Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-05 / 254. szám, szerda
Európai unió ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 5. A számítógéppel nehéz vagy szinte lehetetlen olyan visszaélést elkövetni, amelynek ne maradna valamilyen nyoma Brüsszelben nem volt mit mutogatni a turistáknak Európai internetes nyomozók Új szerepkörben, internetes nyomozóként jelentkezik az Európai Bizottság, amelynek Közös Kutatóközpontja (JRC) egységesen használható módszertant és eszköztárat fejlesztett ki az elektronikus bűncselekmények felderítésére. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kiinduló probléma régi keletű, és mindenkit érint, aki pénzmozgással járó internetes ügyleteket bonyolít le. Hogyan lehet elérni, hogy ezek teljesen biztonságosak legyenek, és hogy illetéktelenek ne csapolhassák meg az ügyfelek hitelkártyáit? A világháló lehetőségeit kihasználó számítógépes bűnözés első számú célpontjai a vállalatok, de az állami intézmények és a magánfelhasználók ugyanilyen sebezhetőek - állapította meg Philippe Busquin, a bizottság kutatási kérdésekért felelős tagja. Emlékeztetett arra, a legutóbbi időkben is elektronikus levelezőrendszerek millióit bénították meg gyorsan terjedő vírusok. A JRC által kifejlesztett eszköztár a számítógépes bűncselekmények nyomainak azonosítására, rögzítésére, egymáshoz illesztésére és bemutatására ad lehetőséget. Pontosan megállapíthatóvá teszi, mi történik az ilyen bűncselekmények elkövetésekor vagy akár egyetlen elektronikus ügylet lebonyolítása közben. Az új eszközöket a nyomozók olyan bizonyítékok gyűjtésére használhatják, amelyeket bírósági tárgyalásokon is érvényesnek fogadhatnak el. A módszertan azon az egyszerű tételen alapul, hogy a számítógépekkel nagyon nehéz - a legtöbb esetben lehetetlen - olyan visszaéléseket elkövetni, amelyeknek ne maradna valamilyen nyoma. A hálózati protokolloknak a gépek közötti kommunikációk lezajlását rögzítő üzenetei, a kiszolgálókon vagy az egyes munkaállomásokon tárolt naplófájlbejegyzések, elektronikus levelek, de sokszor egyszerű szöveges vagy képfájlok is szolgálhatnak perdöntő bizonyítékként. A számítógépekkel bonyolított ügyletek óriási száma és összetettsége miatt az elektronikus bűncselekmények felderítése ezzel együtt sem könnyű. A kutatóközpontban kifejlesztett eszköztár főleg abban segíthet a felhasználóinak - rendszergazdáknak, számítógépes biztonsági szakembereknek, rendőröknek, igazságügyi hatóságoknak -, hogy szabványosított eljárásokat alkalmazhassanak a számító- gépes bűncselekmények felderítésében. A módszertan biztosítékot jelent arra, hogy egy adott ügyben valamennyi elektronikus nyomot és bizonyítékot törvényesen és szakszerűen gyűjtsenek be és őrizzenek meg. így ezek minden véletlenszerű vagy szándékos külső behatástól mentesen, „tisztán” előtárhatóak lesznek, és cáfolhatatlan érvként szolgálhatnak bírósági tárgyalásokon, akár polgári peres, akár büntetőügyekben. A szeptember 30-án zárult projekt részeként kifejlesztettek egy elektronikus vizsgálati tanácsadó eszközt, egy jogi szakértői rendszert, egy XML-alapú specifikációt a bizonyítékok begyűjtéséhez és kiértékeléséhez, valamint egy demonstrációs programot, amely a valósághoz közeli helyzetekben szimulált elektronikus támadások felderítését és kivédését szemlélteti. Az XML (extensible Markup Language, bővíthető jelölő nyelv) egységesített szabálykészlet, melynek segítségével strukturált adatok megjelenítésére, illetve különböző rendszerek közötti cseréjére alkalmas szöveges dokumentumok állíthatók elő. Az elektronikus vizsgálati tanácsadó eszköz segítségével a nyomozók a vizsgálat minden szakaszában választ kaphatnak arra, milyen eljárásokat kell lefolytatniuk, és (Internetgrafika) müyen döntések meghozatalára van szükség. A jogi szakértői rendszer az eljárások jogi vonatkozásaival kapcsolatos kérdésekre ad választ, annak szavatolása érdekében, hogy a megtalált nyomokat és bizonyítékokat a bíróságok is elfogadják. Az XML-specifikáció lehetővé teszi, hogy az ügyben eljáró hatóságok „becsomagolhassák” és egymásnak továbbadhassák a bizonyítékokat, amelyeket így mindenki ugyanabban a szabványosított formában vizsgálhat. A demonstrációs program azt szemlélteti, mi történik elektronikus támadás esetén egy áüagos, nem védett internetes helyen, illetve egy olyan helyen, amelyet a projekt iránymutatásainak megfelelően felkészítettek a támadás körülményeinek kivizsgálására és a válaszadásra. Múzeumba kerül az EU EURO.HU-HÍR Brüsszel. Új múzeum nyílik 2006- ban Brüsszelben. A tárgy az Európai Unió. A létesítmény 6000 négyzetméteren, a brüsszeli Gare du Luxembourg szomszédságában kap helyet, s kialakítása 22,5 millió euróba kerül. A szükséges pénzt a belga kormány hozzájárulása, magáncégek szponzori támogatása mellett természetesen az Európai Unió finanszírozza. Előzetes felmérések szerint a múzeumot az első öt esztendőben évente 300 ezren keresik majd fel, s fennállásának tizedik éve után a látogatók száma évi 450 ezerre nő. A múzeum ötlete onnan ered, hogy Brüsszelben naponta kétezer turista kíváncsi az Európai Parlament vagy más EU-intézmény épületére, ám ezekben túl sok mutogatnivaló nincs. Az új létesítmény viszont látványosan, az egyszerű turisták számára is szórakoztatóan mutatja majd be a közösség történetét, az EU mai működését. Az intézményektől függetlenül működő múzeum a belga sajtó szerint attól sem fog elzárkózni, hogy bemutassa az európai integráció borúsabb oldalait. A turistáknak számos meglepetést terveznek, például a múzeum éttermének étlapján az összes - akkor már huszonöt - tagország ételspecialitásai is megtalálhatók lesznek. A szeptember 11-i terrortámadások után fejlesztették ki Közös amerikai-európai biometrilcus ellenőrzés INDEX-JELENTÉS Berlin. Az USA és az Európai Unió tagállamai közös szabványok mentén kívánják kialakítani bio- metrikus ellenőrző rendszereiket. Berlini tárgyalásaikat követően erről Otto Schily német szövetségi belügyminiszter és Tom Ridge, az USA nemzetvédelmi minisztériumának (DHS) vezetője számolt be. A két miniszter szerint az összehangolás a feltétele annak, hogy a repülőtereken alkalmazott automatikus arcfelismerés elvét, illetve az útlevelekben rögzített ujjlenyomatot megfelelő hatékonysággal tudják használni. Az együttműködés révén lehetővé válik, hogy a közös szabvány globális elfogadottságot találjon. Az eltérő technológiák ezzel szemben erősen akadályoznák a nemzetközi légiforgalmat, idézte az N24 híroldal a német belügyminisztert. Első lépésként az ujjlenyomat-ellenőrzést és az arcfelismerést vezetik be. Az EU már döntött arról, hogy a fejlődő országok polgárainak kiadott vízumok az erre vonatkozó adatokat tartalmazni fogják. Egyéb eljárások, például az íriszszkennelés bevezetése Otto Schily szavai szerint egy meg nem határozott későbbi időpontban következik. Az USA és az EU közötti együttműködés a múltban nem volt súrlódásoktól mentes. Például az amerikai Iridian vállalat számos írisz- szkennelési szabadalmat birtokol. Az európai gyártók ezért az eljárás nemzetközi szabvánnyá emelése esetén gazdasági hátrányoktól tartanak. A német és az amerikai miniszter még idén júliusban egyezményt írt alá a számítógépes rendszerek és -hálózatok védelmének összehangolásáról. Az együttműködés lehetővé tenné az informatikai rendszerek védelmét nagyobb támadásokkal szemben is. Az amerikai kormány múlt kedden bemutatta a határőrizet támogatására szánt biometrikus ellenőrző rendszert. Ennek feladata a vízummal beutazók alapos vizsgálata lesz. A digitális kamerákból, szkennerekből és színtelen tintát használó ujjlenyomat-ellenőrző rendszerből álló technológiát december 31-től az USA nagyobb repülőterein és kikötőiben vetik be. 2004-től összesen 115 repülőtéren és 14 kikötőben működnek majd a US- VIS1T programhoz tartozó berendezések. Az eljárás célja a vízum kiváltására kötelezett ki- és beutazók adatainak az eddiginél is alaposabb regisztrációja. A biometrikus rendszert a 2001. szeptemberi terrortámadások után fejlesztették ki. A repülőket eltérítő terroristák közül néhánynak már lejárt a vízuma, viszont ez nem volt akadálya annak, hogy belföldi gépre szánjanak. A tagjelölt államokban több a vezető beosztású nő Munkahelyi eltérések Az importkorlátozások feloldásával olcsó pakisztáni, indiai vagy kínai termékek áraszthatják el az európai textilpiacot Ruházati cikkek „Made in Europe” címkével EURO.HU-HÍR Hosszabb a munkahét az EU-hoz májusban csatlakozó és a jelölt országokban, viszont sokkal több nőt foglalkoztatnak vezető beosztásban, derül ki egy munkaügyi felmérés nemrég közzétett adataiból. A felmérés szerint a 13 országban hosszabb a munkahét, mint az EU- ban - 44,4 óra a 38,2 órás európai uniós átlaggal szemben. Minden ötödik foglalkoztatott a mezőgazdaságban dolgozik, míg az EUtagállamokban csupán minden huszadik személy foglalkozik mező- gazdasági munkával. A tanulmány nagy eltéréseket jelez az EU-tagországok és a jövendő tagok között az alkalmazottak nemét illetően is. A csatlakozók tömbje nagyobb arányban foglalkoztat nőket (46 százalék), mint az EU (42 százalék). A hölgyek ráadásul sokkal több szakterületen és beosztási szinten vannak jelen, és többen töltenek be vezetői funkciót (37 százalék), mint az Unióban (34 százalék). ÖSSZEFOGLALÓ A nem túl távoli jövőben „Made in Europe” címkével ellátott ruházati cikkek is megjelenhetnek az európai és a világpiacon, ha megvalósulnak az uniós textil-és ruházati ipar versenyképességének növelésére tett brüsszeli javaslatok. Az új címke esetleges bevezetése egyike annak a számos elképzelésnek, amelyeket az Európai Bizottság vetett fel az ágazat helyzetéről a múlt héten elfogadott közleményében. Az unió végrehajtó intézménye azért tűzte napirendre az európai textil- és ruházati ipar versenyképességének az ügyét, mert négy évtized után, 2005 januárjától megszűnik az importkvótáknak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai alapján alkalmazott rendszere. Ez önmagában is mélyrehatóan átalakítja a textilkereskedelmet, emellett az unióban nem sokkal ezt megelőzően bekövetkező bővítés eredményeként félmillióval, 2,6 millióra emelkedik a textiliparban foglalkoztatottak száma. Jelentősen megváltozik az európai textilipar a 2004-es bővítést követően, és az új versenytársak megjelenése hátrányosan érintheti a jelenleg 15 EU-tagállam protekcionista védelmet élvező ágazatát. Ráadásul kemény vetélytár- sak felbukkanására lehet számítani a fejlődő országokból is, hiszen a velük szemben alkalmazott importkorlátozást 2005-től fel kell oldani. Ennek következményeként olcsó pakisztáni, indiai vagy kínai termékek áraszthatják el az európai piacot. Erkii Liikanen, a bizottság ipari kérdésekért felelős tagja szerint az európai textil- és ruházati ipar már eddig is bizonyította, hogy képes korszerűsíteni tevékenységét és alkalmazkodni a nagyobb változásokhoz. Pascal Lamy kereskedelmi biztos szerint az európai textiliparnak van jövője, de a változó körülmények között arra is figyelni kell, hogy a kereskedelmi feltételek a fejlődő és különösen a legszegényebb országok számára is előnyösek legyenek. A bizottsági közlemény mind az ipar-, mind a kereskedelempolitika terén új intézkedésekre és módszerekre tesz javaslatot az ágazat versenyképességének növelése érdekében. A megújulás szempontjából a kutatási és fejlesztés, az innováció és a szakképzés szerepét emeli ki. A K+F területén új anyagok és gyártási eljárások ldfejlesztését, valamint a fenntartható fejlődést segítő tiszta technológiák bevezetését tartja fontosnak. Az oktatási és képzési politikát illetően azt javasolja, hogy a kis- és középvállalatok számára meg kell könnyíteni az ilyen célokra igénybe vehető forrásokhoz való hozzájutást. Javasolja annak megvizsgálását is, nem len- ne-e érdemes bevezetni a „Made in Europe” eredetmegjelölést a kontinensen gyártott termékek népszerűsítésére és a vásárlók jobb tájékoztatására. Az európai textil- és ruházati iparban jelenleg 177 ezer vállalat működik, amelyek évente összesen mintegy 200 milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolítanak le. Ez az ágazat képviseli az uniós feldolgozóipari termelésnek a 4, a foglalkoztatottságnak pedig a 7 százalékát. Az Egyesült Államok mellett az EU részesedik a legnagyobb mértékben a világ textilkereskedelmi forgalmából. A textilipari termékek exportjában az első, a ruházati cikkekében pedig Kína után a második helyen áll. (MTI, e-o) UNIÓS PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK Gazdasági verseny Hozadékok © egyértelmű szabályok felállítása a gazdasági verseny védelme céljából © a vállalkozás egyszerűsödése az Európai Unió egységes piacán © komparatív előnyök kihasználása az új piacok megszerzésekor az EÚ egységes piacán belül © átmeneti időszak a kassai U.S. Steel és a pozsonyi Volkswagen gyáraknak Kockázatok © nyomás nehezedik majd a szlovákiai gyártókra versenyképességük növelése érdekében © szigorúbb büntetések a gazdasági verseny szabályainak megsértése esetén (az EB hatásköre) Az Európai Unió legnagyobb ruházati exportőrei, 2000 Ruházati cikkek kivitele 2000-ben, milliárd dollár JL Olaszország Németország Franciaország Nagy-Britannia Belgium 13,2 Mrd. $ 6,8 5,4 4,1 3,9 mti) Fonás: WTO ■ Gobíis i MTI fii. Saftoadatbanfc
