban A DNS-t ötven évvel ezelőtt fedezték fel (Képarchívumi felvételek) A DNS 50. születésnapjának ünnepi évében gőzerővel folytatódott a „génhalászat”, miközben véglegesítették az emberi genetikai állomány térképét. Új bizonyítékok „bebetonozták” a Világegye­temet uraló sötét energia lé­tezését, de a csülagászat és űrkutatás szerelmesei - las­san felocsúdva a Columbia elvesztése okozta sokkból - már a nagy Mars-invázióra készülnek. ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS James Watson és Francis Crick 1953. április 25-én publikálta el­képzeléseit az élet egyik legfonto­sabb molekulája, a géneket hordo­zó dezoxi-ribonukleinsav szerkeze­téről. 50 ÉVES LETT A DNS 2003-ban ünnepeltük a DNS 50. „születésnapját”. Számos más kuta­tó - de főként Maurice Wilkins és Rosalind Franklin - fáradságos munkával összegyűjtött, de nem megfelelően analizált eredményeit felhasználva fél évszázada jutottak el a híres kettős spriál gondolatáig. Ezzel új korszak nyílt a biológiá­ban, s a genetikai forradalom nap­jainkban is zajlik. Egy hónappal Watson és Crick fel­fedezésének publikálása után Nagy-Britannia új királynőt koro­názott, s egy brit expedíció ugyan­azon a napon meghódította a Mo­unt Everestet. A New Chronicle cí­mű újságban megjelent kis cikkecs­kén kívül azonban a kettős spirál nem hódította meg a lapokat. Ma viszont a legtöbb tudós az évszá­zad, ha nem az évezred legnagyobb fontosságú felfedezésének tartja. A kettős spirál felfedezése nyitotta meg a molekuláris genetika arany­korát - az utat a génsebészet, a klónozás, az őssejt-biológia, a DNS- ujjlenyomatok, a DNS-alapú evolú­ciós vizsgálatok és a biológiát nap­jainkban forradalmasító genomikai kutatások előtt. Eredményükért Crick, Watson és Wilkins 1962-ben megosztva orvo­si-élettani Nobel-díjat kaptak, né­hány évvel Franklin tragikusan ko­rai halálát követően. ELKÉSZÜLT A GÉNTÉRKÉP Két évvel a tervezett határidő előtt az emberi genetikai állomány (ge­nom) térképe gyakorlatilag 100%- osnak mondható. Elkészült az az „aranylemez” (gold standard), amely a gyakorlati orvosi kutatá­sok alapjául szolgál a következő évtizedekben. 2000 júniusában a Humán Genom Projekt és a Celera Genomics kép­viselői közös sajtótájékoztatón, ün­nepélyes külsőségek között jelen­tették be, hogy egymástól függetle­nül befejezték az emberi genom el­ső vázlatos térképének elkészíté­sét. A szenzációs eredmény mind­két esetben kb. 97%-os lefedettsé­get jelentett. Az elmúlt nem egészen három év során egyrészt feltérképezték a ma­radék szekvenciákat, másrészt pon­tosították a korábbi eredményeket. A maradék apró „rések” feltétképe- zése igen költséges lenne, s a szak­emberek szerint nem sok gyakorlati hozadéka lenne a munkának. Gya­korlatilag tehát teljesnek tekinthető az a mintegy 3 milliárd bázispárból álló szekvencia, amelyből a követ­kező évek, évtizedek során elvileg mindent kiolvashatunk, ami gene­tikai szempontból meghatároz vagy befolyásol bennünket. AZ Y-KROMOSZÓMA Befejeződött a hímivart meghatá­rozó nemi kromoszóma, az Y fel- térképezése. Kiderült, hogy az ed­dig a „gének temetőjének” tekin­tett kromoszóma igen hatékonyan védi magát a hibák felhalmozódá­sától. Az Y-kromoszómán 78 gént találtak. A gének nagy része a here fejlődését és a spermiumok terme­lését szabályozza. Egyikük az a „mesterkapcsoló”, amely a hím­ivart meghatározza. Egy másik gén működése az agy működésével hozható kapcsolatba, s a női ivari kromoszómán (X-kromoszóma) nem találták meg. Mielőtt azonban bárki messzemenő következtetése­ket vonna le ebből, pontos funkció­ja egyelőre nem ismert. REMÉNY A RÁKOSOKNAK 2003 júniusában kitűnő eredmé­nyekről számoltak be egy új rák- gyógyszertől. Az új kísérleti gyógy­szer több különböző ráktípus ese­tében is több mint felére csökken­tette a daganat méretét. Az ered­mény komoly izgalomra ad okot, mivel még csak a klinikai próbák első fázisában tartanak a vizsgála­tok, és végstádiumban lévő betege­ken próbálták ki az új szert. Ami a megelőzés ún. kemopreven­ciós részét illeti, tavaly több alka­lommal is az aszpirin nevétől volt hangos a sajtó. Két amerikai klini­kai vizsgálat - amelyek végleges adatait a New England Journal of Medicine 2003. március 6-ai szá­mában tették közzé - megerősítik a korábbi, az aszpirin rákellenes ha­tására utaló hasonló eredménye­ket. Ezek szerint napi egy, kis adag aszpirin védelmet nyújthat az ún. polipok kialakulása ellen a vastag- és a végbél területén. A polipok olyan elváltozások, amelyek a rosszindulatú daganat előtti álla­potnak tekinthetők. Éppen ezért ki lehet jelenteni, hogy az aszpirin végső soron a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát csök­kenti. Még nagyszerűbb eredmény, hogy több mint 40%-kal csökkent annak kockázata, hogy a polipok­ból komolyabb elváltozások, példá­ul tumorok fejlődjenek ki. VÍRUSOK A vírusok elleni harcban felemás eredmények születtek. Az AIDS-et okozó HÍV ellen 2003-ban sem sike­rült áttörést elérni, sőt, az első széles körben embereken tesztelt vakcina, az AidsVax nem működik. Az ered­mények szerűit a beoltott személyek nem lettek védettebbek a HIV- fertőzés ellen, a fertőzötteknél pe­dig nem lassult le a betegség kifejlő­dése. A vakcinát fejlesztő cég elnöke szerint ez arra inti a kutatókat, hogy duplázzák meg erőfeszítéseiket egy hatékony szer kifejlesztéséhez. Min­den nap körülbelül 14 ezer ember kapja meg a halálos kórokozót. A becslések szerint tavaly mintegy 3 millió áldozatot szed az AIDS. Örvendetes viszont, hogy megjelent egy új típusú antivirális szer, amely ez eddigiektől eltérő módon fejti ki hatását. A T20 hatóanyaga úgy gá­tolja a HIV-vírusok számának növe­kedését, hogy megakadályozza a vérsejtekbe való belépésüket. Ezt úgy éri el, hogy gátolja a vírus és a célsejt membránjának összekapcso­lódását. Ez új stratégiának számít, mivel az eddigi gyógyszerek a sej­tekbe való belépés után hatnak a ví­rusok szaporodására. A T20-tól ezért azt várják, hogy megoldást hozzon az egyre komolyabb rezisz­tencia-problémákra is. A klinikai próbákon jó eredményeket ért el olyan betegeknél, akik a korábbi gyógyszerekre már nem reagáltak. Fontos lépések történtek egy másik vírus, a hepatitis C elleni harcban, amellyel mintegy 170 millió ember fertőzött világszerte. A súlyos máj­betegséget, esetleg májrákot okozó vírus ellen megkezdték az első vé­dőoltás próbáját. Ugyancsak tavaly jelentették a vírus elleni első ígére­tes gyógyszereket, amelyek egyelő­re kísérleti stádiumban vannak. A fentieknél egzotikusabb, de elsza­badulása esetén beláthatatlan ka­tasztrófával fenyegető ebolavírus ellen is tovább zajlott a küzdelem. 27 önkéntesen kezdték meg a halá­los ebolavírus elleni vakcina klini­kai próbáit, miután a hatóanyag fő­emlősökön már hatékonynak bizo­nyult. A vakcina előállításához az ebolavírus genetikai anyagának egy töredékét egy ún. adenovirus (kö­zönséges meghűlést okozó vírus) módosított változatába építették be. Az adenovirus igen erőteljes im­munválaszt váltott ki a kísérleti álla­tokban, amelyek immunrendszere megtanulta felismerni a beépített ebola-gén által kódolt fehéijét is. A makákók 28 nap alatt immunitást fejlesztettek ki az ebolával szem­ben, s ez a rövid idő valóban meg­lepte a kutatókat is. NAPRENDSZER, ŰRKUTATÁS Központi csillagunk, a Nap 2003- ban alaposan „belehúzott”, pár hét leforgása alatt káprázatos tűzijáté­kot rendezve. Hatalmas napfolt­csoportok felbukkanása után októ­ber végén óriási napkitörés követ­kezett be, amit pár nap múlva az eddig észlelt legnagyobb ilyen je­lenség követett. Nagy szerencsénk, hogy az utóbbi által kidobott nap­anyag nem pontosan felénk irá­nyult. 