Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-17 / 289. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 17. FÓKUSZBAN: A KÖLTSÉGVETÉS 3 A 2004-es állami büdzsé kockázata a megjósolhatatlan adóbevételben és az alacsony tartalékalapban rejlik Egy árvíz mindent elmoshat A múlt héten a parlament által elfogadott 2004-es állami költségvetés újdonsága, hogy már számol az európai uniós tagságunkkal, az ebből adódó befizetésekkel, az uniós projektumok társfinanszírozásával, továbbá elindultunk az állam- háztartási hiány tudatos csökkentése útján. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 2004-es állami költségvetés 231,958 milliárd korona bevétellel, 310,453 milliárd korona kiadással és 78,495 milliárd korona deficittel számol, s egyik erénye: az államháztartási hiányt sikerült a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,93 százalékára szorítani. Megfigyelők szerint a jövő évi büdzsé számos kockázatot rejt magában. Ezek közül a legfontosabb, hogy 2004-ben egyszerre túl sok kulcs- fontosságú reform rajtol (19 százalékos társasági és jövedelemadó, 19 százalékos áfa), ezért nehéz megtervezni a tényleges bevételt. Különösen az adóbevétel terén várható kiesés, amire egyébként idén is volt példa. Ha valóban így lesz, akkor a tervezett hiány nagysága nem tartható, esetleg megnyirbálhatják a kiadásokat. A főleg az ellenzéki képviselők javaslatai - melyek nem egyszer az SDKÚ-ból kivált Ivan Šimkónak és csoportjának támogatásával mentek keresztül - a kormány tartalékalapját 1050 millió koronáról 260 millióra apasztották le, ami ugyancsak kockázatot jelent, hiszen természeti katasztrófa, vagy egyéb beláthatatlan esemény bekövetkeztekor a félretett 260 millió édeskevés lehet. Ennek tudatában különösen aggasztó, hogy árvízvédelemre jövőre is alig jut pénz. A hazai pénzügyi elemzők viszont egybehangzóan dicsérték a költségvetést, mivel ez a kormánykoalíció egységéről és a reformfolyamatok folytatásáról tesz tanúbizonyságot. A képviselői változtatások sorában az egyik legfontosabbnak számít, hogy a mezőgazdaság az európai uniós közvetlen kifizetések 52,5 százalékát kapja, miközben a kormány csak 50 százalékot javasolt. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter a szavazást követően közölte: az eredetileg kért 55 százalékos szint is elérhető, például a vidék- fejlesztésre szánt források részleges átcsoportosításával. Jövőre a jelzáloghitelek állami kamattámogatásának mértéke az idei 2,5 százalékról 1 százalékra mérséklődik. A kisebb támogatás nemcsak a 2004-ben megkötendő szerződésekre vonatkozik, hanem a 2003 júliusa óta megkötöttekre is. Az állami költségvetésből 745 millió koronát különítettek el a kamattámogatásra. A lakás-takarékpénztárak ügyfelei pedig a jelenlegi 3000 koronás állami prémium helyett jövőre már csak maximum 2500 koronával számolhatnak. Ráadásul a prémium a megtakarított összeghez viszonyítva 20 százalékról 15-re mérséklődik, azaz aki a teljes, 2500 koronás prémiumra pályázik, annak az idei 15 ezer korona helyett jövőre már 16 670 koronát kell megtakarítania. A 2004-es büdzsé kidolgozói jövőre a bruttó hazai össztermék 4,1 százalékos növekedését (a GDP folyó áron eléri az 1293 milliárd koronát), 8,1 százalékos éves inflációt és 14,9 százalékos munkanélküliséget vették alapul, (t, s, só) Változások az eredeti büdzséhez képest ♦ Az alapiskolák 200 millió koronával többet kapnak. ♦ A mezőgazdaság az uniós közvetlen kifizetések 50 százaléka helyett az 52,5 százalékát kapja. ♦ A közalkalmazottak bértarifája 2004. augusztus 1-től nem 5, hanem 7%-kal emelkedik. ♦ A lakás-takarékpénztár állami prémiuma 2000 helyett 2500 korona lesz. ♦ A jelzáloghitelek állami kamattámogatása 2,5 százalék helyett 1 százalék lesz. ♦ Az önkormányzatok az útadóból 40% helyett 45%-ot kapnak, emellett Pozsony és Kassa kárára a többi önkormányzatnak is folyósítanak a nagyvállalatok adójából, végezetül együttes dotációjuk 350 millió koronával emelkedik. ♦ A megyei önkormányzatok működésére további 350 millió koronát adnak. ♦ Beruházás-ösztönzésre további 230 millió koronát különítettek el. ♦ Az oktatási és a kulturális tárca 50-50 millió korona többletbevételhez jut. (ú) A mezőgazdaság nem kapta meg a maximumot Nem sok, de talán elég ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A mezőgazdaság 2004- ben az európai uniós közvetlen kifizetések 50 százaléka helyett végül az 52,5 százalékát kapja, ennek dacára nem lehet elégedett, mivel korábban 55 százalékos támogatottságot ígértek számára. A hiányzó 2,5 százalék 340 millió koronának felel meg. A parlament úgy oldotta meg a kormány által javasolt 50-ről 52,5 százalékra történő emelést, hogy 270 millió koronát átirányítottak a kabinet tartalék- alapjából, a honvédelem keretéből és a lakás-takarékpénztárak állami prémiumára elkülönített összegből az agrárszférába, további 70 milliót pedig az agrártárcán belüli átcsoportosítások eredményeztek. Az 52,5 százalékos közvetlen dotáció a következőképpen oszlik meg: 25 százalékot áll az Európai Unió (ez számszerűsítve 3,39 milliárd koronának felel meg), 27,5 százalékot pedig a kormány (3,82 milliárd korona). A részleges siker ellenére a földművelésügy a jövő évi büdzsé talán legnagyobb nyertese, hiszen 2004- ben 18,6 milliárd koronából gazdálkodhat, ami mintegy 7 milliárd- dal több, mint az idei keret. Arról nem is szólva, hogy a mezőgazdaság a költségvetési forrásokon felül a jövő év elején az uniótól egy egyszeri kompenzációban is részesül, amely 63 millió euróról, azaz 2,94 müliárd koronáról szól. (shz, ú) SITA-HÍR Pozsony. Tegnap nem hagyta jóvá a szlovák parlament a Nemzeti Vagyonalap (FNM) vagyonának fel- használását a jövő évben. A tervezett 21 milliárd koronából a vagyonalap nem használhat fel 16,183 milliárd koronát; ezt az összeget a kormány döntése értelmében az egyes minisztériumok kapták volna. A parlament az ellenzéki Jaroslav Baska (Smer) javaslatára nem fogadta el az FNM vagyonának fel- használását. Baska azt javasolta, hogy 403 millió koronát juttassanak a településeknek kompenzációként a kiépített elektroenergetikai berendezésekre, amelyek térítésmentesen kerültek az állam tulajdonába. „Igyekszünk a lehető legrövidebb idő alatt új javaslatot terjeszteni a parlament elé, lehetőleg már januárban. A jelenlegi állapot szerint ugyanis nem lehet az év elején a minisztériumoknak juttatni a megfelelő összeget a 16 milliárdból, ahogy azt az ütemterv alapján kellene” - mondta Jozef Kojda, az FNM elnöke. Ez a helyzet a leginkább a pénzügyminisztériumot sújtja. Az FNM jövő évi bevételei a tervek szerint elérik a 22 milliárd koronát, kiadásai a 21 milliárdot, így 1,1 milliárd koronás pozitív mérleggel kellene zárnia. A képviselők viszont jóváhagyták a vagyonalap költségvetését, amelyben 141 millió korona üzemeltetési összeggel számolnak. KOMMENTÁR Huzat a pénztárcában PÁKOZDI GERTRÚD A jövő évi költségvetéshez kapcsolódó egyik televíziós vitaműsorban a pénzügyminiszter is véleményt mondott. Fejtegetésének lényege: 2004 után már nem várhatók különösebb gazdasági megszorítások, a mostani reformintézkedések eredményességét pedig a lakosság élet- színvonalának javulásán mérheti majd le. Lehet, hogy így lesz, de a lakosság nagyobbik felével ezt itt és most nehéz elhitetni. Hát még milyen nehéz lesz érvelni, ha januárban, februárban megérkeznek az első megemelt összegű energiafogyasztási számlák. Milyen csekély lesz a lelkesedés, miután a vasúti közlekedést igénybe vevő átlagfizetésű ingázók megvették a januártól ismét 10 százalékkal drágább menetjegyeket. A statisztikai hivatal múlt heti jelentése sem vigasztaló; nagyon mérsékeltek az ország háromnegyedévi eredményei. Jóllehet a jelentés szerint Szlovákia a közép-európai térségben továbbra is a leggyorsabban növekvő gazdasággal dicsekedhet (4,2 százalék), a lakosság ebből még mindig semmit nem észlel. Ellenkezőleg. Az ádagkereset ugyan 7 százalékkal növekedett, de a valóságban ezért a 14 066 koronáért az átlagfizetésből élő csaknem 2 százalékkal kevesebbet vásárolhatott, mint egy évvel korábban. A reáljövedelmek csökkenése főképp az év eleji energiadrágulás következménye, tehát nyilvánvaló, hogy ugyanilyen okból jövőre is tovább laposodik a lakosság pénztárcája. A néhány nagyvállalat exportteljesítményének köszönhető gazdasági növekedés fölötti örömöt így indokoltan gyengíti a lakossági fogyasztás szüntelen csökkenése. Nemcsak a közérzetet rontja, hanem a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést is hátráltatja. Magyarán, örülhetünk, hogy növekszik az ország exportteljesítménye, de nem sokat nyerünk vele, ha a gazdasági növekedés másik motorja, a lakossági fogyasztás a drágulások miatt csökken vagy legalábbis nem növekszik. Ez is lassítja az uniós gazdaságokhoz viszonyított lemaradásunk lefaragását. Ha minden igaz, a néhány hét múlva bekövetkező januári energiadrágulás lesz az utolsó olyan mértékű, amely sokkolóan hat a lakossági fogyasztásra. Ha ezt a lakosság zöme elviselheteden eladósodás nélkül túléli, van esély arra, hogy 2005-től már valamelyest növekedjék vásárlóereje, amint azt a gazdasági elemzők jósolják. Kérdés, persze, hogy a túlságosan egy lábon álló, vagyis a külföldi kereslet mindenkori alakulásához szorosan kapcsolódó, ezért könnyen sebezhető gazdaságunk izmosodásához elegendő lesz-e az a „lendület”, amelyet a januártól érvényes új adórendszer hivatott meghatározni. íróasztal mellett ugyanis sok minden kiszámítható... Néhány hónapon belül bebizonyosodhat, hogy az új adótörvények valóban segítik-e a kis- és középvállalkozókat, a gazdasági fejlesztést, a munkahelyteremtést. Egyébként az ugyancsak az új adórendszer miatti drágulást a lakosság nagyobb hányada valószínűleg nagyon nehezen viseli el. A KÖLTSÉGVETÉS SAROKSZÁMAI Bruttó hazai össztermék 2001 2002 2003* 2004* (milliárdokban) 989 1074 1176 1293 Gazdasági növekedés (%) 3,3 4,4 4 4,1 Infláció mértéke (%) 7,1 3,3 8,6 7,5 Munkanélküliség aránya (%) 18,2 17,9 15,3 14,9 * Előrejelzés (Forrás: pénzügyminisztérium) A 2004-ES BÜDZSÉ MÉRLEGE Bevételek 232,0 Ebből: adó 195,2 egyéb transzfer 22,5 Kiadások 310,5 Ebből: folyó kiadások 265,4 EU-val kapcsolatos kiadások 11,3 Hiány 78,5 Az adatok milliárd koronában értendők (Forrás: HN) KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK Munkaügyi minisztérium 47,3 Oktatásügyi minisztérium 41,5 Államadósság 30,3 Közlekedési minisztérium 24,7 Honvédelem 23,2 Egészségügy 22,8 Megyék és önkormányzatok 19,5 Belügyminisztérium 18,7 Földművelésügyi minisztérium 18,6 Pénzügyminisztérium 7,4 Építésügyi és régiófejlesztési minisztérium 5,3 Oktatásügy 3,2 Az adatok milliárd koronában értendők (Forrás: pénzügyminisztérium) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DÉLELŐTT VIHAROS SZÉL, -2-3 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 07.38-kor- nyugszik 15.57-kor A Hold kel 23.46-kor - nyugszik 12.21-kor A Duna vízállása - Pozsony: 295, árad; Medve: 120, árad; Komárom: 85, apad; Párkány: 25, változatlan. Enyhén felhős égbolt várható, de délutánra több helyen teljesen beborul. Elvétve, főleg északon havazás is valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és 3 fok között alakul, északon legfeljebb -4 fok valószínű. Északnyugati, északi irányú viharos szél, ami délutánra némileg megnyugszik. Éjszaka a hőmérő higanyszála -1 és -5 fok közé süllyed. Holnap jobbára borult lesz az égbolt, gyakori havazással, az alacsonyabban fekvő területeken esetleg esővel. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és 3 fok között alakul. Az időjárás ma főként a teherbírásunkat és az össz- pontosító-készsé- günket befolyásolja negatívan. Lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben nagyobb a balesetveszély. A változékony időjárású területeken egyes reumatikus és mozgásszervi betegségek okozhatnak nagyobb fájdalmakat. Az alacsonyabb vérnyomásúak esetében gyakoribb lehet a migrénes fejfájás. Egyes légúti bántalmak, közülük is főként az asztmatikus betegségek tünetei jelentkezhetnek. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. A Nemzeti Vagyonalap nem diszponálhat pénzeivel Bennragadt milliárdok
