Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

n Külföld ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. Tony Blair brit kormányfő elébe ment a találgatásoknak, melyek szerint a szombaton elfogott iraki diktátor fölött amerikai bíróság ítélkezne „Hölgyeim és uraim, elkaptuk!” Józan ünneplés. A Bagdadban állomásozó amerikai katonák szigorúan csak alkoholmentes sörrel koccintottak, amikor megerősítették Szaddám elfogásának hírét. (TASR/EPA-felvétel) Választanak a ciprusi törökök Nicosia. Képviselőválasztás kezdődött tegnap reggel Cip­rus törökök lakta részében. A választást egyúttal a lakosság szavazásának tekintik arra vo­natkozóan is, elfogadják-e az ENSZ gyámkodásával kidolgo­zott újraegyesítési tervet, ame­lyet Rauf Denktas jelenlegi ve­zető eddig elutasított. A vokso­lás kimenetele meghatározó lehet a szigetrész számára, amely csaknem 30 éve függet­lennek nyilvánította magát a többségi görög résztől, de ezt csak Törökország ismerte el. Ciprus májusban belép ugyan az Európai Unióba teljes jogú tagként, de ez csak a görögök lakta déli részre vonatkozik. Az újraegyesülés egyben az EU-tagságot is jelentené az ot­tani törökségnek. (MTI) Menesztették a perui kormányt Lima. Lemondásra kérte fel Alejandro Toledo perui elnök pénteken országának minisz­terelnökét, Beatriz Merinót és a vezetése alatt álló kabinetet, felt^Jietően a kormányfő asz- szofíy magánéletére vonatko­zó, botrányszagú híresztelések miatt. A július óta hivatalban lévő Merino Peru történeté­nek első női miniszterelnöke, és az ország legnépszerűbb politikusa. Az utóbbi időben azonban olyan híresztelések középpontjában állt, amelyek homoszexualitással és barátai­nak pozícióba juttatásával vá­dolják. Merino tagadja a váda­kat. Az államfői döntést köve­tően Peruban ma várhatóan új kormány alakul. (MTI) Hivatalos Heydar Aliyev halála Baku. Hivatalosan is bejelen­tették szombaton Azerbaj­dzsánban Heydar Aliyev volt azeri elnök halálát. A volt ál­lamfőt ma helyezik végső nyu­galomra a kaukázusi ország­ban. A 80 éves politikust Cle­veland egyik kórházában pén­teken este érte a halál, ahol augusztus eleje óta kezelték szív- és veseelégtelenséggel. A kormány szombaton hétnapos gyászt rendelt el. Ilham Aliyev, volt elnök fia és utóda a szombatra virradó éjjel ta­nácskozást tartott a biztonsági szolgálatok vezetőivel a kiala­kult helyzetről. A kaukázusi országban októberben tartot­tak elnökválasztást. Heydar Aliyev már az Egyesült Álla­mokból azt üzente haza, hogy nem törekszik újraválasztásra. Két héttel később fiát, Ilham Aliyevet választották meg azeri államfővé. (MTI) Heydar Aliyev (Reuters) Külügyminiszter nélkül Manila Manila. Külföldi szolgálati uta­zás közben tegnap szívrohamot kapott és meghalt a Fülöp-szi- getek külügyminisztere, Bias Ople. A miniszter Japánból Thaiföldön át a Közel-Keletre tartott repülőgépen, ám Tajvan közelében légzési nehézségei támadtak, rosszul lett, és gépé­nek kényszerleszállást kellett végrehajtania. Azonnal egy taj­vani kórház intenzív osztályára szállították, de életét már nem tudták megmenteni. (MTI) Bagdad. A címben szereplő szavakkal kezdte tegnap bagdadi sajtótájékoztatóját Paul Bremer, az iraki köz- igazgatás amerikai vezetője. Szavait az újságírók többsé­ge tapssal és üdvrivalgással fogadta. HÍRÖSSZEFOGLALÓ- Szaddám Húszéin nem. fog visz- szajönni, ezt most már az iraki nép is tudja - mondta tegnapi londoni nyilatkozatában a brit kormányfő. Tony Blair, aki a hivatala által né­hány órával korábban kiadott nyi­latkozatában a szövetséges politi­kusok közül elsőként erősítette meg hivatalosan a volt iraki elnök elfogását, délután személyesen is felolvasott egy közleményt a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban. Blair ebben kijelentet­te: az iraki nép fog Szaddám Húszéin sorsáról dönteni. „MÁR NEM JÖN VISSZA" A brit kormányfő már a hivatala ál­tal közzétett első közleményében is közölte, hogy London iraki jogi fórum előtt szeretné látni az elfo­gott egykori elnököt, mondván: az őrizetbe vétellel lehetőség nyílik Szaddám Húszéin iraki bíróság előtt történő felelősségre vonásá­ra. Blair ezzel gyakorlatilag elébe ment azoknak az esetleges ameri­kai törekvéseknek, amelyek célja a volt diktátor amerikai bíróság elé állítása lenne. Blair a személyesen felolvasott közleményében azt mondta: Irak újjászületése véget vet „a Szaddám Húszéin visszatértéért küzdő ki­sebbség azon hazugságának”, hogy a szövetségesek a muszlimok ellen keltek hadra. - Az iraki muszlimok Szaddám Húszéin ál­dozatai voltak - mondta a brit mi­niszterelnök. Hozzátette: eddig 400 ezer ember maradványait ta­lálták meg iraki tömegsírokban. Tony Blair szerint Szaddám Húszéin elfogása után a (kisebb­Jeruzsálem/Brüsszel/Teherán/ Madrid/Moszkva/Pozsony. Szaddám Húszéin volt iraki elnök elfogása kitűnő hír Izrael számára és annak bizonyítéka, hogy a nemzet­közi közösség nem tűri el, hogy egy totalitárius állam támogassa a nem­zetközi terrorizmust - jelentette ki a hivatalos kínai látogatáson tartóz­kodó Móse Kacav izraeli államfő az izraeli közszolgálati rádiónak adott nyüatkozatában. A NATO főtitkára örül a volt iraki el­nök elfogásának, ami kitűnő hír és segítem fogja Irakot abban, hogy visszanyelje a stabilitást - közölte Brüsszelben George Robertson szó­vivője, Jamie Shea. - (Szaddám Húszéin elfogása) elősegíti a de­mokrácia építését Irakban és az or­szág újjáépítésének véghezvitelét. Reméljük, hogy csökkenteni fogja a koalíciós erők és az iraki nép elleni terrorcselekményeket, mint amilyen a ma reggeli, rendőrség elleni táma­dás is - mondta Shea a főtitkár nevé­ben. Üdvözölte Szaddám Húszéin kézrekerülésének hírét a katonai ak­ségi) szunnita lakosság is teljes joggal részt vehet az új, demokra­tikus Irak építésében. Ä miniszter- elnök azt mondta: hamis volt Szaddám Huszeinnek az az állítá­sa, hogy a szunnita lakosság az ő pártján állt. Azoknak, akik „kény­szerből, és nem meggyőződésből” léptek be Szaddám Húszéin párt­jába (a rezsim megdöntéséig or­szágló Baasz-pártba), Blair azt üzente, hogy „borítsunk fátylat a múltra”. FOLYTATÓDHAT A VÉRONTÁS Szaddám Húszéin elfogása, ha be­bizonyosodik, óriási propaganda­győzelem lenne a szövetségesek­nek, de nem vetne véget azonnal a vérontásnak Irakban - mondta teg­nap egy vezető londoni biztonság- politikai szakértő a volt iraki elnök kézre kerítéséről szóló hírt kom­mentálva. Paul Beaver, a Homeland Response című, belbiz­tonsági kérdésekre és az iraki vál­ságra összpontosító szakkiadvány főszerkesztője, az iraki kérdés elis­mert brit szakkommentátora Lon­donban az MTI-nek azt mondta: Irakban jelenleg 7-9 ezer fanatikus külföldi fegyveres Szaddám Huszein-hívő van, nem beszélve az al-Kaida terrorhálózatsejtjeiről, amelyek „szintén szabadon tevé­kenykednek az országban”. Beaver szerint Húszéin elfogásá­nak fő propagandaértéke abban állna, hogy az amerikaiak bebizo­nyíthatnák a világnak: képesek le­fejezni a volt iraki rezsimet. MACUK ÍTÉLKEZNÉNEK A következő probléma azonban an­nak eldöntése, hogy ha valóban el­fogták, mit csináljanak a volt iraki elnökkel - mondta a szakértő. Beaver szerint a fő kérdés az, hogy milyen jogi fórum előtt vonják fele­lősségre, és milyen vádak alapján. A lehetséges vádak között említet­te a népirtást és az emberiség elle­ni bűncselekmények elkövetését. Arra a kérdésre, hogy mi az esélye Szaddám Húszéin amerikai bíró­ciót erőteljesen támogató Spanyol- ország kormánya. Jósé Maria Aznar miniszterelnök szerint Szaddám Húszéin számára eljött az idő, hogy megfizessen bűneiért. Rövid rádiós nyilatkozatában „nagyon jó hírnek” nevezte a letartóztatást. Hozzátette, hogy a volt iraki elnök közvetlenül felelős milliók haláláért az elmúlt harminc évben. Ana Palacio külügy­miniszter szerint „nagy nap ez az emberiség számára és az iraki nép szabadsága szempontjából. E véres diktátor szörnyű árnyéka el fog tűn­ni”. Mohammad Ali Abtahi iráni alelnök örömét fejezte ki tegnap egy „olyan bűnöző elfogása kapcsán, aki oly sok bűncselekményt követett el az iráni nép ellen”. A politikus az Irak­kal nyolcéves véres háborút folytató Irán részéről elsőként reagált az exdiktátor elfogására. Kijelentette, hogy Szaddám Húszéin őrizetbe vé­tele erősíteni fogja a stabilitást Irak­ban, mert megingatja híveinek el­szántságát. Üdvözölte a „zsarnok” elfogását Ku- vait, amelyet a Szaddám Húszéin vezette Irak 1990 augusztusában ka­tonai erővel elfoglalt. - Eljött az a ság előtti, amerikai földön történő felelősségre vonásának, a londoni biztonságpolitikai szakértő azt mondta az MTI-nek: az amerikaiak bizonyosan erőteljesen törekedné­nek arra, hogy a maguk hatáskör­ében idézzék törvény elé a volt dik­tátort, már csak azért is, mert fele­lősnek tartják az idősebbik Bush elnök elleni merényletkísérlet megszervezéséért. George Bush - a jelenlegi amerikai elnök apja - el­len akkor szerveztek merényletet, amikor az első öbölháború után nem sokkal Kuvaitba látogatott; az összeesküvést leleplezték. Arra a kérdésre, hogy amerikaiak milyen körülmények között enged­hetnék át Szaddám Huszeint egy iraki bíróságnak, Beaver azt mond­ta: az Egyesült Államok abban az esetben járulna ehhez hozzá, ha biztos abban, hogy az eljáró iraki jogi fórum megfelelő büntetőbíró­ság formáját ölti, és olyan vádpon­tokat hoz fel a volt iraki elnök el­len, amilyenekkel az amerikaiak is vádolnák az egykori diktátort. A szakértő szerint Washington va­lószínűleg nem szívesen egyezne bele abba, hogy Szaddám Húszéin peréhez olyan nemzetközi bírói tes­tületet hozzanak létre, amilyeneket a jugoszláviai, vagy ruandai népir­tások után életre hívtak. Az ameri­kaiak legszívesebben maguk állíta­nák bíróság elé az exdiktátort, aki­nek kézre kerítésére „oly sok pénzt és emberéletet áldoztak” - mondta. pillanat, amelyet - mint sokan má­sok a világban - olyannyira vártunk: letartóztatásban látjuk ezt a zsarno­kot, aki terrorizálta nemcsak a saját népét, hanem másokat is - mondta Mohammed Abdallah Abu al- Haszan kuvaiti tájékoztatási minisz­ter. Igor Ivanov orosz külügyminiszter úgy vélte, hogy a megbuktatott Szaddám Húszéin elnök elfogása hozzájárul iraki helyzet politikai rendezéséhez. „Úgy gondoljuk, hogy Szaddám Húszéin letartózta­tása hozzá fog járulni az iraki biz­tonság megszüárdulásához és a po­litikai rendezés felgyorsulásához az ENSZ aktív bekapcsolódásával” - je­lentette ki Ivanov a chilei főváros­ban, hozzátéve: Szaddám Húszéin sorsáról az iraki népnek kell dönte­nie. Rudolf Schuster szerint Szaddám el­fogása elősegíti az iraki demokrati­zálódási folyamatot. A szlovák köz- társasági elnök szóvivőjén keresztül annak a reményének adott hangot, hogy az Irakban állomásozó fegyve­reseket csakhamar vállalkozók vált­ják fel, Szlovákia pedig kész a segít­ségnyújtásra. (MTI, TASR) MÁR RÉGEN KERESTÉK Szaddám Huszeinről a mostani ké­peket megelőzően utoljára április­ban mutattak friss felvételeket a te­levíziók. Akkor még mint a szövet­ségesek által megtámadott Irak el­nökeként jelent meg egy bagdadi piacon, és harcra buzdította népét. Igaz, akkor többen kétségbe von­ták, hogy valóban ő beszélt a piaci emberekhez, Szaddámnak ugyanis állítólag több dublőrje is volt, hogy ezzel is kivédje az ellene készülő esetleges támadó akciókat. A márciusban megkezdődött iraki háború is egy ellene intézett akció­val indult, a feltételezett tartózko­dási helyét ért légitámadás azon­ban sikertelennek bizonyult. A há­borút az Egyesült Államok és a vele szorosan szövetséges Nagy-Britan- nia vezetői éppen azzal indokol­ták, hogy Szaddám Húszéin ve­szélyt jelent a világra: nem tartja be az ENSZ előírásait és tömeg- pusztító fegyverekkel rendelkezik. Utóbbi állítást a szövetségesek nem tudták minden kétséget kizá­róan bizonyítani. A háború előtt Irakban tevékenykedő fegyverzet- ellenőrök nem találtak erre utaló nyomokat, és az ország megszállá­sa után sem kerültek elő perdöntő bizonyítékok. Az amerikaiak és szövetségeseik ezek mellett azzal is érveltek, hogy Szaddám Húszéin diktátor, aki ke­gyetlenül bánik népével. Számos MTI-JELENTÉS Bagdad. Örömsortüzekkel, dudá­lással, táncra perdülve, megköny- nyebbüléssel, ugyanakkor megle­hetős hitetlenkedéssel fogadták az emberek tegnap Bagdadban és több más iraki városban Szaddám Húszéin volt iraki elnök elfogásá­nak hírét. A fővárosban mindenféle fegyver­ből sortüzeket adtak le a volt elnök elfogásának hírére, az emberek ar­cáról az öröm jeleit lehetett leol­vasni. Sokan hitetlenkedve fogad­ták az amerikai hadsereg által nyolc hónapja keresett exdiktátor fogságba esésének meglepő hírét, és arra gondoltak, hogy talán egy hasonmását fogták el. „Hiszem, ha látom” - hangzott gyakran a ta­máskodás. Kitörő örömmel reagáltak a hírre Nedzsef síita szent városban, amelynek lakóit hosszú időn át el­nyomta Szaddám Húszéin meg­döntött rendszere. Nedzsefben né­melyek az utcán táncolnak, míg mások a képernyő elé tapadva fi­gyelik az eseményeket a műhold­vevővel rendelkező kávéházakban. történet jelent meg a nyugati sajtó­ban Szaddám kegyetlenkedéseiről. A volt elnök állítólag saját kezűleg is követett el gyilkosságokat. Be­számolók szerint ő ölette meg két vejét is, akik elárulták őt. Az Egyesült Államok korábban hó­napokon keresztül próbálta meg­győzni az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjait, hogy a testület ad­jon felhatalmazást egy Irak elleni katonai akcióra. A Fehér Ház azzal érvelt, hogy ellenkező esetben az Irán ellen nyolc évig háborúzó és a Kuvaitot 1990-ben lerohanó Szad­dám Húszéin továbbra is ki fogja játszani a nemzetközi szervezetet, és folytatni fogja állítólagos tö­megpusztító fegyvereinek fejlesz­tését. Az ENSZ BT végül nem adott fel­hatalmazást, így március 19-én egy döntően amerikaiakból és bri­tekből álló szövetséges haderő in­dított harcot Irak ellen. A cél egy­értelműen az volt, hogy megdönt- sék Szaddám Húszéin uralmát. Az amerikaiak és britek kinyilvánítot­ták, azt tervezik, hogy demokrati­kus állammá alakítják Irakot. Áp­rilisban Bagdad az amerikaiak ke­zére került, május elsején pedig George Bush amerikai elnök beje­lentette, hogy véget értek a na­gyobb hadműveletek. A szövetsé­geseket ért támadások ezzel nem értek véget, a mai napig rendsze­resek az összetűzések, merényle­tek. (MTI, o-o) colnak az emberek a Bagdadtól északkeletre fekvő Baakubában is, ahol pedig gyakoriak az amerikai­ak elleni támadások. Kirkukban a kormányzó és helyettese, a rendőr­főnök az amerikaiak katonákkal együtt lejtett örömtáncot. A tikríti kormányzó boldogtalan, amiért Huszeint nem az iraki rendőrség, hanem külföldi erők fogták el. A Szaddám Húszéin rendszere ál­tal betiltott és üldözött Iraki Kom­munista Párt tagjai cukorkát oszto­gattak és vörös zászlókat tűztek ki a székházukra. Egy síita vallási ve­zető hálát adott a Mindenhatónak, hogy „megszabadította a világot a zsarnoktól”. Sokan gyávának tartják Szaddám Huszeint, amiért hagyta magát él­ve elfogni. Mások örülnek, hogy nem halt meg mártírként. Sok iraki a diktátor elfogása után egy új élet kezdetében reménykedik. A Kirkukhoz közeli Havidzsában és Fallúdzsa lázadó szunnita város­ban tegnap a történtek ellenére nyugalom és szomorúság honolt - jelentették a hírügynökségek tudó­sítói. Tegnap még robbantottak Bagdad. Legkevesebb tizenheten meghaltak és 33-an megsérültek egy gépkocsiba rejtett pokolgép robbanásától tegnap reggel az iraki Haldíja rendőrőrse előtt. A robbanást valószínűleg öngyilkos merénylő hajtotta végre. Egy iraki rendőrtiszt közlése szerint a detonáció óriási krátert vájt az épület bejárata előtt. Szemtanúk sűrű fekete füstöt láttak gomolyogni a Bagdadtól mintegy kilométerre nyugatra fekvő város fő rendőrőrse fölött. Az amerikaiak azonnal lezárták a környéket, és két helikopter kezdett körözni a magasban. Egy amerikai katonai szóvivő Bagdadban megerősítette a merénylet hírét, hozzátéve, hogy a koalíciós erőknek nincsenek veszteségei. Azt nem tudta megmondani, hogy civil halottak vagy sérültek vannak-e. (MTI) Először azok szólaltak meg a diktátor elfogása kapcsán, akik támogatták az iraki háborút Washingtonnak gratulált a világ ÖSSZEFOGLALÓ Vörös zászlóval és cukorkákkal ünnepeltek a kommunisták Örömsortüzek Irakban Örömlövések dördültek el és tán-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents