Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-02 / 276. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 2. Közélet 5 Az Új Szó olvasóinak internetes online beszélgetése Simon Zsolttal, a földművelésügyi tárca első emberével Termelők vitája a miniszterrel November 7-én az Új Szó vendége volt Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, akit a technika vívmányainak köszönhetően olvasóink élő­ben faggathattak. A tárcave­zető azonban akkor - a zöld jelentésről szóló parlamenti vita miatt - a szép számmal érkezett kérdéseknek csak egy részét tudta megvála­szolni. Az alábbiakban az ak­kor kimaradt, lapunk internetes honlapján is olvas­ható kérdéseket, válaszokat foglaljuk össze. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Gazda: Két hektár szántóföldet művelek, de nem vagyok vállalko­zó, hanem munka mellett dolgo­zom a földön. Az unióba való be­lépés után jogosult leszek támo­gatásra? Ha igen, akkor milyen feltételeket kell teljesítenem? Simon Zsolt: Az EU-ba való belépé­sünket követően minden, legalább egy hektáron gazdálkodó termelő jogosult lesz közvetlen kifizetésre, függetlenül attól, hogy vállalkozás­ként folytatja-e a termelést vagy sem. Alapvetően két követelmény­nek kell eleget tennie: a) az általa megművelt földet be kell jegyeztet­nie az Integrált Parcellaazonosító Rendszerbe (LPIS) - ennek részle­teiről érdeklődjön a helyileg illeté­kes regionális kirendeltségünknél; b) a megművelt földterületnek tel­jesítenie kell az úgynevezett jó me­zőgazdasági állapot követelménye­it. Ezt az Európai Bizottság rendele­té fogja meghatározni, amelyet azonban még nem hagytak jóvá. Amint ez megtörténik, a földműve­lésügyi minisztérium nyilvánosság­ra hozza a rendelet által megfogal­mazott feltételeket. Esélytelen termelő: A területala­pú egyszerűsített kifizetési rend­szerben az eddig megjelent infor­mációk szerint átlagosan 1680 ko­rona jut majd egy hektárra. Ma­gyarországon az előzetes számí­tások szerint egy hektárra mint­egy 40 ezer forintnyi uniós támo­gatást kapnak majd a termelők. Ez testvérek között is majdnem 7 ezer korona. Miért lesz az unió­» A hazai termelők megállják a helyü­ket a közös európai . piacon. \ ban ekkora különbség két ország agrártámogatása között, s ilyen viszonyok között miért bízik a mi­niszter úr még mindig a szlovákiai agrárágazat versenyképességé­ben, egyáltalán az ágazat fennma­radásában? Simon Zsolt: Először is, nem tu­dom hol hallott a 40 ezer forintos támogatásról, mert ez az adat nem teljesen helyes. A magyarországi átalánytámogatás, az 55 százalékos Jacques: A Magyar Föderalista Párt külön mezőgazdasági prog­ramot hirdet. Figyelembe vették az esetleges fölhasználható pasz- szusokat a nevesítetlen földek ügyében? Simon Zsolt: A Magyar Föderalista Párt tudtommal nem juttatta el ja­vaslatait sem a minisztérium, sem pedig az MKP illetékes szakembe­reihez. A nevesítetlen földek kérdé­sét rendező törvényt már elfogadta a parlament és aláírta a köztársasá­gi elnök is. A nevesítetlen földek rendezésének, illetve a restitúciók újbóli megnyitásának a szándéka azonban régóta ismeretes. A tör­vényjavaslat szövege a kezdetektől olvasható volt az interneten, bárki hozzászólhatott, elmondhatta véle­ményét. Ellopott vagyonrészek: Szövetke­zetünk vagyonának egy részét ve­zetői magánosították, és egy ma­gántársaságot hoztak létre. Ez úgy történt, hogy ők maradtak to­vábbra is a szövetkezet vezetői és a magántársaság tulajdonosai is. Az évek folyamán így a szövetke­zet vagyonát fokozatosan átcsor­gatták saját tulajdonukba. Mind­ezért a tevékenységért még hála­pénzt, vagyis rendszeres fizetést is megszavaztak a főügyeskedők­nek, természetesen a szövetkezet terhére. Nem meríti-e ki ez az ügy­ködés a hűtlen kezelés bűntényét a szövetkezeti vezetők részéről, másrészt mint jogtalan meggaz­dagodást a magántársaság tulaj­donosai részéről? Szövetkeze­tünk tagsága és a jogosult szemé­lyek a transzformációs törvény alapján vagyonrészt szereztek. A vagyonrész teljes összegét a \\ Sosem zárkóztam el ' a kritikától, még a keményebb hangvé- ^ , telűtől sem. >> transzformációs tervezet jóváha­gyásától számított hét év eltelté­vel kellett volna kiadni. Ez nem történt meg, és részjegyeket sem adtak ki a jogosult személyeknek. Mi a teendő? Simon Zsolt: A problémának utá­nanézek, azonban több információ­ra lenne szükségem. Jelentkezését a tlacove@land.gov.sk címen várom. Egy fórumos: Ha nem kíván, ne válaszoljon, mert végül nem a té­mához tartozik. Ön szerint he­lyénvaló bizonyos vitafórumokon a kevésbé udvarias megjegyzések eltávolítása az Ön címére, vagy Ön is egyetért velem abban, hogy ez a cenzúra megnyilvánulása? Simon Zsolt:Sosem zárkóztam el a kritikától, még a keményebb hang­vételűtől sem. Azzal viszont nem­igen lehet bármit is kezdeni, ha a hozzászólás csupán trágárságok­ból áll, bárminemű érdemi kérdés vagy megjegyzés nélkül. Az ilyen hozzászólások eltávolítása a lap szerkesztőinek kizárólagos hatás­köre. (gyor) „Az EU-ba való belépésünket követően minden, legalább egy hektáron gaz­dálkodó termelő jogosult lesz támogatásra." (Fotó: Gágyor Aliz) szint mellett, hektáronként körül­belül 4700 koronának megfelelő összeg lesz. Ez azonban csupán egy statisztikai átlag, hiszen a támoga­tás terményenként eltér majd, leg­alábbis a nemzeti kiegészítés össze­gét tekintve. A hazai átalánytámo­gatás összege, 50 százalékig való nemzeti kiegészítés esetén mintegy 3500 koronát jelent. Mint azonban ismeretes, az MKP alapvető érdeke­ként fogalmazta meg az agrárága­zat lehető legmagasabb támogatá­sát, és ez parlamenti képviselőink számára meghatározó lesz az álla­mi költségvetés elfogadásánál. Ha tehát 55 százalékig egészítenék ki a közvetlen kifizetéseket, úgy egy hektárra körülbelül 3900 korona átalánytámogatással számolha­tunk. Ismétlem, ez a szám koránt­sem irányadó, hiszen a támogatás végleges összege nagymértékben függ majd az előállított terménytől. A brüsszeli 25 százalék megközelí­tőleg 1800 koronát jelent majd hek­táronként, ehhez jön a nemzeti ki­egészítés, melynek összege termé­nyenként eltérő. Ami a két ország közti különbséget illeti, az az úgyne­vezett referencia-terméshozamok különböző szintjéből ered. Ezt az adatot még a csatlakozási tárgyalá­sok kezdetén, 1999 és 2001 között (tehát jóval hivatalba lépésem előtt) számolták ki, az aktuális termésho­zamok alapján. Az akkori agrárveze­tés felelőssége, hogy bár tudtában volt a kérdés fontosságának, még­sem tett semmit azért, hogy a meg­határozó időszakban növelje a szá­mításba eső termények hektárhoza­mát. Még az eltérő összegek ellené­re is úgy látom azonban, hogy a ha­zai termelők megállják a helyüket a közös európai piacon, mert Szlová­kiában még mindig alacsonyabbak a termelési költségek, mint például Magyarországon, és ez a belépésün­ket követő esztendőkben is így lesz majd. Mindenesetre a közvetlen kifi­zetések lehető legmagasabb kiegé­szítése továbbra is alapvető követe­lésünk marad. Névtelen: Szlovákia az uniós ag­rártámogatásokban az egyszerű­sített területalapú kifizetési rend­szer mellett döntött. Ebben a rendszerben milyen szerep jut a már kiharcolt, illetve jóváhagyott kvótáknak, amelyek tudvalevőleg az egyes ágazatokban megszabott hozamok, eredmények alapján működő teljesítményalapú kifize­tésekhez kötődnek. Nálunk az egyszerűsített rendszerben egyál­talán van-e, lesz-e értelmük? Simon Zsolt: A kvóták továbbra is érvényben maradnak, függetlenül a közveden kifizetések elosztási mód­jától. Ezek ugyanis nem az egyes ter­ményekre ldfizethető maximális összeget határozzák meg, hanem ja­varészt azt a maximális mennyisé­get, területet, amire dotációk folyó­síthatok (maximális tejtermelés or­szágos szinten vagy szántóföldi nö­vények maximális kiterjedése). Janicsár: Nagyon nagy az érdek­lődés a fórumon a földügyek iránt. Lát-e lehetőséget arra, hogy gyakrabban válaszoljon a fóru- mosok kérdéseire? Szokta olvasni a fórumot? Simon Zsolt: Bevallom, elfoglaltsá­gom miatt a fórumot csupán rend- szertelenül látogatom. Kérdéseiket azonban, akármilyen ügyben, bár­mikor föltehetik a www.mpsr.sk honlapunkon található Fórum ministra nevű rovatban. Ha az Új Szó szerkesztői újra meghívnak, na­gyon szívesen válaszolok kérdéseik­re a lap fórumán is. RÖVIDEN Egy év után ismét jelentkeznek Kassa. A deportálások áldozatait és a kárvallottak utódait tömörítő társulás arra kéri a kormányt, hogy a jogfosztottság éveiben, 1946- 47-ben csehországi kényszermunkára hurcoltakat ugyanúgy kárta­lanítsák, mint az 1939-45-ös deportálások áldozatit. Krivánszky Miklós, a kassai szervezet elnök elmondta, hogy a kérelmet még ta­valy novemberben eljuttatták Mikuláš Dzurinda kormányfőhöz, vá­laszt azonban a mai napig nem kaptak. Ezért - egy év várakozás után - most megközelítőleg ezer kárvallott és hozzátartozó szemé­lyes levelekben fordult a miniszterelnökhöz. (TASR) Dzurinda tárgyalni fog Šimkóékkal Cseszte. Mikuláš Dzurinda valószínűleg még a héten találkozik a Szabad Platform tagjaival, állítja Ivan Šimko. A miniszterelnökkel erről tegnap egyezett meg. Šimko szerint a költségvetés elfogadása jó úton halad, a koalíciós pártoknak tetszett a javaslata, mellyel több pénz juttatnának az iskoláknak. (SITA) Az ellenzéki pártok a kormányról és a költségvetésről Képviselőket vásárolnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Parlamenti képviselőket vásárol a kormány, így akarja bizto­sítani a költségvetési törvény elfoga­dását, állítják az ellenzéki pártok ve­zetői. „Bizonyítékaink természete­sen nincsenek, mivel senki sem állít ki számlát a csúszópénz átvételéről, de a körülmények egyértelműen er­re utalnak - állítja Robert Fico, a Smer elnöke. - Mikuláš Dzurinda bolygó hollandiként járja az orszá­got, és közben szavazatokat gyűjtö­get.” Fico szerint szavazatvásárlás­ról van szó Anton Danko független képviselő, poprádi polgármester esetében: Mikuláš Dzurinda alig pár napja ígérte meg, hogy a kormány- támogatással befejezik a poprádi sportcsarnokot. Az ellenzék szerint ugyancsak üzletelés lehet Herman Arvay esetében is, a volt kommunis­ta képviselő tegnap jelentette be, hogy kilép a KSS parlamenti frakció­jából. A voksok „vásárlásával” kap­csolatban nyíltan beszélnek a meg­üresedő nagyköveti posztokról, állít­ja Viliam Veteška, a HZDS frakcióve­zetője. A négy ellenzéki klub tegnap egyeztette lépéseit a parlament ma kezdődő ülésével kapcsolatban. A HZDS, a Smer, a KSS frakciója és a Vojtech Tkáč köré tömörülő képvise­lők egységesen elutasítják a költség- vetési törvényt, és nemmel szavaz­nak az államfő által visszaadott tör­vénytervezetek esetében is. Egyedü­li kivétel a jövedelemadóról szóló jogszabály. Az ellenzék kérni fogja azt is, hogy nyissanak vitát az állam­fő országértékelő jelentése kapcsán, melyet Rudolf Schuster pénteken terjeszt elő a parlamentben. Egysé­gesek Rudolf Zajac egészségügyi mi­niszter leváltásának ügyében is, így várható, hogy már december folya­mán megkísérlik visszahívását, (lpj) Saktor az aláírásgyűjtésről Két hét alatt 232 ezren Pozsony. Két hét alatt több mint 232 ezren írták alá azokat a petí- ciós íveket, melyekkel a szakszer­vezetek előrehozott választásokat szeretnének kieszközölni. Ivan Saktor szakszervezeti vezér sze­rint az aláírások felét ők, másik felét a kezdeményezésüket támo­gató politikai pártok aktivistái gyűjtötték be. Biztos abban, hogy a december 15-i határidőig össze­gyűjtik a szükséges 350 ezer sza­vazatot, s arról is meg van győ­ződve, hogy akik aláírják az íve­ket, a népszavazáson is részt vesz­nek majd. Ha a referendumon a potenciális szavazók több mint fe­le, azaz kétmillió polgár megjele­nik, nem hiszi, hogy a parlament nem szavazza meg megbízatásá­nak lerövidítését. Ha a képviselők mégis ellenállnának a nyomás­nak, a szakszervezetek radikáli­sabb módszerekhez nyúlnak, ígéri Saktor. Az aláírás-gyűjtési akció­ba aktívan a Smer és a KSS kap­csolódott be, a HZDS és az LÚ csak szóban támogatja. (TASR) A HAJKEZELÉS SEGÍT Hallottunk