Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-09 / 282. szám, kedd
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 9. A szőlőtermelés és borászat piaci rendtartása az EU-ban A versenyképesség megőrzéséhez a jelenlegi termékszerkezet jelentős átalakítására egyértelműen szükség van Lepárlási és magántárolási támogatások ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A szőlészeti és borászati ágazat szabályozása az EU-ban elsősorban rendeletek útján (EK-előírások) történik, amelyek az EU összes tagországában hatályosak. A tagországok kötelesek pontos nyilvántartást vezetni szőlőtermő területeikről, a belépő országok termőterületeit is előre jóváhagyott kvóták szabályozzák. Mint ismeretes, Szlovákia számára több mint 21 ezer hektár a kvótával jóváhagyott szőlőterület. A tagországok tízévente kötelesek alapfelmérést végezni a szőlőültetvényekről, felmérni a fajták nevét, a tőkék korát, a sor- és tőtávot, az öntözés és a támrendszer lehetőségeit, az alanyhasználatot és a termőképességet. Az alapfelmérést évente időközi felmérésekkel egészítik ki. A termelőknek nyüvántartást kell vezetniük (pincekönyv). Borkészletüket valamint szőlőmust- és bortermésüket rendszeresen jelenteniük kell a kormányzatnak, amely azokat összesítve eljuttatja az Európai Bizottsághoz. A nyilvántartás minden közösségi borpiaci intézkedés végrehajthatóságának, tehát a támogatások igénybevételének is az előfeltétele. A szőlő- és borpiac szabályozásának célja, hogy az asztali borok ára a termelők számára biztosítsa a megélhetést. Az intézkedések közé tartozik a szőlőmust felhasználásának támogatása, a magántárolási támogatás, a lepárlás és a borászati mellék- termékek kötelező lepárlása, a termelési potenciál szabályozása, a bor jövedéki adó szabályozása. A szőlőmust felhasználására szolgáló támogatás elsősorban a szőlőmust és a sűrített must felhasználására, szőlőlé készítésére, illetve a szőlőlé fogyasztását népszerűsítő akciókra adható, így a támogatást a feldolgozók kapják. A támogatást (Illusztrációs felvétel) csak a szőlőlé készítéséhez megszabott minőségi követelményeknek megfelelő nyersanyagokra adják. A feldolgozóknak minden borpiaci év elején (augusztus 1-e) értesíteniük kell az illetékes hatóságot arról, hogy mekkora mennyiségű szőlőt, vagy szőlőmustot kívánnak feldolgozni. A felhasznált nyersanyagok kizárólag az unióban termelt szőlőből származhatnak. A bortermelőket a felesleges bor piacról való kivonása érdekében támogatás fejében termékeik tárolására ösztönzik. A támogatást azonban csak akkor folyósítják,, ha a termék megfelel az előírt minőségi feltételeknek, úgy határozzák meg, hogy fedezze a a tárolás költségeit. A magántárolási támogatás a szőlőmustra, a sűrített szőlőmustra, a finomított szőlőmust-sűrítményre és az asztali borokra vonatkozik. A lepárlási támogatással a szeszfőzde támogatást kap a termelt alkohol értékesítéséhez, vagy pedig leadhatja azt egy intervenciós kirendeltségnek. A borkészítés melléktermékeinek kötelező lepárlása is azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza az utánpréseléssel nyert gyenge minőségű borok előállítását. A beszállított melléktermékért a lepárlóüzem fizet a termelőnek, ha azt a feldolgozó szállítja be, akkor a szállítási költségeket levonhatja a termelőnek fizetett árból. A termelési potenciál szabályozása érdekében a szőlőtermesztő területek növekedésének megakadályozására, a szőlőtermesztésből való kivonás támogatására és a szőlőterületek szerkezeti átalakítására folyósítanak támogatást. A piaci egyensúly viszonylagos egyensúlya a 70-es évek óta érvényben levő szőlőtelepítési korlátozásnak köszönhető, a borszőlő telepítésének tilalma egyébként 2010-ig érvényes. Az oltványtermesztés, a tagosítás, a kisajátítás és kísérlet céljából történő telepítést nem korlátozzák. Az innét származó bor azonban nem hozható forgalomba. Az új ültetvények telepítése csak a kivágott ültetvények helyén lehetséges. A kivágási támogatással kapcsolatos döntések egy része a tagállamok kezébe került. A tagállamok meghatározhatják azokat a területeket, ahol a termelő az ültetvény kivágása után megkapja a támogatást, de ezzel elveszti a telepítési jogot. Az elhanyagolt ültetvények kivágását azonban nem támogatják. Az elöregedett ültetvények természetes felújítása, amely nem jár minőségjavulással szintén nem támogatható. A támogatás összegét és az ennek megfelelő területet az EU Bizottság határozza meg. A tagországok részt vehetnek a költségek finanszírozásában, ha az adott hektármennyiségre kapott támogatást nagyobb területre osztják el, tehát ha a területegységre kisebb összeg jutna, saját nemzeti pénzalapjukból az eredeti összegre kiegészíthetik. A bor jövedéki adója a legtöbb uniós országban 0 euro, tehát a tagországok kivetik ugyan a jövedéki adót, de annak értéke nulla. Franciaország kivételével á legtöbb ország élt is ezzel a lehetőséggel. Az unió borpiacának szabályozása a hatvanas évek első felében kezdődött. Ekkor döntöttek a közös szőlészeti-borászati nyilvántartás létrehozásáról, de ekkor még nem korlátozták a termelést, tehát szabadon lehetett szőlőt telepíteni. A hetvenes évek derekán azonban több, igen kedvező évjárat után egyre nyomasztóbbá váltak a felhalmozott borkészletek. Ekkor vezették be a szőlőtelepítések korlátozását, majd a különböző intervenciós intézkedéseket, amelyek némi módosításokkal máig is érvényben vannak. Ide tartozik a borok lepárlása, a tárolási támogatás, a kivágás és a szőlőlékészítés, valamint az asztali borok kiviteli támogatása. Az EU szőlészeti és borászati előírásai elsősorban a szőlőfajták használatára, a termékekre (borra, pezsgőre, ízesített borra stb.), borászati technológiákra, elemzésekre, a kiszerelésre, a külkereskedelemre, az adatszolgáltatásra és az ellenőrzésre vonatkoznak. Ebben a rendszerben piacszabályozási rendeletek is érvényesülnek, amelyek a borpiaci egyensúly helyreállítására hivatottak. Az ide tartozó jogszabályok elsősorban az asztali borokra érvényesek, hiszen a feleslegek főképp ezt a piacot jellemzik. Az EU szabályozásában különleges státuszt élveznek a minőségi borok. Mivel általában nem képeznek felesleget, rájuk gyakorlatilag nem vonatkoznak a piacszabályozási intézkedések. Jellemző rájuk, hogy nagy hagyományokkal, ismert névvel, így stabil bevétel biztosító árral és piacokkal rendelkeznek, ezért az EU nem szól bele e termékek sokszor speciális szabályozásába, csak keret- szabályokkal igyekszik érvényesíteni egyes minimális követelmények betartását. Ezeknek a termékeknek a szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Jelenleg az EU a világ vezető borgazdálkodója, amely a vüág bortermelésének, és -fogyasztásának is 60 %-át forgalmazza. A közösség borkivitelben és behozatalban is az első a világon. Az unió szőlőtermő területe 3,4 millió hektár. A hektáronkénti termésmennyiség országonként eltérő, közösségi szinten a termésátlag 40-50 hl/ha. (yl) Kiváló bor csak minőségi szőlőből készülhet A térség déli tájolású lejtői, a magas mésztartalmú talaj már évszázadok óta kiváló feltételeket teremtenek a minőségi szőlő- és bortermeléshez, állítja Halász Róbert A szerző felvétele ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ ^ A hazai szőlő- és borter- ; melók zöme már régóta tisztában van azzal, í hogy belépésünk után g——!, az Európai Unió telített szőlő- és borpiacán csak a jellegzetes egyéni tájjelieget egyértelműen magukon hordozó, kiváló minőségű termékekkel rúghatnak majd labdába, vehetik fel a versenyt a konkurenciával. A tervezett belépés új helyzet elé állítja őket, hiszen az uniós követelményekhez igazodó termékszerkezetre váltás nem valósítható meg pár hónap alatt, nem beszélve arról, hogy a szőlőtelepítés beruházásigénye bizony jelentős, s a hozadéka csak pár év múlva érzékelhető. A termelőknek azonban nincs más lehetőségük, mint felvenni az eléjük dobott kesztyűt, hiszen az ma már nyilvánvaló, hogy a versenyképesség megőrzéséhez a jelenlegi termékszerkezet jelentős átalakítására egyértelműen szükség van.- Az eredeti elképzelések szerint 2007-ig mi is évente 15-20 hektár új szőlő telepítésével számoltunk., azonban az Európai Unióba való tervezett belépésünkkel összefüggő információk kapcsán nekünk is alaposan fel kellett gyorsítanunk a folyamatot - fejezte ki egyetértő véleményét Halász Róbert a nyitrai székhelyű, köbölkúti telephelyű Profinat Kft. vezetője. Az 1993-ban létrehozott társaság 458 hektárnyi termőterületének több mint felén, összesen 250 hektáron termel szőlőt, s eddig mintegy 150 hektáron már sikerült felújítaniuk az ültetvényt.- A telepítéskor elsősorban a piac által igényelt minőségi bortermeléshez szükséges fajtákra helyeztük a hangsúlyt, azokra, amelyek nálunk és külföldön is keresettek - állította. - Ennek érdekében körülnéztünk mind a hazai, mind pedig a környező országok piacain, s azt tapasztaltuk, hogy a jelenleg „menő fajták”, a Chardoneau, az Alibernet,, a Cabernet Sauvignon mellett a kékfrankos és a rizling fajtáknak is van jövőjük, ezért már mi is ezeket a fajtákat telepítettük. A Profmatban nagyon fontosnak tartják a minőséget, s termékeiknek ehhez igyekeznek minden szükséges feltételt biztosítani, ugyanakkor a szőlőt és a gyümölcsöt is szintén elsősorban e követelmények alapján osztályozzák. Halász Róbert vallja, jó bort csak jó minőségű szőlőből lehet csinálni, s ez az elkövetkező időszakban várhatóan méginkább meghatározza majd a szőlőtermelés irányát. Jó példa erre a bazini Víno Matyšák borüzem, amely például már tőlük vásárolja a minőségi boraihoz felhasznált szőlőt, amelyet speciális kádakba gyűjtenek és megszabot feltételek szerint raktározznak a számára. Az unióban minden bizonnyal a minőség, a fogyasztói igények kielégítése mellett az egyéni tájjelegű borok értékesítése kerül majd előtérbe, hiszen most már nem csak a hazai borvidékek termékeivel kell máj felvenniük a versenyt, hanem a vámmentesen behozható spanyol, olasz, francia és görög borokkal is. Ebből a szempontból jó helyzetben vannak, hiszen a köbölkúti dombok nyújtotta kiváló környezeti feltételek, a térség déli tájolású lejtői, a magas mésztartalmú talaj már évszázadok óta kiváló feltételeket teremtenek a minőségi szőlő- és bortermeléshez. Az unióra való célzott felkészülés jegyében lettek alapító tagjai az Inprovin tárrsulásnak is, amely az ún. integrált szőlő- és bortermelés szlovákiai meghonosítását és fokozottabb elterjesztését tűzte a zászlajára. Az integrált szőlőtermelés lényege olyan környezetbarát termesztéstechnológiai eljárások és technikák alkalmazása, amelyek minimalizálják a termelés környezetkárosító hatását, kevésbé mérgezik a környezetet, egészségesebb termékeket produkálnak, amelyek ma már az európai piacokon is jobban eladhatók. A Profinat szőlőültetvényeit már füvesítették, tehát a tőkék körüli talaj művelésének minimalizálásával és a kölcsönös szimbiózisban élő, a szőlő természetes védelmét biztosító élőlények egyensúlyi helyzetének kialakításához szükséges feltételek megteremtésével létrehozták a biológiai alapokra helyezett védekezés feltételeit, amely egyrészt kevesebb, illetve minimális mennyiségű vegyszer fel- használását igényli, s ezáltal jóval olcsóbbá teszi a termesztést, másrészt sokkal egészségesebb, és a piacon is egyre keresetteb árut eredményez. Az integrált szőlő- és bortermelés feltehetően az egyik lehetséges útja lehet a hazai szőlőtermelők érvényesülésének a telített európai borpiacokon. A szőlő művelése köztudottan kézimunka-igényes, a társaság a gépesítés terén is komoly lépéseket tett, hiszen a tavaly vásárolt szőlőkombájn jelentős mértékben meggyorsítja, és megkönnyíti a nehéz időszaki munkákat, mivel nemcsak betakarításra, hanem egyéb tevékenységekre is kihasználható. A szőlőtelepítések befejezése után borüzem építését tervezik, amely révén gyakorlatilag jobban érvényesíthetik és könnyebben értéke- síthetővé tehetik a minőségi szőlőfajtáik hozadékát, a nemes tájjelegű borfajtákat. A Profmatban ma már tisztában vannak vele, hogy az unió termelőivel való lépéstartáshoz folyamatos fejlesztésekre, állandó megújulásra lesz szükség. Halász Róbert szerint azonban ha a közösség által biztosított támogatásokat és a szőlőtermesztésben helyzeti előnyünknek számító koncentráltabb termesztést ésszerűen ki tudjuk majd használni, nem kell félnünk a megmérettetéstől. Mindezt arra is alapozza, hogy cég eddigi eredményeinek értékelése alapján minden évben előkelő helyen végzett az agrárgazdálkodási kutatóintézet által felállított száz legjobb mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalat rangsorában. Az itt felállított mérce pedig már az uniós versenyképesség követelményének szellemében rangsorolja az agrárpiac résztvevőit, (tszl) Az IPROVIN Slovakia néven működő szlovákiai szőlő- és bortermelők társulása környezetkímélő eljárásokat alkalmaz Integrált szőlő- és bortermelés ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ez év tavaszán a dél-szlovákiai térség szőlőtermelői Udvardon alakították meg az integrált szőlő- és bortermelők társulását, amely a hazai szőlő- és bortermelők számára a szervezési és módszertani feltételeket biztosítja a környezetkímélő szőlőtermesztési és bortermelési technológiák alkalmazásához. A létrehozásában fontos szempont volt az is, hogy az ezen a területen igényelhető uniós támogatásokhoz elsősorban a különböző termelői-értékesítő szervezetek révén jutnak hozzá a termelők. Az alapvető kiindulási alapot azonban a világban egyre inkább terjedő, s egyre jobban eladható környezetkímélő termesztéstechnológia általi szőlőtermelés hazai meghonosítása jelentette. A társulás belépő tagjai számára biztosítja az integrált szőlő-és bortermelő technológia módszertanát, egyúttal szervezett keretek között ellenőrzi annak betartását, s erről bizonylatot is ad, amelynek alapján ún. IP (integrált produkció) védjeggyel láthatják el és értékesíthetik a termékeiket. A telített európai borpiacon a szőlősgazdák, -gazdaságok és közösségek (hegyközségek) számára az IP védjegyű termékek révén több lehetőség nyílik arra, hogy a szigorú technológiai követelményeket betartva a keresettebb ún. integrált termékeikkel ezeken a piacokon is érvényesülhessenek. Az integrált szőlő- és bortermelésben szigorú a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő termesztés technológiai élj árasokat alkalmaznak. A társulás alapszabályához csatolt módszertani irányelvek összefoglalják ezeket. A tiltott műveletek közé tartozik például a toxikus hatású szerek alkalmazása a növényvédelemben, vagy 50-70 kg/ha-nál magasabb szervetlen nitrogénadag kijuttatása a szőlőben. A kötelező műveletek sorába tartozik a talajminta-vizsgálat alapján végzett tápanyagpótlás vagy a szőlősorok közti terület takarása, füvesítése. Ajánlott például a 19 foknál magasabb cukortartalommal rendelkező szőlő betakarítása, ugyanakkor a 15 foknál alacsonyabb cukortartalmú szedése ebben a rendszerben tiltott. Az integrált szőlő- és bortermelési rendszerben gazdálkodók nem a maximális, hanem az optimális, s ezáltal magasabb minőségű hozamok elérésére törekszenek, úgy, hogy nem károsítják a környezetet. Az integrált termesztés nem a teljesen vegyszermentes ún. biotermelési elveket alkalmazza. Nem zárja ki természetes alapú vegyi készítmények alkalmazását, de a védekezés súlypontját a környezet természetes egyensúlyának fenntartására épülő rendszerre alapozza, amelyben biztosítja a károkozók természetes ellenségeinek fennmaradásához szükséges életkörnyezetet. Megfelelő agrotechnika révén hatékony lesz növényvédelem, itt fontos szerepe van a gondos zöldmunkának és a fürtválogatásnak. A talaj takarása a gyomflóra kezelése, a füvesítés biztosítja a gazdag talajéletet. Az integrált szőlő- és bortermelési rendszerben nagyon fontos szerepe van az információk pontos és megbízható továbbításának. A Csehországban vagy Ausztriában már régebben működő integrált termesztési rendszerek tagjaik számára az internetes hálózaton keresztül adnak tájékoztatást a szükséges növényvédelmi teendőkről, figyelmeztetnek a várható veszélyekre. A dél-morva borvi(lllusztrációs felvétel) déken működtetett integrált szőlő- és bortermelési rendszerben például több mint ötven ilyen állomás szolgálja hatékonyan a termelők igényeit, (sz)
