Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-11 / 284. szám, csütörtök
A hallgatók szeptembertől a tervek szerint a tandíjuknak megfelelő összegben kérelmezhetnék a diákkölcsönt Az éves tandíj várhatólag 3 650-21 900 korona lesz Tanulmányok hitel fejében Előnyét jelentené az új rendszernek, hogy a kölcsönt felvett személyek mindaddig mentesülnének a hitel visszafizetésétől, míg havi jövedelmük mértéke nem éri el a hazai minimálbér összegét (Képarchívum) nének a hitel visszafizetésétől, míg havi jövedelmük mértéke nem éri el a hazai minimálbér összegét. A minimálbér jelenleg 6 080 korona. Erre azért van szükség, mert a pályakezdő fiatalok az esetek többségében alulfizetettek. Elegendő szakmai gyakorlatuk híján a munkáltatójuk igyekszik minél többet lefaragni bérükből, illetve eleve alacsonyabb összegben megállapítani bérüket. A jogszabályjavaslat értelmében mentesülnének a kölcsön visszafizetésének kötelezettsége alól az egyetemek azon végzősei, akik tanulmányaik befejezésével a közszférában helyezkednek el, például alap- vagy középiskolai pedagógusként. (érvé, t) niuk kell az iskolalátogatásról szóló igazolást, valamint az általuk fizetett tandíj összegéről tájékoztató dokumentumot. A kérelmezők évente igényelhetik a diákhitelt, előző év október 20-áig. A jövőben nemcsak a nappali, hanem a levelező tagozatos hallgatók is kérvényezhetik a hitelt, ugyanakkor a magánegyetemek - állandó szlovákiai lakhellyel rendelkező - diákjai is folyamodhatnak kölcsönért. A hitel kamatáról az állam döntene, jelenleg ez az összeg 4,7-5,7%. A hallgatók má tanulmányaik idején is törleszt- hetnék a kölcsönt, természetesen az oklevél megszerzése után is megkezdhetik a hitel visszafizetését. A tervek szerint a havi törlesztő részlet nagysága minden esetben a hitelt felvett személy átlagjövedelmének mértékétől függ majd, és nem haladhatja meg annak tíz százalékát. Előnyét jelentené az új rendszernek, hogy a kölcsönt felvett személyek mindaddig mentesülMÓDOSULÓ DIÁKHITEL-RENDSZER ♦ Azok a személyek igényelhet diákhitelt, akik állandó szlovákiai lakhellyel rendelkeznek, továbbá hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményt látogatnak. ♦ Az igénylő a hitelt az alap által kibocsátott formanyomtatvány segítségével kérelmezheti. A kérelméhez csatolnia kell a hitelszerződésének tervezetét is, az ehhez szükséges formanyomtatványt szintén a Diákhitel-alapnál szerezheti be. ♦ A kitöltött kérvényt a beiratkozás alkalmával kell leadniuk az egyetem tanulmányi osztályán. A kérelmeket a tanulmányi osztály legkésőbb október 20-áig továbbítja a Diákhitel-alap címére. ♦ A külföldön tanuló hallgatók közvetlenül az alaphoz juttatják el a kérelmüket legkésőbb október 20-áig. Hiteligénylésükhöz csatolniuk kell az iskolalátogatásról és a tandíj pontos összegéről szóló igazolást. ♦ A kérelem pozitív elbírálása esetén legkésőbb következő év január 31-éig a hitelalap megköti a szerződést a hallgatóval. ♦ A hitelt minden évben újra kell kérelmezni. ♦ Tanulmányi programonként évente legfeljebb a tandíj éves ösz- szegének megfelelő hitel igényelhető. ♦ Legfeljebb tíz tanévre kérelmezhető a hitel. ♦ A hitelhez kezes is szükséges. A kezességet vállaló személynek állandó munkahellyel, illetve bevétellel, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel és bejelentett szlovákiai lakhellyel kell rendelkeznie. ♦ A hitel havi részletekben fizetendő vissza. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS jövő tanévtől kezdve a külföldi egyetemeken tanulmányaikat folytató hazai hallgatók is igényelhetik a diákkölcsönt, derül ki a diákhitelekről szóló törvénytervezetből. Az oktatási tárca műhelyéből kikerült jogszabályjavaslatnak kedden zárult le a tárcaközi egyeztetése. A joginorma-tervezet egyebek mellett módosítaná a parlament által közelmúltban elfogadott, felsőoktatásról szóló törvényt is, melyet az államfő egyelőre nem írt alá. A tandíjrendszer teljes körű, tehát mind a nappali, mind a levelező tagozaton tervezett bevezetéséről egyébként vélhetőleg jövő év januárjában tárgyal a kormány. A hallgatók a tandíjuknak megfelelő összegben kérelmezhetnék a hitelt. A külföldi felsőoktatási intézményt látogató hazai diákoknak hiteligénylésük mellé csatolDrága tanulópénzek ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A felsőoktatási intézmények hallgatói az elképzelések szerint a jövő tanévtől mintegy 3 650-21 900 korona tandíjat fizetnének évente. Az egyetemek maguk döntenének a hallgatói hozzájárulás pontos ösz- szegéről, mely az egyetemista éves képzési költségeinek hozzávetőleg 5-30%-át tenné ki. A tandíjakból származó bevétel teljes egészében az egyetemek költségvetésébe vándorolna, tehát felhasználásáról az egyes felsőoktatási intézmények döntenének. Abban az esetben, ha a hallgató túllépi tanulmányainak előre megszabott időkeretét, az egyetem kötelezheti éves képzési költségei akár 50%-ának megtérítésére is. A tandíj pontos összegét tanulmányi programonként, illetve az egyes tanulmányi típusoktól függően maguk az egyetemek szabnák meg. Alapul véve a mintegy 150 ezer hazai hallgatót, az egyetemek tandíjakból származó bevétele - átlagban 13 ezer korona összegű tandíjak esetén - a 2004/2005-ös tanévben elérheti a 2 milliárd koronát. Az így befolyt Az egyetemek maguk döntenének a tandíj pontos összegéről (Horváth Arpád felvétele) pénzekből legkevesebb 250 milliót kell a hallgatóik támogatására fordítaniuk ösztöndíjak és diákhitelek formájában. A törvényalkotók elképzelései szerint a tandíjrendszer bevezetésével a hallgatókban erősödhetne a felelősségérzet önmaguk, illetve tanulmányaik sikere iránt, (érvé, t) Emelkedő támogatás, magasabb kollégiumi díj? . Bővül a jogosultak köre RÁCZ VINCE Változások várhatók a szociális ösztöndíjak rendszerében is. Az oktatási tárca elképzelései szerint a módosításokat követően a jövőben mintegy 30 ezer szociálisan hátrányos helyzetű hallgató kaphatna szociális juttatást az államtól. Ajavaslat értelmében változna a szociális ösztöndíj összegének felső határa, a mindenkori létminimum legfeljebb 1,2-sze- resének felelne meg. A létminimum jelenleg 4 210 korona, a legmagasabb összegű szociális ösztöndíj tehát havonta mintegy 5 050 korona támogatást jelentene a rászorulók számára. Ez az összeg a szociális juttatás jelenlegi felső határánál hozzávetőleg 3 000 koronával lenne magasabb. A létminimumnak megfelelő összegű szociális ösztöndíjra azok a hallgatók válnának jogosulttá, akik lakhelyük 30 kilométeres körzetében folytatják felsőfokú tanulmányaikat, és családjukban az egy főre jutó havi bevétel nem haladja meg az említett létminimum összegét. Akik ennél távolabbi egyetemet látogatnak, és családjuk bevételéből kiszámított jövedelmük nem éri el a létminimum összegét, szociális támogatásként annak legfeljebb 1,2- szeresét kaphatják. Az anyagilag kedvezőbb helyzetű hallgatók arányosan kisebb összegű szociális ösztöndíjban részesülhetnek. Az állam a szociális ösztöndíjak kifizetésével évente körülbelül 200 milliót fordít a rászoruló hallgatók támogatására. Szlovákiában jelenleg mintegy 7700 hallgató részesül szociális ösztöndíjban. Ajavaslat értelmében ez az ösz- szeg az 700 milliót is elérheti. A szükséges félmilliárdot a tervek szerint a diákszállók költségvetéséből vonnák el. Szakemberek azonban attól tartanak, hogy ezáltal jelentősen - mintegy 1 000 koronával - emelkednének a kollégiumi díjak. A tanácsadás folyamatában hozott döntések hosszú távon meghatározzák az iskolában tanuló fiatalok jövőjét, életminőségét, szakmáját és elhelyezkedési esélyeit Nagy a pályaválasztási tanácsadó tanár felelőssége ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A középiskolai tanácsadás célja, hogy segítse a tanulókat pályaválasztási, pályatervezési és elhelyezkedési céljaik tisztázásában, megfogalmazásában és kitűzött célokhoz vezető út megtervezésében. A tanácsadás folyamatában hozott döntések hosszú távon meghatározzák a fiatalok jövőjét, életminőségét, ezért különösen nagy a tanácsadó tanár felelőssége. Az alábbiakban összegyűjtött alapelveket azzal a szándékkal közöljük, hogy egyrészt segítsék a tanácsadó tanárt napi tanácsadói gyakorlatában, másrészt a munkája során felmerülő etikai kérdések, dilemmák megoldásában. A tanácsadó elsődleges kötelessége, hogy mindig a hozzá forduló diák érdekeit tartsa szem előtt. A tanácsadónak a tanácsadás kezdetén, vagy azt megelőzően tisztázni kell a tanulóval a beszélgetés célját. FONTOS A BIZALOM Tájékoztatni kell őt mindazokról a módszerekről, technikákról, speciális elvekről, amelyeket alkalmaz. Ezek az információk magukba foglalják a bizalmasság elvét, a tanácsadót érintő jogi korlátokat, továbbá annak eshetőségét, hogy szükség esetén a tanácsadó másik szakember segítségét kéri. A tanácsadói beszélgetés során elhangzott minden információ bizalmas. Ezeket az információkat a tanácsadó senkivel nem osztja meg a diák előzetes hozzájárulása nélkül. Ez a megállapítás természetesen vonatkozik a beszélgetés során készült feljegyzésekre, teszteredményekre, hang és videofelvételekre, számító- gépes adatokra és minden olyan dokumentumra, ami a tanácsadás során készül. A bizalom döntő jelentőségű az őszinte és hatékony tanácsadó-tanácskérő kapcsolat kialakításában és megtartásában. KIVÉTELEK A TITOKTARTÁS ALÓL: ♦ A tanácskérő beleegyezésével a tanácsadó megoszthatja másokkal is a tanácsadói beszélgetés során elhangzott információkat. ♦ Ha a beszélgetés során felmerül, hogy a diák önmagára nézve veszélyes lehet, vagy kárt okozhat másoknak, a tanácsadó köteles az elvárható lépéseket megtenni (pl. másik tanácsadóval konzultál, értesíti a szülőket). ♦ Ha a tanácsadó a tanulótól kapott információk alapján úgy véli, hogy a tanácskérő mások által veszélyeztetett, védelemre szorul, a tanácsadónak jogi kötelezettsége, hogy haladéktalanul a megfelelő hatósághoz forduljon segítségért. ♦ A hatékonyabb segítés érdekében a tanácsadó konzultálhat és együttműködhet más szakemberekkel. Az^. együttműködés során azonban csak annyi információt oszthat meg a másik szakemberrel, amennyi az adott probléma megoldásához szükséges. A CÉL A SEGÍTSÉG A tanácsadás célja, hogy segítse a diákot problémája megoldásában. A tanácsadónak tisztában kell lennie saját személyes értékrendjével, preferenciáival. A problémamegoldás és döntéshozatal segítése során tudatosan törekednie kell az elfogultságra és előítélet-mentességre. A tanácsadó ismeri saját korlátáit, kompetenciahatárait, és csak olyan segítő kapcsolatra vállalkozik, és olyan mélységben, amelyre nézve megfelelő szakmai képzettséggel vagy gyakorlattal és tájékozottsággal rendelkezik. Ha a tanácsadó úgy érzi, hogy kellően felkészült egy adott probléma megoldásának segítésére, a tanácskérőt tovább kell irányítania egy másik szakemberhez, vagy olyan szakmai szervezethez, ahol adekvát segítséget kaphat. Abban az esetben, ha a tanácsadó munkája során valamilyen kérdőívet, tesztet vagy más értékelő eljárást alkalmaz, mindig világosan, a tanuló számára érthető módon magyarázza meg, mi a teszt célja, mi lehet az eredménye, és az mennyben segítheti a tanácsadás folyamatát. Ez a kötelezettség az alkalmazott értékelő eljárás szándékát és célját ületően akkor is fennáll, ha a tanácsadó egy másik kollégájának vagy szülőnek ad információt a teszteredményekről. A tanácsadó ragaszkodjon a sztenderdizált tesz- ~tek kiválasztása és értékelése során a rájuk vonatkozó szakmai előírásokhoz. FELMÉRÉS A MUNKA HATÉKONYSÁGÁRÓL A tanácsadáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat, feljegyzéseket, teszt- eredményeket, rögzített hangszalagokat stb. hivatalos szakmai dokumentumoknak kell tekinteni. Mindezek a dokumentumok rögzítik a tanácsadás folyamatát; milyen problémával kereste fel a tanuló a tanácsadót, mit tűztek ki a tanácsadás céljául és mi lett a tanácsadás eredménye. A tanácsadótól elvárható, hogy kövesse ügyfelei sorsát, s visszajelzéseket gyűjtsön munkája hatékonyságát illetően. Ha a tanácsadó munkája eredményét szeretné megosztani szakmabeliekkel, vagy kutatási eredményeit kívánja közzé tenni, köteles az érintett ügyfelek (diákok) előzetes hozzájárulását kérni, vagy csak olyan eseteket használhat fel, melyeknek adatai oly módon megváltoztathatók, hogy a tanácskérő személyének teljes anonimitást biztosítanak. A TANÁCSADÓ KÖTELESSÉGEI: ♦ Ismertetni a résztvevőkkel a foglalkozás célját. ♦ Bemutatni mindazokat a módszereket, technikákat, melyeket a foglalkozás során alkalmaz. ♦ Felállítani azokat a csoportnormákat, melyek minden résztvevő számára megteremtik a biztonságos és bizalmon alapuló munkalégkört. A tanácsadó kötelessége, hogy mindig a diák érdekeit tartsa szem előtt (Horváth Árpád felvétele) Különösen nagy a tanácsadó felelőssége a csoport résztvevőinek kiválasztásában, ha önismereti vagy önfeltáró jellegű csoportfoglalkozásokat tart. Ha a tanácsadónak tudomása van arról, hogy a hozzá forduló diák egy másik szakember tanácsadói szolgáltatásait már igénybe veszi, ne lépjen addig a tanulóval tanácsadói kapcsolatba, amíg nem konzultált az illető szakemberrel, kivéve azt a rendkívüli esetet, ha a másik tanácsadói kapcsolat alapos mérlegelése alapján úgy dönt, hogy a tanuló érdeke ezt kívánja, (he)