2003. szeptember 21-én véget ért az űrkutatás egyik legnagyobb si­kertörténete: a Galileo-űrszonda hazai idő szerint 20.57-kor belé­pett a Jupiter légkörébe, majd ösz- szetörve és elégve megsemmisült. A Galileo irányított megsemmisíté­sére azért volt szükség, mert el akarták kerülni, hogy a szonda ké­sőbb esetleg az Europa nevű hold­ra zuhanjon, és a rajta lévő földi baktériumok elszennyezzék az égi­testet. Ezt a holdat ugyanis vízjég borítja, amely alatt vízóceán és benne élet is lehet. A Galileo pusztulásával egy 14 éves sikertörténet ért véget, amely új alapokra helyezte a Naprendszer legnagyobb bolygójával és kísérői­vel kapcsolatos tudásunkat. A Galileónak köszönhetően számta­lan új ismeretre tettünk szert a Ju­piterről, gyűrű- és holdrendszeré­rői és mágneses teréről. A bolygó négy nagy holdjának mindegyike (Galilei-holdak) csodálatos, önálló világnak bizonyult. Ami az emberes űrrepüléseket ille­ti: sikeres űrrepülés révén Kína a harmadik ország lett - a volt Szov­jetunió és az Egyesült Államok után - amely önerőből, saját fej­lesztésű hordozórakétával, saját területéről embert küldött a világ­űrbe. MINDEN SZEM A MARSON A 2004-es esztendőbe a „Mars je­gyében” léptünk át: december 25- én megkezdődik a vörös bolygó „megszállása”. Egy hónap leforgá­sa alatt két európai és két amerikai bolygókutató űrszonda érkezik a vörös bolygóhoz. Az „új generáci­ós” amerikai robotok első hulláma holnapután éri el a vörös bolygót a Spirit marsjáró formájában, ame­lyet január 25-én a második hul­lámban érkező ikertestvére, az Opportunity követ. Amiért az egész „felhajtás” zajlik, egy alapvető kérdés, aminek pozi­tív eredménye egész világnéze­tünkre hatással lehet. A kérdés így szól: lehet-e élet a Marson? A COLUMBIA TRAGÉDIÁJA A Columbia űrrepülőgép a tizen­hat napos kutatási program mara­déktalan befejezése után, 2003. február 1-jén robbant fel Texas fe­lett, amikor már a Föld légkörében haladt, leszálláshoz készülve. A szerencsétlenség következtében a fedélzeten tartózkodó hét űrhajós életét vesztette. A katasztrófa kö­rülményeit vizsgáló független bi­zottság (Columbia Accident Investigation Board) rendkívül ke­mény bírálatokat megfogalmazó jelentésében egyebek között hiva­talosan is megállapította: a start sorá(t a külső üzemanyagtartály szigetelésének egy levált darabja neki(itközött a Columbia bal oldali szárnyának, és olyan súlyosan megsértette annak hővédő paj­zsát, hogy azon egy negyven centi- méteVes lyuk keletkezett. A lyukon keresztül forró gáz, illetve levegő áramlott be az űrrepülőgép szár­nyának belsejébe, szétégette an­nak szerkezetét, és ez okozta a ka­tasztrófát. A Columbia űrrepülő­gép katasztrófája ellenére az Egyesült Államoknak folytatnia kell az emberes űrrepüléseket, többek között azért, mert a sok milliárd dollárba kerülő Nemzet­közi Űrállomás építése és üzemel­tetése nem kerülhet veszélybe. Egy űrrepülőgépes küldetés során mindig fennáll a katasztrófa lehe­tősége, s az űrhajósok még ma is olyan úttörők, akik életüket koc­káztatják minden repülésnél. A Columbia tragédiájából azonban sokat tanult a NASÄ, és saját szak­emberei, valamint a független vizsgálóbizottság ajánlásait figye­lembe véve számos, a biztonságot növelő új megoldást vezet be. A Columbia tragédiája után az Atlantis űrrepülőgép száll fel elő­ször, várhatóan még 2004-ben. Az Atlantis útja kulcsfontosságú kül­detés lesz - nem csupán lélektani értelemben, de azért is, mert a NASA már tesztelni fogja a bizton­ságot növelő új megoldásokat. A Nemzetközi Űrállomás építése egyelőre szünetel, üzemeltetését orosz űrhajók biztosítják. EMBERÖS-MEGLEPETÉSEK A 2003-as év több emberős-megle- petést is hozott. Egy romániai bar­langból a modern ember, a Homo sapiens legkorábbi ismert európai maradványai kerültek elő. A 35 ezer éves csontok Neander-völgyi bélyegeket hordoznak, és 5 ezer évvel haladják meg az eddig legko­rábbi európai leleteket. Júniusban, pár hónappal korábban pedig egy másik kutatócsoport a modern em­ber legkorábbi ismert maradvá­nyainak felfedezéséről számolt be. Ezeket