Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-23 / 294. szám, kedd
A bosszantó ribancnak tűnő lány Rampling múzsája lett Swimming Pool FILMDRÁMA Francois Ozon neve csupán néhány éve csenghet ismerősen a nézőknek. Az elmúlt időszakban viszont filmjei állandó vendégei a magyar és a hazai moziknak, a francia rendező pedig mindent megtett unnak érdekében, hogy ne tudjuk beskatulyázni. Nemcsak egyes filmjeiben keveri a műfajokat, de az. alkotások egymáshoz képest is elég nagy változatosságot mutatnak. A 8 nő musical-krimije után igencsak meglepődhettünk, hogy egy Bergman-szerű drámát készít, amely ráadásul végig a képzelet és a valóság határán egyensúlyoz (Homok alatt), most pedig Hitchcock szellemét idézte meg. A Swimming Pool főszerepét az Ozon jóvoltából másodvirágzását élő Charlotte Rampling játssza hasonlóan meggyőző alakítást nyújtva, mint a Homok alattban. Az alapszituáció már sok filmből ismerős lehet: a bestseller-gyártó írónő úgy érzi, kezd kiégni és egy kis változásra van szüksége. Kapóra jön neki, hogy főnöke felajánlja dél-franciaországi nyaralóját, dolgozzon ott új művén. A nyugalom persze csak addig tart, amíg meg nem jelenik a főnök húsz év körüli lánya. A film szépen lassan thrillerbe csap át. A lány sorra hozza fel magával a férfiakat - egyikük pedig nem a saját lábán távozik. Rampling karakterének pedig rá kell döbbennie, hogy az elsőre bosszantó ribancnak tűnő lány a múzsája lett. Ozon - csakúgy, mint előző filmjében - a képekkel mond el mindent, amit lehet. Klasszikus eszközökkel teremt feszültséget, ez a suspense pedig néha olyan hirtelen uralkodik el a vásznon, hogy az még a sokat látott nézőt is meglepi. Az ismétlődő beállítások, a gondosan megkomponált képek mind értelmet nyernek a történet folyamán, hogy aztán egy végső csavarral megoldhatadanná váljon az egyszerűnek tűnő egyenlet. (mozinet) Swimming Pool, színes, franciaangol filmdráma, 2003, 102 perc, Rendezte: Francois Ozon, Szereplők: Charlotte Rampling, Ludivine Sagnier, Charles Dance, Jean- Marie LamoiuyMarc Fayolle A kétbalkezes lábgyógyász és dörzsölt apóstársa hihetetlen kalandjai a fegyvercsempészet kegyetlen világában Apósok akcióban általán, mit lehet csinálni egy lopott orosz nukleáris tengeralattjáróval? Csupa őrjítő kérdés, de senki ne izguljon, teljesen ártalmatlan vígjátékról van szó! Michael Douglas pozitív hősként és szépfiúként egyre ritkábban állja meg a helyét, viszont született komikus és a vagány titkos ügynök szerepében igazán elemében érzi magát, ám a műsort mégis az ártalmatlan külsejű Albert Brooks lopja el. Az ő jórava- ló, de bosszantóan tutyimutyi apóstárs figurája ugyan nem éppen eredeti, mivel minden vígjáték elengedhetetlen alkotóeleme az igazi balek, de ő olyan fapofával és száraz humorral kelti életre a pedáns lábgyógyászt, hogy szip- te minden megmozdulása telita lálat. Igaz, az ő alkalmi és alkalmatlan párosukon kívül legfeljebb David Suchet jut néhány emlékezetes perchez a kifacsart ízlésű és modorú francia főgonosz szerepében - már megint az átok franciák a hunyok, hogy nem férnek a bőrükbe! -, de hát kicsire nem adunk... (est) Apósok akcióban (The In- Laws), színes, amerikai-német film, 2003, 95 perc, Rendezte: Andrew Fleming, Szereplők: Albert Brooks, Michael Douglas, Candice Bergen, Robin Tunney, Ryan Reynolds VÍGJÁTÉK M íg az anyós a népi legendárium, a kabaréelőadások és a rossz viccek állandó szereplője, addig az após rendszerint szerényen várakozik a háttérben, fizeti a számlákat, nyírja a gyepet és sétáltatja a kutyát. De ha már a szemetet is kivitte és lemosta a kocsit, akkor néha megmenti a világot és elbánik a nemzetközi fegyvercsempészekkel. Például akkor muszáj mindezt megtennie, ha leendő apóstársa, aki ártalmatlan fénymásoló ügynöknek mondja magát, már az első találkozón élet- veszélyes helyezetek egész sorába keveri. Például elkábítva magával cipeli pár titkos tárgyalásra, ahol aztán az elvetemült Halálos Kobraként mutatja be, felkeltve ezzel nem csupán a bűnözők, de az FBI érdeklődését is. Szóval mit várhat az ember egy ilyen apóstárstól és hogyan alakulnak az illető csemetéjének há- zasulási és túlélési esélyei, és egyEgy átlagosnak indult gyakorlatozás véres véget ért, és az előkerült katonák nem hajlandóak beszélni a történtekről, hogyan torkollt a bevetés brutális parancsnokuk meggyilkolásába Basic KRIMI Hardy (John Travolta) kilépéséig a legjobb kihallgató tiszt volt a hadseregben. Nemkívánatossá vált személye ellenére a panamai kiképző támaszpont vezetője (Tim Daly - A szökevény-sorozat) nem lát más lehetőséget, mint hogy hozzá forduljon. Egy átlagosnak indult gyakorlatozás véres véget ért, és az előkerült katonák nem hajlandóak beszélni a történtekről. Hardy gyorsan megszerzi egyikük bizalmát, aki elmondja neki, hogyan torkolt a bevetés brutális parancsnokuk (Sámuel L. Jackson) meggyilkolásába. A mese látszólag hiteles, de a férfi jobban átgondolva több ellentmondást is felfedez benne. A krimik gyakran leginkább egy tisztességtelenül játszott játékhoz hasonlatosak. A néző ilyenkor már nem is a történetre figyel, hisz tudja, hogy abból bármi kikerekedhet, hanem az írói fogásokra összpontosít. Az alkotók persze tudják, hogy már ismerjük a trükkjeiket, ezért megtesznek bármit, hogy átverjenek minket. A félrevezetések tengerében viszont sokszor elvész az értelem, főleg, ha az író nem tudja, meddig mehet el. A határ túllépésére a legjobb példaként talán a Vad vágyakat említhetjük, ami boldogan áldozta fel a szereplőit a történet totális kiforgatásának oltárán. De ott legalább beszélhettünk olyasmiről, hogy történet, a Basic esetében viszont kizárólag duplacsavarokról, melyek közül a legnagyobb az, hogy létezik cselekmény. John McTiernan (Die Hard) alkotásának nincs se célja, se logikája, csak gördül előre, mint egy fékevesztett hullámvasút. Komolyan venni egyenlő a halállal, alkalmazkodva viszont hozzá többé- kevésbé képes a szórakoztatásunkra. Nagy rejtélyt kínál, és élve a műfaj eszközeivel meg is adja a kellő hangulatot, hogy meg akarjuk fejteni. McTiernannek nem okoz gondot a dinamikus képi világ megteremtése, nagyszerű színészválogatottja pedig szintúgy elvégzi a dolgát, hogy a felszínen minden üljön. Az alkotók szándéka azonban - miszerint a Basic legyen a hihetetlen átverések filmje - időzített bombaként ketyeg, hogy végül hülyesége egyenesen az arcunkba robbanjon. A „végső poén” akkorát durran, hogy a veszteséglistára egyaránt ráírhatunk mindent, ami egyben tartotta és amiért megérte nézni a filmet. A károkat még azzal is tetézik, hogy a zárásban - érezhetően kissé ránk irányuló - öntelt kacagások közepette ezt meg is ünnepük. A dolog persze rosszul esik, de az író összes igyekezete ellenére egyáltalán nem meglepő, (mozinet) Basic (Basic/Zelené peklo), színes, amerikai film (2003), 98 perc, Rendezte: Szereplők: John Travolta, Connie Nielsen, Sámuel L.Jackson.
