Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-20 / 292. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 20. Rumsfeld védelmi miniszter januárban újabb légi szállítású dandárt küld Irakba Eltitkolták a merényletet Paul Bremer tegnap beismerte: tényleg megtámadták azt a konvojt, amelyben december 6-án utazott (TASR/AFP-felvétel) Rumsfeld húsz évvel ezelőtt tárgyalt Tarik Azizzal Bagdadban - 1984-ben MTI-JELENTÉS Hat katona halálos balesete Budapest. A honvédség hiva­tásos és szerződéses állomá­nyába tartozott az a hat fiatal­ember, akik tegnap hajnalban Izsák és Kisizsák között autó­balesetben életüket vesztették. A honvédelmi miniszter rend­kívüli gyorssegélyt utalt ki az elhunytak családtagjainak. A rendkívül súlyos baleset körül­ményeiről kiadott közlemény szerint az egyik katona tulajdo­nában lévő autó valószínűleg az útpadkára sodródott, majd nekicsapódott az út mellett álló fának. Az ügy kivizsgálására bi­zottságot állítottak fel. (MTI) Amerikai nem lehet ellenség Washington. Az amerikai el­nök nem adhat felhatalmazást arra, hogy ellenséges harcos­ként tartsanak fogva amerikai állampolgárt, akit az ország te­rületén tartóztattak le, messze mindenféle harctértől - állapí­totta meg egy New York-i fel- lebbviteli bíróság. A testület el­rendelte, hogy a terrorizmus­sal gyanúsított Jósé Padilla amerikai állampolgárt 30 na­pon belül engedjék ki a kato­nai börtönből. Padillát tavaly májusban tartóztatták le. Az­zal gyanúsítják, hogy az al- Kaida megbízásából radiológi­ai - más néven „piszkos” - bombát akart működésbe hoz­ni az USA-ban. A radioaktív anyagból és hagyományos rob­banószerből készülő bomba sugárszennyeződést okozott volna. A bíróság döntése meg­figyelők szerint csapás az el­nöknek a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos politikájá­ra. „Tüdatában vagyunk an­nak, milyen veszélyt jelent az al-Kaida országunkra és hogy milyen felelősséget visel az el­nök a nemzet védelméért. Az elnöki hatalom azonban nem légüres térben létezik” - áll a bíróság indoklásában. (MTI) Szabad az NDK utolsó elnöke Berlin. Egon Krenzet, a néhai NDK egykori államfőjét és pártfőtitkárát, aki 1989 őszén Erich Honecker örökébe lé­pett, csütörtökön kiengedték a börtönből. Krenzet 1997-ben hat és fél év szabadságvesztés­re ítélték azzal a váddal, hogy felelősség terheli az egykori német-német határon agyon­lőtt keletnémet menekülők ha­láláért. Krenz felelősségét négy konkrét eset kapcsán vizsgálták. A volt politikus 2000 januárjában kezdte bün­tetése letöltését, s napközben már huzamosabb ideje kijárha­tott a fegyházból. Krenz a ki­szabott hat és fél évből alig né­gyet töltött fogságban. Több­ször is fellebbezett az ítélet el­len, többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságán, de az európai bírák jóváhagyták a német döntést. Utoljára októ­berben kérvényezte szabadon bocsátását, de az illetékes ber­lini bíróság „a bűn súlyossága miatt” nem adott helyt a kére­lemnek. Krenz ügyvédje sike­resen megfellebbezte ezt a ha­tározatot. (MTI) A 66 éves Krenz azt mondta, úgymond a győztesek ültek fö­lötte bírósági tort (TASR/AP) Washington/Bagdad/New York/Moszkva. Csak tegnap derült ki, hogy fegyveresek támadták meg az Irak ameri­kai polgári kormányzóját szállító konvojt még decem­ber 6-án. A Paul Bremer elle­ni rajtaütésre azon a napon került sor, amikor Bagdadba érkezett Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. ÖSSZEFOGLALÓ Az ügyről az NBC amerikai televí­zió tegnap számolt be, az incidenst annak idején nem hozták nyilvá­nosságra. A nemzetközi repülőtér­ről a fővárosba tartó konvoj aknára futott, majd a Bremen szállító pán­célozottjárműre lövéseket adtak le. A járműoszlop azonban gyorsított és mindenki sértetlenül megmene­kült. Az NBC nem nevezte meg ér­tesülésének forrását, maga Paul Bremer azonban tegnapi sajtóérte­kezletén megerősítette a hírt. ÚJABB MERÉNYLET SÍITÁK ELLEN Egy ember életét kioltotta, több más személyt pedig megsebesített egy pokolgép, amelyet tegnap haj­nalban robbantottak Bagdadban, Irak fő síita politikai szervezeté­nek irodaházában. A robbanás az Iraki Iszlám Forradalom Legfel­sőbb Tanácsának (SCIRI) székhá­zához és vallási iskolájához tarto­zó rezidencián történt. A detoná­ció következtében félig romba dőlt a földszintes lakóépület a Bagdad nyugati részén fekvő házegyüttesben. A SCIRI szerint a támadást a Szaddám Húszéin volt iraki elnökhöz hű erők követték el. A koalíciós erőkkel együttmű­ködő síita szervezet ellen egy hé­ten belül ez volt a második táma­dás: szerdán a párt egyik tisztség- viselőjét, Muhannad al-Hakímot, Abdel-Azíz al-Hakimnak, az iraki ideiglenes kormányzótanács elnö­kének az unokafivérét ölték meg ismeretlen merénylők. TÖBB AMERIKAI KATONA Donald Rumsfeld amerikai védel­mi miniszter jóváhagyta, hogy az iraki amerikai erők megerősítésére januárban Irakba küldjék a 82. légi szállítású dandárt, és a szárazföldi hadsereg hadműveleti képességé­nek magas szinten tartására 2004 közepéig meghosszabbította egy másik légi szállítású dandár iraki bevetését. Mark Kimmitt amerikai tábornok közölte, hogy a koalíciós erők el­leni támadások száma az utóbbi egy hónapban kevesebb volt, mint az azt megelőzőben, de az iraki biztonsági erők és polgári személyek elleniek száma nőtt. Kimmitt bejelentette, hogy a koa­líciós erők elfogták Szaddám ki­sebbik fiának, Kuszajnak egy volt Budapest. Brüsszel nem gördítene akadályokat az elé, hogy a négy vi­segrádi ország már a schengeni ha­tárőrizeti rendszerhez való hivatalos csatlakozásuk előtt érvényesítse egy­más között ezeket a szabályokat. A Világgazdaság a CTK cseh hírügy­nökség értesülésére hivatkozva írta: Lengyelország és Szlovákia ezek sze­rint akár már 2004. májustól meg­szüntethetné egymás között a határ- ellenőrzést, hogy az így felszabaduló határőri kapacitást a szigorúan őr­zendő keleti határokra összpontosít­hassa. Az Európai Bizottság nem kor­látozza a tagállamok közötti együtt­működést, erre példaként szolgál­hatnak a Benelux országok közötti szoros kapcsolatok. A CTK értesülé­sét a lapnak nyilatkozó, szintén ano­nimitást kérő szakértők megerősítet­ték. Az öüet egyébként meglehető­sen új, és értesüléseink szerint korai vezérkari főnökét, a Köztársasági Gárda elitalakulat vezetőjét. SZADDÁM ELNÖKNEK HISZI MAGÁT Bagdadban szétkapkodták az al- Mutamar című újság tegnapi szá­mát, mert az első oldalán képet közölt Szaddámról. A fotó vasár­nap készült, és a londoni száműze­tésből hazatért Ahmed Csalabi tár­saságában ábrázolja a volt diktá­tort. A lapot Csalabi adja ki. Őt tartják a Pentagon kiszemeltjének Irak irányítására, de Jordániában pénzügyi visszaélések miatt elítél­ték. A New York Post című bulvár­lap szerint Szaddám azt mondta kihallgatóinak, hogy kormánya so­sem adta meg magát, tehát to­vábbra is ő Irak elnöke, és fölénye­sen nyerne egy választáson. ANNAN HÁROMOLDALÚ TÁRGYALÁSOKAT AKAR Háromoldalú tárgyalásokat java­solt az ENSZ főtitkára annak meg­vitatására, hogy milyen szerepet játszhat a világszervezet Irakban. Kofi Annan az ENSZ székhelyén tartott év végi sajtóértekezletén is­mertette javaslatát, miszerint janu­ár 15-én vitassák meg ezt a kérdést az ENSZ, az iraki ideiglenes kor­mányzótanács és az Irakban a tényleges hatalmat gyakorló ame­rikai-brit koalíció képviselői. Arra nem tért ki, hogy hol és milyen szinten tartanák a tárgyalásokat. Elmondta, biztos az iraki kormány­zótanács részvételében, s az előze­tes előkészítő megbeszélések már megkezdődtek. „Azt kérem tőlük: volna arról beszélni, hogy a négy or­szág között egyetértés volna a kér­désben. A varsói külügyi szóvivő a Reuters jelentése szerint nem tudott állást foglalni a felvetésről, amely Janusz Onyszkiewicz volt lengyel védelmi minisztertől származik. A Világgazdaság által megkérdezett szakértők azonban már csak azért is problematikusnak tartanák a „mini Schengen” létrehozását, mert ez esetben meg kellene oldani például a négy országgal egy időben EU- taggá váló többi állam és a „visegrá­di Schengen” tagországai közti ha­tárok szigorúbb ellenőrzését. Ezzel összefüggésben a Határőrség Or­szágos Parancsnokságának szakér­tői úgy vélekedtek, az uniós jogsza­bályok nem teszik lehetővé, hogy a jövőre csadakozó államok schengeni taggá válásuk előtt telje­sen megszüntessék az ellenőrzést közös határaikon. A vámellenőrzés 2004. május 1-jétől automatikusan pontosan fogalmazzák meg, mit várnak az ENSZ-től, ki miért lenne felelős, ki milyen döntést hozhat, hogy ne legyenek keveredések” - jelentette ki. Az iraki kormányzótanács képvise­lője a hét elején azt vette a főtitkár szemére, hogy az ENSZ nem lehet politikai tényező Irakban, ha iraki képviseleti irodái Cipruson mű­ködnek. (Az ENSZ képviselői azu­tán hagyták el Irakot, hogy előző­leg két merényletet hajtottak végre bagdadi képviselete ellen.) Annan most közölte, hogy meghívást ka­pott Irakba, s később dönt arról, felkeresi-e az országot. John Negroponte, az USA ENSZ-képvi- selője újságíróknak kijelentette: nincs tudomása az ENSZ főtitkára által javasolt háromoldalú tárgya­lásokról, de az ENSZ-nek tág tere van arra, hogy lényegi szerepet játszhasson Irakban. PUTYIN FELTÉTELEI Vlagyimir Putyin kifejezte Moszk­va hajlandóságát arra, hogy meg­vitassák az iraki adósság rendezé­sét a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub keretében az adósság­teher könnyítése céljából. Az orosz államfő és James Baker amerikai különmegbízott csütörtök esti moszkvai találkozója után az elnö­ki sajtószolgálat közölte: Moszkva álláspontját ezeken a tárgyaláso­kon az Irakban jelen lévő orosz vállalatok érdekeinek figyelembe vételével alakítják ki. Vagyis: az iraki adósság csökkentésének kér­dését összeköti az orosz vállala­toknak az újjáépítésben való rész­vételével. (m, n, t, ú) megszűnik a közös határokon, s ar­ra is lehetőség lesz, hogy a magyar állampolgárok a belépést követően úüevél nélkül, személyi igazolvány felmutatásáva-tag - Norvégia és Iz- land területére. Emellett éppen a magyar kormányszervek tettek ja­vaslatot arra, hogy Magyarország és a vele szomszédos uniós tagál­lamok - Ausztria, Szlovákia, Szlo­vénia - közös határszakaszain a to­vábbiakban a határ két oldalán posztoló határőrök ne külön-külön, hanem egy vonalban folytassák az ellenőrzést, amit jövő májusban ve­zethetnek be. Ugyancsak - egyezte­tés alatt lévő - magyar kezdemé­nyezés, hogy a csadakozó államok Schengen-taggá válásuk előtti utol­só lépésként vezessék be, hogy kö­zös határszakaszaikon határőreik csak a belépő utazókat állítsák meg, s az országból a szomszédos tagállam irányába kilépőket ne el­lenőrizzék automatikusan. Washington. Donald Rumsfeld je­lenlegi amerikai védelmi miniszter 1984 márciusában Ronald Reagan elnök megbízottjaként arról biztosí­totta az iraki vezetést, nem vetheti vissza az amerikai-iraki kapcsolatok javítását az amerikai kormány azon nyilatkozata, amely elítélte a vegyi fegyverek bevetését az Irán elleni háborúban. A The Washington Post tegnapi értesülése szerint Rumsfeld azzal az utasítással járt Bagdadban, hogy biztosítsa Tarik Aziz akkori külügyminisztert, az amerikai kor­mányjavítani akarja kétoldalú kap­csolatait Irakkal, amilyen ütemben azt Bagdadban csak jónak tartják. A lap titkosság alól nemrég feloldott dokumentumokat idéz, ezekből azonban nem derül ki, mit mondott Donald Rumsfeld Tárik Aziznak, ha­nem csak az, hogy mire kapott utasí­tást George Shultz akkori külügymi­nisztertől. A The Washington Post hozzáteszi: Rumsfeld 1984 márciusi útja előtt az amerikai megbízott KOKES JÁNOS Prága. Kártérítést szavazott meg el­ső olvasatban a cseh képviselőház csütörtökön este Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállása áldoza­tainak, illetve azok utódainak. Bár a Vladimír Špidla vezette balközép kormány az ellenzéki Polgári De­mokratikus Párt (ODS) által kidol­gozott javaslatot nem támogatta, a polgári demokraták mégis a képvi­selőház elé terjesztették, s az első olvasatban némi vita után a ház megszavazta. A javaslat szerint azon személyek utódai, akik a Var­sói Szerződés 1968 augusztusi cseh­szlovákiai bevonulása következté­ben életüket veszítették, egymillió koronát kapnának. A súlyos, tartós következményekkel járó sérülésért Brüsszel. Az Európai Parlament el­fogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését. A határozat 99,7 milliárd eurós jövő évi kiadással számol, ami a tagállamok összesí­tett bruttó nemzeti jövedelmének mindössze 0,98 százaléka. Az arányszámot tekintve egyes képvi­selők szerint ez a legtakarékosabb költségvetés 1990 óta. A 2004-es költségvetés összegszerűen 2,28 százalékkal nagyobb, mint az idei, ami meglehetősen csekély növeke­dés, figyelembe véve, hogy jövőre a szervezet 10 új tagországgal bő­vül. „Ez a költségvetés is mutatja, hogy alaptalanok azok az aggodal­mak, amelyek a bővítéstől a kiadá­sok robbanásszerű emelkedését várták” - kommentálta a csütörtö­ki szavazás után az adatokat Mi­HlRTV Budapest. Németh Zsolt, az Or­szággyűlés külügyi bizottságának elnöke levélben fordult az Európai Parlament romániai jelentéstevőjé­hez. Ebben felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a bukaresti kormány olyan európai normákat sért, amelyeket a csadakozási folyamat részeként Ro­mánia is elfogadott. A Fidesz politi­kusa azután fordult Emma Nicholson jelentéstevőhöz, hogy a Romániában kormányzó Szociálde­mokrata Párt a ceausescui időkre emlékeztető stílusban támadta meg a Kolozsváron december 13-án megalakult Erdélyi Nemzeti Taná­csot. A román belügyminiszter be­jelentette: vizsgálat indult a tanács megalakulásával kapcsolatban. Adrian Nastase miniszterelnök pe­1983 decemberében is megfordult Bagdadban, akkor azzal a megbízás­sal, hogy vegye rá az iraki vezetést a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. A lap emlékeztet rá, hogy Donald Rumsfeld tavaly, miu­tán első bagdadi útjának részletei napvilágra kerültek, a CNN hírtele­víziónak nyilatkozva azt mondta, hogy 1983 decemberi látogatásán óva intette Szaddám Huszeint vegyi fegyverek bevetésétől. A washingto­ni napilap leszögezi, hogy a nyilvá­nosságra került dokumentumok en­nek ellentmondanak és nem tesznek említést ilyen figyelmezetésről.A Pentagon szóvivője a lap érdeklődé­sére kijelentette: „a miniszter azt mondta, amit mondott és én ehhez tartom magam”. Az abban az idő­ben Iránnal háborúskodó Irak vegyi fegyvereket is bevetett a harctéren. Az amerikai kormány a hivatalos semlegesség dacára a háttérben tá­mogatta a Szaddám vezette Irakot, mivel attól tartott, hogy iráni győze­lem esetén megbomlana az egyen­súly Teherán javára a térségben. félmillió, míg a kisebb sérülésekért százezer korona járna. A kárpótlást kérni kell majd az illetékes állami hivataloktól. Ehhez szükség lesz két, egymástól függeden személy tanúskodására vagy korabeli iratok­ra. A kormány azért utasította el az ODS-javaslatot, mert szerinte ne­héz bizonyítani az eseteket, s a kár­térítés összegét is túl magasnak ta­lálta. „Az is helytelen, hogy annak az államnak kelljen fizetnie, amely maga is áldozata volt a megszállás­nak. A kárpótíást a Csehszlovákiát megszálló országoktól kellene kér­ni” - véli Pavel Dostál kultuszmi­niszter. A ma ismert adatok szerint a megszállás első hónapjában 72 személy vesztette életét, 266 ember súlyos, 436 pedig könnyebb sérü­lést szenvedett. chaele Schreyer, az EB költségveté­si ügyekkel foglalkozó biztosa. A 2004-es költségvetésben - a ha­gyományoknak megfelelően - az agrárkiadások és a regionális tá­mogatások jelentik a két legna­gyobb kiadási fejezetet. Az elsőre 46,78 milliárd eurót, a másodikra 40,98 milliárd eurót fordíthat jövő­re az unió. A támogatások között szerepel egy másfél milliárd eurós állategészségügyi alap is. Néhány százmillióval megnövelték az EU közös külpolitikájának finanszíro­zására szolgáló tételeket (az iraki helyreállítás segítésére például 200 millió eurót szánnak), s nőtt a 3 tagjelölt ország (Románia, Bul­gária és Törökország) támogatását célzó fejezetek nagysága is. Török­ország előcsatlakozási támogatása például jövőre 250 millió euró lesz, duplája az ideinek. dig úgy fogalmazott, hogy könnyen nemkívánatos személlyé válhatnak Romániában azok a külföldiek, akik „arról értekeznek, miként húz­zák meg az ország határait”. Né­meth Zsolt a romániai raportőrhöz írt levelében felhívja a figyelmet az ET parlamenti közgyűlésének ez évben elfogadott, 1334-es határo­zatára. „Meggyőződésem szerint az említett román lépések teljességgel összeférhetetlenek az európai nor­mákkal. Az alapvető demokratikus jogok gyakorlásának, így a véle­ménynyilvánítás szabadságának és a mozgásszabadságnak a meggáto­lása aligha magyarázható meg a kö­zösségi joganyagon, illetve a kop­penhágai kritériumok korlátain be­lül, amelyeket csatlakozási folya­mata részeként Románia is elfoga­dott” - hangsúlyozza a levél. Brüsszel nem gátolná a határellenőrzés eltörlését a négy új EU-tagállam között Visegrádiak „mini Schengenje”? ISMERTETÉS Kártérítés Csehországban a szovjet megszállás áldozatainak Túl sokat fizetnének? A bővítés ellenére is rendkívül takarékosnak számít Uniós költségvetés MTI-HÍR Németh: magyarellenes kampány folyik Romániában A Fidesz az EP-hez fordult

Next

/
Thumbnails
Contents