a KVATR0FIN Kft. cégről, állítólag az egyetlen cég hazánk­ban, amely azokat a készítménye­ket árusítja, melyek valóban orvo­solják a hajhullás problémáját és újra növeszteni kezdik. Mennyibe kerül és holtalálható a cég? Laci és Jana Pozsonyból Igazuk van, a KVATROFIN céget az utóbbi időben valóban sokat emle­getik a hajhullással kapcsolatban, mégpedig pozitív értelemben. Egy SALON TEXTURES készítmény 690 koronába kerül. A visszajelzések szerint nagyon hatásos és kipróbált terméket megvehetik vagy utánvét­tel megrendelhetik a pontos hasz­nálati utasítással együtt. Erőtelje­sebb hajhullás esetén tanácsos egymás után két adag készítményt használni. Cím: KVATROFIN s. r. o., Kúpeľná 24., 932 01 Veľký Meder, Tel.: 031/555 2095 MEGKÉRDEZTÜK Köteles Lászlót, a parlament összeférhetetlenségi bizottságának a tagját a mentelmi jogról A hatályos összeférhetetlenségi törvény értelmében a képvise­lők nem fogadhatnak el ajándé­kot, funkciójuk révén nem biz­tosíthatnak maguknak vagy is­merőseiknek, családtagjaiknak különböző előnyöket, javakat. Aki mégis ezt teszi, az törvényt sért, ám a jelenlegi törvény a büntetésekre nem gondol. Az új összeférhetetlenségi alkot- mánytörvény-tervezet már ko­moly pénzbírsággal, sőt man­dátummegvonással is számol. Amennyiben a parlament elfo­gadja ezt a tervezetet, a jövő­ben ez is szóba jöhetne, ha a Karlin-ügyhöz hasonló korrup­ciós eset fordulna elő? Elméletileg bárki felvethetné, he­ves viták alakulnának ki. Ám meggyőződésem szerint úgy sül­ne el a dolog, hogy mindenki arra hivatkozna: meg kell várni a bíró­sági ítéletet, a fellebbezések soro­zatát, és utána lehetne parlamen­ti döntést hozni. Akkor viszont már fölösleges lenne erről tár­gyalni, mert ha elítélnék, úgyis elveszítené mandátumát. Hiába lenne alapos gyanú, hiába lenné­nek olyan súlyos bizonyítékok, melyek mérlegelése után szem­rebbenés nélkül megszavaznánk - akárcsak most - a mentelmi jog felfüggesztését, a mandátum en­nél kényesebb téma. Bár a terve­zet alapján - ha ugyebár a parla­ment a jelenlegi formájában meg­szavazná - elméletileg bárki kez­deményezhetné a mandátum megvonását, talán még jól meg is tudná indokolni, valószínűleg a jogászok különböző módon értel­meznék a törvényt, alkotmányjo­gi szempontból is kételyek merül­hetnének fel, hiszen érvényes az ártatlanság vélelme. Én sem sza­vaznám meg a mandátum meg­vonását annak ellenére, hogy pél­dául Ka'rlin esetében támogattam a mentelmi jog felfüggesztését és a képviselő vizsgálati fogságba helyezését. Abból indulnék ki, hogy a képviselők nem ítélkez­hetnek mások felett, büntetést pedig csak a bűnösség kimondása után szoktak szabni. Mi csak a bí­rósági döntés alapján esetleg jel­képesen megerősíthetjük az ítéle­tet és a büntetést. Gabriel Kariin esete, úgymond, hasznos olyan szempontból, hogy rámutat az összeférheteüenségi törvényter­vezet esetleges következményeire és arra, hogy nagyon meg kell fontolni a mandátummegvonás­sal összefüggő részt. Tehát jobb megoldás lenne, ha az alkotmány olyan szellemben módosulna, hogy szűkülne a képviselők mentelmi joga? Igen, nem ártana az immunitást szűkíteni, hogy köztörvényes ese­tekben ne kelljen a parlament be­leegyezése ahhoz, hogy egy-egy honatyát felelősségre lehessen vonni. A mentelmi jog csak a poli­tikai tevékenységgel, a parlamenti munkával összefüggő dolgokra vonatkozhatna, az esetleges bűn- cselekmények elkövetőit azonban nem szabadna ezzel védeni, (sza) Az emberi és gazdasági kapcsolatok gyarapításáról tárgyal Münchenben Berényi József szlovákiai külügyi államtitkár Eberhard Simmerrel, a német tartomány európai ügyekért felelős miniszterével. A német tárcavezető vendégének felvetésére kijelentette: addig kénytelenek igényelni a szlová­kiai állampolgárok ellenőrzését az osztrák határátkelőkön, ameddig az uk­ránok kelet-szlovákiai beléptetése nem lesz eurokompatibilis. Felvételün­kön a két politikus a tárgyalás után. (Karl Eber felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents