Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-02 / 276. szám, kedd

Kitekintő - hirdetés MimJ»*n postahivatalban vs a Postabank minden fiókjában NyCťjdl takaréklevelet a következő címletekben {£l00 000 Sk $50 000 Sk ©20 000 Sk ©10 000 Sk f \f*r (mm2 *■ iirmu «äo**»*'** ***» »»»»*»* M *1 «mi ********* ;"'-w 100000 Sk «*•»•»*** *•»> ^KlAJDOVf **» ^&í*ÄDQyý J!°0OOSk JOOOOSk ^Éll^ Csak a mi 9 leveleink ■ 0 nem hullanak. A Postabank takarékleveleire most magasabbak a kamatok, amelyek nem esnek és szilárdan tartják magukat a betét teljes futamideje alatt. Vásároljon 2003. december 31-íg Takaréklevelet, és nyerjen további Takarékleveleket! A®. POŠTOVÁ BANKA ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 2 Hollywood állítólag már jelentkezett életrajza megfilmesítésének jogaiért Boris Becker elárulja titkait a múltból A berlini metró egyik kocsijá­ban a következő reklámfeli­rat olvasható: mesélje el az életét, mi megírjuk. Nem tudni, hogy ez adta-e a kész­tetést Boris Beckernek, hogy 36 évesen önéletrajzi köny­vet publikáljon, vagy csak a Németországban elharapó­dzott írásláz fertőzte meg: hirtelen a tévébemondóktól a zenészeken át a futballistá­kig mindenki felfedezte ma­gában a szunnyadó Goethét. I NÓTÁI EDIT Becker volt annyira önkritikus, hogy inkább csak mesélt: az írást pr-menedzserére és egy hajdani újságíróra bízta, Goethéhez vala­miért ő is ragaszkodott: a könyv címét mindjárt a Faustból vette kölcsön, Augenblick, verweile doch (Perc, ó maradj még). Bár a mű szakmai fogadtatása inkább csak langyosnak mondható, azon­nal az élre ugrott a bestsellerlistá­kon. Becker mindent el is követett a megfelelő hírverés érdekében, részt vett beszélgetőműsorokban, forgatott reklámfilmet, és soro­zatban adta az interjúkat a bul­vársajtónak. A németek most némi szánalom­mal vegyes érdeklődéssel figye­lik, hogy egykori nemzeti bálvá­nyuk hogyan keresi (és nem talál­ja) a helyét a „tenisz utáni” világ­ban. A könyvből azért kiderül, hogy Boris a sikerrel is nehezen birkózott meg: az első, 17 esz­tendősen aratott wimbledoni győzelme után akkora nyomás nehezedett rá, hogy évekig alta­tókon élt. Amikor ezek már nem hozták meg a kellő hatást, whiskyvel próbált javítani a ha­tásfokon. - 1992-ig gyakorlatilag gyógyszer-, és alkoholfüggő vol­tam - vallja most be.- Havonta három-négy versenyen indultam, sokat utaztam, állan­dóan a kontinensek közötti repü­lésekből fakadó fáradtsággal küszködtem, és képtelen voltam levezetni a stresszt. Amikor egy hétig pihenhettem volna, még a szememet sem tudtam lehunyni gyógyszerek nélkül. A lidércnyo­másnak a fiam születése vetett vé­get: ekkor végre úgy éreztem, van miért ébren lennem, nem kell az alvásba menekülnöm. Ion Tiriac, egykori menedzsere egy veszeke­dés hevében a falhoz vágott egy sörösüveget, majd a szilánkos vé­gét Becker torkához tartva azt szi­szegte: Ha drogokon kaplak, megjárod! A közvélemény erről mit sem tu­dott, csupán azt látta, hogy Bec­ker gyakran letört, és furcsállotta, hogy miért nem tud jobban örülni fergeteges karrierjének. A dep­resszió olykor ijesztő méreteket öltött, Becker bevallása szerint egy hűvös októberi éjjel arra kér­te feleségét: lője agyon. Hogy a kérés valóban elhangzott-e, vagy csupán Becker írói munkásságá­nak része, arra legfeljebb Barbara Feltus, az egykori feleség tudna válaszolni, de ő a könyv miatt megsértődött, és még közös tévé­szereplését is lemondta egykori férjével, pedig 2001-ben állítólag baráti viszonyban váltak el. (Ez, persze, nem akadályozta meg ab­Egy hűvös októberi éjjel arra kérte felesé­gét: lője agyon. ban, hogy felfogadjon egy ameri­kai szuperügyvédet, aki aztán las­sú tűzön sütögette Borist a tárgy­aláson, és súlyos milliókat gom­bolt le gyerek- és feleségtartás cí­mén.) A nagyközönséget főként Boris szerelmi élete érdekli: hogy is volt azzal a gyors lefolyású, ám nagy vihart kavart liaisonnal, amelyet Angela Jermakova mo­dellel egy londoni étterem mos­Ki is valójában Boris Becker? Saját definíciója szerint vállalkozó, csakhogy eddigi vállalkozásai csúf kudarcba fulladtak. (Képarchívum) dójában folytatott, és amelynek következtében Boris egy ma már hároméves kislány, Anna édesap­ja lett? A háromszoros wimbledo­ni bajnok szerint semmi különös nem történt: csupán nem jutott a legjobb nyolc közé, és így vég­képp búcsút mondott Wimble­donnak, majd hosszan veszeke­dett akkor hét hónapos terhes fe­leségével, akire a végén rájöttek a szülési fájdalmak. Barbarát kór­házba kellett vinni, Boris pedig egy japán étterem bárjában mú­latta az időt. Ott látta meg Jerma- kovát, aki állítólag már korábban is jelentőségteljes pillantásokat küldözgetett feléje. Amikor a nő elindult a mosdó felé, Boris kö­vette, majd néhány perces beszél­getés után a „lényegre tértek”. Szó sem volt semmiféle szek­rényről, egyszerűen a lépcsőn - állítja Becker, aki néhány hónap­pal később értesült róla, hogy is­mét apa lesz. (Jermakova, persze, egészen másképp emlékszik Anna fogantatásának körülményeire: szerinte Becker hetek óta ostro­molta őt telefonon és személye­sen.) A könyvben szó esik Becker ve- télytársairól, barátairól és a híres­ségekről is: Elton Johnról, aki a szállodai szobában adott koncer­tet, vagy éppen André Agassiról, aki fortélyosan kifundálta Becker stratégiáját. Rájött, hogy az ado­gatások előtt mindig kidugja ki­csit a nyelvét, éppen abba az irányba, ahova szerválni fog. - Ezek után André ellen kevés esé­lyem volt - ismeri el. A könyv vé­ge felé előkerül a legnagyobb el­lenfél, Walter F. adónyomozó is, aki kérlelhetetlen szigorral tárta fel a Becker család adóelhallgatá- si ügyeit. Ebben az sem akadá­lyozta meg, hogy Becker édesapja akkor már súlyos, gyógyíthatat­lan beteg volt: „Emlékszem, egy­szer apám addig nem mehetett el a kemoterápiás kezelésre, amíg a nyomozók nem végeztek a ház­ban” - idézi fel keserűen a szívte­len eljárást. Igaz, saját viszonya sem volt felhőtlen az apjával: előfordult, hogy külföldi szerep­lései miatt fél évig nem beszéltek, de amikor hazament, az apja még a világsztár fiától is megkövetel­te, hogy pontban fél hétkor a va­csoraasztalnál üljön. Ki is valójában Boris Becker? Sa­ját definíciója szerint vállalkozó, csakhogy eddigi vállalkozásai Szó esik Becker vetély- társairól, barátairól és a hírességekről is. csúf kudarcba fulladtak. Hada­kozni kénytelen a bírósággal, az adóhatóságokkal, és nincs kizár­va, hogy német állampolgárságát is veszély fenyegetheti: egy elkép­zelés szerint adózás és németor­szági tartózkodás nélkül nem jár a német útlevél, márpedig Becker hivatalosan már Svájcban él. Leír­ni azért még korai lenne: sikerei csúcsán huszonéves volt, és még most is csak harminchat. A néme­tek most a jó példával elöljáró kortársakat emlegetik: Steffi Graf - Agassi oldalán - főállású anya lett, Henry Maske egykori boksz­csillag három McDonald’s-ot üze­meltet, Lothar Matthäus volt vá­logatott futballista pedig Belgrád- ban koptatja a kispadot. De mi lesz Boris Beckerrel? Egyelőre úgy fest, hogy marad a sportnál, de kacsingat a média fe­lé: januártól talkshow-t indít a német sportcsatornán, a DSF-n. Ha beválik a képernyőn, még többre viheti: Hollywood állítólag már jelentkezett életrajza megfil­mesítésének jogaiért, és azt sem zárták ki, hogy Becker alakíthat­ná önmagát.

Next

/
Thumbnails
Contents