Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-29 / 274. szám, szombat
Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 29. A változás nem betegség, hanem folyamat Hogyan öregszik a test? TÁJÉKOZTATÓ Egyre több az idős ember. Az évezred fordulóján az ipari államokban a 60 éven felüliek száma elérte a lakosság negyedrészét. Ennek ellenére az idős embereket még mindig elhanyagolható, terhes peremcsoportként kezelik. Sikerre és teljesítményre beállított társadalmunk az ifjú, tettrekész embert tartja eszményképének. Ma az öregek az ország szegényei. Minden öregszik, ami él. Hogy a test milyen gyorsan öregszik, az nagyrészt az életkörülményektől függ. 100 évvel ezelőtt a mi földrajzi szélességünkön az emberek általában 36 évet éltek. Ma kétszer olyan idős kort érnek meg. A test változásai öregkorban nem jelentenek betegséget, hanem természetes folyamatot, amelyet a tudomány biomorfózisnak, éietátala- kulásnak nevez. ÁLTALÁNOS TÜNETEK ♦ A szív veszít a súlyából: az érelmeszesedés beszűkíti a szívkoszo. rúereket. A szív működése gyengül. ♦ A tüdő teljesítménye csökken. Mivel a bordarostok elmeszesed- nek, a mellkas rugalmassága is csökken. A légzés nehezebbé válik. ♦ A gyomor és a bél megváltoztatja a nyálkahártyáját és az izomza- tát. Az ételek lassabban emésztődnek meg, a gyógyszerek tovább maradnak a testben. ♦ A máj zsírtartalma növekszik. A mérgező anyagokat lassabban építi le. Mivel a máj van a legjobban vérrel ellátva, ezért a korlátozott szívműködés és az ennek következtében csökkent vérellátás miatt a máj károsodik a legjobban. ♦ A vesék vérellátása is gyengül. Lassabban választják ki a mérgező anyagokat. ♦ A mozgásszervek szövete vizet veszít és helyette zsiradék rakódik le. A csontszövetből is több épül le, mint amennyi újként felépül. Az izomtömeg mennyisége fokozatosan csökken, az ízületeknél, a csigolyáknál és a köztük lévő korongoknál kopási tünetek mutatkoznak. ♦ A szemek kb. a 40. életévtől elveszítik a képességüket, hogy a közeli tárgyakat élesen lássák, ezért kell egy olvasószemüveg. ♦ A fülek megváltoznak. A külső hallójárat beszűkül, a fül néhány része elcsontosodik, a hallóidegek száma csökken. ♦ A bőr vérellátása rosszabb. Elveszíti vízmegkötő képességét, a szövetek kevésbé rugalmasak, szárazabbak, ráncosak. ♦ Az emberi test víztartalma 62 százalékról 54-re süllyed. ♦ A csökkent vízmennyiséggel á benne feloldott anyagok mennyisége is állandóan kevesebb, Az egészségügyi elnevezés: kiszáradás. Ez ellen csak egy dolog segíthet: inni akkor is, ha nem érez szomjúságot. A HOSSZÚ ÉLET TITKA ♦ Megfelelő fizikai tevékenység az egész élet folyamán. ♦ Ésszerű táplálkozás. ♦ A dohányzás csökkentése. ♦ Szellemi tevékenység. ♦ Jó lelki közérzet. ♦ Szexuális aktivitás, ha van kedve hozzá. Lehetővé teszi a csecsemők alvásának figyelését Megvéd a bölcsőhaláltól MTI A rejtélyes bölcsőhalál talán már csak rémálmokban fordul majd elő, ha beválik az érzékelőkkel fölszerelt bébiruha, amit belga kutatók az űrhajósok felkészítése során alkalmazott öltözék mintájára terveztek. Az űrkutatás területén dolgozó belga kutatók olyan pizsamát fejlesztettek ki, amely a bölcsőhalál megelőzésére is alkalmassá tehető. Ezt annak a kísérletnek a mellék- termékeként hozták létre, amelynek során megfigyelték az űrhajósok izomrendszerének és vérkeringésének működését a súlytalanság körülményei között. Az űrhajósoknak egy olyan speciális ruhát kellett viselniük, amely érzékelőkkel volt ellátva. Ez adta az ötletet a kutatóknak egy hasonló bébiruha létrehozásához, amely lehetővé teszi a csecsemők alvásának folyamatos megfigyelését, s a riasztást a légzés megszűnésének legelső pillanatában. Ennek a pizsamának a prototípusát már el is készítették. Ót - a baba mellkasi és hasi részén elhelyezett - érzékelő ellenőrzi és jelzi a szív lüktetésének és a légzés szaporasá- gának a mértékét. A 40-50 éveseknek tudatosítaniuk kellene, hogy légzési nehézségeiket nem életkoruk okozza A krónikus obstruktiv tüdőbetegség a légúti be- I tegségek (COPD) közös jellemzője. Rend- mmmmm szerint sokéves dohányzás következtében alakul ki, s állandó légzési nehézséget okoz. A halálokok közül a COPD az egyetlen, amelynek gyakorisága 40 év alatt 163 százalékkal nőtt. Noha nyilvántartásba vesszük a betegeket, de sokan azért nem kerülhetnek fel a listára, mert nem fordulnak orvoshoz. Pedig a 40-50 éveseknek tudatosítaniuk kellene, hogy légzési nehézségeiket, teherbíró képességük csökkenését nem életkoruk okozza - figyelmeztetett a kedvezőtlen helyzetre dr. Ladislav Chovan tüdőgyógyász, a Respiro polgári társulás elnöke. A három évvel ezelőtti epidemiológiai adatokból kitűnik, hogy a hazai népesség 5,5 százalékánál fordult elő ez a betegség. Tudatosítani kell viszont, hogy a nyüvántartásban főként a súlyos, időnként kórházi kezelést igénylő esetek szerepelnek, s az enyhébb, a megelőzés, ületve hörgőtágító kezelés szempontjából ígéretesebb többség, azaz a nem kezelt betegek száma jóval nagyobb. A halálozási statisztikákból kitűnik, hogy míg 1990-ben az obstruktiv tüdőbetegség halálokként a 12. helyen szerepelt, jelenleg a negyedikre került, és néhány éven belül világszerte a harmadik halálokként jegyzik majd. A COPD kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás, de a dohányosok csak mintegy 15-20 százalékánál alakul ki COPD. Kezdetben a reggeli „dohányos“ köhögés, köpetürítés, a terhelésre fellépő légzési zavar, később a rtiár nyugalomban is állandósuló nehézlégzés, a gyakori gyulladások, majd az azt követő légzési elégtelenség a jellemző tünet. A diagnózis felállítása a klinikai tünetek és kiegészítő műszeres vizsgálatok alapján történik. Jellemző a speciális vizsgálattal igazolható légzéskorlátozottság. A krónikus obstruktiv tüdőelégtelenségben szenvedők között nagyobb a tüdőrák kockázata, 59 százalékkal emelkedik a szív- és érrendszeri betegség és 64 százalékkal az agyvérzés kialakulása. Ezért számukra különösen fontos a rendszeres ellenőrzés, hangsúlyozzák a szakértők. A tüdő kivizsgálása során spirometriás teszteket, vérgáz- vizsgálatot, EKG-t végeznek. A COPD kezelésére világszerte számos szakmai ajánlás született - magyarázta dr. Éva Rozborilová, az egészségügyi minisztérium szakértője. Korszerű orvosságokkal megelőzhető a gyulladás és elkerülhető a fulladás, a szövődmények, bár az is igaz, hogy a betegek nem képesek viselni a gyógyszertérítés terheit. A hatékony orvosságokat az új kategorizáció szerint, noha krónikus megbetegedésről van szó, nem sorolták a biztosítók által térítettek csoportjába. Mivel a betegeknek akár több száz koronát is fizetniük kell a gyógyszerekért, félő, hogy az érintettek állapota rosszabbodni fog. A nem kezelt, vagy rosszul gyógyított légzési elégtelenség gyakran tartós oxigénkezelés, valamint a szívbetegség okozta szövődmények gyógyszeres kezelése válik szükségessé, s ezek kezelése megnöveli a kezelési költségeket. A szakértő hangsúlyozta: a megelőzésben és kezelésben a legelső és legfontosabb teendő a dohányzás abbahagyása akkor is, ha ez sok nehézségbe ütközik. A LAKOSSÁG EGYHARMADA DOHÁNYZIK A kutatások bizonyítják a dohányzásnak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását, amely számtalan halálos betegség kialakulásához vezethet: szív- és érrendszeri megbetegedések, obstruktiv tüdőelégtelenség, tüdő-, száj-, torok-, gyomor-, bél-, vese- és prosztatarák. Ez a rossz szokás emberek százezreinek idő előtti halálát okozza. Naponta 33 ezer, évente pedig 4 millió ember hal meg dohányzás következtében, de a WHO előrejelzései szerint 2030-ban számuk 10 millióra emelkedik. Az Egészség- ügyi Vüágszervezet és a Nemzetközi Rákkutató Intézet adatai szerint Európában a daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek 30-35 százalékában a dohányzás a vétkes. A dohányfüst számos mérgező anyagot tartalmaz, s nemcsak a dohányosra ártalmas, hanem a környezetében lévőkre is. Mérgező anyagokat mutattak ki azon gyermekek vizeletében, akik olyan helyiségben voltak, ahol felnőttek dohányoztak. Ha egy nő terhessége alatt dohányzik, a dohányfüst ártalmas elemei a magzat vérébe kerülnek, tehát a kismama nemcsak saját, de a magzat egészségét is károsítja. A kutatások kimutatták, hogy 100 tüdőrákban szenvedő beteg közül nyolcvanan intenzíven dohányoznak. A rákos megbetegedések száma összefügg az elszívott cigaretták számával és a dohányzással töltött idővel. Statisztikai adatok szerint azok, akik 25 év során rendszeresen napi 40 vagy annál több szál cigarettát szívnak el, 52-szer gyakrabban szenvednek tüdőrákban, mint a nem dohányzók, (péterfi) Szlovákiában az utóbbi tíz év alatt 400-600 ember a passzív dohányzás következtében tüdőrákban halt meg. Minél alacsonyabbra süllyed a hőmérő higanyszála, szervezetünknek annál több energiája van szüksége Vitaminok és ásványi anyagok a katalizátor szerepében AJÁNLÓ A év leghidegebb szakában több vitaminra, tápanyagra és energiára van szükségünk. Szervezetünk energiaszükséglete télen megnövekszik, s az anyagcsere lelassulása következtében fáradtabbak vagyunk, és jobban ki vagyunk téve a vírusfertőzéseknek. A táplálkozási szakértők nem ajánlják, hogy télen diétázzunk, vagy kihagyjuk a fő ételt és a körítést. Ugyanis minél alacsonyabbra süllyed a hőmérő higanyszála, szervezetünknek annál több energiája van szüksége az átlaghőmérséklet megőrzéséhez. A vitaminokat és az ásványi anyagokat katalizátorhoz hasonlíthatjuk, amelyek behatolnak a sejtekbe és megkönnyítik az energia felszabadulását és hasznosítását. Az említett anyagok nagyobb fogyasztása nem egyszer összefügg a dohányzással és a túlzott alkoholfogyasztással, de főleg gyors életritmusunkkal. A stressz és a túl sok munka a hideggel együtt gyengíti a szervezet védekező rendszerét és fáradtsághoz, náthához vezet. Ha egész télen jó erőnlétben szeretne lenni, sok C-vitamint kell fogyasztanunk zöldség , és gyümölcs formájában. Ne feledkezzünk meg a citruszfélékről (bioflavonoidokkal erősítik az immunrendszert), továbbá a fokhagymáról. Ha úgy érezzük, hogy lerakodások vannak a szervezetben, hagyjuk ki egy időre a tejet és a tejtermékeket. Az ingerlékenység, fáradtság, feszültség és depresszió télen gyakrabban gyötör bennünket, mint nyáron. Ezt az állapotot B-vitamin fogyasztásával javíthatjuk, amely tojásban, tejben, gabonafélékben, belsőségekben, burgonyában, banánban, leveles zöldségben és sörélesztőben. Télen általában nem vagyunk szomjasak, de ekkor is igyunk elegendő vizet, mert a hideg szél kiszárítja a bőrt és dehidratálja a szervezetet. A szakemberek másfél liter vizet ajánlanak naponta, és óva intenek a kávé és a fekete tea túlzott fogyasztásától. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Császármetszés Műtéti beavatkozás, amelyet akkor végeznek, ha a szülés nem folyhat le természetes úton a szülőcsatornán keresztül. A császármetszés során a kismama hasfalán és méhén ejtett metszésen keresztül emelik ki az újszülöttet. Császármetszést csak alapos indokkal végeznek, például, ha az anya valamelyik medenceátmérője kisebb az átlagosnál vagy a tolófájások ereje nem kielégítő, de mindenekelőtt akkor, ha a gyermek vagy az anya élete bármilyen okból veszélyben forog. A műtétet altatásban végzik. Császármetszésnél a has alsó szakaszát hossz- vagy haránt irányban bemetszik, és azon hatolnak be a hasüregbe. Ezután a méhen ejtett harántmetszésen keresztül kiemelik a magzatot és a méhlepényt, majd elvarrják a méh sebét, és a hasfal sebvonalát is ellátják. A hasfal harántmetszése az anya számára lelküeg kevésbé megterhelő, mert a szeméremszőrzet felső széle mentén ejtik a vágást, ami később alig látható. Hosszmetszést csak kivételes esetben végeznek (korábbi hosszmetszés megléte, kismedencei műtét esetén, vagy kóros elhízottság miatt). Csecsemőkori nehézlégzés A gége veleszületett rendellenessége. Az újszülöttnél már az élet első napjaiban hallható a belégzéskor jelentkező jellegzetes éles zörej. Csecsemőmirigy Tímusz. A légcső előtt, a mellcsont belső felszínén elhelyezkedő nyirokszerv, amelyet a belső elválasz- tású mirigyek közé sorolnak. Súlya 30-40 gramm. Maximális nagyságát a serdülőkor idején éri el, utána fokozatosan visszafejlődik, majd lassan elsorvad. Alapvető szerepe van az immunvédekezésben, de működése még nem teljesen tisztázott. Annyi bizonyos, hogy a csontvelőben képződő limfociták (nyiroksejtek) egy része itt szaporodik és itt érik a sejtes védekezésért felelős T- limfocitává. Csecsnyúlványgyulladás A halántékcsont fül mögött elhelyezkedő részéből kiinduló nyúlvány (processus mastoideus), vagyis a csecsnyúlvány gyulladása. Rendszerint a középfülgyulladás szövődményeként szokott kialakulni, többnyire gyermekkorban. Az antibiotikumok bevezetése óta már egyre ritkábban fordul elő. Cseppfertőzés A fertőző betegségek terjedésének módja. A kórokozók (baktériumok, vírusok) beszéd, tüsszentés, köhögés után a levegőben szétpor- lódó nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal továsodródnak. Egy erős légáramlat a fertőző nyálcseppeket többméternyi távolságra is elsodorhatja. így a kórokozók órákig lebeghetnek a leve- gőben, és a fertőző személy jelenj léte nélkül is megbetegedést okozhatnak. Levegő nélkül nem lehet... ÖSSZEÁLLÍTÁS
