Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-29 / 296. szám, hétfő

Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 29. Az Illyés Közalapítvány is támogatja a vásárhelyi Vártemplom műemlék értékű hangszernek restaurálását Ceausescu egykori udvari költője sem uszíthat tovább Jövő ősszel adnák át az orgonát Több mint egy évtizede an­nak, hogy nem működik a marosvásárhelyi Vártemp­lom műemlék orgonája. A vártemplomi egyházközség több alkalommal is próbálta megjavíttatni, de túl nagy feladatnak bizonyult, így többfelé pályázott e célból. Jelenleg a helyzet biztató: több helyről is nagyobb összeggel támogatják a tö­rekvést, hogy a hangszer is­mét megszólalhasson. KRÓNIKA A marosvásárhelyi vártemplom műemlék orgonája több mint egy évtizede néma. Az egyházközség többször is próbálkozott, hogy önerőből felújíttassa, de ez nagy te­hernek tűnt: a gyülekezet egyma­gában nem tudott ilyen nagy mun­kát elvégeztetni. Csíky Csaba kar­nagy évek óta a vártemplom orgo­nájának javításáért szervezi a Vár­templomi zenés estek nevű zenei rendezvényeket, ezek közönsége adományokat ajánlhat fel a restau­rálás költségeire. A segélyszerzést a tavasszal szervezett nagyszabású festményaukció indította be, ami­kor a presbitérium felkérte a ma­rosvásárhelyi és Maros megyei képzőművészeket, tekintsék szív­ügyüknek, és alkotásaikkal támo­gassák az orgona javítását. Az akció meglepően jól sikerült: közel száz­millió lejt sikerült összegyűjteni. AKIK AZ ÜGY MELLÉ ÁLLTAK Ötvös József, a Vártemplom espere­se elmondta, az aukciós kiállítás után, amikor már volt egy bizonyos anyagi alapjuk, más irányban is nyi­tottak. Az Illyés Közalapítvány 200 ezer forintnak megfelelő dollárral, a MÓL cég 1200 euróval támogatja a munkát. Csegzi Sándor alpolgár­mester, a vártemplomi gyülekezet főgondnoka a Krónikának elmond­ta, a presbitérium a Nemzeti Kultu­rális Alapprogramhoz is pályázatot nyújtott be: segítséget ígértek on­nan is, akárcsak a Philip Morris cégtől és a Postabanktól. A városi önkormányzat 150 millió lejt ha­gyott jóvá e célra, a megyei önkor­mányzat szintén 150 millió lejjel tá­mogatja az orgonajavítást. Ötvös úgy véli, az előzetes számítások sze­rint hozzávetőlegesen 800-900 mil­lió lejre van szükség a javításhoz, de talán még többre is, mivel egy új pó­diumot is kell építeni. Az orgona ugyanis lekerül a mostani helyéről, a karzatról: a templom első, gótikus részébe helyezik át, ahol eredetileg is állt egészen 1906-ig, ekkor - egy nagyobb restaurálás során - került mostani helyére. Ez kisebb vitát is eredményezett, akárcsak a temp­lomban végzett régészeti ásatás, ahol az egykori kolostor nyomait próbálják feltárni a régészek. Soós Zoltán régész, a Maros Megyei Mú­zeum munkatársa, az ásatások ve­zetője szerint eddig egykori falma­radványokra, illetve egy gyereksírra bukkantak. Az esperes szerint a másfél méter magas pódium meg­építése szempontjából is fontos az ásatás, látniuk kell, hogynincsenek- e sírkamrák a templom legrégebbi része alatt. A pódium előtt négy lépcsőből álló helyet is kiképeznek a kórus számára. Az elképzelést, mi­szerint az orgona ne takarja el a gó­tikus ablakokat, és illeszkedjék is a környezetbe, grafikailag Kolumbán Árpád képzőművész ábrázolta. ELKEZDTÉK A MUNKÁT Az orgona belső szerkezetét már ki­szerelték, és Székelyudvarhelyen, Papp Zoltán orgonajavító műhelyé­ben el is kezdték a javítást. A külső részt, a bútorzatot ezután fogják szétszedni, a felújítást Mihály Fe­renc szovátai restaurátor vállalta. Amikor elkezdődött az orgona tény­legesjavítása, munkálata, akkor de­rült ki, hogy eredetileg vüágoskék volt, aranyozott díszítéssel. A mos­tani sötétbarna festéket lemossák, így visszakapja eredeti színét. A VÁROS ÉRDEKE „Úgy érezzük, hogy a város mellénk állt, sokan támogatják törekvésün­ket - hangsúlyozta az esperes. - Ha sikerül megjavítani az orgonát, ak­kor koncerteket is tarthatunk a templomban, természetesen olya­nokat, amelyek nem ellenkeznek az egyház szellemével. Az az álmunk, hogy jövő ősszel három-négy napos koncertsorozattal adjuk át a hang­szert, és ünnepélyesen megnyithas­sunk egy hosszabb távú kulturális tevékenységet” - fejtette ki Ötvös Jó­zsef. Szalkay József megyei képvi­selő is hasonló véleményen van. El­mondta, kompromisszum árán sike­rült a megyei önkormányzat 150 millió lejes támogatását megszavaz­ni: a megyei önkormányzat a görög katolikus egyházat is anyagi támo­gatásban részesítette. „Erdély egyik legszebb orgonája megérdemli, hogy újból megszólaljon, hiszen nemcsak a reformátusok hallgatják majd, hanem remélhetőleg az egész város élni fog a lehetőséggel” - hangsúlyozta Szalkay. A marosvá­sárhelyi Vártemplom 1789-ben ké­szült orgonája Johannes Prause brassói orgonaépítő egyik legszebb munkája. Mai ismeretek szerint a brassói szász mester 26 orgonát épí­tett, amelyek közül ez a második legnagyobb. Az első a besztercei né­met evangélikus templomban van. A Szatmár Megyei Kórház szülészetén 140 újszülöttet hagyott idén sorsára édesanyja Megszülik gyermeküket, és megszöknek SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG A Szatmár Megyei Közegészség- ügyi Igazgatóság statisztikai adatai alapján idén 2966-an születtek. A legtöbben, vagyis 2540-en a Me­gyei Kórház szülészetén látták meg a napvüágot, tudtuk meg a szülé­szeti osztály főasszisztensnójétől, Eugenia Poptól. Szomorú tény azonban, hogy a csecsemők tíz szá­zaléka koraszülött. A szülészeti osztály szakorvosa, dr. Bagi Erzsébet által végzett tanul­mány szerint a koraszülött cse­csemők nyolcvan százalékának az édesanyja roma származású, ötven százaléka házasságon kívüli kap­csolatból, hatvan százaléka falusi, negyven százaléka pedig írástudat­lan, illetve csak néhány osztályt végzett szülőktől származik. Az osztály főasszisztensnőjének el­mondása szerint az osztályon szülő nők többsége fiatal, s volt olyan kirívó eset is, amikor az édesanya még a tizennegyedik évét sem töltötte be, s még szemé­lyi igazolvánnyal sem rendelke­zett. Idén a legidősebb szülőnek egy 49 éves édesanya számított. A nem kívánt terhesség megszakí­tása már bevett gyakorlat, azonban sok esetben az édesanyák mégis megszülik gyermekükét, s azután hagyják el őket. A főasszisz­tensnőtől megtudtuk, hogy ezek­ben az esetekben nemcsak roma származásúak az édesanyák, ha­nem tanácstalan fiatal lányok, akiknek a szülei nem tudnak lá­nyuk terhességéről, vagy éppenség­gel nehéz szociális helyzetben lévő nők hagyják sorsukra gyermekü­ket. Sok esetben a szülni akarók már előre eltervezik születendő csecsemőjük elhagyását, mivel a felvételnél hamis nevet és lakhelyet adnak meg. Ebben az évben a Me­gyei Kórházban 140 csecsemőt ha­gyott magára édesanyja, tudtuk meg Eugenia Poptól. Szülés után a nők valamilyen kitalált indokkal el­hagyják a kórházat, vagy éppenség­gel zárójelentés nélkül kiszöknek az épületből, s nem térnek vissza. Az osztályon dolgozó szociális asszisztensnő segítségével az elha­gyott újszülöttek felének esetében sikerült a szülők nyomára bukkan­ni, s ezek visszakerültek családjuk körébe, a többiek pedig cse­csemőotthonokba vagy védőnő gondozásába jutnak. Persze a szük­séges formaságok elrendezéséig a kórházban gondoskodnak róluk, akár több hónapon keresztül is. Je­len pillanatban egy elhagyott gye­rek van az osztályon, aki két héttel ezelőtt született, s az édesanyja az általa megadott adatok alapján Arad megyéből való. Nem vezethetnek műsort a romániai politikusok SZABADSÁG A romániai Országos Audiovizuális Tanács (CNA) határozata értelmé­ben a honatyák 2004. január else­jétől nem vezethetnek rádió- és té­véműsorokat. A határozat szerint nem szerkeszt­hetnek, készíthetnek és vezethet­nek tájékoztató, vagy vitaműsoro­kat a parlament tagjai, a központi és helyi közigazgatás képviselői, az elnöki hivatal képviselői, a politi­kai pártokban tisztségeket betöltő személyek, a politikai pártok által kinevezett személyek és a helyi, parlamenti vagy elnökválasztáso­kon jelöltként induló személyek. Ralu FUip, a CNA elnöke szerint a határozat törvényes védelmet biz­tosít a rádióknak és televízióknak a politikai nyomás ellen. Filip hozzá­tette, a választási kampány idején a politikusok nem jelenhetnek meg szórakoztató műsorokban A döntés mindenekelőtt Adrian Pa- unescu kormánypárti szenátort érinti nagyon kellemetlenül, hiszen a néhai diktátor, Ceausescu udvari költője az utóbbi időben nem egy meglehetősen nacionalista és uszí­tó adás műsorvezetője volt. Adományokból szeretnék felépíteni a tornatermet Egy kólát az iskoláért KÁRPÁTINFO Beregszász. A helyi iskola épülete eredetíleg kollégiumnak épült, ahol rendkívül pid szobákban 8-9 gyerek van elhelyezve. Ugyanekkora ter­mekben folyik a tanítás is. Mivel lehet megfogni a fiatalokat, hogy odaállja- nak egy jó ügy mellé? Erre mutattak példát Győr-Moson-Sopron megyé­ben, ahol a „100 forintot Beregszá­szért” akció keretében arra kérték a gimnazistákat, egy kóla vagy egy cso­ki árát ajánlják fel, hogy a beregszászi gimnazistáknak felépülhessen a tor­naterme. Fazekas Zoltánná, a Kazinczi Gim­názium tanárnője elmondta, a Kisal­föld című újságban olvasott a felhí­vásról, s miután csaladjával részt vett az adakozásban, úgy gondolta, diákjait is ráveszi, gyűjtsenek pénzt kárpátaljai társaik számára. A gyere­kek kezdettől fogva lelkesek voltak, s vállalták azt is, hogy nemcsak a fel­hívást nyomtatják ki, hanem 2-2 ta­nuló az iskola többi osztályát is meg­látogatja, hogy személyesen győz­zék meg a többieket az ügy fontossá­gáról. A buzgalom és a jó szervezés eredményeként az iskola 90 ezer fo­rinttal járult hozzá a beregszásziak megsegítéséhez. Szabó Miklós, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat alelnöke el­mondta, ez év februárjában szem­élyesen megtapasztalta, milyen sa­nyarú körülmények között tanulnak a gyerekek, illetve dolgoznak a tan­árok a beregszászi gimnáziumban. A helyiségek rendkívül sötétek, fapad- lósak. A vizesblokkok meglehetősen lerobbant állapotban vannak. Nem tudnak annyi gyereket felvenni, amennyi jelentkező lenne. Nincs tor­natermük, nincs közösségi helyisé­gük, ahol rendezvényeiket megtart­hatnák. A megyei gyűjtésből eddig három­millió forint jött össze, amit elsősor­ban a megye általános és középisko­lái adtak össze. Szabó Miklós el­mondta, örömmel vennék, ha az or­szág más tájain működő iskolák is csatlakoznának a felhíváshoz. A fe­lajánlott pénzt a Nemzeti Alapítvány számlaszámára lehet befizetni. Csekket kérni, illetve a szükséges in­formációkat beszerezni a Győr-Mo­son-Sopron megyei önkormányzat telefonján lehet: a 06-96-522-206 vagy 06-96-522-207 számon. Véget ért a félév, a támogatás az utolsó pillanatban jött SZABADSÁG Kolozsvár. Romániában ország­szerte félévzáró ünnepségekkel bú­csúztak az iskolák az első szemesz­tertől, amely - legalábbis az iskola- igazgatók szerint - könnyebben zaj­lott le, mint azt sokan várták. Az első félévnek nemcsak az ered­ményei voltak jobbak, mint tavaly, de az iskolán kívüli tevékenységek terén is nagy volt az előrelépés. A Comenius program - amely a Nyu­gat felé nyíló ablak szerepet tölt be minden korszerű iskola életében - ebben a szemeszterben tetőzött: a Comenius Hét országszerte sikert aratott, és ez fontos lépés ahhoz, hogy a hazai közoktatás eurokon- formmá váljék. Sok iskolában a nyugati kapcsolatteremtések jég­törő félévének számít ez a félév: há­romszorosára nőtt a külföldi test- vériskola-kapcsolatok ügyében uta­zó kisebb-nagyobb tanár-diák kül­döttségek száma. Az év végi orszá­gos költségvetés-kiegészítés során jó néhány magyar nyelvű tanintéz­mény is milliókhoz-müliárdokhoz jutott a közelmúltban. Az örömmá­mor viszont majd mindenhol elma­radt, hiszen az igazgatók vagy utol­só percben jutottak hozzá az össze­gekhez, és pánikhangulatban vol­tak kénytelenek azt úgy elkölteni, hogy a ma beálló ünnepi bank­csönd miatt ne kelljen visszautalni az államnak - vagy egyszerűen ke­vesebbet kaptak, mint amennyit vártak.- Én 530 milliót kértem, és annyit is kaptam - mondta a Szabadságnak Kosa Mária, a Brassai-líceum igazga­tója. - Mivel terveim készen álltak, sikerült is azt az utolsó percben arra elkölteni, amire valóban szántuk: ta­neszközökre, gáz-víz-villanyra. Ne­künk jó félévünk volt: beteltek az osztályaink, és jobbak a diákjaink, mint tavaly. A rendszerváltás óta 324 templom épült Kárpátalján Pályázatok útján szeretnék előteremteni a romániai falusi kisiskolák fejlesztéséhez szükséges pénzt Harminchat felekezet KÁRPÁTINFO Jelenleg Kárpátalján 36 vallási fele­kezet és 1365 egyházközösség, 6 misszionárius társaság működik. Az egyházi szervezetek hatáskörébe 15 vallási központ tartozik, négy tanin­tézetben folyik papnevelés. A fiata­lok vallási oktatását mintegy 700 va­sárnapi iskola biztosítja. A legnépe­sebb a pravoszláv egyház, több mint félezer egyházközössége, 21 monos­tora és mintegy 300 vasárnapi isko­lája van. A görög katolikus egyház­nak 315 közössége működik Kárpá­talján, 8 monostora, 110 vasárnapi iskolája van. Őket a római katoliku­sok követik 81 egyházközösséggel, 8 monostorral. A református egyház több mint 100 egyházközösséget számlál. Valamennyi egyházközös­ség nagy figyelmet szentel a jóté­konysági tevékenységnek, anyagi támogatást nyújtnak bentlakásos iskoláknak, gyermekotthonoknak, A görög katolikus egy­háznak 315 közössége működik Kárpátalján. különböző szociális létesítmények­nek. Az egyházközösségek 29 in­gyenes konyhát működtetnek a me­gyében. A rendszerváltás óta 324 templom épült Kárpátalján, 190 építése pedig folyamatban van. Központi fűtés nélkül DUNA TV A madéfalvi (Románia) Zöld Péter Általános Iskolában most nem fáz­nak a gyerekek. A dobkályhákban lobog a tűz, és az osztálytermek egy­két óra alatt bemelegednek, ha a ta­karítónők kora hajnalban begyújta­nak. Itt naponta 29 helyiségben kell tüzelni, s hogy az előkészített fa­mennyiség elég lesz-e erre a tanév­re, az attól is függ, milyen hosszúra nyúlik a csíki tél. „A faluban egyelő­re még nincsen gázvezeték, amivel egyszerűbben meg lehetne oldani esetleg egy intézmény központi fű­tését. Most kaptunk egy ötletet a me­gyei tanfelügyelóség részéről, hogy a jövő év folyamán falusi iskolák fej­lesztésére pályázatokat írnak ki, és szeretnénk pályázni mi is. Az iskolák központi fűtésének megoldására, mivel a polgármesteri hivataloknak beruházásra nem futja, a pályázat az egyetlen lehetőség, és megfelelő utánajárással akár kormányprog­ramok is kieszközölhetők” - ecsetel­te a helyzetet Fazekas Ibolya tanár. „Van három iskolánk, amelyeket a román kormány kazánházzal szerel fel, ezen kívül vannak a nemzetközi pénzintézetek által közösen beindí­tott programok, a Világbankkal, az európai bankkal közösen beindított programok és ezekbe is bekerülhet­nek az iskolák, ha megfelelően meg­alapozzák a kérésüket” - mondta Csukás Levente tanfelügyelő. (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Kályha a tanteremben A marosvásárhelyi Vártemplom (Ferencz Levente felvétele) Megjöttek a milliók is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents