Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-29 / 274. szám, szombat
GÉSZSÉGÜNKRE ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 29. A legrokonszenvesebb pár: Bogdány Péter és Eleonóra A párok versenyében fölényesen - 176 szavazattal - Bogdány Péter és Eleonóra győzött, s ezzel elnyerte a legszimpatikusabb pár címet. Hogy mit nyertek, azt a jövő héten tudják meg. KISMAMAMENÜ Feltétlenül hagyjunk fel az alábbiakkal ♦ Alkohol: ha a várandós kismama sört, pezsgőt vagy töményét iszik, születendő gyermekének véralkoholszintje éppoly magas lesz, mint a mamáé. A különböző mértékű szellemi és fizikai károsodástól kezdve egészen a súlyos fogyatékosságig sérülhet a baba. ♦ Nyers tejből készült sajtok, nyers hús és baromfi: az ilyen ételek listeria-baktériumokat tartalmazhatnak és fertőzés forrásai lehetnek (gennyes agyhártyagyulladás). ♦ Tatárbeefsteak, szalámi, kolbász: a nyers hús toxoplazmózist, egy parazita által terjesztett betegséget idézhet elő, ami a babát súlyosan károsíthatja. ♦ Máj: az A-vitamin öt-tízszeres adagját tartalmazza, amely ilyen nagy koncentrációban szintén káros lehet a baba szempontjából. Miről kell lemondani? A baba érdekében a mamának a következőkről ajánlatos lemondania: ♦ A gyorsételek és zacskós vagy konzerv készételek: ezek többnyire sok cukrot, sót és felesleges adalékanyagokat, ízfokozókat tartalmaznak. ♦ A fehér finomított cukor: a szervezetben leköti a csontépítésben fontos szerepet játszó kalciumot, felesleges kalóriákat ad és kikezdi a fogakat. ♦ A kávé, tea és koffeintartalmú italok: a koffein megköti a vasat, melyre egy kismamának a terhesség alatt duplán szüksége van. Nehéz nap után frissítő fürdő VERSENY Karácsony közeledtével a feszült munkatempó után mindenkinek jól esik az illatos lazító fürdő. A szenei Eastcon vállalat hatféle illattal kínál fürdőhabot, amely ellazítja a testet, felemeli a lelket. A rozmaring frissít, javítja a szívműködést, emeli a vérnyomást, elűzi a fáradtságot. A levendula ellazít, megnyugtat, védi az érzékeny bőrt. Az eukaliptusz a légcsőgyulladás, megfázás, az ellenálló képesség erősítésére hat. A citromfű nyugtat, elűzi az álKérdésünk Mire jó a levendula? Válaszaikat nyílt postai levelezőlapon szerkesztőségünk címére küldjék. matlanságot, a szívdobogást. Reumásoknak ajánlott. A gesztenye visszerek és más keringési zavar ellen hat. Megszünteti a duzzanatokat. A tengeri moszat kivonató fürdőhab sok ásványi anyagot, vitamint, nyomelemet tartalmaz, feszessé teszi a bőrt és a szöveteket, serkenti az anyagcserét. ! illatos fürdő ! ! illatos fürdő ! I I 1-------------------------------------------------I A köldökzsinórvér már nálunk is lefagyasztható. Átültetésével 50 betegséget lehet gyógyítani. Értékes biológiai anyag ÖSSZEFOGLALÓ A méhlepény (placenta) szállítja a magzatnak az anyai szervezetből származó oxigéndús vért és a tápanyagokat. A tápanyagok közül néhány egyenesen átjut rajta, míg mások raktározódnak, de vannak, amelyeket át is alakít. A terhesség kihordásához elengedhetetlen hormonokat is termel. A placenta szerepe igen jelentős abban is, hogy az anya szervezete befogadja a magzatot, és ne lökje ki, mint egy idegen sejtekből álló sarj- szövetet. A magzati salakanyagok és a széndioxid kiválasztó szerveként is működik. Az anya és a magzat vére soha nem keveredik. Az anya vére számos vékony kis hajszálérben kering a méhlepény-bolyhokban, kapcsolatba kerülve a magzati gyűjtőerekkel. A csere vékony membránokon keresztül történik, és a magzati vér minden 30. másodpercben felfrissül. A szűrőfunkciót is ellátó méhlepény megakadályozza bizonyos kórokozók és mérgek átjutását a magzatba. Azonban a koffein, az alkohol, a nikotin, a kábítószerek és a gyógyszerek nagy része könnyedén átjut rajta. Bizonyos gyógyszerek és vírusok különösen a terhesség végén veszélyesek a magzatra, mert a méhlepény ekkor már egyre kevésbé tudja betölteni szűrő feladatát. A placentából származó köldökzsinórvér értékes biológiai anyag, amelyre a nyolcvanas években figyeltek fel igazán. Hasonlóan, mint a csontvelő, ez is vérképző sejteket tartalmaz, amelyek alkalmasak az átültetésre. Jelenleg a ELŐNYEI ♦ Könnyen gyűjthető, elhanyagolható veszélyt jelent a donorra. ♦ Általában 1-2 hét alatt elérhetők a köldökzsinórvér-bankok- ból, ellentétben az önkéntes csontvelődonor őssejtekkel, melyekhez átlagosan 3-6 hónap alatt lehet hozzájutni. ♦ A donor hat antigénje közül elég, ha négy egyezik a befogadóéval, ezért könnyebb donort vérképző sejtek átültetésével csaknem 50 halálos betegség gyógyítható. Világszerte évente 40 ezer átültetést hajtanak végre, ebből 5000 esetben nem rokon donortól, 10 ezer esetben testvértől és 25 ezer esetben saját vérképző sejteket ültetnek át. Az első köldökzsinórvér-ültetést 1988-ban Párizsban hajtották végre. Öt évvel később létrejött New Yorkban az első köldökzsinórvér- bank. Szlovákiában eddig négy átültetést hajtottak végre, minden esetben testvértől. Á vérképző sejtek szlovákiai nyilvántartását az Eurocord Slovalda végzi, amely 1997-ben nonprofit szervezetként jött létre. Két évvel ezelőtt indította el azt a programot, amelynek keretében ha a szülők kérik, a gyermek születésekor mintát vesznelca köldökzsinórvérből, majd lefagyasztják. Ez lényegesen megkönnyíti a helyzetet, ha átültetésre van szükség. Ez nálunk 25 ezer koronába kerül, az Egyesült Államokban 2 ezer dollárba, Németországban pedig 2 ezer euróba. A PLACENTA A KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN A rítusok gyökerei régóta a születéshez kapcsolódnak. Ezzel magyarázható, hogy a méhlepény a legtöbb kultúrában babonák forrásává vált. A nyugat-afrikai törzsek például a gyermek vagy az anya ikerlényeként tisztelik. A germán mitológiában és Ausztrália őslakosai számára a méhlepény a gyermek lelkének megtestesülése. Néhány kisebb népcsoportnál ma is élő szokás elemezni a placentán található jeleket, mint másutt a tetalálni, mint a hagyományos módszereknél. HÁTRÁNYAI ♦ A köldökzsinórvérből nyerhető őssejtek mennyisége korlátozott, jelenleg csak 50 kilogrammnál kisebb testsúlyú betegeknek adható. ♦ A transzplantátum megtapa- dása lassúbb, befogadása kisebb hatásfokú, mint csontvelő, illetve perifériás őssejtátültetés esetén. ♦ A köldökzsinórvér immunvédenyér barázdáit. Brazüiában egyes törzsek nyersen fogyasztják el a méhlepényt, másutt megfőzve a születés utáni ünnepségeken feltálalják. Vagy megszárítva és porrá zúzva az apának adják, hogy erőkezése alacsonyabb hatásfokú, ami elméletileg növeli a leukémia kialakulásának veszélyét. ♦ A biztonságos tárolás nem megoldott, a szakemberek egy része megkérdőjelezi a tárolt köl- dökvérőssejtek alkalmazhatóságát csontvelő-transzplantáció céljaira. ♦ Kevés a tapasztalat a módszer alkalmazását illetően. ♦ Számos pénzügyi, etikai, jogi szabályozási problémával kell szembenézni. sítsék benne a szeretet érzését. Szenegálban megszentelt helyre temetik, hogy megóvja a gyermek egészségét. Áfrika egyes részein a magzat felüli résszel kifelé eltemetett placenta az anya termékenységének megszűnését jelzi. Európában a placentával kapcsolatban a hiedelmek a termékenység utáni vágy köré csoportosulnak. A házaspár ágya alá helyezett placenta éppúgy kedvezően befolyásolja az asszony termékenységét, mint a fürdés olyan vizekben, melyben előzőleg frissen szült nő placentá- ját áztatták. A méhlepényt termékenyítő hatása miatt el is temették a pincében, más vidékeken a fiúkét körtefa, míg a lányokét almafa alá. A kórházakban manapság is gyűjtik a méhlepényeket, bár nem varázsereje miatt, hanem értékes hatóanyagaiért: a gyógyszeripar (bőrbetegségek, égési sérülések, egyes allergiás megbetegedések) és sejtregeneráló hatása miatt a szépségipar is felhasználja. A köldökizsinórvér-őssejtek transzplantációjának előnyei és hátrányai Szinte lehetetlen megmondani a rendszeres nemi életet élő pároknál a fogamzás napját. Egyetlen biztos pont az utolsó havi vérzés első napja. Hat hét alatt alakulnak ki a fontos sejtrendszerek SOROZAT A fogamzásra való tudatos és gondos felkészülés, majd a terhesség minél korábbi felismerése biztosíthatja egyedül a fejlődés kritikus időszakában - a második és nyolcadik hét között - a magzat fokozott védelmét. A megtermékenyítés általában a petevezetéknek a petefészek felé eső tágulatában történik. Az ondósejtek tehát nagyon is a pete elé sietnek. A megtermékenyített pete, másutt szándékosan a sokkal találóbb „magzatkezdemény“ kifejezést használjuk, lassú vándorlás után a petevezetéken át jut el a fogamzástól számított hetedik nap körül a méhbe. Itt további egy hetet vesz igénybe beágyazódása a terhességre előkészült méhnyálkahártyába. A megtermékenyítést követő két hétben a beágyazódó és osztódó magzatkezdeményben külső eredetű fejlődési rendellenességek nem alakulnak ki. A petevezetékben lassan lebegve haladó magzatkezdeménynek ugyanis nincs közveden kapcsolata (például érösszeköttetése) az anyai szervezettel, ráadásul a magzati sejtek ilyenkor még képesek egymás teljes értékű pótíására. Ha tehát néhány sejt károsodik is, a többi ezt helyrehozza. Ugyanakkor a jelenlegi feltételezések szerint az életnek ez az első két hete jelend a genetikai eredetű ártalmak kiválo- gatódásának legfontosabb időszakát. Tulajdonképpen ekkor derül ki, hogy a két szülőtől származó érett ivarsejtek fél-fél kromoszómaszerelvénye és a bennük levő mintegy 60 000 gén hogyan felel meg egymásnak. A nem optimális időben történt fogamzások után gyakorta észlelt magzatpusztulás is főleg ebben az időszakban következhet be. Számos szakember véleménye szerint ilyenkor a magzatkezdemények akár egyharmada, sőt a fele is elálltát. Nagyon sok közvetett bizonyíték szól e feltételezés mellett. Egyrészt az, hogy a kromoszóma-rendellenességekre visszavezethető spontán vetélések időbeni gyakorisága a fogamzás irányában visszafelé haladva egyre növekszik, így logikus feltételezni, hogy a legkoraibb időszakban arányuk még magasabb lehet. Már csak azért is, mivel bizonyos kromoszóma-rendellenességek a felismert spontán elvetélt magzatokban nem mutathatók ki, pedig kialakulásukkal feltétlenül számolni kell. Másrészt a feltételezett fogamzáskori és az észlelt születéskori nemi arány eltérése csak a genetikailag férfinemű magzatkezdemények gyakori korai pusztulásával magyarázható meg. E felfogásból következően sok szakember a megkésett havivérzések döntő hányadának hátterében is a magzatkezdemények korai pusztulását gyanítja. A közveden bizonyítékot a fel nem ismert terhességek létének igazolására a lombikbébimódszer alkalmazása jelentette. Ez esetben ugyanis az orvosok pontosan tudták, hogy hány magzatkezdeményt ültettek be a méhbe, és ezt követően könnyű volt a továbbfejlődök arányának megállapítása. Ismertté vált, hogy csak minden tizedik magzatkezdemény volt képes megfelelő beágyazódásra a méhnyálkahártyába, majd a további fejlődésre. A rendszeres nemi életet élő pároknál a fogamzás napját megmondani szinte leheteden. így egyeden biztos támpont marad: az utolsó havivérzés (uhv) első napja. A terhesség időtartamát ezért innen számítjuk. A szülés várható időpontját különben könnyű kiszámítani: Az uhv első napjának naptári dátumához hozzá kell adni 7 napot, majd ebből levonni 3 hónapot. Nézzünk egy példát. Augusztus 20-án volt az uhv első napja. Adjunk hozzá hét napot, majd vonjunk le 3 hónapot: A szülés várható időpontja tehát május 27. Ettől persze a szülés normális körülmények között is eltérhet egy-két héttel. A tüszőrepedés-petetermelődés szokásos ideje a női nemi ciklus 11-17. napja, a fogamzásra tehát általában ekkor kerül sor. A most használt számítás szerint azonban a megtermékenyítés tulajdonképpen a „terhesség“ 14. napja körül következik be. Az igazi terhesség első két hetében ugyanakkor a születéskor észlelhető fejlődési rendellenességek nem alakulnak ki. Mindezekből az következik, hogy az uhv-től számított terhességek első hónapjában a magzatkezdemény még nem kerülhet veszélyhelyzetbe. A beágyazódást követő, robbanásszerűen gyors fejlődés során alakulnak ki a főbb szövetek és szervek, majd a magzat jellemző külső és belső felépítése. A nyolcadik hét végére a 3 cm hosszú és 4 gramm súlyú magzat már az újszülött, sőt az ember jellegzetességeit mutatja. Lényegében a fogamzást követő második és nyolcadik hét között, tehát hat hét alatt alakulnak ki a megtermékenyített pete még „mindenre képes“ sejtjeiből a magzat meghatározott „munkamegosztás“ szerint működő specializálódott sejtrendszerei. Érthető tehát, hogy e csodálatosan gyors és bonyolult fejlődés során kell leginkább számolni a belső, tehát a genetikai eredetű szabályozás zavaraival, és a külső hatásokra, úgynevezett magzati ártalmakra visszavezethető, és a születéskor is észlelhető, durvább fejlődési zavarokkal. A terhesség nyolcadik hete után a főbb formáiban már jórészt kialakult magzatra főleg a mennyiségi növekedés, a szöveti érés és a működések tökéletesedése a jellemző. Ezért csak kisebb fokú fejlődési zavarokkal, illetve a még ekkor is - sőt a születést követően is - jelentős fejlődésen áteső ideg- és csontvázrendszer rendellenességeivel kell számolni. Részletek dr. Czeizel Endre: Az egészséges utódokért című munkájából. f G fiiVSl: G :)NKŕ íi AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
