Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-15 / 287. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1999 53 Szlovákia elhárította a mečiarizmus visszatérését, a kormánykoalíció jelöltje több mint 14 százalékkal megelőzte a korábbi miniszterelnököt Schuster bevette a Grassalkovich-palotát Pozsony. Rudolf Schuster lesz az elkövetkező öt évben Szlovákia államfője, az elnökválasztás második fordulójában közel 15 százalékkal előzte meg Vladimír Meéiart. Az elnököt június 15-én iktatják be hivatalába. ÖSSZEfOCLAtÓNK A részvételi arány 75,45 százalékos volt, 1,56 százalékkal magasabb, mint az első fordulóban. Körülbelül 64 ezerrel többen járultak az urnákhoz, mint két hete, a 4 041 181 választásra jogosult polgár közül ösz- szesen 3 021 123-an éltek jogukkal. Rudolf Schuster összesen 433 839 vokssal kapón többet mim Vladimír Mcčiar, 14,36 százalékkal előzte meg ellenfelét. Az első fordulóhoz viszonyítva Schusterre 330 531 -e? többen szavaztak, míg Meéiar 190 686-tal tudta gyarapítani voksai számát. A 79járásból 41 -ben a kormánykoalíció jelöltje győzött. Az összes vegyesen lakott járásban ő végzett az első helyen, a legnagyobb arányú győzelmet a Dunaszerdahelyi járásban aratta, ahol a leadott szavazatok 96,89 százalékát szerezte meg. Egyébként éppen a Dunaszerdahelyi járásban volt a legmagasabb a részvételi arány, 85,11 százalékos. Meéiar a csadcai járásban nyert a legnagyobb különbséggel, itt a polgárok 80,6 százaléka választotta őt. A két jelölt közt a legkisebb különbség a Uptószentmikiósi járásban alakult ki, mindössze 0,93 százalék - Meéiar javára. Rudolf Schuster Nyugat- és Közép-Szlová- kia déli részein, illetve Kelet-Szlovákiában, Pozsonyban és Kassán, jellemzően a városokban aratott győzelmet. A közvélemény-kutatások szerint az MKP választóinak 99 százaléka a kassai főpolgármesten választotta, míg saját pártja, a PÉP választóinak „csak" 93,6 százaléka. Elemzők szerint figyelmeztető jelzés, hogy a DBP szavazótáborának 15,2 százaléka Meéiarra voksolt. Tegnap értelmezési problémák merültek fel az elnöki fogadalomtétel időpontja körül. Rudolf Schuster eredetileg június 15-én, a beiktatással egyidejűleg tette volna le az esküt, ám lehetséges, hogy már ma felesküszik az alkotmányra, men az ide vonatkozó törvény egynapos határidőt szab meg. A hazai demokratikus közvélemény és a külföld egyaránt megnyugvással fogadta az elnökválasztás végeredményét, amely megerősítette, hogy a társadalom kitan amelett a demokratizálódási folyamat mellett, amely a tavaly szeptemberi választások után kezdődött. Rudolf Schuster Kassán szavazott, közösen Bogár Bélával, az MKP elnökével. Vladimír Meéiar nem adta le voksát. csupán elkísérte családját a pozso nyi Mély utcai szavazókörbe. A végeredmény nyilvánosságra hozása után üdvözlő táviratot küldött Rudolf Schustemek, melyben gratulált a győzelemhez, s főként azt hangsúlyozta, reméli, hogy Schuster valamennyi állampolgár elnöke lesz. A beiktatásra váró államfő pontosan ezt hangsúlyozta első nyilatkozatában. Leszögezte, igyekszik egyesíteni a megosztott társadalmat, s azoknak is az elnöke kíván lenni, akik nem őt választották. A PÉP elnöke már tegnap lemondott funkciójáról, Kassának új főpolgármestert kell választania, és Schuster parlamenti helyére is új képviselő kerül. Általános vélemény, hogy a pártelnöki funkcióra Pavol Hamžík alelnök. miniszterelnök-helyettes pályázik n legnagyobb eséllyel. Michal Kováč volt köztátsasági elnök üdvözölte a választás végeredményét és gratulált Rudolf Schustemek. Reményét fejezte ki. hogy a köztársasági elnök nem hirdet amnesztiát ifjabb Michal Kováé elrablói és Róbert Remiáš gyilkosai számára. Ladislav Pittner belügyminiszter ugyanilyen értelmű nyilatkozatot tett. Az elnöki am nesztia kérdése Mikulás Dzurinda kormányfő tegnapi rendkívüli sajtó értekezletén is téma volt. Megerősítette korábbi nyilatkozatát, hogy július 15-ig, amíg az elnöki jogkörök egy részét gyakorolja, kegyelmet kíván adni egy személynek, akinek vallomása alapján „egy egész alvilági csoportot tudott felszámolni a rendőrség". Az illető nevét egyelőre nem volt hajlandó elárulni. A köztársasági elnök életrajza A több nyelven, köztük magyarul is folyékonyan beszélő Rudolf Schuster 1934 január 4-én született Kassán. A Szlovák Műszaki Főiskola építészeti karán végzett, 1960-tól a Szlovák Tudományos Akadémián dolgozott, majd a Kelet-szlovákiai Vasmű beruházási osztályának irányítója. 1979-től a Kassai Városi Nemzeti Bizottság alelnöke, 1986-ban Kassa főpolgármestere, 1987-ben a Keletszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke. 1989 novemberétől az 1990-es választásokig a szlovák parlament elnöke, majd két évig kanadai nagykövet, 1994-től Kassa főpolgármestere. Az általa alapított, és a választások után kormányzati pozíciót szerzett PÉP elnöki tisztségéről tegnap mondott le. Ján Siota és Sugár Béla pártelnökök távollétében fogadta el a parlament a nyelvhasználati törvényt, az ellenzék döntő többsége nem szavazott MKP: nem a törvényre A maratoni viták alatt rendre üresek voltak a padsorok (TA SR-felvétel) Pozsony. A parlament szombaton elfogadta a kisebbségi nyelvhasználati törvény kormánytervezetét. A jelenlevő 89 képviselő közül 88 voksolt, 70 (mind SZDK, PÉP és D8P) igennel, 18 nemmel. KORPÁS ÁRPÁD A külföldön tartózkodó Bugár Béla MKP-elnök kivételével a 14 magyar képviselő, továbbá négy nemzeti párti (Anna Maliková, Jaroslav Paška, Vít'azoslav Móric és Viliam' Oberhäuser) szavazott nemmel. A végső szavazáskor az ellenzéki képviselők többsége azzal igyekezett érvényteleníteni a szavazást, hogy nem nyomta meg a jelenléti gombot. Nem volt jelen az egész vita idején nyaralását töltő Ján Siota, a nemzetiek pártvezére, kormánypárti részről hiányzott vagy nem prezentált: Ivan Simko (SZDK), Jozef Klemens és Róbert Fico (mindketten DBP), Dušan Kovačič, Ferdinand Petrák és Jiri Malchárek (mind PÉP). A törvény megszavazása után az ellenzék, majd kezdeményezésük láttán a DBP is felállt és elénekelte a „Hej, slováci" kezdetű himnikus éneket. Szombaton a vitába szóban jelentkező utolsó 24 képviselő szólalt fel. Az MKP két csomagban terjesztette be módosító javaslatait, Kvarda József azt szorgalmazta, hogy ne csupán a községi önkormányzati képviselő élhessen anyanyelve használati jogával, hanem az adott területi és közigazgatási egység képviselője is. Kérte, hogy a tolmácsolással járó költségeket az illetékes szervek fedezzék. A községi utcanevek *és egyéb helyi földrajzi elnevezések kisebbségi nyelven való megjelölésére lehetőséget adó részt Kvarda szerint azzal kellett volna kiegészíteni, hogy a közúti táblák és jelzések, közigazgatási szervek, jogi személyek, vasútállomások, kikötők eseté- lsen kötelezően használják a magyar megfelelőt is a törvény megszabta területeken. Kvarda az Európa Tanács 200)-es számú ajánlására hivatkozott,-amely része a magyarországi és szlovákiai jogrendbe Az MKP két csomagban terjesztette be módosító javaslatait. iktatott szlovák-magyar alapszerződésnek. Szemben a törvénnyel, amely a helyi közigazgatási szerveket csak arra kötelezi, hogy a hatáskörükbe tartozó kötelező érvényű előírásokról az adott kisebbség nyelvén is tájékoztathatnak, az MKP az ilyen előírások hiteles fordításár is kötelezővé tétette volna. Rámutatott, ez Csehszlovákiában is gyakorlat volt, és mint szerzett jog, elidegeníthetetlen. Az MKP szorgalmazta, hogy a javaslataival bővített törvény végrehajtására a kormány hozzon rendeletet. A DSZM és az SZNP nem hazudtolta meg önmagát. Michal Drobný (DSZM) szerint a szlovákság a magyarok nyomása alatt „lehengerelt nemzeti közösséggé vált”, s már teljesen „galamblelkű”. Roman Hoftrauer (DSZM) a törvényhez csatolt azon jegyzék felülvizsgálatát kérte, amely a nyelvhasználatra jogosult községeket veszi számba. Figyelmeztetett, a jegyzék nemlétező járásokban (például Pozsony-vidéki) sorol településeket, s megkérdőjelezhető az egyes kisebbségek létszáma is, mert sok roma magyarnak vallja magát. Jaroslav Paška (SZNP) sajátosan értékelte a törvényt: az integrálódó Európában a légiessé váló határok szükségessé teszik az államalkotó nemzet nyelvterületének védelmét, a jogszabály viszont éppen arra ad lehetőséget, hogy Dél-Szlovákiába költözésükkel a vajdasági és erdélyi magyarok változtassanak a nemzetiségi összetételen. Budapest erre külön stratégiát dolgozott ki. Vírazoslav Móric (SZNP) szerint a kormánypártok a törvénnyel egymás ellen kívánják uszítani azokat a magyarokat, akik a 20 százalékos arányküszöböt meghaladó, illetve az alatt maradó területeken élnek, és azt szeretnék elérni, hogy a magyarok tömbterületekre költözzenek, Ivan Gašpara- vič (DSZM) az Új Szóból és Vasárnapból vett példákon bizonygatta, az MKP kormányba lépésével csak ideiglenesen adta fel autonomist« programját, s a törvény veszélyezteti az ország területi épségét. Ján Cuper (DSZM) azt is megkockáztatta: néhány szlovák kormánypárti javaslat révén „a kormánytervezet is MKP-javaslattá lesz”, ha ugyan nem eleve magyarok írták. Ján Sítek a zivataros időjárásra utalva a szlovák himnuszt idézte, mondván, „zeng az ég és villámok cikáznak” majd, ba elfogadják a törvényt. Vi- uizáró felszólalásában Ľubomír Fo- gaš az ellenzék magatartását koncepciótlannak nevezte, amelyre leginkább az ismétlés a tudás anyja és a százszor elmondott hazugság igazsággá válik szólás jellemző. A tervezethez benyújtott módosító javaslatokról bővebben az 5. oldalon. Január 11.: Pozsonyban meggyilkolják Ján Duckýt, a Me- čiar-kormány volt gazdasági miniszterét, a Szlovák Gázművek volt vezérigazgatóját. Január 13.: A parlament az oktatási törvény módosításával újra lehetővé teszi kétnyelvű bizonyítványok kiállítását a nemzetiségi iskolákban. Január 20.: A Magyar Koalíció Pártja szerint Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter megsértette a koalíciós szerződés, mert a Szlovák Földalap élére nem hajlandó kinevezni a magyar párt jelöltjét. Koncoš kijelenti, akkor sem nevezne ki MKP-s jelöltet, ha az gyetvai lenne. Február 12.: Orbán Viktor magyar és Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök alánja a szlovák-magyar alapszerződés implementációs jegyzőkönyvét. Február 20.: A Szojuz TM-29 fedélzetén orosz és francia kollégájával együtt megkezdi űrrepülését az első szlovák asztronauta, Ivan Bella. Március 5.: Ján Siota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke egy kiszucaújhelyi fórumon arra buzdítja híveit, hogy tankokkal le kell rohanni Budapestet. Március 24.: Szlovákia megnyitja légterét a NATO repülőgépei előtt, amelyek a katonai szövetség Jugoszláviában bevetett alakulatainak szállítanak üzemanyagot. Április 24- én katonák és műszaki felszerelés vas- és közúti tranzitját is engedélyezik. Március 25.: A dunaszerdahelyi Fontána bárban bérgyilkosok lemészárolják a helyi alvilág tíz állítólagos tagját. Április 1.: Grendel Ágota megbízott főszerkesztőt az Új Szó főszerkesztőjévé nevezik ki. Április 9.: A parlament felfüggeszti Ivan Lexa HZDS-es képviselő mentelmi jogát, majd abba is beleegyezik, hogy a volt titkosszolgálati igazgató vizsgálati fogságba kerüljön. Május 29.: Az első szlovákiai közvetlen elnökválasztás győztese Rudolf Schuster volt kassai kerületi párttitkár, későbbi kassai főpolgármester, a koalíciós Polgári Egyetértés Pártja (SOP) alapítója és első vezetője. (Jelölését március 31-én valamennyi kormánypárt képviselői támogatják.) Az új elnököt június 15-én iktatják be. (Lásd: Schuster bevette a Grassalkovich-palotát) Július 10.: A parlament elfogadja a kisebbségi nyelvek hivatali használatáról szóló törvényt. Az MKP képviselői nemmel szavaznak. (Lásd az MKP: nem a törvényre című cikkünket.) Július 19.: Ivan Lexát szabadon engedik a vizsgálati fogságból. Augsuztus 24.: Rudolf Schuster államfő - alkotmányellenességre hivatkozva - elutasítja az ellenzék követelését, hogy egyszerre rendezzenek népszavazást a kisebbségi nyelvek hivatali használatának és a stratégiai fontosságú vállalatok privatizálásának tilalmáról. Szeptember 16.: Orbán Viktor magyar és Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök a Rákóczi hajó fedélzetén aláírja a Párkány és Esztergom közti Mária Valéria-híd újbóli felépítéséről szóló egyezményt. December 9-10.: Az Európai Unió helsinki csúcsértekezlete úgy határoz, hogy a következő év elején öt más országgal együtt Szlovákiával is meg kell kezdeni az előcsatlakozási tárgyalásokat.
