Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-17 / 289. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 17. Közélet 5 B. Kovács István, Jarábik Imre, Lőrincz Kató, Tóthpál Gyula, Zeman László és Papp Sándor kormánykitüntetésükről Nem csak önmagukat képviselik B. Kovács István, Jarábik Imre, Lőrincz Katalin, Tóthpál Gyula, Zeman László, Szilvássy József és Papp Sándor (Pavol Funtál felvétele) A Szlovák Köztársaság Ezüst, illetve Arany Emlékérmének idei kitüntetettjeit arról kérdeztük, mit jelent számukra a rangos állami elismerés, amelyet tegnap vettek át Csáky Pál miniszterelnök-helyettestől. MISLAY EDIT B. KOVÁCS ISTVÁN: Nem frázisnak szánom, hanem tényleg komolyan gondolom: ha az ember munkáját elismerik, az természetesen jólesik. Másrészt viszont soha nem önmagamat képviseltem, legalábbis szeretném ezt hinni. Sokat vállaltam, de ha csak egyedül vállaltam volna, akkor aligha így alakulnak a dolgok. Mindig voltak közösségek, emberek, akikkel együtt végeztem ezt a munkát, és van hála istennek családom, amely biztosította a megfelelő hátteret. Úgy vettem tehát át ezt a díjat, hogy ez általam azokat a közösségeket is megilleti, amelyeket ez alatt a negyedszázad alatt képviseltem, beleértve ebbe a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társaságot, a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesületet, a Simonyi Alapítványt, a Gömörország című lap szerkesztőségét, munkatársait, a Tompa Mihály Református Gimnáziumot, ahol 4 évig külsősként történelemtanár voltam, és sorolhatnám. A „gömörológia”, amellyel foglalkozom, ebben a formájában talán egy új fogalom, de nincs ebben semmi ördöngösség. Ez gömörtudomány, vagy kevésbé bonyolultan úgy is lehetne mondani, hogy regionalisztika. Nevezhetjük honismeretnek is, de annál egy ponton több. Én a gömörológiába beleértem a közéleti vállalást is. Azt a szolgálatot, amelyet egy írástudó ember, főleg kisebbségi környezetben, erejéhez mérten föl kell, hogy vállaljon. Tehát a gömörológia egy kicsit több mint tudomány, az emberi teljességre való tekintettel értelmezendő. Belefér a tudomány is, belefér a közéleti elkötelezettség is, és az egésznek a keretét egy adott régió, az embernek a szülőföldje cövekeli. JARÁBIK IMRE: Számomra negyven év munkájának az összegzése ez a kitüntetés. Amíg az ember dolgozik, nem gondol ilyesmire, ám amikor megkaptam az értesítést arról, hogy ekkora megtiszteltetésben részesülök, gondolatban lepergett előttem az egész pályám, amelyen három tényező volt a legmeghatározóbb. Az első, amikor kezdő tanító koromban kapcsolatba kerültem Ág Tiborral. Szomszédok voltunk Nagymegyeren, és neki köszönhetően kezdtem kórusvezetéssel foglalkozni. Először csilizrad- ványban vezettem a gyermekkart, majd az Egyetértés munkásdalárdát. A másik fontos momentum a pályafutásom során a Bartók Kórus megalapítása volt 1973-ban, velük húsz évig dolgoztam. Fontos állomása volt az életemnek, amikor a Dunas- zerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának vezetője voltam. Abban az időben sikerült megerősítenünk a járásban az énekkari mozgalmat, több mint harminc kórus működött akkortájt, háromnapos fesztiválokat rendeztünk. Ezek a fesztiválok ma nagyon hiányoznak, főként az utánpóüás miatt. Nyugdíjba vonulásom előtt 15 évig a dunaszerdahelyi művelődési központ igazgatója voltam, így egy kicsit távolabb kerültem a kórusmozgalomtól. Öröm és bánat, siker és kudarc egyaránt ért a négy évtized során, de úgy érzem, megérte. És nem csupán a kitüntetés miatt. LŐRINCZ KATALIN: Kétségtelenül jó érzés volt, hogy átvehettem ezt a kitüntetést, mert tulajdonképpen egy kicsit már az élet peremén érzem magam. Több mint tíz éve nyugdíjban vagyok. Eleinte még írogattam, publikáltam a rádióban, de aztán szálltak az évek, úgy éreztem, hogy rám már senki sem gondol, kivéve a családomat. Nagyon szívmelengető karácsonyi ajándék ez számomra, és mivel ma van a születésnapom, kicsit születésnapi ajándéknak is tekintem. Harmincegy évig dolgoztam a rádióban, és pályám csúcsának azt éreztem, amikor a nyolcvanas évek elején egyik riportműsorommal, amelyet megkínzott gyerekekről készítettem, a rádiósok szlovákiai versenyén harmadik díjat nyertem, majd ugyanez a műsorom országos viszonylatban, Prágában második helyezett lett. Közel áll a szívemhez az a riportsorozatom is, amelyet a nagyobb csallóközi községek múltjáról és jelenéről készítettem, és amelynek során magam is nagyon sok érdekes dolgot tudtam meg községeinkről. TÓTHPÁL GYULA: Életem legnagyobb meglepetése számomra ez a kitüntetés, amelyet Csáky Pál miniszterelnök-helyettes úrtól vehettem át. Mivel bodrogközi születésű vagyok, és nyolc éve újra a szülőföldemen élek, a díjat nemcsak a saját nevemben vettem át, hanem a bodrogköziek és az Ung-vidékiek nevében is. Ez az Ezüst Emlékérem a csehszlovákiai, szlovákiai magyarság fotóművészetének az elismerését is jelenti számomra, nem csupán az én munkámat, hanem a fotós kollégáimét is. Úgy tekintek erre a rangos elismerésre, mint annak a régi ezüstérmemnek a párjára, amelyet 1971-ben kaptam Berlinben a Fotóművészeti Világkiállításon. ZEMAN LÁSZLÓ: Természetesen személyemre vonatkozóan is méltatás ez a díj, de valahogy úgy érzem, hogy amiként a kitüntetettek szokványosán kinyilatkoztatják, és minden méltánylást vagy kitüntetést a munkatársak nevében veszünk el, azt hiszem, a pedagógus társadalomra vonatkozólag ez még inkább és erőteljesebben érvényes. Mert a kitüntetés mögött nemcsak a tanártársak, a pályatársak hanem a tanítványaink, á diákjaink is ott vannak. Mivel a tanári hivatás lényege az, hogy nem képzelhető el tanárdiák szoros, személyes kapcsolata nélkül. Más a helyzet, amikor az ember egyetemen tanít, és más, amikor középiskolában, gimnáziumban, ahol mindig egy teljes osztályt kell érzékelni, és minden egyes mozzanatra reagálni kell. Az egyetemi oktatás lehet személytelen, de a középiskolai nem. Tulajdonképpen a legtöbb tapasztalatot a Duna utcai gimnáziumban szereztem. Gimnáziumi tanárnak készültem, és az volt a megtartó és fenntartó erő, hogy én mindig egy vagyok közülük. Talán ebből valamit az egyetemi oktatásba is magammal vittem, és köszönöm, hogy hallgatóim minden „szigorúságom” ellenére meglepően ragaszkodnak hozzám. Hogy észrevették: a tanár-diák kapcsolat nem egy személytelen, hanem egy lényegi kapcsolat. PAPP SÁNDOR: Mindenképpen megtiszteltetés számunkra, és nagyon jó érzés, hogy több évtizedes munkájáért a Pátria Rádiót Arany Emlékéremmel jutalmazták. Ez a díj mindenképpen kötelez, és bízom benne, hogy a jövőben még jobban fogunk dolgozni, még több állandó hallgatót szerzünk. Annak ellenére, hogy az öröm mellett üröm is vegyül ezekben a napokban, hiszen anyagi okok miatt a szerkesztőségből, csakúgy, mint az egész Szlovák Rádióból, pár embernek távoznia kell. Akik tőlünk elmennek, azok java része, külsősként, továbbra is éterben marad. Bízom benne, hogy megfelelő anyagi feltételek mellett. Ha Rudolf Schuster kiírná is a referendumot, nem valószínű, hogy a lakosság fele az urnákhoz járul majd Kötelező érvényű a népszavazás eredménye? ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Megvalósul az előrehozott választásokat szorgalmazó népszavazás, viszont sikertelen lesz - jósolta Michal Vašečka, az IVO társadalomkutató intézet munkatársa. Ján Füle elnöki szóvivő leszögezte: az államfő tisztában van azzal, hogy alkotmányjogi szempontból nem egyértelmű, a referendum eredménye kötelező érvényű-e, és Rudolf Schuster még nem döntötte el, kiír- ja-e a népszavazást; megvárja, hogy a szakszervezet - vélhetően januárban - átnyújtsa petíciós íveit, csak utána mond véleményt. A szakszervezetek az előzetes becslések szerint 440 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Vašečka szerint a referendum csak uniós csatlakozásunk után valósulhat meg, hiszen a pártok többször kinyilvánították: 2004. május 1-je előtt nem szánják rá magukat semmilyen drámai lépésre. Vladimír Mečiar HZDS- elnök 2005 tavaszán tartja reálisnak a előrehozott választásokat. Vašečka szerint azonban ettől nem kell tartani. „A referendum során nem fog az urnákhoz járulni a szavazásra jogosultak 50 százaléka, mert a koalíciós pártok valószínűleg felszólítják támogatóikat, hogy maradjanak otthon. Viszont elegen elmennek ahhoz, hogy a részvételi arányt sokan erős fegyverként használhassák a kormány ellen, és az országban nőni fog az elégedetlenség” - fejtette ki lapunknak a szociológus, aki szerint a népszavazás lényegében a Smert és a szakszervezetet népszerűsítő drága reklám és rendkívül költséges közvélemény-kutatás lesz. Vašečka elfogadhatóbbnak tartaná, ha a referendumot a Smer kezdeményezné: egy ellenzéki pártnak ez legitim eszköze. A szakszervezeteknek viszont nem ez a dolga. „Az egész esetleg arra lesz jó, hogy az Európai Bizottság elgondolkodjon azon, a szakszervezet miért kardoskodik ennyire a szavazás mellett, illetve hogyan próbálja befolyásolni a politikát. Általában ugyanis fordítva szokott lenni: máshol a szakszervezet csatlakozik a pártok kezdeményezéséhez, míg nálunk a politikai játék aktív szereplője akar lenni, ami nagyon szokatlan” - mutatott rá az IVÓ munkatársa. Megoszlik a jogászok véleménye arról, kötelező érvényű-e az esetleges sikeres referendum eredménye. Egyesek szerint a nép akarata szent, és bár a választási időszak lerövidítését 90 honatyának kell megszavaznia, a képviselők nem voksolhatnának másképp, mint igennel. Mások úgy vélik, a honatyáknak lelkiismeretükre kell támaszkodniuk, azaz nem kötelezhetők automatikusan az idő előtti választások támogatására. Peter Miššík (SDKÚ) kijelentette: mandátumát a néptől négy évre kapta, és Ernest Valko alkotmány- jogász sem biztos benne, hogy a referendumon kinyilvánított véleménnyel megkurtítható-e a honatyák megbízatási ideje. Ján Drgonec alkotmányjogász szerint viszont mindenképpen a népszavazás eredménye a mérvadó. Vašečka lapunknak leszögezte: akármilyen jogi álláspontban is egyeznek meg a jogászok, erkölcsi szempontból az lenne a helyes, ha a parlament figyelembe venné a nép akaratát, mert bár a kormány kibírná a választási ciklus végéig, rendkívül rossz lenne a közhangulat. A szociológus rámutatott: akár lesz népszavazás és előrehozott voksolás, akár nem, a szak- szervezet mindenképpen győztesen kérül ki a csatából. (sza) RÖVIDEN Šáteket újra kinevezték Pozsony.Pavel Šátek eddigi munkája során tökéletesen bevált, ezért el sem tudnék képzelni jobb vezetőt a korrupcióellenes hivatal élére, jelentette ki tegnap Vladimír Palkó. A belügyminiszter szerint a gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó ügyosztály a rendőrség legsikeresebben működő része volt eddig. Az új hivatal a jövőben a kiemelt gazdasági bűncselekményekkel és a hivatalos személyek munkakörben elkövetett bűncselekményeivel foglalkozik majd. Ezekhez hozta létre a parlament a speciális ügyészi hivatalt és a speciális bíróságot is. (TASR) Leállították a Zajac-ellenes akciót Pozsony. A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) tegnap leállította a Rudolf Zajac egészségügyi miniszter visszahívását kezdeményező petíciós ívek terjesztését. Arról, hogy pontosan mi is történt, az illetékesek nem hajlandók nyilatkozni, szerintük majd a kamara februárban esedékes rendkívüli közgyűlésén döntenek az ügyben. A miniszter már jelezte, hogy feljelenti a kamara vezetését, mivel az a petíciós íveken vele és a tárcával kapcsolatban valótlanságokat állít. - A kamarának a jogi szubjektivitásával kötelességei is vannak, így nem pufogtathat a levegőbe mindenféle szamárságokat-jelentette ki Zajac. (TASR) Frone a törvényellenes illetékekről Pozsony. Martin Frone oktatásügyi miniszter szerint a hazai felső- oktatás alapjait veszélyezteti, hogy néhány egyetem törvényellenesen tandíjfizetésre kötelezi levelező tagozatos hallgatóit. Elismeri ugyanakkor, hogy az érintett felsőoktatási intézmények jogsértő gyakorlata összefügg a felsőfokú képzés alulfinanszírozottságával. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, az oktatási tárca további 50 milliót különített el a levelező tagozatos hallgatók jövő évi támogatására. Ez utóbbiak képzésére az egyetemek a nappali tagozatos hallgatóikra fordítandó normatív támogatás akár 30 százalékát is megkaphatják. (t) Az STV már elbocsátotta a vétkeseket Fizetnek a televíziók ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Négy pénzbírságot szabott ki tegnap a frekvenciatanács, tájékoztatta lapunkat Agócs Valéria tanácselnök. A Markízának 200 ezret kell fizetnie, amiért a televízió nyílt napját megelőzően egy riportösszeállításban a rendezvényre invitálta a nézőket. Kétszer 100 ezer koronával büntették a Szlovák Televíziót is. Az én házam az én váram című műsorban burkolt, az egyik szórakoztató műsorban pedig nyílt reklám volt. „Richard Rybníček igazgató bejelentette, hogy a két törvénysértő műsorvezetőt már elbocsátották, csakhogy ezt a néző nem tudhatta, úgyhogy a büntetést a tévének ki kell fizetnie” - magyarázta lapunknak Agócs. 30 ezer korona pénzbírságot róttak ki a JOJ televízióra is, amiért a Cserepek című műsorban azzal az alapiskolai osztállyal foglalkozott, melybe csak Lakatos és Bihari vezetéknevű gyerekek járnak. A sugárzásról szóló törvény védi a gyermekek jogait, és a műsor a gyermekek méltóságát sértette. A tanács ezenkívül beleegyezett egy helyi árvái tévé létrehozásába is. „Bár csak három faluban fog sugározni, de ott sok a turista, és a tévéből számos hasznos információt szerezhetnek majd” - tette hozzá a tanácselnök, (sza) 17,5 százalék egyetlen politikusnak sem hisz Nem bízik Dzurindában a lakosság 60 százaléka ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Mikuláš Dzurindát tartja a közvélemény a legkevésbé megbízható szlovák politikusnak, derült ki az MVK közvéleménykuta- tó-intézet legfrissebb felméréséből. A miniszterelnökben a megkérdezettek 62,7 százaléka nem bízik, s ezzel messze vezeti a listát, hiszen Ivan Mikloš 31,9, Vladimír Mečiar pedig csak 30,8 százalékkal követi. A legmegbízhatóbb politikus továbbra is Robert Fico 34,7 százalékkal, a második Vladimír Mečiar 20, a harmadik pedig Bugár Béla 14,6 százalékkal. A negyedik helyen Rudolf Schuster áll 11,6-tal, őt Eduard Kukán követi 10,6 százalékkal. Mikuláš Dzu- rinda csak a tizedik 5,9 százalékkal, és olyan politikusok is megelőzik, mint Ivan Gašparovič, Ján Slota, Ivan Šimko, vagy Monika Beňová. Az első húszas listát Csáky Pál zárja 2 százalékpontos népszerűséggel. A megkérdezettek 17,5 százaléka egyetlen politikusban sem bízik. A Statisztikai Hivatal hasonló felmérésében is Robert Fico vezet, bár itt csak 25 százalék körüli támogatást mértek. Mikuláš Dzurindában először bízik kevesebb ember, mint Rudolf Schusterben, mert míg az államfőt 5,1 százalék jelölte meg, a kormányfő csak 3,3 százalékot kapott. (s, ú) Ki-ki másként éli meg a karácsonyi ünnepeket Családi és stresszes SITA-HÍR Pozsony. A lakosság többsége a karácsonyt családi ünnepnek tartja, derült ki egy friss felmérésből. Á megkérdezettek 59,8 százaléka emelte ki, hogy az ünnepben azt szeretik a legjobban, hogy üyenkor öszszejön a család. A nyugalom ünnepeként 57,8, a hagyományok ünnepeként 57,5 százalék jelölte meg. Vallási ünnepként 39,2 százalék éli meg a karácsonyt, a megkérdezettek 18,3 százaléka számára pedig az anyagi megterhelés miatt különleges ünnep. Több mint hat százalék számára a karácsony a stresszt jelenti. Mit vásárolunk karácsonyra? kozmetikumok 63,5% ruházati cikkek 54% könyvek 28,4% cédé, kazetta 18,9% ékszer 15,7% játék, társasjáték 10,2% sportruházat 8,4% videokazetta, DVD 7,5% elektronikai cikkek 7,5% mobiltelefon 4,9%
