Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-09 / 282. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 9. KOMMENTÁR Százalékért elintézik PÁKOZDI GERTRUD Politikusaink az utóbbi napokban gondoskodtak róla, hogy egyik napról a másikra a feledés homályába merüljön Kariin képviselő korrupciós ügyét. A megvesztegetés azonban virágzik, kicsiben és nagyban egyaránt. Nem sokat változtat a helyzeten azoknak a vállalkozóknak a görcsös próbálkozása sem, akik arra tették fel vállalkozói becsületüket, hogy hivatalnok zsebébe nem csúsztatnak borítékot a gyors ügyintézés reményében... Mivel a kapitalizmusban az idő pénz - vállalkozó számára pedig különösen az -, nem csoda, hogy a gyorsabb ügyintézésért a legtöbbjük fizet. A korrupció úgy beleivódott társadalmunkba, hogy az emberek már akkor sem hiszik el, hogy tisztességes versenyben nyer meg valaki például egy közbeszerzési pályázatot, ha bizonyítottan a legelőnyösebb ajánlattal jelentkezett. A vállalkozók zöme vallja, hogy közbeszerzési megrendeléshez csak úgy juthat, ha a megrendelés várható hozadéká- ból a megfelelő személyt megfelelő jutalékban részesít. így alakultak ki az öt-, nyolc-, tízszázalékos politikusok, hivatalnokok... Egyelőre fehér hollónak számít az olyan vállalkozó, aki lebuktatja a markát tartó hivatalnokot. Ez a gyakorlat várhatóan csak akkor változik meg, ha a játékszabályokat mindenütt megtartják, ami az erős polgári társadalom egyik ismérve. Úgy tűnik, ettől még távol vagyunk, noha májusban már EU-tagok leszünk. A korrupciónak azonban van egy veszélyesebb, „magasabb szintű” fajtája. Ez pedig a pártpolitikában megjelenő és ebből eltűnni nem akaró korrupció, jóllehet a Dzurinda-adminisztráció már hatodik éve úgymond programszerűen küzd a megvesztegetés mindennemű megnyilvánulása ellen. Hogy vállalkozók esetenként már lebuktatnak korrupt hivatalnokot, jelzi, hogy a piacgazdaság szigorú feltételei között mozgó, saját vagyonukat kockáztatók gondolkodásmódja igazodni próbál a tisztességes versenyfeltételekhez. A politikusok azonban továbbra sem változtatnak azon a gyakorlaton, hogy párt- politikai alapon osztogatnak zsíros gazdasági posztokat. A minap például az ANO és az SDKÚ egy-egy helyi „emberét” ültették a kassai fűtőmű vezetői székébe. A vállalati „alagutak” működésén edződött választó meg csak reménykedik abban, hogy a pártok között elosztott cégek vezetőinek valóban érdeke: ne csapolják meg az előbb- utóbb eladásra kerülő társaságot, amelyben egyelőre részvényesi jogokat gyakorol a Rusko vezette gazdasági minisztérium is. Csakhogy ebben az országban már túl sok példa volt arra, hogy a pártalapokon elosztott gazdasági tisztségekkel maguk a pártok éltek vissza. Mindig közelednek a választások, a pártkasszát fel kell töltetni a jövedelmező állásokért hálás vállalatvezetőkkel. Félő, amíg lesz eladnivaló cég, a korrupciónak ez a fajtája sem tűnik el. Attól lehet tartani, akkor sem, ha új összetételű kormány kerül hatalomra. JEGYZET sőt nemcsak őket, hanem a ki- lenc-tizennyolc éves korosztályt is. Tüdők például egy kilenc éves kisfiúról, aki odahaza fennhangon szokta énekelni József Attila és Ady megzenésített verseit. Belőle már rossz ember nem lehet, a minden oldalról támadó médiagagyi nehezen fertőzheti meg, hiszen ezek a versek védetté teszik, ha úgy tetszik, a mexikói szappanoperák ellen például nagyon hatásosak. Az említett dunaszerdahelyi duó pedig mindent megtesz, hogy megszerettesse a verseket a fiatalokkal, újabban még nagy kedvencemet, Bob Marleyt is segítségül hívják egy dallam erejéig, de erről inkább majd máskor, egy zenei témájú cikkben. Hogy a Nazareth megszerettette-e a hetvenes évek rockzenéjét a kassaiakkal, nem tudom, nem is érdekel. A fent említett hasonlatot csak poénnak szántam volna, ha aznap este eszembe jut. Bár lehet, hogy abban a közegben osztatlan siker helyett méla undort váltottam volna ki vele. Mindenesetre a Kicsi Hang duó megunhatatlan, sőt rejtélyes okokból akárhányszor hallom őket, mindig valamivel jobbnak tűnnek, mint az előző alkalommal. És ez nem csak afféle szerény vélemény... Rockerek „veresége” JUHÁSZ KATALIN Milyen jól is hangzott volna, ha koncert után azt mondtam volna a megzenésített vers műfajban utazó Kicsi Hang duónak, hogy hosszas tépelődést követően őket választottam a Nazareth helyett. A skót rock-aggastyánok ugyanis múlt szombaton a „hozd el anyádat is” jelszó jegyében Kassán koncerteztek. Az igazság az, hogy egyetlen percig sem tipródtam dilemmák között, melyiket válasszam a két program közül. Mert a Kicsi Hang ugyan csúszott a kezdéssel tíz percet, a Nazareth viszont legalább tizenöt évet, és ekkora késés már nehezen tolerálható. A szervezők azt ígérik, ha minden a tervek szerint halad, újabb hullákat is kiásnak a haknira vevő nagyérdeműnek: lehet, hogy a Sweet, a Műd, sőt Suzi Quatro is ide látogat, ha-jól emlékszem a felsorolásra. Valóságos kedvencek temetője lesz Kassán, bár az említett sztárok talán már a szüléimét sem érdekelnék túlzottan. A Kicsi Hang viszont nagyon is érdekli őket, OLVASÓI LEVÉL Véget ért a szegénységpróba Simán vége! Se egy influenza, se egy cipőtalp leválás, se fogorvos. Nem jött a gáz, a villany évi elszámolása, a vizdíjat se most szedték, az adókat is az új év elején. De már vége. Megveheti, mi szem-szájnak ingere, hiszen a trezorba ott lapul a megspórolt havi bér! Hányszorosa is annak a 4500 koronács- kának? Jöhet a rokonlátogatás, az elmaradt ajándékok megvásárlása. Most már nem kell lopva kikulcsolni a roskadozó éléskamrát! Hogy szokható a szegénység? Minden a világon szokható, még a napi verés is hogy az már kutya sors?! Minden relatív, a boídogság is. „Nem jelentettük a holtakat, hogy megehessük napi ételadagjukat és ez boldoggá tett bennünket” - írja Rejtő Jenő a Csontbrigádban. Hát így valahogy. Valamire mégis jó volt a próbavállalás - meggyőződhettünk arról, hogy a képviselő asszony hogyan csapja be saját magát. Márpedig önmagunk becsapása nagyon hitvány dolog! A manézs- ban tehát már befejeződött az előadás, de a „Tömeg” porhintéshez szokott szeme észrevette a valóságot - a szemfényvesztés nem sikerült. Nagy Ilona Királyrév- Milyen szép, amikor a hó eltakarja a sok szennyet. De kár, hogy nem havazik a pozsonyi parlamentben... (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ IZVESZTYIJA Oroszországban „másfélpártrendszer” jön létre a dumaválasztások nyomán - írja a lap. A hatalom pártja, az Egységes Oroszország párt hozzájuthat az alkotmány módosítását lehetővé tévő kétharmados többséghez az egyéni körzetekben mandátumot szerző képviselők és más olyan törvényhozók segítségével, akik lojálisak a Kremlhez és Pu- tyin elnökhöz. A kommunisták legsúlyosabb vereségüket szenvedték el (szavazataik felét elveszítve az 1999-es választáshoz képest), a nemzeti-hazafias pártok előretörtek: az ultranacionalista Zsirinovsz- kij megerősödött. Ezzel afféle másfélpártrendszer bontakozik ki Oroszországban. A politikai színtéren a hatalompárt gyakorlatilag szólózni fog. A többiek mind statiszta szerepre kényszerülnek. A választással négy évre bebetonozzák a dumában azt a helyzetet, hogy a végrehajtó hatalomnak nincs tiszta politikai ellenzéke. Csak ötven százalékos esély van a megegyezésre, ha kudarcba fullad az értekezlet, az válságba taszítja az uniót Merev frontok a csúcs előtt Az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója előtt megmerevedtek a frontvonalak a földrész majdani alkotmányáról zajló vitában. A pénteken összeülő fórum sikere szempontjából döntő jelentőséggel bír az, vajon Lengyel- és Spanyolország hajlandó lesz-e tárgyalni a saavazati súlyok reformjáról. Ha elzárkóznak ettől, a brüsszeli értekezlet kudarcba fog fulladni. MTI-HÍR A nagy izgalommal várt tanácskozásra ugyanakkor árnyékot vet a németek makacssága is: Berlin nem hajlandó feladni az alkotmány tervezetében megfogalmazott döntési elvet, amely egy javaslat elfogadását a tagállamok és az általuk képviselt EU-népesség többségéhez kapcsolná. „A legjobb esetben is fifty-fifty az esély a sikerre - idézte egy brüsszeli diplomata szavait az APA hírügynökség. - Alternatív terv nem létezik. Ha kudarcba fullad az értekezlet, az válságba taszítja az uniót.” Ebben az esetben az állam- és kormányfők feltehetően úgy határoznának, hogy márciusban alkotmá- nyozó csúcsértekezletet hívnak egybe. Nehezen képzelhető azonban el, hogy másodszori nekifutásra sikerülne az áttörés. Három hónap múlva ugyanis az EU-nak - az alkotmányon túlmenően - már a csúcspozíciók betöltésével, a 2006 utáni évek költségvetésének sarokszámaival és a bővítés további menetével kell foglalkoznia. Amennyiben nem sikerülne elfogadni az európai alkotmányt, az óhatadanul egy kétsebes- ségű Európai Unió létrejöttéhez vezetne, amelyben egyes államok - az uniós szerződések keretein kívül - maguk döntenének az integrációt tovább mélyítő lépésekről. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a soros EU-elnök Olaszország a jelek szerint nem kíván újabb kompromisszumos tervet terjeszteni a mostani csúcstalálkozó résztvevői elé. Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter a nápolyi konklávé után kijelentette: nyolc állam ragaszkodik a nizzai szerződéshez, kilencen támogatják a kettős többség elvét, míg hat állam számára mind a két megoldás elfogadható. Két ország még nem határozta el magát. Ausztria számára megfelelne a nizzai megoldás - adta értésre Benita Ferrero- Waldner külügyminiszter. Diplomáciai körökben ellentmondásos kijelentések hangzottak el. Egyrészt azt lehetett hallani, hogy Németország egyre jobban elszigetelődik, mivel egyre több állam lenne hajlandó elfogadni a nizzai szerződés módosított formáját - például olyan formában, hogy Berlinnek több szavazatot juttatnának a tanácsban. Ellentmond ennek egy diplomata kijelentése, aki szerint „23 állam kész volna elfogadni a konvent által javasolt kompromisszumot”. Egyedül a brit külügyminiszter, Jack Straw állt elő Nápolyban olyan javaslattal, hogy a szavazati súlyok elosztásának kényes problémáját halasszák későbbre. Lengyel- és Spanyolország a nizzai szerződés értelmében 27-27 szavazattal rendelkezne az Európai Tanácsban - mindössze kettővel kevesebbel, mint Németország, amelynek lakossága azonban kétszerese (82 millió) az előbbi két országénak. A konvent által javasolt szavazati modell értelmében egy határozat elfogadásához a 25 majdani EUtagállam egyszerű többsége és az EU-népesség legalább 60 százalékos többsége szükségeltetik. Ha a dolgok a német kancellár és az olasz miniszterelnök nyilatkozatai szellemében folytatódnak, akkor a csúcs kudarccal végződhet - jelentette ki Leszek Miller. Az a kérdés - folytatta a lengyel kormányfő -, hogy csupán tárgyalási manőverről, afféle „aknásításról”, avagy az álláspont erőteljes megmerevedéséről van-e szó. Miller azonban úgy látja, a kiút már körvonalazódik; ez a „rendez-vous” koncepció. A „randevú” azt fedi, hogy a szavazatsúlyozással kapcsolatos szabályozást ellentétek miatt néhány évre elhalasztják, és csak a nizzai szavazási rendszer gyakorlati kipróbálása után vizsgálják felül. Miller szerint ez mindenki számára elfogadható. Miller, akit helikopterbalesete óta kórházban ápolnak, sajnálatának adott hangot, hogy elmaradt dublini és londoni látogatása. Ám azt el sem tudja képzelni, hogy a Lengyelország számára oly fontos órákban ne legyen ott Brüsszelben. „Győzködöm orvosaimat, tegyenek meg mindent, hogy siettessék a felépülésemet, de ők könyörtelenek” - mondta. MELY KÉRDÉSEKBEN VÁRHATÓAK NÉZETELTÉRÉSEK ■HiSSiS! Az első európai alkotmány szövegének a véglegesítésekor a következő pontokban várható vita, ezek oszthatják meg a 25 résztvevőt. Hogyan határozzák meg a minősített többséget a miniszterek tanácsában? A tervezet azt javasolja: az EU Tanácsában 2009-ben térjenek el a minőségi többségi döntéshozatalnak a 2000. évi nizzai szerződésben rögzített módjától, azaz a szavazáskor ne csak a többségi szavazat döntsön, hanem adott esetben a többséget alkotó országokban éljen az EU lakosságának legalább 60 százaléka. Lengyelország és Spanyolország azonban ragaszkodik a nizzai szerződéshez, mely szerint mindkettőjüket 27-27 szavazat illeti a 321-ből. Kell-e minden tagállamból európai biztos? A tervezet értelmében, az Európai Bizottságban a szavazati joggal rendelkező biztosok számát 2009-től - a hatékonyság érdekében - tizenötre kell szűkíteni. Ez a megoldás viszont azt jelentené, hogy a kibővített EU tagállamai közül nem mindegyik tudna szavazatijoggal felruházott biztost delegálni a testületbe. A jelenlegi bizottság, a kisebb tagállamok többsége és a belépő országok viszont követelik az egy tagállam - egy biztos elvének megtartását. Az olasz elnökség a mostani rendszer 2014-ig történő kitolását helyezi kilátásba, de hangsúlyozza, hogy hosszabb, 10-15 esztendős időszakra nem tartható meg. Rögzíteni kell-e a keresztény értékeket az alkotmányban? A tervezet bevezetője kijelenti, hogy az alkotmány ihletet merít „Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből”. Nyolc ország a 25-ből - Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország, Málta, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - ragaszkodik ahhoz, hogy a bevezető utaljon kifejezetten a kereszténységre. Franciaország, Belgium és az északi országok ellenzik. Olaszország várhatóan kompromisszumot javasol: ne csak a keresztényi, hanem az európai világi intézmények örökségéből fakadó értékekről is tegyenek említést. További eltérő áíláspontok:- a tagállamok vétójogának eltörlése több olyan területen, amelyek ádáz ellenkezést váltanak ki. Nagy-Britannia például nem kíván lemondani vétójogáról a büntetőjog területén történő együttműködést illetően, és az adóügyeket, illetve a külpolitikát érintő kérdésekben.- az EU költségvetésének (mintegy 100 milliárd euró évente) ellenőrzése is elkeseredett összecsapást hozhat. Nagy-Britannia nem akarja elveszíteni évi visszatérítését, Spanyolország regionális támogatásait, Franciaország pedig mezőgazdasági szubvencióit. Az Európai Parlament új hatáskörei - a tervezet értelmében övé lenne a döntő szó a költség- vetés elfogadásakor - több tagállam szabályszerű offenzívájára számíthatnak.- heves vita várható az alkotmányjövőbeni továbbfejlesztésének kérdéseiben. Szabad-e - még ha korlátozott esetben is - engedélyezni, hogy az alaptörvény módosítását egyszerűsített eljárással, de minősített többséggel fogadják el? Meg kell-e engedni, hogy különböző területeken az európai vezetők tanácsa az egyhangú döntést a minősítetett többséggel cserélje fel? Összegzi és kivizsgálja az olvasók panaszait, valamint értékeli az újságírók munkáját, a cikkek hitelességét Ombudsman] a van a N.Y. Times olvasóinak MTI-LAPSZEMLE Ombudsmanja van a The New York Times olvasóinak, érdekeiket most képviseli először megbízott a napilap fennállásának 152 éves történetében. A december elsejei hatállyal kinevezett Daniel Okrent bemutatkozó cikkében hangsúlyozza, hogy az újságolvasók független szószólójaként rendíthetedenül ügyelni fog a lap fedheteüenségére. Megbízatása egyszeri, 2005 május végéig szól, addig el nem bocsátható, utána viszont megválik a laptól, hiszen másképpen felmerülhetne a gyanú, hogy a hosszabbítás reményében a lap tulajdonosainak kedvében akar járni. Az ombudsman feladatai közé tartozik az olvasói panaszok kivizsgálása és orvoslása. Okrent kéthetente értékelő cikket közöl az újságírók és a szerkesztők munkájáról, a cikkek hitelességéről, tárgyilagosságáról, színvonaláról, és összegezi az olvasói panaszokat is. Az olvasók szószólója számos amerikai lapnál működő intézmény. Bevezetését a The New York Times- nál Jayson Blair riporter csalássorozata után határozták el. Az időközben elbocsátott Blair tollából a szakmai tisztesség etalonjának tekintett lap három tucat sztorit közölt, amelyeket vagy az ujjá- ból szopott, vagy másoktól lopott, vagy pedig hemzsegtek a pontatlanságtól, mivel sok esetben a riportok helyszínének a közelében sem járt.
