Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-19 / 291. szám, péntek

Külföld ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 19 Terrorveszély a Vatikánban Róma/Jeruzsálem. Az izraeli titkosszolgálat arról tájékoz­tatta az olasz hatóságokat, hogy a karácsonyi ünnepek alatt keresztény létesítménye­ket érhetnek támadások. Ola­szországban komolyan vették a Moszad figyelmeztetését, a belügyminiszter parancsára 12 ezer rendőrt és 4 ezer katonát vezényeltek ki az országban mintegy 8 ezer, terrorista tá­madásoknál szóba jöhető cél­pont védelmére. Ezen kívül az olasz rendőrség minden éjsza­ka lezárja a közlekedés elől a Vatikánba vezető sugárutat. A fokozott óvatosság azokra a nagyobb kereskedelmi köz­pontokra is vonatkozik, ahol a karácsonyi bevásárlási csúcs koncentrálódik, (ma.hu) Hazatérhetnek a diplomaták Washington. Az USA csök­kenti Szaúd-Arábiában dolgo­zó diplomatáinak számát az ismételt terrorista fenyegeté­sek miatt. A döntés értelmé­ben családtagjaival együtt ha­zatérhet minden olyan diplo­mata, akinek a munkájára nincs feltéden szükség. A sza- údi fővárosban az idén két sú­lyos robbantásos merényletet is végrehajtottak, 52 ember, köztük kilenc amerikai halt meg, a sebesültek száma meg­haladta a százat, (uno.hu) Putyin indul az elnökválasztáson Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz államfő tegnap közölte, hogy - mint az várható volt - jelölted magát a március 14- én esedékes elnökválasztá­son. Putyin a lakossággal foly­tatott élő tévébeszélgetésen elhangzott kérdésre felelt, je­lezve, hogy a hivatalos beje­lentést hamarosan megteszi. Megfigyelők idézik a legfris­sebb közvélemény-kutatás adatait, amelyek szerint a jo­gosultak jóval több mint öt­ven százaléka elmegy majd szavazni. (MTI) Putyin támogatottsága a vokso­láson biztosan részt vevők köré­ben 71 százalékos (TASR/AP) Sajtószabadságból elégtelen Bukarest. Az Egyesült Álla­mok bukaresti nagykövete bí­rálta a sajtószabadság romá­niai megsértését, és kérte a román kormányt, valamint a pártokat, hogy politikailag támogassák az újságírók elle­ni garázda támadások miha­marabbi kivizsgálását. Michael Guest egy fogadáson elítélte az Ino Ardelean füg­getlen újságíró ellen elköve­tett támadást és más olyan eseteket is, amelyekben meg- félemlítési szándékkal kárt tettek újságírók birtokában lévő tárgyakban. Ardeleant december 3-án Temesváron támadták meg ismeretlenek, és agyba-főbe verték. A bán­talmazás következtében az újságíró súlyos sérüléseket szenvedett, két helyen eltört az állkapcsa. (MTI) Megöltek egy iraki politikust - továbbra sem tudni a 25 millió dolláros jutalomról Szaddám ételébe altatót kevertek a feladói Abdel-Azíz al-Hakim, az iraki ideiglenes kormányzótanács elnöke tegnap Berlinben tárgyalt. Az ő unokaöccsét gyilkolták meg. (TASR/AP-felvétel) Bagdad/Washington/Bejrút. Agyonlőtték egy jelentős síi­ta politikai párt egyik képvi­selőjét. Muhannad al-Hakí- mot, az Iraki Iszlám Forrada­lom Legfelsőbb Tanácsának tagját szerdán gyilkolták meg, amikor épp távozott otthonából. ÖSSZEFOGLALÓ Erről egy párttisztviselő számolt be, aki a szombaton elfogott Szaddám Húszéin volt iraki elnökhöz hű erő­ket vádolta a gyilkosság elkövetésé­vel. Az áldozat annak az Abdel-Azíz al-Hakimnak az unokafivére volt, aki jelenleg az amerikaiak által kije­lölt iraki ideiglenes kormányzóta­nács elnöki tisztét tölti be. BAGDAD ÉS BERLIN KÖZELEDÉSE Egyébként Abdel-Azíz al-Hakim teg­nap Németországban tárgyalt Gerhard Schröder kancellárral és Joschka Fischer külügyminiszterrel. Az iraki kormányzótanács elnökét előző nap Londonban Tony Blair brit kormányfő fogadta. Schröder meg­erősítette: Berlin kész arra, hogy a párizsi hitelezői klub keretéen részt vegyen az iraki adósságállomány csökkentésében. Az iraki politikus azt mondta, Bagdad intenzívebbé szeretné tenni az együttműködést Németországgal. Szóba került Szaddám Húszéin sorsa is, al-Hakim azt mondta, a volt diktátor fölött ira­ki bíróságnak kell ítélkeznie nemzet­közi normák alapján. TÖBB ORSZÁG ÍTÉLKEZNE Az Irak által 1990-ben megszállt Ku- vait közölte, hogy vádiratot készít Szaddám ellen és részt kíván venni a diktátor perén. Kuvait mellett azon­ban több ország is perbe fogná a volt elnököt, erre eddig hat ország jelen­tette be igényét. Irak: a kormányzó- tanács utalt rá, hogy a vádak össze­állításakor az iraki kurdok elleni, 80-as évekbeli hadjáratra, az iráni hadsereg és kurd civilek ellen beve­tett vegyi fegyverekre, az 1991-es kurd és síita felkelés leverésére, a lá- pi arabok és az északi etnikai kisebb­ségek erőszakos kitelepítésére fekte­ti a fő hangsúlyt. Irán: Teherán nem­zetközi bírósághoz fordulna az iraki-iráni háború miatt, amelynek során mintegy 300 ezer iráni vesz­tette életét, közülük sokan vegyi fegyverekkel végrehajtott támadá­sokban. Izrael az 1991-es rakétatá­madásokért, valamint a palesztin öngyilkos merénylők felkészítése miatt kér részt Szaddám peréből. Kuvait: Szabah al-Ahmad asz- Szabah kormányfő utasította az or­szág külügy- és igazságügy-minisz­tériumát, továbbá más hivatalokat, hogy készítsék el a Szaddám Húszéin által Kuvait és népe elköve­tett bűntettek teljes listáját. Liba­non: Afif al-Nabulszi sejk, síita főpap közössége nevében ugyancsak vád­iratot készít Szaddám ellen, és köve­teli, hogy tárják fel az eltűnt libano­ni papok és más személyek sorsát. USA: egy magas rangú amerikai kül­ügyi tisztviselő közölte, Washington fenntartja magának a jogot, hogy vádat emeljen Szaddám Húszéin el­len. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy eljárást kívánnak-e indítani idősebb George Bush egy­kori amerikai elnök elleni 1993-as merényletkísérlet miatt. ELÁRULTÁK A ROKONAI Egy szaúdi újság megnevezte azo­kat az irakiakat, akik - a lap értesü­lése szerint - a múlt hét végén fel­adták a volt iraki diktátort az ame­rikai katonáknak. Az al-Vatan egy tolmácsra hivatkozva azt írta, hogy a Szaddám Huszeint kísérő három iraki tiszt, Mohamed al-Haddusi tábornok, Fárisz al-Jaszin és Mo­hamed Ibrahim al-Omar, valamint két szakács vett részt a volt iraki el­nök feladásában. Tevékenységüket összehangolták Szaddám unoka- testvérével, a Londonban élő Izeddin al-Madzsiddal. Az al-Vatan szerint az említett személyek Szaddám Húszéin ételébe altatót kevertek, majd jelezték az ameri­kai erőknek, hogy megkezdhetik akciójukat. A szaúdi lap arra nem tért ki, hogy Szaddám Húszéin fel­adói kaptak-e pénzjutalmat az amerikai fegyveres erőktől. Az al- Vatan más forrásra hivatkozva megjegyezte azonban, hogy az el­fogáshoz sajátos módon hozzájá­rult a volt diktátor második felesé­ge, a jelenleg Libanonban álnéven élő Számira Sahnabar is. Szaddám őrizetbe vétele előtt néhány nappal ugyanis telefonon felhívta az asz- szonyt, amit egy amerikai műhold rögzített. Nastase kormányfő is határrevíziós szándékot sejt némely nyilatkozatok mögött Megtilthatják egyes magyar politikusok belépését Romániába MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Könnyen nemkívánatos személlyé válhatnak Romániában azok a különböző külföldiek, akik arról értekeznek, miként húzzák meg ennek az országnak a határa­it. Ezt Adrian Nastase román mi­niszterelnök jelentette ki szerdán. A Mediafax és a Rompres hírügy­nökség jelentése szerint Nastase a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulásával kapcso­latban fejtette ki véleményét. Idé­zik Nastasét, aki szerint megvan a lehetősége annak, hogy „persona non gratának” nyilvánítsanak - a Rompres szóhasználata szerint - egyes magyar politikusokat, akik a nyilvánosság előtt fejtik ki, miként kell szerintük meghúzni Románia határait. Ezeket az embereket meg is foszthatják attól a joguktól, hogy a jövőben bármikor betehes- sék lábukat az országba. „Nem fel­tétlenül kell fogadni román földön azokat, akik csak azért jönnek, hogy sértegessék a románokat” -mondta Nastase. Nem nevezte meg konkrétan, milyen szemé­lyekre gondol. Nastase azonban a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Ez a párt két nappal ezelőtt sajtóközleményben bírálta a Fideszt, amely a PSD szerint be­avatkozik a román belpolitika ügyeibe. Nastase az SZNT-vel kap­csolatban azt mondta, a román ál­lami intézmények közbelépnek, ha kiderül, hogy ez a szervezet állam­ellenes tevékenységet folytat. „Ha és ameddig valamilyen tudomá­nyos intézetről vagy egy nem kor­mányzati szervezetről, esetleg csak a nevezett intézmények egyes tagjainak a frusztrációjáról van szó, addig nincs különösebb prob­léma. Ha viszont ez a szervezet ne­tán politikai akcióba fogna, ennek intézményes jelleget akarna adni, és mindez az alkotmányba ütköz­ne, akkor törvényes szankciókat kellene alkalmazni ennek meg­akadályozására” - hangsúlyozta Nastase. Tárgyalások az aradi szoborcsoportról Bukarest. Úgy tűnik, a román fél most már elfogadja, hogy az aradi Szabadság-emlékművet teljes egészében köztérre helyezzék - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szerdán Adrian Nastase kormányfővel beszélt erről a kérdésről. „Nem sikerült teljes mérték­ben megegyezésre jutni, de bizonyos kérdéseket sikerült tisztázni” - mondta Markó, hozzáfűzve, hogy a jövő héten valószínűleg ismét tárgyalnia kell Nastaséval e témáról. A román fél most már egyértel­műen elfogadja, hogy az emlékművet teljes egészében visszaállít­sák. Ma már tehát nincs szó olyan elképzelésekről, hogy a szobor- csoportot darabjaiban vagy más, elfogadhatatlan formában helyez­zék köztérre. A megoldás az lenne, ha ugyanazon a téren egy ha­sonló nagyságú román emlékművet is elhelyeznének. (MTI) Az EU információkat adhat át Amerikának az utasokról Lazuló adatvédelem MNO-HÍR Brüsszel. Hónapok óta tartó tár­gyalások után megegyezés született Washington és az Európai Unió közt, hogy az európai hatóságok az amerikai bevándorlási hivatal ren­delkezésére bocsátanak minden in­formációt azokról az utasokról, akik az USA-ba indulnak európai repülő­terekről. Amerika a terrorizmus el­leni háború jegyében tartott igényt ezekre az információkra, amelyeket a repülőjegy vásárlásánál, illetve a repülőtéri bejelentkezésnél kell az utasoknak megosztani a hatóságok­kal: születési dátum, hitelkártya- adatok, etnikum, egyes esetekben akár politikai meggyőződés. Az eu­rópai hatóságok korábban adatvé­delmi okokra hivatkozva megtagad ták ezen adatok kiszolgáltatását. / megegyezés értelmében az EU haj landó átadni az információkat, dt az amerikai bevándorlási hivata nem tárolhatja őket 50 évig, ahogi eredetileg akarták, csak három é: fél esztendeig. Továbbá az adatol nem oszthatóak meg automatiku san más szövetségi ügynökséggel például az FBI-jal. A felek arról i megállapodtak, hogy három és fé múlva felülvizsgálják a megegye zést. „Az EU nem tagadhat meg sző vetségesétől olyasvalamit, amit ; legtöbb tagállam maga is megten ne, ha hasonló helyzetben volna” mondta az Európai Parlamentbe! Frits Bolkestein, az EB illetékes tag ja, aki a tárgyalásokat vezette. Lindh-gyilkosság: a per január 20-án elkezdődhet Van elég bizonyíték MTI-HÍR Stockholm. Az Anna Lindh svéd külügyminiszter meggyilkolásával vádolt férfi DNS-mintája meg­egyezik a gyilkossághoz használt késen és a gyilkos által a tetthe­lyen hagyott nadrágon talált DNS- mintával. Ezt a vádiratot készítő ügyész jelentette be tegnap Stock­holmban. Agneta Blidberg a své rádiónak nyilatkozva közölt« hogy a 25 éves Mijailo Mijailovic ellen már összegyűlt bizonyítéko elegendőek a vádemeléshez. M jailovics fenntartja állítását, hog ártatlan. Ha ügyvédje nem ems kifogást a nyomozati anyag ellet akkor a per január 20-án elkel dődhet. Milosevics tudott a készülő srebrenicai vérengzésről Clark tanúvallomása MTI-HÍR Amszterdam. Szlobodan Milose­vics volt jugoszláv elnök annak ide­jén óva intette Ratko Mladics akko­ri boszniai szerb katonai parancs­nokot az 1995-ös srebrenicai vé­rengzés elkövetésétől. Ezt Wesley Clark nyugalmazott amerikai tá­bornok a hágai törvényszéken tett, tegnap nyilvánosságra hozott ta­núvallomásában mondta. Clark, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka a balkáni háborúk idején több mint száz órán át tár­gyalt Miloseviccsel, aki egy ilyen al­kalommal mondta el, hogy Mladics nem hallgatott rá. Clark azt próbál­ta kipuhatolni, mekkora befolyással van Milosevics a boszniai szerbekre, képes-e szavatolni, hogy utóbbit betartsák a daytoni tárgyalásoké születő békemegállapodást. Clark úgy értelmezte Milosevi« szavait, hogy előzetesen tudott é ENSZ védettségét élvező, de boszniai szerbek által 1995 júliusi ban elfoglalt muzulmán beékeli désben tervezett, több mint 70C muzulmán férfi és fiú életét köv telő vérengzésről. Floren« Hartmann, a hágai törvénysze szóvivője újságíróknak kijelente te: a két éve tartó Milosevic perben Clark vallomása az eddi íegközvetlenebb bizonyíték arr hogy Milosevics előzetesen tudc a II. világháború utáni legszö nyűbb európai vérengzésnek sz mító mészárlásról. Prága rövidesen tárgyal Stockholmmal a Gripenekről Megfelelnek a NATO-nal< KOKES JÁNOS Prága. Csehország rövid időn be­lül hivatalos tárgyalásokat kezde­ményez Svédországgal 14 darab Jas-39 Gripen típusú vadászgép bérlésének konkrét feltételeiről - jelentette be tegnap Miroslav Kostelka védelmi miniszter. „A gé­peket öt vagy tíz évre szeretnénk bérbe venni. A tízéves bérletnél természetesen azzal is számolunk, hogy előnyösebb lenne az ár szá­munkra. Erről szólnak majd a tár­gyalások”. A cseh kormány azzal számol, hogy a vadászgépek tíz­éves bérlete az üzemeltetési költ­ségekkel együtt 21 milliárd, míg azok nélkül valamivel több mint 17 milliárd koronába kerülne. A bérleti idő letelte után Prágának lehetősége lesz a hosszabbításra, vagy pedig a gépek végleges meg­vásárlására, természetesen csök­kentett áron. A cél az, hogy az el hat gépet 2005 áprilisában, a t vábbi nyolcat 2005 szeptemberé megkapják. Kostelka biztosra vés a svédekkel való megegyezé: Radek Novotný, annak a szakért bizottságnak az elnöke, amely kormánynak elküldött külföldi v dászgépajánlatokat elbírálta, 1 szögezte: a svéd Gripenek mi denben megfelelnek a NATO el írásainak. Megjegyezte, hogy belgák által ajánlott használt F- MLU amerikai vadászgépek va! mivel olcsóbbal lettek volna Gripeneknél, de üzemeltetési kö ségeik nagyobbak, s több volt kockázati tényező is megvétel esetén. Kostelka nem titkol hogy a kormány döntésében a s\ dek által felajánlott ellentételei is szerepet játszott: Prága eddig konkrét ipari együttműködi programot kapott a svédektől Másodfokon eltörölték a felfüggesztett szabadságveszté Czeizel Endre fizethet MTI-HÍR Budapest. A béranya-perben jelen­tősen enyhítette az elsőfokú ítéletet másodfokon a Fővárosi ítélőtábla; Czeizel Endre elsőrendű vádlott fel­függesztett szabadságvesztés he­lyett jogerősen csupán kétszázezer forint pénzbüntetést kapott. Az íté­lőtábla több vádpontban is felmen­tő rendelkezést hozott, az ismert orvos-genetikust például első fo­kon még négyrendbeli bűnsegéd­ként elkövetett emberkereske« lem miatt ítélték el, másodfok azonban már csak egyrendbeli bí segédként elkövetett családi ál megváltoztatását állapították m Czeizel Endre bűnösségét egyeti cselekmény miatt mondta ki az í lőtábla, amikor is 1996-ban a k földi örökbefogadás lehetőségé tájékoztatott egy kismamát, és kárához irányította. Ezért sújtó az ítélőtábla kétszázezer fői pénzbüntetéssel a professzort.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents