Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15.

1979

Kit szolgál ez?

Az antikomimmistáik az internacionalizmus, a szocialista rendszer és a reális szocializmus elleni harcukban szüntelenül felhasználjak a né#i, ismert fegyvert: a nacionalizmust. Az utóbbi időben az imperialista propaganda, a nyugat-németországi revansísta körökkel együtt — s a maöis- ták helyeslésével — valamiféle közép-európai „kisebbségi ikérdéssel“ rukkolt eió. Ennek keretében foglalkozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban éló magyar nemzetiséggel is. Azt állítja, hogy a kommunisták sem oldották meg a kisebbségi problémát, amely ma, állítólag, „robbanással fenyegető lőporos hordó“ Ilyen ..robbanások*' azonban csak az an- ti-kommunisla ideológusok leiéből pattannak ki.

Az antiikommunizmus ideológusainak ehhez hasonló nevetséges állításai szóra sem lennének érdemesek, ha nem éltetnék ókét egyesek, a szocializmus ellenségei, akik az an- tiikommunista központokat ellátják a Csehszlovákiáról szóló koholt hírekkel. Nyugaton lárt karokkal fogadják ezeket a félrevezetőket és rágalmazókat, s mivel nálunk élnek, .rágalmaikat „hiteleseknek" tüntetik lek

A „charta ’77“ szocialistaellenes pamflet egyitk védelmezőié, az ellenséges rágalmazó ko holmányok állandó szállítója lett bizonyos Janlcs Kálmán, orvos, akinek emberi testeket kellene gyógyítania, de idős ko* rára nem gyógyításra, hanem az-emberek lelkének felsebzésére, a nacionalizmus mérgének ás a szocializmus elleni gyűlöletnek terjesztésére vállalkozott.

Az ellenforradalmi erőknek a válság időszakában fa nőst tolt magatartásától buzdítva, I960 óta hadat visel a szocializmus ellen. Szerinte a cs-ehszlováikiai magyarok életében nincs különbség a kapitalizmusban és a szocializmusban. A nemzet eszméjénél nincs magasabb rendű eszme. Abszurd „tanulmányaiban" ez a demagóg eltorzítja Csehszlovákia Komrau- justa. Pártja dél-szlovákiai nemzetiségi politiká jé naik lényegét és eredményeit. A tényekkel szöges elleniéiben a Szlovák Szocialista Köztársaság déli járásai fejlesztésének lebecsüléséről, gazdasági-szociális fejlődésük lemaradásáról beszél. Végül is csatlakozott a „charta '77‘‘-hez. A „chartistáik" példáiét követve, szocialistaellenes koholmányait továbbítja az an- tikommunista és az emigráns központoknak.

lanics Kálmán nacionalizmusa, irredentizmusa és antikom- munizimiisa tetőzik „A csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség", című pamfietjében, amely a2 Üj Látóhatár című magyar emigráns folyóiratban Jelent meg. Janics nem ismeri , el a szocialista államokat és határaikat. Alapjaiban negatívan értékeJi a CSKP és a szocialista állam magyar nemzetiséggel kapcsolatos nemzetiségi politikáját. A szlovák nemzet és a magyar nemzetiség kapcsolatainak alakulását az utóbbi 35 esztendőben az ismert „sérelmek elmélete" meg világító sálién látja és ezeket a kapcsolatokat gyakorlatilag antagonts- táknak tekinti. Abszurditásának tetőfoka az az állítása, hogy a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban a magyar kisebbségnek a jelenleginél jobb sora volt.

Mit tegyünk ehhez hozzá? Kit szolgálnak az ilyen hazugságok? Nem vitás, hogy Janics, gondolatai tartalmát tekintve, megrekedt ugyanabban az Irredentists pozícióban, amelybe a fasiszta nyilaspárt, valamint az Imrédy—Jaross-féle Magyar Megújulás Párt tagjaként került. Írása szemléltető példa arra, hogy a reakciós emigráció mit rendel meg és hová süllyedhet az ember abban a törekvésében, hogy megfeleljen ennek az suti kommunista megrendelésnek.

A magyar nemzetiség egész tényleges fejlődése 1946-1949- től sorra megdönti Janics állításait. Míg SzJovákia azelőtt fejlődésében mintegy 50 esztendővel maradt el a cseh országrészek mögött, addig déli járásai 60—70 évvel. Ebben a helyzetben örököltük a burzsoáziától a déli járásokat. Ezeket a különbségeket lényegében kiküszöböltük. Dél-Szlovákla gazdasági, szociális, politikai, kulturális és szellemi átalakulása örök Időkre felszámolta az osztály- és a nemzetiségi ellentétek kiváltóit, a ’ volt uralkodó osztályokat, amelyek antago- nlzmust plántáltak a szlovák és a magyar dolgozók kapcsolataiba. A magyar nemzetiség szociális összetétele szorosan megközelítette két nemzetünk szociális Összetételét. Megváltozott az emberek gondolkodásmódja és tudata, kapcsolataik és érdekeik. A 'magyar

nemzetiség ma szocialista nemzetiség, a magyar nemzetiségű munkások részét alkotják a CSSZSZK uralkodó munkásosztályának, a magyar nemzetiségű kommunisták tagjai az internacionalista CSKP-nak — társadalmunk vezető erejének.

A CSKP, a nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács, « kormány, a minisztériumok, a Szövetségi Gyűlés stb. magyar nemzetiségű tisztségviselői, a cseh és a szlovák elvtársakkal együtt, a CSKP XV, kongresszusa irányvonalénak szellemében tovább munkálkodnak a szlovák és a magyar dolgozók kapcsolatainak tökéletesítésén, a magyar nemzetiség szociális, kulturális és politikai fejlődésén. Rendszeresen intézkedéseket hagynak jóvá és valósítanak meg a magyar nemzetiségű lakosság, elsősorban az ifjúság műveltségi színvonalának emelésére, a nemzetiségileg vegyeslakta területeken a nemzett bizottságok munkásságára, a művelődést tevékenység tökéletesítésére, a könyvtárak jobb ellátottságára, a déli járások további gazdasági és szociális fejlődésére vonatkozóan, az összefogás és a barátság szellemében. Ilyen a való helyzet. Ez önmagában választ ad lantosnak és a hozzá hasonlóknak.

Hazánk* nemzetei és nemzetiségei a szocialista internacionalizmus zászlaja alatt haladnak és nem a burzsoá nacionalizmus, valamint az. irredenta zászlaja alatt, amelyet mindmáig lobogtat Janics. a régi nyilas.

SZATHMARY AdAm

Ä végeláthatatlan szőlősorok közt csend honol, Ha nem beszéltük volna meg a taiálkét, azt hinném, hogy már vége a szüretnek. Pedig még csak most érkezett a félidőhöz. Ezt bizonyítják a már sárguló levelek közt megbúvó mézédes fürtök is. Távolról pus- kalövésszerü ostorosattogtatást hoz a szél. Az élet első jele: megzavart seregélyek szállnak föl a magasba. Az úton magányos, púposra megrakott pótkocsi. körülötte mézlilat, s rengeteg darázs, méh.

Igazi vénasszonyok nyara. Zuhogó napfény és langyos szellő. Lehet vagy 20 fok, pedig reggel még ugyancsak dörzsöltem a tenyeremet. Éjszakára már taiaj menti fagyokat jelentették, napközben azonban kellemes az Idő. Az egész tájat bearanyozza a napsugár, jobb szüreti időt álmodni sem nagyon lehet.

Néhány száz méterre! beljebb „kerékpár-kiállítás" fogad. A több tucat jármű egymáshoz és a kordonokhoz támasztva, vagy egyszerűen a földre

Lelket Béla tanácsot ad a fiataloknak

fektetve pihen. A tulajdonosok, mintegy 30—40 asszony és néhány idősebb férfi, a távolban dolgoznak. A sorok elején a sok megrakott möanyagláda arról tanúskodik, hogy kora reggeltől szorgoskodnak. Nincsenek azonban egyedül. A munka dandár jóban besegítenek a diákok is. Közhely Ide vagy oda, nélkülük nfcaas szüret.

A dercslkai (fúróvá) Barátság Egységes Földmüvesszövetkezet már évek 66a együttműködik a Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziummal. Egyszer a paradicsom meg a paprika, másszor hagyma, napraforgó, cukorrépa van soron. A napokban a szőlő betakarítása a legsürgősebb feladat. Természetes tehát, hogy jönnek a ííatalok. Ők jóval hangosabban dolgoznak, mint a helybéliek. Még nem is látni a tarkemhás és melegítős lányokat és fiúkat, csilingelő kacagásuk, tréfás megjegyzéseik azonban messzire ©IhaHatszanak. Most ép-* pen egy négytagú leánybrigád „énekórát" tart. Téved, «ki azt hiszi, hogy valamelyik hagyományos szüreti népdalt hozza a szél. Azokat a mai tizenévesek talán nem is Ismerik. Décsl Kati, Jandura Erzsi, Karácsony Bea és HuszárIk Erzsi Lokomotív GT-száanokat dúdol. Csak úgy, maguknak, a többiek egyelőre nem csatlakoznak. Aztán megjelenik Hodossy Árpi és Tóth Laci. Kényelmes lépésekkel hozzák munkájuk gyümölcsét, a szőlővel teli ládát és „mflélvezők lővén*, megbailgatiák a rögtönzött előadást. S utána nem is rejtik véka alá véleményüket. Az elmarasztaló bírálat ugyan nem veszi el a lányok kedvét, de most. mivel ..fényképezés lesz*, inkább a frizurájukkal törődnek,

— Hol Jobb. az iskolában a padok, vagy itt. a szőlőtőkék közt? — teszem ■fel a szokványos, de köjelező kérdést,

Vá3!vonogatás a feleiét.

— Az attól függ — szólal meg nagysokára az egyik harmadikos kislány.

IBÍmHÍHÍR

Ha már meguntok a tanulást, ftt kint, a -fuss levegőn jobb, mint a suliban drukkolni, különben is. munka közben *J6I kibesaélgethetjük magunkat.

— Azt hiszem, ti már szeptember hammdikán meguntátok a tanítást — reagál nevetve tanítványa feleletére Trgo Imre tanár.

— Hát, Tóth Laci biztos szívesebben szüretelni akár decemberig is. főleg a matematika órák helyet ■— szólt közbe Alabán László, matematika tanár.

A ífamiernadrágos, nyurga Laci nem Is tagadja, sőt a matlkához a szlovák- irodalmat is hozzáteszi.

Közben megjelenik a szövetkezet képviselője, Lelkes Bála szőlész. Nem hazudtolja meg nevét, rtagy lelkesedéssel beszél a szüreti munka szépségéről, tanácsot ad a «fiataloknak, majd olyan tőkékhez vezet minket, melyekre már akasztani sem lehetne töt* fürtöt. Mégsem elégedett. A szőlősorok általában eléggé foghíjasak, — A múlt évben kellett volrta hozzánk látogatni •— mondja, akkor 110 mázsa termett hekimSm

mmSHSMÍBPahS0

tkonként. Az Idén? Alig 50—Í0 mázsa a termés. A fagy ugyancsak megtizedelte a szélét. Simon Józse/ vincellérnek Is ez a véleménye. Már 23 éve dolgozik a szakmában, de azt állítja, hogy a több mint két évtized alatt legfeljebb kétszer fordult elé hasonló fagykár.

— A cukortartalom magasabb mint a műit évben — szélt közbe az egyik fiatal „szakember".

— Az igaz — derül fel a szőlész arca. — A cukortartalom 20—23 fok között Ingadozik, s a szőlőnk igen Jő minőségi!. Különösen a peszeirt lányka, a fehér és a «ék burgundi, de a zöld veltelénylre, rajnai és olaszrlzlingre sem lebet panasz. Van egy kevés traminiink és möUerünk Is. azokat azonban egyelőre csak „fűszerezésre" használjuk. Hagyományaink a szőlőtermelésben ugyan nincsenek — a szőlőt 73-ban telepítettük csak. de a borunk jő és a szőlőnk minőségét a somorjal étvevő is nagyra értékelt.

A dercslkai efsz 4500 hektáron gazdálkodik. ebből a szőlő 115 hektár. Egyelőre csak a fele termő, de két bárom év múlva már az egész területen fognak szüretelni, s ez hozzávetőlegesen hétmillió koronát Jelent maid a szövetkezeinek. Persze üjabb gondokat Is, mert a munkaerőhiány a csücsmun- kéknéi jelentős. Isméi szükség lesz majd a szorgos dlékkezekte.

— Nem dolgoznak ugyan felnőtt norma szerint — mondja Lelkes Béla —, de azért megteszik a magukét. S a szorgalom bizony elitéi, mert ki tudja, meddig tart még a Jó Idő.

Ezt a kérdést már Inkább csak önmagának teszi fel a szőlész, aki közben felpattan motoriára, s most az asz- szonyok munkahelyére siet. Mire odaérünk. az előbbi szőlősorok már üresek. Iáleli lacl, harmadikos, aki velünk tartott, elismerésed szemléli a helybéliek gyors munkáját.

— Nekünk bizony nem megy ilyen Jól — mondja ki a véleményét hangosan.

— Szép is volna, ha rosszabbul dolgoznánk. mint ti. Elvégre nekünk ez a kenyerünk — válaszol Pongrácz Mária, aki mindjárt hozzáteszi: — Látnátok csak. hogy menne a munka, ha a tavalyihoz hasonló lenne a termés. Akkor egy nap alatt három-négy mázsát szedtünk fejenként. Most legfeljebb kettőt- hármat.

— Többet Is kerestünk ám — hangzik egy vélemény valahonnan oldalról.

— Most Is sokat keresünk ... Csakhogy szólöfürtőkei — Jön rögtön a tréfás válasz.

— Hát énekelni nem szoktak munka közben? — kérdem a derülő asszonyokat.

— Majd a szüreti ünnepségen. Most hiányzik a megfelelő hangulat. Nincs Is mitől. A csoportvezetőnk — mutatnak kuncogva Lelkes Bélára, neon kínált meg semmivel. De sebaj, fő, hogy süt a nap és neon kell a sarat gyúrni.

Idillikus szüreti kép. Még néhány nap, s aztán lő az új bor ünnepe. A műre! Jóformán még ki sem tisztul, máris megkezdődik a Jövő évi szűre' alapiénak lerakása. A metszés, a sző- lőnyltás traktorokkal, majd kapával többször! prmv-'e-é», a t^-— lekötése, a zöldmunkák, vagyis az elfagyott részek levágása és a törzsek tisztítása, kapálás stb. Hogy á Jövö évi vénasszonyok nyara s a szüret még vidámabb. eredményesebb legyen.

ORDÖDY VILMOS

„Munka közben Jő! klbazzálgethatjfik magunkat"

Gyorsan megtelnek a ládák

(A szerző felvételei)

És újra benépesült az órsúj- falusl (Nová Stráž) autókem- plng. Fiatal munkások, mezőgazdászok, egyetemisták, mérnökök, orvosok, pedagógusok, népművelők és más foglalkozásbeliek jöttek el Szlovákia minden magyarlakta vidékéről, hogy a szocialista életstílus értékrendszere alapján hasznosan és aktívan töltsék el nyári szabadságuk Jelentős részét. Ebben az esztendőben több mint háromszázan fordultak meg hosszabb-rövidebb ideig a

III. Nyári Művelődési Táborban, tehát a korábbi évekhez képest most Jóval többen voltunk. Ez a viszonylag nagy érdeklődés egyrészt e rendezvény népszerűségét és életképességét Igazolja, továbbá azt Is, hogy fiataljaink az olykor még fel-felbukkanö előítéletek ellenére egyre Inkább és mind többen érdeklődnek társadalmi, kulturális és nemzetiségi életünk Időszerű kérdései iránt.

Ez a növekvő aktivitás, érdeklődés nagy érték, amellyel okosan kell sáfárkodni. Nagy a felelőssége a szervezőknek — ebben az esetben a CSEMA- DOK Központi Bizottságának ,— de minden egyes előadónak, sót felszólalónak Is, hiszen egy kialakuló tudatot, életszemléletet formálnak, számos esetben ösztönös érdeklődést nemesíthetnek tudatos életformává, cselekvéssé — pártunk kulturális politikájának szellemében.

2

Tíz nap alatt sokszor kisütött a nap, ám felhők is tornyosultak a kempingtábor fölé. Mintha ez a változó Időjárás az idei rendezvény színvonalát Is jelképezte volna, mert a tíz nap során ilyen értelemben is derűs és borús napokat éltünk ét: Három év még nem nevezhető hagyománynak, mindenesetre olyan tapasztalatokat már szereztünk, hogy a túlságosan elvont, akadémikus előadások, de a szellemeskedő, valójában azonban a felkészületlenséget kedélyeskedéssel palástoló vitaindítók sem arattak — nem Is arathattak —i sikert. (...) Szilvássy József

Január 5.: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága az ország politikai vezetőihez intézett levelében tiltakozik az ellen, hogy az oktatási minisztérium 1978 novemberében ismét napirendre tűzte a magyar tannyelvű iskolák tannyelvének megváltoztatását célzó tervezetet.

Január 16.: A szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsának ülésén annak magyar és ukrán tagjai elutasítóan nyilatkoznak az oktatási minisztérium tervezetéről. A kormány visszavonja a javaslatot.

Január 24.: A müncheni Új Látóhatár folyóiratban megjelent tanulmánya miatt durva támadást intéz Janics Kálmán ellen az Új Szó álnevet használó cikkírója. (Lásd: Kit szolgál ez?)

Április 20-21.: A Csemadok Központi Bizottságának Nyelvi Szakbizottsága és a kerületi pedagógiai intézet Kassán megrendezi a X. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. A rendezvényt - először - összekapcsolják az alap- és középiskolások kiejtési versenyének országos döntőjével.

Május 3-7.: IV. Duna Menti Tavasz Dunaszerdahelyen, amelyen a gyermek szín- és bábjátszók, valamint az irodalmi színpadok mellett első ízben mutatkoznak be az alapiskolás vers- és prózamondók is.

Május 19-27: XVI. Jókai Napok Komáromban.

Május: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága a párt- és állami szervekhez intézett levelében tételesen felsorolja a magyar kisebbséget az oktatás- és művelődésügy, valamint a gazdasági és a politikai élet terén ért sérelmeket.

Június 23-24.: XXIV. Országos Kulturális Ünnepély Gombaszögön.

Július 23.: Rendőrségi akció indul a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága ellen. A bizottság tevékenysége ezt követően néhány hónapig szünetel.

Augusztus 3-12.: V. Honismereti Kerékpártúra - Mátyus- föld, Zoboralja.

Augusztus 11-19.: III. Nyári Művelődési Tábor Őrsújfalun. (Lásd a Nyolc hasznos nap című cikkből vett részletet.)

Szeptember 15.: A Hét hasábjain Balia Kálmán Van-e költészetünk? című írásával vita indul a csehszlovákiai magyar irodalomról.

Október 13.: Pozsonyban Melódia ’79 címmel megrendezik a csehszlovákiai magyar amatőr táncdalénekesek II. országos versenyének döntőjét.

Október 14.: A Vasárnapi Új Szóban megjelenik Liszka József Tudománynak kezdetiről című, a csehszlovákiai magyar tudományosság intézményes kereteinek mielőbbi megteremtését sürgető, és az Uj Szó hasábjain vitát kezdeményező írása.

Október 26.: Illyés Gyula előszavával megjelenik Münchenben Janics Kálmán A hontalanság évei című, nagy visszhangot kiváltó monográfiája a szlovákiai magyarság 1945-1948 közötti jogfosztott- ságáról.

November: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága a Charta ‘77 kérésére tanulmányban ismerteti a cseh polgárjogi mozgalommal a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét és a bizottság célkitűzéseit.