Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-03 / 277. szám, szerda
19 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 3. Nagyszünet Sok tanuló számára lehet példa ennek a fiúnak az akaratereje, kitartása, ami végül meghozta gyümölcsét Öröm és üröm Ministerstvo Školstva SLOVENSKEJ REPUBLIKY Udeľuje PAMÄTNÝ LIST Svätého Gorazda PRVÉHO PO MENE ZNÁMEHO PEDAGÓGA SLOVENSKÉHO PÔVODU za vynikajúce úspechy a reprezentáciu Slovenskej republiky na medzinárodných olympiádach V Bratislave 18. novamísra 2ÖÖ3 minister titelst« Stavenslsej republiky Ami másoknak csak újsághír, hétköznapi közlés, az a komáromi magyar gimnáziumnak örömöt és büszkeséget jelentett. KUSTYÁN ILONA Ez év november 18-án a szlovák oktatási tárca vezetője, Martin Frone Pozsonyban a diáknap alkalmából a Szent Gorazd- emléklapot nyújtotta át, majd fogadta azokat a középiskolás tanulókat, akik hazai és nemzetközi tanulmányi versenyekben nemcsak képviselték Szlovákiát, hanem eredményükkel öregbítették az ország hírnevét is. 21 kitüntetett tanuló vehette át az elismerő oklevelet: a kitüntetettek között egy magyar iskola diákja is szerepelt, Koltai Péter. Koltai Péter, a Selye János Gimnázium elmúlt tanévben érettségizett diákja, aki a nyolcéves, matematika-fizika szakirányzatú osztályban tanult. A nyolc év alatt rendre elsők között szerepelt a különböző szintű és rangú matematika-fizika versenyeken, mígnem az utolsó két gimnáziumi évben csúcsosodott ki tehetsége, kreativitása. Az érettségi előtti tanévben az indonéziai Báli szigetén a szlovák válogatott tagjaként iskolatársával, Rakyta Péterrel vett részt a Nemzetközi Fizikaolimpiászon, eredményes megoldóként. Az érettségi évében, ez év júliusában pedig az országos matematikaolimpia 2. helyezettjeként az A-kategóriában - Tokióban mérhette össze tudását a világ legjobb fiatal matematikusaival, ahol a szlovák válogatottban a legjobb eredményt elérő versenyző, bronzérmes lett. Sok tanuló számára lehet példa ez a fiú, s nemcsak azért, mert tehetségét továbbfejlesztve, gyarapítva eljutott a számára elérhető legigényesebb versenyig, hanem győzve akaraterővel és kitartással, érettségire készülve és élve a komáromi gimnázium minden diákja számára adott lehetőséggel, még felső szintű német nyelvvizsgát is tett az iskolában a DSD II. keretében. Mindezek alapján a Német Szövetségi Köztársaság állami ösztöndíjasaként a müncheni Műszaki Egyetem elsőéves hallgatója lett. Ki ne lenne büszke az ilyen eredményekre? Ezt az írást azonban mégsem a jogos dicsekvés ihlette, hanem valami más. Bizonyára sok olyan középiskola van, ahol nemcsak kiemelkedően tehetséges, hanem „csak” tehetséges, kitűnő diákok tanulnak, akiket a hivatásuknak élő „megszállott“ pedagógusok tanítanak. Ahogy Pétert is tanították az elmúlt nyolc évben. Hiszen a gimnáziumi tanár legfontosabb feladatainak egyike, hogy felkészítse diákjait az egyetemi továbbtanulásra, melynek egyik hatékony eszköze a tanulmányi versenyekbe való bekapcsolódás. S erről szól - kellene szólnia a gimnáziumi 4-8 évnek. A gimnáziumainkban tanító, a tudásnak elkötelezett pedagógus pedig képes vállalni a megmérettetést, ha anyagi elismerésben nem is részesül. A mindennapi - nem látványos - tanítási órák, a kitartó pedagógusi munka áll amögött, ha diákunk egyetemista lesz, ha versenyt nyer. Ezért kapjuk csekélyke fizetésünket. S mindannyiunkat felháborít, ha a felvételire való felkészítés lassan már iparággá növi ki magát, s intézmények veszik át a gimnázium egyik fő feladatának teljesítését. Sokat hallunk-olvasunk az új érettségi rendről, amely új feladatok elé állítja nemcsak a végzősöket, hanem az iskolát is. Az új érettségik számos új elemének egyike a központi írásbelik íratása, majd értékelése. Az oktatási tárca által jóváhagyott, új típusú érettségivizsga-rendszerről szóló dokumentum alapján a központilag kidolgozott, íratott-felügyelt, majd javított központi „tesztek” eredményességét a majdani érettségi bizonyítványokban is százalék fejezi majd ki. Megéri majd minél jobban teljesíteni? A felsőoktatási intézmények vajon figyelembe veszik majd a teljesítményt? Érdemes lesz-e jól tanítani? Vagy etikusabb nem az iskola falai közt, hanem valahol másutt felkészíteni a továbbtanulni szándékozókat? Etikus-e, hogy amíg a „felkészítő” munkájáért - kisebb-nagyobb (az intézménytől függően) pénzösszeg jár, addig a középiskolai tanár siralmas bérért dolgozik, miközben akár nemzetközi sikereket is aratnak diákjai? A tanárok fizetésére az igazgató A Szent Gorazd-emléklap rendelkezésére álló pénzösszeg arcpirítóan kevés. A pedagógus pedig - aki ha nem is Tokióba, Indonéziába - „csak” az egyetemre készítette fel diákját, tovább tanít, hiszen ez a dolga. Vajon minden(Képarchívum) ki tudja, hogy mi a dolga az iskolaügyben? A szerző a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóhelyettese Az emberek nyitottak voltak, gyorsan lehetett ismerkedni, és a közös feladatok is összehozták a csapatokat Az újonc dolga sosem könnyű KISPÁL GYÖNGYI Mindenki átéli azt a néha kellemetlen és furcsa érzést, amikor újként, kezdőként kerül be egy idegen és összeszokott társaságba. így van ez, mikor első nap megyünk munkába, vagy mikor először lépjük át az új iskola küszöbét. Egy kilencedikes alapiskolás „nagy halnak” érzi magát egy „kicsi akváriumban”. Úgy járkál az intézmény folyosóin, mint aki bármit megtehet, aki mindent és mindenkit ismer, és akinek senki sem parancsolhat. Ám ez a magabiztosság gyorsan elillan, amikor ismét legkisebb lesz egy nagy intézményben. Kezdetben csak csendesen meghúzódva jár-kel az idősebb diáktársak között. Tűri az esetleges piszkálódást, hiszen mit is tudna tenni egy felső osztályos ellen. Mikor már ismét „nyeregben érezhetné magát” amiért ő a rangidős a középiskolában, jön az egyetem/főiskola, és minden kezdődhet elölről. Alapiskolában még sokat segítettek neki tanárai a pályaválasztásban, a hivatalos papírok kitöltésében, ám egy érettségiző diák gyakorlatilag csak magára számíthat. A felsőoktatás rendszere idegen számára, ezért igyekszik mindenhonnan információt gyűjteni. Nos, én is átéltem ezt a folyamatot, és most az utolsó állomásnál tartok. Már nem vagyok középiskolás, de még egyetemista sem, csak úgy „vagyok” a kettő között. Van sok kérdésem, van egy pár dolog, ami nem teljesen világos, de úgy érzem, lassan kezd összeállni a kép. A hivatalos értesítés mellett („felvételt nyert...”) az egyetem küldött a borítékban egy meghívót a gólyatáborra. Hát igen, itt már meg is nevezték, hogy egy újonc, egy gólya vagyok. (Ám nyugtató az a tény, hogy nem vagyok egyedül) nem sokat tűnődtem a dolgon. Elkészítettem a szükséges irományokat, kerestem fényképet, és vártam a visszajelzést. Néhány nap múlva jött a válasz: „Jöhetsz a gólyatáborba.” Nagyon örültem, hiszen a verebek azt csiripelték, jók szoktak lenni ezek az egyetemre bemelegítő táborok. És milyen igazuk volt... Élmény volt egy hétig „összezárva” élni 300 gólyával. Az emberek nyitottak voltak, gyorsan lehetett ismerkedni, és a „bevállalós” feladatok is összehozták a csapatokat. Az ott kapott kiképzés mindenképp hasznos lesz a jövőben... azt hiszem, most már kevésbé tűnik félelmetesnek és idegennek az egyetem. A tanulási szisztémámat már az egyetemhez igazítottam, és előnyben voltam, mert az arcok nem voltak teljesen ismeretlenek, akikkel az iskola folyosóin és az órákon öszetalálkoztam. Szóval ajánlom a tábort mindenkinek, aki szeretné felvenni az egyetemi élet ritmusát, aki szeretne megismerkedni sok űj emberkével, és információt gyűjteni a szakjáról. Sok sikert a most negyedikes diákoknak az érettségire és felvételire készüléshez. Volt fizikatanárom „szállóigéjét” tudom nekik biztatásul idézni: „Minden rossznak vége szakad egyszer. De lesz ennél rosszabb is...” Szóval mindent bele, kitartás, carpe diem és don’t worry! Sok sikert a most negyedikes diákoknak az érettségire és felvételire készüléshez (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) ANGOLKA Quote: We are all born into the world with nothing. Everything we acquire after that is profit. (Sam Ewing) Phrasal verb: find (something) out Definition: to discover or learn something that you didn’t know. (This phrasal verb has more than one meaning) E.g.l. I don’t know the answer to that question, but I can find out for you. E.g.2. It’s amazing what you can find out by chatting to people! E.g.3. How did you find that out? This phrasal verb can be separated, but usually isn’t. Test The world’s first anti-malarial tablets specifically ______ for chi ldren are launched in the UK on Wednesday. 1. formula, 2. formulated, 3. formulatet, 4. formlated. Joke My Good Deed A guy arrives at the pearly gates, waiting to be admitted. St. Peter is reading through the Big Book to see if the guy’s name is written in it. After several minutes, St. Peter closes the book, furrows his brow, and says, „I’m sorry, I don’t see your name written in the Book.” „How current is your copy?” he asks. ,J get a download every ten minutes.” St. Peter replies, „Why do you ask?” „I’m embarrassed to admit it, but I was always the stubborn type. It was not until my death was imminent that I cried out to God, so my name probably hasn’t arrived to your copy yet.” „I’m glad to hear that, „Pete says, „but while we’re waiting for the update to come through, can you tell me about a really good deed that you did in your life?” The guys thinks for a moment and says, „Hmmm, well there was this one time when I was driving down a road and I saw a group of biker gang members harassing this poor girl. I slowed down, and sure enough, there they were, about 20 of them harassing this poor woman. Infuriated, I got out my car, grabbed a tire iron out of my trunk, and walked up to the leader of the gang. He was a huge guy; 6- foot-4,260 pounds, with a studded leather jacket and a chain running from his nose to his ears. As I walked up to the leader, the bikers formed a circle around me and told me to get lost or I’d be next.” „So I ripped the leader’s chain out of his face and smashed him over the head with the tire iron. Then I turned around and yelled to the rest of them. Leave this poor innocent girl alone! You’re all a bunch of SICK, deranged animals! Go home before I really teach you a lesson in PAIN!” St. Peter, duly impressed, says „Wow! When did this happen” „About three minutes ago.” Correct answer to the test question: 2. formulated (Králik Róbert) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I ♦ acquire - szert teszünk ♦ chatting - beszélgetés közben ♦ are launched - lett kiadva ♦ furrows his brow - ráncolja a szemöldökét ♦ harass - zaklat, molesztál ♦ studded - szegecsekkel kivert ♦ get lost - elhúzni, eltűnni ♦ deranged - zavarodott, elferdült LÁNGÉSZ Hogyan sajátítják el a vakok az írást-olvasást? FELDOLGOZÁS A látás képessége sajnos nem minden embernek adatik meg. Vajon ők hogyan tanulnak meg ími-olvasni? Milyen lehetőségeik vannak elsajátítani ezt a két nagyon fontos formáját a kommunikációnak? Nem mostanában történt, hogy egy francia származású fiatalember, Louis Braille neve mellé egy népesség-összeírás alkalmával beírták, hogy sem írni, sem olvasni nem tud. Mindez 1829-ben történt. Braille, aki a Fiatal Vakok Párizsi Intézetének egyik tanítója volt, még abban az évben kitalált egy új „nyelvet”, melynek segítségével a vakok számára is megnyílt az út az írás-olvasás elsajátításához. Braille egy egészen új ábécét talált ki, amely kiemelkedő pontok mintázataiból áll (hiszen a pontokat a kéz könnyebben le tudja tapogatni, mint a folyamatos vonalakat). A pontokat úgy kombinálta, hogy azok hasonlóak voltak a dominó pontjaihoz, s egy-egy összeállítás az ábécé valamelyik betűjének, egy írásjelnek vagy nagyon gyakran előforduló szavaknak felel meg, mint például az „és” vagy a névelők. Az úgynevezett Braille-írást úgy olvassák el, hogy ezt a kiemelkedő szöveget egy vagy két ujj hegyével letapogatják. Majd eltelt úgy száz év a vakírás megjelenésétől számítva, és 1932- ben már a Braille lett a vakok „hivatalos nyelve”. A rendszert, mely eredetileg 63 karakterből tevődik össze, azóta továbbfejlesztették, és tömörebbé tették. Erre azért volt szükség, mert így olvasni és írni is gyorsabban lehet, valamint az írás is kevesebb helyet foglal el, mint azelőtt. A Braille-írásnak kézírásos változata is létezik már, mely úgy készül, hogy egy fémkeretbe foglalt papírlapra karcolótűvel beütik a pontokból álló karaktereket. A szöveget a papír hátoldalára kell írni jobbról balra haladva, ezután a lapot megfordítva a színén kidomborodik az írás, amit ezután szokásos módon, balról jobbra haladva lehet leolvasni. A fejlődésnek azonban még nem lett vége ennyivel, ugyanis megjelentek a Braille-írógépek illetve a Braille-rendszert alkalmazó nyomtatóval ellátott számítógépek is. A Braille-írást elsősorban azok használják, akik már vakon születtek, vagy gyermekkorukban vakultak meg. Azok viszont, akik idősebb korukban veszítik el a látásukat, és már megszokták a hagyományos írást-olvasást, azoknak bizony sokkal nehezebb a helyzetük. Ilyen korban már csökken a tapintás érzékenysége nemcsak a kor, de egyes ízületi betegségekből kifolyólag is. Létezik egy másik vakírás is, ez sokak számára könnyebb a Braille- írásnál. Ez utóbbi a Moon-írás elnevezést kapta, melyet egy brightoni férfi, William Moon talált fel 1847-ben. Ez egy betűnkénti írás, mely kilenc alapkaraktert tartalmaz, ezek értelmezése pedig attól függ, hogyan helyezkednek el felfelé vagy körben. A szöveg sorait váltakozva balról jobbra, aztán jobbról balra, folyamatosan kell olvasni. Egy hátránya azonban van ennek az írásmódnak: csak angol nyelvterületen használják, (n)
