Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-31 / 298. szám, szerda

Nézőtér ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 31. Hollywood mérlege kiegyensúlyozott a 2003-as év végén. Európa ráállt a vígjátékokra, minden ország kitermelte a maga filmsikerét. Visszatérőben a '90-es évek sztárjai Fliegauf Benedek a fiatal filmesek számára létrehozott Panorama szekció győztese lett Rengeteg című filmjével. Berlin után Los Angelesé lett a fősze­rep, ahol előbb az Arany Glóbusz-, majd az Oscar-díjakat osztották ki. Mindkét gálán ugyanazok a filmek versengtek egymással: a Chicago cí­mű musical, Az órák, A zongorista, az Adaptáció, a Schmidt története és a Frida. Mind a rendezés, mind a szí­nészi munka, a forgatókönyv, a ze­nei aláfestés vagy épp a látvány szempontjából ezek az alkotások jö­hettek szóba, és szinte egyik fűm stábja sem maradt díj nélkül. Az Oscar-gála valószínűleg legin­kább az iraki háború-ellenes kiszó­lásokról és demonstrációról marad emlékezetes (elsősorban a doku­mentumfilm kategóriájában győz­tes Michael Moore jóvoltából); de kétségtelenül felejtheteden pillana­ta az is, amikor a legjobb férfi fősze­replő kategóriájában nyertes Adrien Brody hosszú csókkal köszönte meg a szobrot Halle Berrynek. Itt kezdő­dött továbbá Nicole Kidman diadal- útja, mely a filmvüág összes rangos eseményét érintette. Az Oscar-díjat Az órák főszerepéért söpörte be, Cannes-ban a Dogville című művel tündökölt, Toronto pedig a The Human Stain című munkáját ünne­pelte. A tavaszi szezon legrangosabb ese­ménye a cannes-i filmfesztivál, melynek résztvevői idén fanyalgás- sal fogadták a kínálatot. A gyenge mezőnyből végül Gus Van Saint ke­rült ki győztesen, aki viszont ritka si­kert aratott: ő kapta a legjobb rende­zőnek, alkotása, az Elephant pedig a legjobb fűmnek járó szobrot. (A két díjat általában külön produkciónak szavazzák.) Velencében folytatódott a vetélke­dés, amely idén hemzsegett az ame­rikai sztároktól. Itt debütált például Woody Allen új alkotása, az Anything Else, melyet egész kivéte­lesen a mester is elkísért; és itt mu­tatták be a Coen fivérek Kegyeden bánásmód című vígjátékát, melyet mindkét főszereplő (Catherine Zeta-Jones és George Clooney) is mosolyogva hirdetett. A legjobb fő­szereplő azonban a német Katja Riemann és az amerikai Sean Penn lett. Velence Arany Oroszlánját végül egy elsőfilmes orosz alkotó, Andrej Zvjagincev vitte el Visszatérés című alkotásával, mely pár hónappal ké­sőbb, az Európai Filmdíj gáláján a legjobb első film díját érdemelte ki. Az Európai Filmakadémia zsűrije nemrég osztotta ki elismeréseit, melyből a legtöbbet a Good bye, Le­nin! című német vígjátéknak ítélt. MAGYAR VÁSZON A magyar filmkészítés első fontos eseménye minden évben a Film­szemle, melyre január végén, febru­ár elején kerül sor. A 2003-as Film­szemlén kiderült, hogy a fiatal alko­tók végképp átvették a vezetést az idősebb filmesek előtt, és noha Gothár Péter Magyar szépség című filmje nyerte a fődíjat, a legtöbb elis­merést két elsőfilmes alkotása: Faze­kas Csaba Boldog születésnapot! és Fliegauf Benedek Rengeteg című filmje nyerte. Utóbbi pár héttel később elnyerte a berlini filmfesztivál legjobb fiatal fil­mesnek járó díját (a Panorama szek­ció legjobbja lett), majd bejárta a vi­lág nemzetközi filmfesztiváljait. Pálfi György Hukkle című alkotása is to­vább folytatta sikerkörútját, és to­vábbi díjakat söpört be szerte a világ­ban (év végére összesen 17 külföldi elismerést tudhatott magáénak). A magyar kormány kiemelt támoga­tásával pedig elkészülhet Kertész Imre Nobel-díjas regénye, a Sorsta- lanság filmes változata, mely min­den idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje lesz, A Koltai Lajos rendezésében készülő alkotás forga­tása nemrég kezdődött, javarésze te­hát átcsúszik a 2004-es évre. A nyár folyamán azonban mintegy húsz játékfilm forgatása kezdődött meg, többek között Jancsó Miklós, Janisch Attila, Herendi Gábor, Tö­rök Ferenc és Deák Krisztina mun­kája. A magyar közönségfilm talán még nagyobb iramban fejlődik, mint az úgynevezett művészi műfaj: He­rendi Gábor a Valami Amerika után egy történelmi vígjátékot készített Magyar vándor címmel, és Fischer Gábor elsófilmes rendező munkája, a Monte Carlo is szórakoztató szán­dékkal készül. Szintén a széles réte­geket célozza majd Deák Krisztina A miskolci Boni és Klájd című roman­tikus krimije, és Török Ferenc Sze­zon című alkotása is. Idén két magyar bestsellerből ké­szült fűm: Sas Tamás Apám beájul­na című munkája már a mozikban van, Bergendy Péteriedig jövő év­ben fejezi be az Állítsátok meg Terézanyut! című filmjét. Az új magyar közönségfilm megjele­nésére a legjobb idei példa Antal Nimród Kontroll című műve, mely premierje óta több mint 100 ezer né­zőt vonzott Budapesten, a vidéki adatokat pedig még nem is összesí­tették. A metró mítoszát megterem­tő alkotás - mely műfajüag átöleli a romantikus vígjátékot, a thrillert és az akciófilmet - talán hosszabb tá­von is visszacsábította a nézőket a mozikba, és egy kedvező folyamatot indított el. (Origó, Gyárfás Dóra) 2003 a moziban jukon kacagtak, és Európa többi or­szágát is megnevettették a Good bye, Lenin! című filmjükkel. A berli­ni fal leomlásának korszakát felidé­ző alkotást 6 és fél millió német lát­ta, és a britek közül is többen voltak rá kíváncsiak, mint bármely más né­met produkcióra valaha. Decemberre a britek is bejelentkez­tek egy vígjátékkal, sőt egy erős haj­rával le is körözték vetélytársaikat. Az Igazából szerelem című filmjüket a romantikus komédiák nagymeste­re, Richard Curtis írta és rendezte, főszerepeit pedig a szigetország leg­nagyobb sztáijai játszották. Az Iga­zából szerelem nemcsak Európá­ban, de a tengerentúlon is tarolt, és még mindig nem zárta be a kasszát. VISSZATÉRŐK Leonardo DiCaprio felnőtt, és ka­maszbáját maga mögött hagyta - ezt két új filmjével is bizonyította, melyek az évkezdet legnagyobb sza­bású produkciói voltak. Steven Spielberg Kapj el, ha tudsz! című al­kotásában azonban nem ő, hanem szolgáltatta, aki nemcsak megújult külsővel vágott vissza Charlie angya­lainak, de magánéletével is sokkolta a rajongókat. A ‘90-es évek egyik ho- Uywoodi bálványa csaknem félműlió doűárt költött a testére, és mint a vásznon kiderült: nem hiába. Alakja karcsúbb, mint fénykorában, és belül is fiatalnak érezheti magát, ha a nála 16 évvel fiatalabb Ashton Kutchert választotta páijául. Az év leghatáso­sabb visszatérését azonban kétségkí­vül Quentin Tarantino produkálta, aki 6 év szünet után jelentkezett új filmmel. A Kill Bül-nek egyelőre csak az első része került mozikba, de tö­kéletes kidolgozása és rejtélyes törté­nete eddig is gyümölcsöző váűalko- zást faragott belőle: az 55 mülió dol­láros költségvetésű film eddig 110 milliót keresett. Biztosak lehetünk benne, hogy a 2004 februárjára ígért második epizód még nagy meglepe­téseket tartogat. FOLYTATÁSOK Vannak filmek, melyek eleve azzal a szándékkal készülnek, hogy később zenegger azonban már nem min­denkit hozott lázba. Az óriási költ­ségvetéssel (175 millió dollár ráfor­dítással) készült produkció Ameri­kában 150 müliót, a vüág többi ré­szén pedig további 277 mülió dollárt keresett. Harry Potter továbbra is arat (könyvben és filmen egyaránt), de több olyan folytatás került a mozik­ba, mely korábbi sikertörténeteket taszított a mélybe, mint példáid a Doktor Szöszi 2, a Tomb Raider Lara Croft - Az élet bölcsője, a Charlie an­gyalai - Teljes gázzal, a Volt egyszer Christopher Walken epizódalakítása keltett feltűnést, Martin Scorsese New York bandái című munkájában pedig egy másik visszatérő, Daniel Day-Lewis vitte a prímet. DiCaprio mindazonáltal visszadol­gozta magát a hoűywoodi élvonalba, és két olyan szerződést is kötött, me­lyek még óriási lehetőségeket tarto­gatnak a számára: Scorsesevel már le is forgatta a The Aviator című fil­met, melyben Howard Hughes miüi- árdost kelti életre; és szintén Scorsese közvetítésével megkapta Baz Luhrmann Nagy Sándor-fümjé- nek főszerepét is. Az év egyik legna­gyobb szenzációját Demi Moore folytatásokkal egészítsék ki a törté­neteket, más alkotásokat sikerük predesztinál újabb és újabb részek készítésére. Mindkét változatra ér­vényes, hogy az ismerős arcok és ka­rakterek nem feltétlen vonzzák visz- sza a tömegeket a nézőtérre. Egyes esetekben sikerült beváltani a hoz­zájuk fűzött reményeket, más ese­tekben csúfos vereséget szenvedtek. Az X-Men című fűmet egy sikeres képregény alapján forgatták, így várható volt, hogy lesz folytatása. Ráadásul az első rész olyan jól telje­sített a mozikban, hogy a második elkészítésére még több pénzt szán­tak a producerek. Az eredmények­ből pedig egyértelműen kiderült, hogy jól kalkuláltak: a 110 mülió doűárból forgatott X2 csaknem 400 müliót kasszírozott. Mi sem termé­szetesebb ezek után, mint hogy jö­vőre elkészül a harmadik epizód. Nem tévedtek nagyot az Amerikai pite alkotói sem, akik még egyszer összetoborozták a gimnáziumi ban­dát, és leforgatták a főszereplők, Jim és Michelle esküvőjét. Remélhe­tőleg unalomba fuűadó házasélet­ükkel már nem traktálják a közönsé­gét, mert ha most állnak meg, a csú­cson hagyják abba. Az Amerikai pite - Az esküvő a tengerentúlon és az európai mozikban is tarolt, és csak olyan „szupermítoszok” tudták le­győzni, mint A Gyűrűk Ura - A két torony, a Mátrix - Újratöltve és a Terminátor 3. Utóbbiak szintén megtalálták kö­zönségüket, sőt, még növelni is tud­ták a korábbi részek sikerét. A Gyű­rűk Ura - A gyűrű szövetsége példá­ul 860 millió doűárt hozott vüág- szerte, A két torony című epizód pe­dig 920 müliót. A Mátrix - Újratölt­ve ugyan rossz kritikákat kapott, és rajongói is fanyalogtak rajta, anya- gÜag azonban nyereséges váüalko- zás volt: összesen 735 millió doűárt fialt. A csalódás inkább a harmadik rész fogadtatásán ütközött ki: a Mátrix - Forradalmak-at már csak mérsékelt érdeklődés fogadta. KUenc év után a Terminátor történe­tét is folytatták, Arnold Schwar­egy Mexikó, vagy épp a Még egy kis pánik. A kudarcok sora mégsem vet­te el a stúdiófőnökök kedvét attól, hogy tovább gyártsák az epizódo­kat, így jövőre mozikba kerül a Pók­ember, az Apádra ütök, és a Bérgyü- kos a szomszédom második része. DÍJAK A fesztiválok sorát a Berlinale nyitot­ta, melyen kiderült, hogy Európa je­lenleg nem tud felmutatni olyan al­kotást, mely szakmai minőségét te­kintve legyőzhetné az amerikai pro­dukciókat. Ugyan az Arany Medvét a brit Michael Winterbottom vehette át In This World című művéért, az alkotás azonban hamar feledésbe merült. A legjobb színészi alakítások kategóriájában pedig a tengerentúli művészek taroltak: Az órák című film három női főszereplője (Nicole Kidman, Julianne Moore és Meryl Streep), valamint az Egy veszedel­mes elme vaűomásai főhőse, Sam Rockweü kapott szobrot. A Berlinale azért is fontos volt, mert a magyar ÉVVÉGE a az idei év nem is volt olyan sikeres Hoűywood számára, mint a tavalyi eszten­dő, azért panaszra nem lehet oka a nagy filmstúdiók vezetőinek. A folytatá­sokban ugyan legtöbbször csalódni­uk keűett, de ez talán ráébresztette őket arra, hogy érdemes váüalni a kockázatot, és új ödetekkel bombáz­ni a közönséget. Idén ugyanis azok aratták le a babérokat, akik merész váüalkozásba fogtak. Az év elején Eminemnek sikerült leginkább meglepnie a közönséget, akinek 8 mérföld című filmje megle­hetősen távol áüt a könnyűzenei elő­adók szokásos filmes debütálásától. Igaz, ebben nagy szerepet játszott Curtis Hanson rendező (Szigorúan bizalmas, Wonder Boys - Pokoli hét­vége), aki realisztikusan ábrázolta a rapper közegét, lehetőségeit, és fej­lődésének történetét - és ennek megfelelően komoly alakítást várt el a főszereplőjétől. A 8 mérföld-et te­hát díjazták a kritikusok és imádta a közönség: a 41 miüió doüáros pro­dukció 116 miüió doűárt keresett az Egyesült Áüamokban, és ugyaneny- nyit külföldön. Szintén a kockázatváüalásnak kö­szönheti sikerét a Pixar Animációs Stúdió, mely sosem nyúl régi mesé­hez, mindig a saját történeteivel szó­rakoztat. Idei remekműve, a Némó nyomában mulatságos epizódokkal tarkított cselekményt dolgozott fel, melynek tanításait és humorát a leg­különbözőbb korosztály is magáé­nak érezhette. A módszer bevált: a Némó nyomában minden idők legsi­keresebb animációs alkotása lett, mely csaknem 490 millió dollárt ho­zott a konyhára. Jerry Bruckheimer producer ritkán nyúl meüé - ezúttal sem tévedett. A Karib-tenger kalózai című filmje egy régi műfajt elevenített fel: az ifjúsági kalandfümet, azon belül is a kalóz­legendákat. Az alkotás sikerét min­denekelőtt a rendező, Gore Verbinski biztos mesterségbeli tudá­sa, és az egyik főszereplő, Johnny Depp lehengerlő alakítása garantál­ta. Sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azóta a teljes stáb leszerződött a folytatásra. Európa mindeközben hadat üzent Hoüywoodnak, és elmélyült mű­vészfilmek helyett vígjátékokkal próbálta visszacsábítani a közönsé­gét. A franciák rukkoltak elő először egy nézőcsalogató produkcióval, és a Taxi-sorozat harmadik része telje­sítette is küldetését. Luc Besson pro­ducer pedig vérszemet kapott, és Amerika meghódítására váüalko- zott: már forgatják is a Taxi hoüy- woodi változatát. A németek mindeközben saját múlt­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents