Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-03 / 277. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 3. Európai unió Franciaország és Németország tartósan és büntetlenül nem tartja be a valutaunió alapját képező elemi szabályokat 2004-ben új rendszámot vezetnek be Magyarországon Fegyelmezetlenek a főszereplők Most ugyan erős az euró a világ valutái között, azonban ha az uniós tagállamok a német és a francia példát követve felelőtlen pénzpolitikát fognak követni, akkor rövidesen veszíthet erejéből (Képarchívum) November utolsó hetében Franciaország és Németország felmentést kapott a stabilitási és növekedési paktum szabályai alól. A döntés akár a végét is jelentheti a valutaunió alapját képző szerződésnek. Ezek után érdemes sietni az eurózónába? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság ajánlását felülbíráló döntést az unió pénzügy- minisztereinek tanácsa, az Ecofin hozta meg. A testület gyakorlatilag fölmentette Németországot és Franciaországot a valutaunió alapját képző stabilitási paktum hatálya alól. Németország és Franciaország államháztartási hiánya jövőre már harmadik éve lépi majd át az euróövezetben - a stabilitási paktum szabályai szerint - megengedett szintet, a GDP 3 százalékát. Négy eurózóna-tagállam - Ausztria, Hollandia, Finnország és Spanyolország -voksolt az Ecofin döntése ellen, ez azonban kevés volt a kétharmados többség ellenében. Az osztrák pénzügyminiszter, Karl- Heinz Grasser közölte: nem járható út az, hogy a kisebb országok adóeuróiból fedezzék a nagyok, ezúttal Németország és Franciaország deficitjét. Ennek ellenére Németországot és Franciaországot az Ecofinnek az Európai Bizottság ajánlását „felvizező” döntése szerint csupán arra kérik fel, hogy vállaljanak politikai kötelezettséget a deficit megfelelő csökkentésére, 2005-re. Az eurózóna tizenkét pénzügyminiszterét tömörítő szervezet elfogadta azt is, hogy e két ország jövőre kisebb ütemben csökkentse strukturális hiányát, mint ahogyan az Európai Bizottság előzőleg javasolta. A német és a francia kormány arra hivatkozott, hogy a szigorú hiánycsökkentés derékba törné a kezdődő gazdasági fellendülést. Az Európai Bizottság mélységesen elégedetlen a pénzügyminiszteri tanács engedékenységével. Pedro Solbes, a brüsszeli bizottság pénzügyekért felelős tagja elmondta: a bizottság továbbra is alkalmazza a paktumot, fenntartja a jogot, hogy megvizsgálja a döntés következményeit, és eldöntse, esetleg milyen intézkedéseket tegyen. Megfigyelők véleménye szerint a bizottsági ajánlások, vagyis a valutaunió alapjait képző stabilitási és növekedési paktum szabályainak áthágása egyben az utolsó szög a paktum koporsójában. A megalkuvás fő vesztese Pedro Solbes, a spanyol politikus az euró 1999-es tőzsdei bevezetése óta őrködött a közös európai valuta stabilitásán. A miniszteri tanács ülése és az ott elfogadott határozat megviselte Solbes és Hans Eichel német pénzügyminiszter viszonyát is. A spanyol diplomata néhány nappal korábban még azt mondta: „Nagyra becsülöm Eichelt, kedves ember, nehéz munkát végez”. Ám amióta Berlinben becsapott a Solbes-féle takarékossági előírások bombája, mosolyszünet állt be az egykori barátok között. A stabilitási paktumot annak idején éppen a most „pellengérre állított” Németország kezdeményezésére, a könnyelműen költekező országok sakkban tartására hozták létre. Megfigyelők arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben az EU nem képes ráncba szedni a sorból kilógó országokat, márpedig döntése szerint nem képes rá, akkor a paktum gyakorlatilag csődöt mond, még ha ezt hivatalosan nem is fogják elismerni. Ha a tagállamok pénzügyminiszterei jóváhagyták volna Brüsszelnek a hiány leszorítását célzó indítványait, akkor az ismételt nem teljesítés esetén jövőre már szankciókat léptethettek volna életbe Franciaországgal és Németországgal szemben. A tagállamok persze előrelátóak, és abban reménykednek, hogy ha az unió két legjelentősebb gazdasága számára íehetőség nyílik a szerződés felpuhítására, akkor ők később - saját költségvetésük elszabadulása esetén - ugyancsak elkerülhetik a szankciókat. És bár a májusban csatlakozó országok, közöttük Szlovákia és Magyarország, nem szavaztak együtt az eurózóna tagjaival, a döntés számukra is kapóra jöhet. Főleg a sok szakértő szerint túlságosan is ambiciózus 2008-as eurózónacsatlakozási céldátumra tekintve. Találó karikatúrával jellemezte a Frankfurter Allgemeine Zeitung az uniós pénzügyminiszterek múlt heti tanácskozásának eredményét: a stabilitási egyezmény feliratot viselő hatalmas gumimatracon jókedvűen ugrál a német kancellár és a francia ejnök, miközben a matrac szelepén át nagy erővel áramlik ki a levegő. Számos brüsszeli megfigyelő jutott arra a következtetésre, hogy a kemény szankciók helyett Berlin és Párizs megdorgálásával és újabb haladék kiszabásával beérő miniszteri tanács voltaképpen „kipukkasztotta” a stabilitási egyezményt. (MTI, euro.hu, FN) Mi mikor lépünk be az eurózónába? Az utóbbi napok elemzői dömpingje során a Reuters hírügynökség, a Standard and Poor’s hitelminősítő intézet, majd közösen az Alli- anz-csoport és Deutsche Bank Research tett közzé olyan jelentést, amely szerint az eurózónához legkorábban 2009-ben csatlakozhat Magyarország. Az eurózónához való csatlakozás feltételei közül az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya és az infláció mértéke lehetnek a kritikus pontok. Megfigyelők úgy vélik, hogy Észtországnak és Litvániának - csupán a makrogazdasági feltételrendszer alapján - már 2007-ben, Lettország 2008-ban lehetősége lesz az euró bevezetésére, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország számára azonban a 2009-es dátumot tartják valószínűbbnek. (FN) Az olaszok ostorozzák az eurót Az olaszok közül egyre többen vesztik el az Európai Unióba és az euróba vetett hitüket - áll egy felmérés összegzésében. A megkérdezett olaszok 53%-a azt vallja, hogy messzemenően megbízik az EU-ban és intézményeiben. A múlt évi adatokhoz képest ez jelentős visszaesés, akkor 60%-uk bízott az EU-ban és az összeurópai intézményekben. Az euró megítélése drámaian romlott: míg tavaly a megkérdezettek 27%- a mondta azt, hogy az egységes pénznem előnyhöz juttatja az országot, idén már csak hét százalékuk állította ugyanezt. Az olaszok mindmáig az euró bevezetésével magyarázzák az árak emelkedését, noha a hivatalos statisztikák azt mutatták, hogy az új pénz bevezetésének nem volt számottevő inflációs hatása az euróövezetben. (FN) A csatlakozás utáni drágulástól tartanak a csehek Növekvő bérek és árak Az Osztrák Szabadságpárt és az Európai Unió bővítése Nemmel szavaznak ránk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egy felmérés szerint a csehek nagy része azt várja, hogy az ország európai uniós csatlakozása után anyagi és gazdasági helyzete kedvezőtlenebbre fordul. A lakosság többsége tart az élelmiszerek általános drágulásától, az energiaárak, illetve a közlekedés árának növekedésétől. Kivételt képeznek a bérek, ahol az emberek nagy része szintén emelkedésre számít, ami viszont ez esetben pozitív változást jelent - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a prágai Központi Közvélemény-kutató Intézet (CWM) készített november második felében. A megkérdezettek mintegy 38 százaléka arra számít, hogy Csehország uniós csatlakozása után emelkedni fognak a bérek. Ellenkező véleményt csak az emberek egytizede fogalmazott meg, míg 43 százalék úgy véli, hogy alapvetően nem lesz gyors változás, s marad az eddigi bérszínvonal. ;). ■n;' 11: í j ,. ti A munkanélküliség emelkedésére 2 százalék számít, míg 14 százalék szerint csökkenni fog. Az állami szociális támogatásokat illetően az emberek egynegyede szerint kisebb pénzekre kell számítani, míg 40 százalék azt mondja, nem lesznek változások. Az élelmiszerárak általános emelkedésére a csehek 82 százaléka számít. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett 15 éven felüli személyek egyharmada hajlandó az Európai Unió más országaiban is munkát vállalni, ha erre lehetősége adódik, illetve konkrét ajánlatot kapna. Önszántából csak a csehek mintegy 10 százaléka tervez munkát keresni az Európai Unió más országaiban. A külföldi munkalehetőségek iránt leginkább a magasabb iskolai végzettségű, 30 éven aluli, egyedül élő emberek, többnyire férfiak érdeklődnek. Az idősebb generációk körében ez az érdeklődés elenyésző. (FN) MTI-INFORMÁCIÓ Két ellenszavazatot ad le az egykoron Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az EU-bőví- tés mai bécsi parlamenti megszavazásakor - így döntött a jobboldali-populista párt vezetése. A kisebbik osztrák kormánykoalíciós párt döntése csak jelképes tiltakozást fejez ki, miután a párt parlamenti frakciója is támogatja az Európai Unió 25 tagúra bővítését. Ursula Haubner, az FPÖ képviselője tegnapi sajtónyilatkozatában azt hangoztatta, hogy pártja is meg fogja szavazni az integrációs szervezet bővítését, ám mint mondta: „problémánk van egy országgal, Csehországgal, nevezetesen Temelínnel és a Beneš-dekrétumokkal”. Teme- línben, közel az osztrák határhoz, atomerőmű üzemel, amelynek biztonságát számos bírálat érte az EU és főként Ausztria részéről. A párt vezetése ezért úgy döntött, hogy az FPÖ parlamenti frakciójának két i > ■;; ti tagja jelzésértékű nem szavazatot ad le az EU-bővítés osztrák ratifikálásakor. Ez azt jelenti, hogy az osztrák törvényhozás nem egyhangúlag meghozott határozattal fogja törvénybe iktatni a bővítést.' A Die Presse című bécsi napilap szerint Uwe Scheuch, az FPÖ egyik karintiai - ahol Jörg Haider egykori FPÖ-elnök a tartományi elöljáró - parlamenti képviselője pártja parlamenti frakciójának ülésén kezdeményezni fogja, hogy halasszák el az EU-bővítés ratifikálást, amiért Brüsszel Bécs ellenkezése dacára enyhítette az Ausztrián áthaladó nemzetközi kamionforgalom osztrák korlátozásait. Az osztrák törvényhozás eredetileg három héttel ezelőtt ratifikálta volna az EU-bővítést, ám azt mára halasztották. A halasztó döntés meghozatalakor a parlament vezetése leszögezte: nem politikai okok miatt halasztották el a ratifikálást, hiszen az EU-bővítést minden parlamenti párt támogatja. £ ' í. i I ! I C t í I . Uniós csillagok és H betű ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós csatlakozás után új rendszámot vezetnek be Magyarországon. Az autók az uniós előírásoknak megfelelő rendszámot kapnak, amelynek bal szélén kék mezőben alul a Magyarországra utaló H betű, felül az uniót jelképező 12 csillag helyezkedik majd el. Az elképzelések szerint már 2004. május 1. után ezt a rendszámot adnák ki, erre azonban Magyarország nem vállalt kötelezettséget. A rendszám mérete és az alkalmazott betűtípus nem változik. Az autókra májustól további országjelzést sem kell már elhelyezni, feltéve, hogy csak az unió tagállamaiban közlekednek; a közösségen kívül a H betű változatlanul kötelező marad. A májusig kiadott rendszámokat nem vonják vissza, azok a jármű teljes élettartama alatt használhatók. Arra azonban lehetőség lesz, hogy a járműtulajdonosok maguk kérjék a rendszám cseréjét, (oo, NSZ) azok neve felkerül egy listára, ahonnan az önéletrajzok alapján hívják majd be a jelentkezőket további válogatásra az uniós intézmények. Ez azt is jelenti, hogy a sikeres vizsga nem jelent automatikusan álláslehetőséget. Az Európai Bizottság magyarországi delegációjának munkatársa szerint a következő felmérés december 12-13-án lesz. Ekkor a Public admi- nistratornak, azaz a köztisztviselőnek, politikai tanácsadónak és sajtószóvivőnek jelentkezőkkel íratnak teszteket. Munkakörük alapján négy fizetési kategóriába sorolják majd a nyerteseket. A kategóriákon túl a havi bér összegében meghatározó lesz a dolgozó életkora és szakmai tapasztalata is. Egy köztisztviselő körülbelül 4000 eurót (egymillió forintot), egy titkárnő 2500 eurót (630 ezer forintot) keres majd. Május elején kezdhetik el új munkájukat azok, akiket kiválasztottak. Akik felvételt nyernek valamelyik álláshelyre, azok először nyolc hónapot töltenek Brüsszelben, csak ezt követően kerülnek végleges munkahelyükre. (MH) Számos szlovákiai polgár is megpályázza a mi mércénkkel mérve mesés fizetésű brüsszeli állásokat. Az új lehetőség főleg a nyugati nyelveket beszélő fiatalok körében vonzó (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Közel hatezren jelentkeztek Magyarországon az uniós intézmények által meghirdetett 500-600 álláshelyre. A leendő titkárok és tolmácsok válogatása a napokban kezdődött meg, december közepén pedig a köztisztviselői székekre pályázókkal folytatódik a megmérettetés. A nagy érdeklődés egyik oka a fizetés lehet, hiszen egy titkárnő is több mint 600 ezer forintot keres majd. A jelentkezőknek számot kellett adniuk az EU-val, és annak intézményrendszerével kapcsolatos tudásukról, valamint a pályázók titkári feladatok ellátásához szükséges ismereteit is felmérték. A feladatsor egyes részei a pályázók verbális képességeit térképezte fel. Mező Dóra, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja sajtó- osztályának munkatársa elmondta: a leendő alkalmazottak válogatása némiképp eltér egy szokásos állásinterjútól. Itt nem konkrét állásokra, hanem munkakörökre pályázhattak az érdeklődők. Akik jól szerepelnek a versenyvizsgákon, UNIÓS PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK A vámunió bevezetése Hozadékok © a behozatali vám teljes eltörlése az EU országaiból való import esetén © az EU közös vámtarifa-táblázatának bevezetése © a belső határokon a vámformalitások eltörlése Kockázatok 0 sokba kerül majd a vámokkal kapcsolatos adatok feldolgozására szolgáló rendszer bevezetése © kevésbé jó minőségű termékek behozatala © a vám és piacellenőrzés növekvő költségei i 0 :l < Tízszeres túljelentkezés mutatkozik az uniós állásokra Vonzó a magas kereset
