Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-10 / 283. szám, szerda

11

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 10.

TÉMA: A NOBEL-BÉKEDÍJAS NŐK

Ma nyújtják át a Nobel-békedíjat Sirin Ebadinak, aki megtanult úrrá lenni a félelmen

Nem veszem fel a fátylat

Sirin Ebadi: „Iránnak pacifista reformokra van szüksége, amelyekért parlamentáris úton kell megküzdeni". (Képarchívum)

Nobel-békedíj

Az elmúlt tíz év kitüntetettjei:

1993 - Frederik Willem de Klerk, dél-afrikai elnök és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetője a dél-afrikai fajgyűlölő rendszer felszámolásáért tett erőfeszítéseikért.

1994 - Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő a közel- keleti béke történelmi folyamatához való hozzájárulásukért.

1995 - A brit Joseph Rotblat, a leszerelést támogató Pugwash mozgalom az atomfegyverek csökkentése és felszámolása területén elért eredményekért.

1996 - Carlos Belo püspök és Jósé Ramos Horta ellenállási vezető a kelet-timori konfliktus békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseikén.

1997 - A Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért és Jody Wüliams.

1998 - John Hume és David Trimble, északír politikusok az 1998. áprilisában aláírt északír békemegállapodás létrejöttében játszott szerepükért.

1999 - Az Orvosok Határok Nélkül szervezet a humanitárius tevékenységért.

2000 - Kim De Dzsung dél-koreai elnök a demokrácia melletti elkötelezettségét, az Észak- Koreával való megbékélés érdekében kifejtett erőfeszítéseiért.

2001 - Az ENSZ és Kofi Annan ENSZ-főtitkár az emberi jogokért és a konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekért.

2002 - Jimmy Carter volt amerikai elnök a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia, emberi jogok előmozdítását, a gazdasági, társadalmi fejlődés elősegítését szolgáló erőfeszítéseiért, (mti)

Az 56 éves Sirin Ebadi ma veszi át a norvég fővárosban az 1,32 millió dollárral járó Nobel-békedíjat, amelyet 165 jelölt közül nyert el, megelőzve a sokkal esélyesebbnek tartott II. János Pál pápát és Václav Havel volt cseh elnököt.

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Sirin Ebadi elképedéssel fogadta a kitüntetés hírét, s a párizsi sajtó- konferencián kijelentette: a Nobel- díj mindazokat az irániakat illeti, akik a demokráciáért harcolnak. Fátyol nélkül állt Párizsban a kamerák elé, ami persze óriási felháborodást váltott ki a teheráni konzervatív vezetők körében. - Oslóban sem veszem fel a hidzsábot (fátylat) - közölte Ebadi asszony. - Mindig voltak, akiket sértett a viselkedésem, de ennek nincs jelentősége” - hangoztatta. A jogásznő sokszor kap fenyegető leveleket, üzeneteket, amelyek környezetét jobban aggasztják, mint őt. „Nem új dolog, megszoktam tíz éve“ - jelentette ki. Ő maga megelégszik annyival, hogy nyilvános szerepléseiről értesíti a hatóságokat. „A Nobel-díj nem változtatott az elkötelezettségemen“ - közölte. Ebadi nem hajlandó hivatásos politikusi pályára lépni: „A hőskultusz mindig csak hátráltatta ezt az országot“ - mondta, és hozzátette: „Az embereknek maguknak kell harcolniuk a jogaikért,'mint ahogy sokan meg is teszik. A szabadság nem fog ingyen az ölükbe hullani“.

Sirin Ebadi - 1974-ben Irán első női bírája, mielőtt az 1979-es iszlám forradalom nyomán lemondásra kényszerítették - azok ellen a konzervatív körök ellen küzd, amelyek „törvényen felül állónak“ tekintik magukat. Példaértékűnek tekinti az iráni

születésű, Kanadában élő Zahra Kazenú újságírónő ügyét, akit június 23-án, a teheráni diáktüntetések idején vettek őrizetbe, és a börtönben lelete halálát. A Nobel-díjas jogásznő november 3-án bejelentette: személyesen képviseli az elhunyt újságírónő családját a bíróságon. Ügyvédként dolgozik, és gyakran vállal kimondottan kényes ügyeket, például értelmiségiekkel és ellenzékiekkel szemben elkövetett gyilkosságok és egyéb atrocitások eseteit. Egyben tanít is a teheráni jogi egyetemen.

A jogásznő nézetei és fellépései miatt állandó céltáblája az iráni fundamentalistáknak. Három évvel ezelőtt 22 napi börtönre ítélték, mert nyüvánosságra hozta a szélsőséges Anszar Hezbollah csoport egykori

tagjának vallomásait, melyekből kiderült, hogy a csoport milyen parancsokat kapott a tiltakozó mozgalmak letörésére. „Mindenkinek, aki Iránban az emberi jogokat tanulmányozza, félelemben kell élnie a születésétől a haláláig. Én azonban már megtanultam úrrá lenni a félelmemen” - nyüatkozta korábban Ebadi. Az ügyvédnőt az iráni nők nem hivatalos szóvivőjének tartják. Az ő küzdelmének is köszönhető, hogy a 270 parlamenti helyből ma 14-et nő tölt be, illetve hogy az elmúlt években több iráni nőt vettek fel az egyetemekre, mint férfit. Ma már a nők olyan állásokat is betölthetnek Iránban, amelyek korábban a férfiak kiváltsága volt, mint például a buszsofőri állás, (mti, origo)

ÉRDEKESSÉGEK

Stockholm helyett Oslo

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem az alapító Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át. Ennek magyarázata, hogy az alapító halálakor Svédország és Norvégia még egy államot alkotott, és Nobel végrendeletében meghagyta, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda, ez a hagyomány pedig Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat odaítélő bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, de a kabinettől függetlenül tevékenykedik. Döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai“, valamint az alapító szándékait figyelembe véve már az emberi jogokért küzdők is megkaphatják. Az első Nobel-békedíjat 1901-ben Henri Dunant és Frédéric Passy, a Nemzetközi Vörös- kereszt alapítói kapták.

Hollán Zsuzsa nem volt Oslóban

Amikor az 1985. évi Nobel-békedíjat az Orvosok a Nukleáris Háború megelőzéséért nevű nemzetközi mozgalomnak ítélte a Norvég Nobel Bizottság, a magyar „Hollán Zsuzsa akadémikus ekkor a Társaság alelnöke volt és a vezetőség tagjaként vehette át az érmet“ - tájékoztattak akkoriban a díjátadásról. Ez tévedés. Oslóban a díjat a Társaság két társelnöke vette át: Bemard Lown amerikai és Jev- genyij Csazov orosz kardiológus

professzor (utóbbi később egy ideig a Szovjetunió egészség- ügyi minisztere is volt); Hollán Zsuzsa akadémikus valóban a Társaság magyar elnöke és nemzetközi alelnöke volt, de a díjat az elnökök vették át.

Egy hölgy kegyeiért

David Ottosan svéd professzor, a biológiai Nobel-bizottság korábbi elnöke ezt írja: „A matematikusok gyakran magyarázzák a matematikai Nobel-díj hiányát azzal a kis történettel, hogy Nobel és egy svéd matematikus, Gösta Mittag-Leffler ugyanazon fiatal hölgy kegyeit kereste, aki végül Mittag-Lefflert választotta. Nobel „válasza” az volt, hogy nem hozott létre matematikai díjat, nehogy azt halála után Mit- tag-Lefflernek ítéljék oda...“ Egyesek szerint ezt a történetet a konkrét név ellenére is erős fenntartással kell fogadni (nehéz elképzelni, hogy bárki sikerrel vetélkedhetett volna egy hölgy kegyeiért Alfred Nobellel, a dúsgazdag, nagyműveltségű, nagyvilági emberrel!) csakúgy, mint azt az állítást, hogy „az alapítványt tevő szándékosan kihagyta“ a matematikát.

Szabadságszobor az íróasztalon

Sirin Ebadi íróasztalán a munkahelyén egy mini Szabadságszobor áll, a falon pedig a washingtoni székhelyű emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch levele függ, melyben az áll: „büszkék vagyunk Sirin Ebadira, az ő bátor odaadásáért az alapvető jogokért folyó küzdelemben”.(pgp, it)

NOBEL-BEKEDIJAS NŐK

Még mindig kevés a nő a díjazottak közt

Talán kevesen tudják, hogy Alfred Nobel, a díj alapítója Bertha von Suttner osztrák írónő és elkötelezett békeharcos hatására döntött úgy, hogy Béke Nobel-díj is legyen. Bár Nobelt egy nő ösztönözte, máig meglepően kevés nő található az eddig díjazottak között. Ha az ösz- szes díjat (irodalmit és békét is) vesszük figyelembe, mindössze harminc, többségük nem a tudomány területéről. A legtöbb női Nobel-díjas béke, illetve irodalmi (9) díjat kapott. Közgazdasági díjat eddig egyáltalán nem kapott nő. A tudományok területéről hat orvosi, három kémiai és csupán két fizikai díj jutott nőnek, tehát az egész történet során tizenegy, de ez csak tíz személyt jelent, mert Marie

Curie kétszer kapott Nobel-dí- jat. 1903-ban férjével és Becque- rel-lel együtt megosztva fizikai Nobel-díjat kap a rádióaktivitással kapcsolatos munkásságáért, doktori címet is kap. 1911-ben Kémiai Nobel-díjat kap a rádium előállításáért. Marie Curie máig az egyetlen nő, aki két tudományos ágban is Nobel-díjat kapott.

Sirin Ebadi a 11. nő, aki a díj 1901- es alapítása óta elnyerte a békedíjat, és csupán a 3. iszlám vallásé Szadat egyiptomi elnök (1978) és Arafat palesztin elnök (1994) után, akik megosztva részesültek az elismerésben. Női kitüntetettje a díjnak utoljára 1997-ben volt Jody Williamsnek, a taposóaknák betiltásáért küzdő mozgalom koordinátorának személyében.

1905.: Bertha von Suttner (1843-1914)

1931.: Jane Addams (1860-1935)

1946.: Emily Green Balch (1867-1961)

1976.: Betty Williams (1943-)

Európa szinte minden nyelvén kiadták az osztrák írónő regényét: Die Waffen nieder (Le a fegyvert!). A Berni Állandó Nemzetközi Békeiroda elnöke volt.

Az amerikai nőmozgalmi vezető, 1919-től a Nemzetközi Nőszövetség a Békéért és Szabadságért nevű szervezet elnöke. Nicholas Murray Butlerrel megosztott díjat kapott.

Amerikai politikus, közgazdász, a Nemzetközi Női Liga a Békéért és Szabadságért szervezet alapítója és vezetője. John Raleigh Mott-tal megosztott Nobel-békedíjat kapott.

Az északíír békemozgalom egyik vezetője volt. 20 éve, más Nobel-díja- sokkal együtt a világot beutazva próbál segíteni ott, ahol a gyerekek és a béke veszélyben forog.

1976.: Mairead Corrigan (1944-)

Ugyancsak az északír békemozgalom vezetője, tevékenységéért, az erőszak felszámolásáért végzett munkásságáért kapta a Nobel-békedíjat, megosztva Betty Williamsszel.

1979.: Teréz Anya (1910-1997)

A díjat a társadalomból kirekesztettek érdekében végezett munkálkodásáért kapta.Több százezer embert vígasztalt betegségében. A pápa boldoggá avatta.

1982.: Alva Myrdal (1902-1986)

Svéd író, diplomata, Svédország delegátusa a genfi leszerelési konferencián (1966-73). Tevékenységéért a mexikói Alfonso Garcia Roblesszel együtt Nobel-békedijjal tüntették ki.

1991.: Aung San Suu Kyi (1945-)

1992.: Rigoberta Menchú Tűm (19591997.: Jodi Williams (1950-)

A burmai ellenzék vezetője, aki a demokrácia és az emberi jogok érvényesítéséért küzdött békés eszközökkel, és szembeszállt a burmai katonai diktatúra képviselőivel.

A guatemalai maja indián asszony sokat tett az indiánok társadalmi felemelkedéséért. A Nobel-díj révén a világ nyilvánossága elé tárhatta népének tragédiáját.

Megosztott díjat kapott a Nemzetközi Kampány a Taposóaknák Betiltásáért (ICBL) nevű szervezettel. Williams a szervezet koordinátoraként vehette át a díjat.