a maradványokat Etiópiá­ban találták, és a szakértők min­den idők egyik legjelentősebb fel­fedezésének minősítették a 160 ezer éves leletet. E két felfedezést azonban egy dél-itáliai lelet is fe­lülmúlja - legalábbis időben: a Roccamonfina vulkán meleg ha­muval borított oldalán 385-325 ezer évvel ezelőtt lesétáló emberős nyomai kétségtelenül a legkorábbi ismert emberi kéz- és lábnyomok. Szeptemberben pedig végre elő­bújt aveline-i barlangjából az „ang­liai ember”. Anglia legrégibb em­beri csontvázai 10200-10400 éve­sek lehetnek. A Neander-völgyiek mintegy 230-300 ezer ezelőtt jelentek meg és 40 ezer évvel ezelőtt, a modern ember megjelenésével, kihaltak. Az emberős különös eltűnésének oka régóta foglalkoztatja a kutató­kat. A fosszilis kézcsont-maradvá­nyokon elvégzett komputervizsgá­latok rácáfoltak arra a korábbi vé­lekedésre, hogy „unokatestvére­ink” ügyetlen mozgásuk miatt bi­zonyultak volna evolúciós zsákut­cának. Az azonban valószínű, hogy nyelvi kommunikációja leg­feljebb a suta hebegésig terjedt. MAJDNEM KIHALT AZ EMBER Egy tavaly júniusban publikált ta­nulmány szerint azonban az em­beri faj túlélése is csak egy hajszá­lon múlott. Genetikai vizsgálatok % __A___________1___!v__A Tel ler Ede atomtudós, a nagy ma­gyar fizikusok legendás generáció­jának utolsó tagja szeptember 10- én, 95 éves korában hunyt el kimutatták, hogy 70 ezer évvel ez­előtt mindössze kétezer (!) egyed- re fogyatkozott az emberi faj lélek- száma. Egyetlen esztendő sem múlhat el az örök kedvenc, Ötzi nélkül. Már szinte mindent tudunk a 5200 éves jégemberről: tudjuk, hogyan halt meg, mit evett, hány éves volt stb. Tavaly olasz tudósok nem csak lakhelyét találták meg, de azt is valószínűsítették, hogy a Ötzi a dél-tiroli Eisack-völgyben gyere- keskedett HALÁLOS KÁNIKULA A földi klíma tekintetében a tava­lyi év egy igen fontos hírrel kezdő­dött. Amerikai kutatók jelentős változásra hívták fel a figyelmet: több száz állat- és növényfaj hagy­ja el fokozatosan élőhelyét, hogy magasabban fekvő, hűvösebb vi­dékekre vonuljon, a fák hamarabb borulnak virágba, a madarak ha­marabb raknak fészket, mint né­hány évtizeddel ezelőtt. Mintha csak a fölmelegedés kézzel fogha­tó bizonyítéka lett volna, a tavalyi tavasz hirtelen hőséggel köszön­tött tfejjí, s a 120 naposra nyúlt I Syár ma nem látott sivatagi szá- \ ázsdK néhány nap özönvizet, ' ŕ s*w8r elviselhetetlen hőséget f ozoSjttazánkban és egész Euró- ál’^B A kánikula különösen r: n J&rszágban szedte áldoza- I áit.tínf Földközi-tenger vizének hőmérséklete 3000 éve nem elő­ször átlagosan 27 Celsius-fokosra melegedett. A nyár első hónapjá­ban riaytó bejelentést tett a glo­bális felmelegedéssel és az extrém időjárással kapcsolatban a Meteo­rológiai Világszervezet (WMO): bolygónk időjárása egyre zavaro­sabbá válik. Extrém éghajlati re­kordok dőltek meg, amelyek mind a klímaváltozáshoz kapcsolhatók. A WMO normális körülmények kö­zött általában az évvégén publikál részletes tudományos jelentéseket és komoly statisztikákat, most azonban az év közepén tett várat­lan bejelentést, melyben rámutat­tak, hogy extrém éghajlati rekor­dok dőltek meg, amelyek mind a klímaváltozáshoz kapcsolhatók, így például Svájcban tavaly volt minden idők legmelegebb júniusa, míg az Egyesült Államokban az egy hónapra eső tornádók száma döntött meg minden eddigi rekor­dot. A légszennyezés, illetve a nagyrészt ebből fakadó globális fölmelegedés közben tovább szed­te áldozatait: a francia környezet- védelmi és energiaellenőrző hiva­tal október 29-én bejelentette, a nyári rendkívüli kánikula napjai­ban rekordméreteket öltött az ózonszennyeződés. November ele­jén érkezett a hír, amely szerint a Déli-sarkvidéken egy vihar után kettétörött a világ legnagyobb, 11 ezer négyzetkilométer kiterjedésű jéghegye. Az AIDS-t tavaly sem tudták megfékezni a tudósok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents