Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-26 / 271. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 26. Közélet 5 Beszélgetés Győrfi Lajos magyarországi szobrászművésszel, aki Rimaszombatban újraalkotja a nagy költő szobrát Felállítják Petőfi köztéri szobrát A rimaszombati polgárok és szervezetek kezdeményezé­sére a Rimaszombat és Vidé­ke Polgári Társulás elhatá­rozta, a közel 120 éve a Gömöri Múzeumban őrzött Petőfi egészalakos szobrá­nak gipszöntvényét bronzba önteti és méltó helyen felál­líttatja. A szobor Izsó Miklós alkotása, aki Ferenczy Ist­vánnak, Rimaszombat szü­löttének volt tanítványa. A monumentális alkotást a ri­maszombati Tompa Mihály Református Gimnázium előtt kívánják elhelyezni. A szobor újraalkotója, a magyarorszá­gi Püspökladányban élő Győrfi Lajos. SZÁSZI ZOLTÁN Mikor és hogyan került kapcso­latba Rimaszombattal és az itt őrzött Petőfi szoborral? Szobrászként, a magyar nemzeti művészet megteremtője, Ferenczy István szülővárosa, mint a magyar szobrászat fellegvára még főiskolai tanulmányaim során került először érdeklődési körömbe. Izsó Miklós Petőfi szobra az első nagyméretben készült Petőfi ábrázolás. Fehérné Tamás Judit asszony, a Petőfi Szo­borbizottság magyarországi ügyvi­vője és B. Kovács István elnök úr ke­resett meg bennünket Varga Imre bronzöntő mesterrel, hogy a 120 éve Gömör-Kishonti Múzeumban őrzött kincsüket szeretnék az euró­pai uniós csatlakozás idejére és a két szomszédos nép megbékélésére bronzba öntetni, talapzatát Izsó mester szellemében megterveztet­ni és köztéren felállíttatni. Mai művészszemmel milyennek értékeli Izsó Miklós alkotását, mennyire tud majd ez a szobor hatni a III. évezred közönségére? A jó mű örök érvényű, mindegy, hogy milyen korban született. Ezt bizonyítja a felállítás akarata is, hi­szen Izsó mester legjobb alkotásá­ról van szó, olyan remekműről, melyet a Magyar Kultúra Panteon­jába kellene felállítani, hirdetve a » A nagyméretű szo­bor csak egy közös­ség akaratából jöhet lét­re, melyet csak idegen hatalmak rombol- ** hatnak le. >> szabadság szellemét, a Petőfi szob­rok első és egyben legzseniálisabb alkotásával. Ferenczy István Petőfi szobra ökölbe szorított kézzel, el­szánt indulatával ‘56 szellemét idézi. A jó szobor soha nem hazud­tolja meg saját korát. A nagy előd, Izsó mester maga is részt vett a ta­Györfi Lajos (Képarchívum) A szoborterv (Képarchívum) vaszi hadjáratban, őt is megérin­tette a forradalom szele, s kortársa a nagy Géniusz fogadalmat tevő szobrát át tudta itatni a forrada­lom tüzével. És ha egy szoborban tűz ég, már pedig ebben az alkotás­ban félelmetesen izzik, akkor mindegy, hogy romantikus hang­vételű vagy realista, felülete sima vagy rusztikus, bravúros szobrászi megoldásaival megérinti a jövő nemzedék lelkét is, túlmutat saját korán. E szobor számomra a ma­gyar szobrászat etalonja, mely is­meri a plasztikai rendet, ismeri azt az ábécét, melyből az őt követő nemzedék táplálkozni tudott és ki­alakíthatott egy jellegzetesen ma­gyar egyetemes figurális szobrá- szatot. Szakmailag mennyire kihívás egy ilyen szobrot újraalkotni? Gondolom, nem véletlenül esett rám a választás, hiszen 43 éves volt Izsó mester is, amikor ezt a művet megalkotta Debrecenben. Korai halála miatt már a nagyobb buda­pesti változatát nem tudta befejez­ni. Huszár Adolfra bízták, aki telje­sen átalakította úgy mozgásában, mint plasztikailag és eloltotta azt a tüzet, amely Izsó mester keze alatt izzott. Ilyen munkánál elsődleges az alázat, s hogy nagy elődöm sze­mével tudjak látni. A megbízás egyik része arról szól, hogy tervez­zem meg a talapzatát, és azt he­lyezzem el a legmegfelelőbb kör­nyezetbe. Itt szakmailag egy-két elemző gondolatra ki kell térnem. Izsó mester teljesen „bronzban” gondolkodott, a formai jegyek arra utalnak, hogy szobrát magas talap­zatra tervezte, hogy sziluett hatá­sában is kiemelje Petőfi szellemét. Az előretolt mellkas és a fogadal­mat tevő kéz, a hátrahúzott fejtar­tás is plasztikailag ezt a gondolatot segíti elő. Mivel a szobor a Tompa Mihály Református Gimnázium fő­bejáratától jobbra, a kerítésen be­lül, a sétáló útra kerül, költőnk te­kintete a főbejárat felé fordul. Ta­lapzatát a korra jellemző klasszi­cista formai rendből kiindulva ter­veztem, nem megerőszakolva a te­ret, fokozva az Izsó mester munká­ira jellemző monumentalitást. A megbízás másik része a szobor bronzöntése, melyet Varga Imre bronzöntő mester végez. Nevét és tudását a szakmában a század ele­jén élt Vignali testvérek nevével említik egy lapon, garancia a mi­nőségre, hiszen több száz köztéri szobor készült már karcagi műhe­lyében. Nagyméretű lovas szobrok gyönyörű mesteri kivitelezése fű­ződik nevéhez, saját szobraim is az ő műhelyében lettek ércbe öntve, amihez a lelkét adta hozzá, s azt hiszem ezzel Izsó mester is meg lenne elégedve. meg kellőképpen a II. világháború hőseiről, 1956-ról, a nemzet nagy történelmi tetteiről, nagy gondol­kodóinkról sem. Részben ezt az igényt pótoljuk most. Másrészt őse­ink magyar szellemisége kötelez bennünket. E szellem a génjeinkbe van koroktól függetlenül, alkotó­ban és befogadóban egyaránt. Ezt bizonyítja az eddigi munkásságom » A jó mű örök érvé­nyű, mindegy, hogy milyen kor- .. ban született. is. Györffy István, a nagy néprajz- kutató mondotta: „Európa nem ar­ra kíváncsi, hogy átvettünk-e min­dent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a ma­gunkéból mivel gyarapítottuk azt...” Azt hiszem e gondolatokra az uniós csatlakozás után még na­gyobb szükségünk lesz. Fiatal korához képest igen nagy számú alkotást mondhat magá­énak. Ön szerint mennyire éhes a mai magyar szakmai közön­ség és a nézők az ön által képvi­selt, a klasszikus formákat mo­dern megoldásokkal ötvöző, de mégis jellegzetesen magyar al­kotásokra? Köztéri szobrot általában 1000 évre állítanak. Köztudott, hogy a nagy­méretű szobor elég költséges do­log, ezért csak egy közösség akara­tából jöhet létre, melyet csak ide­gen hatalmak rombolhatnak le. Ezt sokszor meg is tették. A rendszer- váltás előtt nem emlékezhettünk Van-e szoborálma? Ha az álmot tekinthetem valóság­nak, akkor az mindenképpen Attila király lovas szobra lesz. Gömör szíve, Rimaszombat mennyire fogadta be önt és mennyire sikerült a városnak be­lopnia magát a művész szívébe? Szobrászként megtiszteltetés nagy elődeim emlékét felidézni egy olyan helyen, ahol jó hazafiak lak­nak, kiknek a magyar szellemisé­gük a génjeikbe ivódott és évszá­zadok óta őrzik a nagy kincset. Ratkó József szavaival élve „szót váltottunk és szót értettünk.” A jövő évi költségvetés nem számol e hatáskör-átruházással összefüggő kiadásokkal Alaptalan híresztelések Marad az okmánykiadás a rendőrségen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Januártól mégsem válto­zik a személyi okmányok kibocsátá­sának módja és helye: ez a hatáskör egyelőre marad a rendőrségnél, és a belügyminisztérium szerint legha­marabb csak 2006-tól kerülhet a körzeti hivatalokhoz. 2004. január 1-jével a járási hivatalok megszűn­nek, a belügyi hatáskörök a létrejö­vő kerületi és körzeti hivatalokhoz kerülnek, ám a polgárok szempont­jából talán legfontosabb ügyvitel, az okmányok kibocsátása egyelőre marad a régiben. Főleg azért, mert a jövő évi költségvetés nem számol e hatáskör-átruházással összefüggő kiadásokkal. „Egy, a 2004-es bü­dzséhez kötődő kormányrendelet kötelezte a belügyminisztert olyan törvénymódosítás kidolgozására, miszerint az okmánykibocsátási jogkör átadása később történik” - magyarázta lapunknak Boris Ažal- tovič belügyi szóvivő. A tárca készül az EU-s szabványoknak megfelelő okmányok kiadására, új adatbázi­son dolgoznak, és csak azután akar­ják az egész rendszert átutalni a körzeti hivataloknak, miután elké­szült, mert akkor gördülékenyebb lesz az átruházás. „De a legfonto­sabb ok a pénzhiány. Az új rendszer modern, drága berendezéseket igé­nyel. Az Unióban egyelőre vita fo­lyik arról, müyen különleges védje­gyekkel lássák el az úüeveleket. Fel­merült, hogy hat ujjlenyomat és di­gitális arckép lenne rajtuk. Amíg er­ről hatályos döntés nem születik, nehéz akármüyen rendszert kialakí­tani” - tette hozzá a szóvivő. Farkas Ivánt, a parlament közigazgatási ta­nácsának tagját meglepte a kétéves halasztás. Értesült bizonyos műsza­ki gondokról, például a speciális azonosító jegyek - az ujj- és szemle­nyomat, a lézeres technikával készí­tendő arckép - bevezetésével kap­csolatban, de eredetileg hat hóna­pos eltolásban egyeztek meg. „Túl sokáig nem halogathatják a hatás­kör átruházását, mert uniós követel­mény, hogy a hatalmi szférából ez a civü szférába kerüljön” - szögezte le lapunknak Farkas. Bár az okmánykibocsátás egyelőre a rendőrségnél marad, az újonnan létrejövő hivataloknak lesz mit csi­nálniuk, hiszen további, csaknem tucatnyi jogkört kell felvállalniuk. Ide kerül minden, amit idáig a járási hivatalok jogi, ületve belső közigaz­gatási osztálya végzett: a mentő- szolgálat, a teljes hatósági eljárás, a kihágások rendezése. A körzeti hi­vatal fogja vezetni a lakásszövetke­zetek és lakástulajdonosok jegyzé­két, valamint a teljes vállalkozói nyilvántartást. Ezenkívül bizonyos állami vagyont fognak kezelni, az állagát megőrizni a körzet terüle­tén, bérbeadhatják az épületeket, intézik a lakásépítések finanszíro­zásával összefüggő dolgokat. Ehhez járulnak még a civilvédelmi és álla­mi védelmi hatáskörök is. (sza) Vérrel nem üzletelnek Pozsony. Szlovákiában soha nem üzleteltek és nem is fognak a köl­dökzsinórból levett vérrel, mint ahogy az a sajtóban megjelent - je­lentette ki Mikuláš Hrubiško, az Eurpcord cég képviselője. Szlováki­ában ez a vállalat és a Ceptra cég foglalkozik a vér transzplantációjá­val. Nálunk ezért a beavatkozásért a szülőknek kell fizetniük 25 ezer koronát, ebből 1 500 az orvosé. A vért lefagyasztják, és szükség ese­tén kiolvasztják, hogy használni le­hessen. Előnye ennek a vérnek, hogy ha annak, akitől származik, szüksége van vérre, a sajátját kapja, és erre a szervezete biztosan jól rea­gál. Lehetőség van arra is, hogy or­szágok között cseréljék ezt a vért, ebben az esetben csak a költségeket kell kifizetni, magát az anyagot nem. Miroslav Chovanec, a Smer képviselője is társtulajdonosa a Ceptrának. (nes) RÖVIDEN Megszüntetett tender a védelmi tárcánál Pozsony. Valószínűleg 12-18 hónappal elhúzódik a TOKOS stratégiai védelmi kommunikációs rendszer kiépítése a védelmi minisztérium­ban. A hivatalos indoklás szerint a hosszú távú katonai célok frissítése miatt halasztották el a rendszer kiépítését, ám valószínűleg ez a 10 mil­liárd koronás tender is azok közé tartozott, melyeknek a kormányfő szerint közük van a Nemzetbiztonsági Hivatal előző vezetéséhez. Juraj Líška védelmi miniszter négy NATO-tagország nagykövetét fogadta, akiket a minisztérium politikai kontinuitásáról biztosított. (SITA) Schuster négy törvényt írt alá Pozsony. Rudolf Schuster tegnap négy törvényt írt alá, köztük a közúti közlekedésről szóló törvény módosítását is. Január elsejétől akár tízezer koronára is büntethető az a sofőr, aki jogosulatlanul használja majd a mozgássérült jelzést, s a jövőben az engedélyeket már csak a kerületi hivatalok állíthatják ki. (SITA) Katasztrófa fenyeget a fogászatban Nyitra. Elutasítja a fogorvosi kamara az új egészségügyi árszabást, mely alapján jövőre a kezelések 95 százalékát a betegnek kellene állni. A szegényebbek számára így teljesen elérhetetlenné válnak a fogorvosi kezelések, melyek hatására biztosan romlani fog a lakos­ság egészségi állapota. A fogbetegségek gyakran más megbetegedé­sek előjelei, így mindenképpen kívánatos lenne ezeket időben ke­zelni. A kamara szerint az Európai Unió fejlett tagországaiban sem lehet találni ennyire kemény rendelkezéseket. (TASR) Abelovský nem lesz legfőbb ügyész Pozsony. Miroslav Abelovský maga tehet róla, hogy nem vették fel a Legfőbb Ügyészségre, állítja Milan Hanzel. A legfőbb ügyész sze­rint a képviselőnek először le kellett volna mondani mandátumáról, s csak ezután lehetett volna felvenni a hivatalba. Hanzel nem tagad­ja, hogy tárgyalt az ügyben Abelovskýval, de nem ő javasolta neki, hogy jelentkezzen az ügyészségre. (TASR) Nincs egyezség NBÚ-ügyben Pozsony. Az ANO továbbra sem mondott véleményt az MKP jelölt­jéről a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) élére. Bár a két párt vezető­je hétfőn este találkozott egy fővárosi szállodában, mindketten ta­gadják, hogy az NBÚ igazgatójáról tárgyaltak volna. Bugár Béla a múlt héten jelezte, ha Pavol Ruskóék nem fogadják el jelöltjüket, to­vábbijelöltet már nem állítanak, és Matej Sudor megbízott igazgató mandátumának meghosszabbítását fogják javasolni. (TASR) Miloš Jakeš portréja tízezret ér Trencsén. Óriási harcot vívtak egy trencséni árverésen a résztvevők egy Miloš Jakeš portréért. A volt CSKP központi bizottsága titkárá­nak képét végül tízezer koronáért Bohumil Hanzel, a Smer képvise­lője vette meg. Az ügy érdekessége, hogy ilyen képből régen több ezer lógott minden közintézményben. Az árverést a város rendezte, a befojt 87 ezer koronát karitatív célokra kívánják fordítani. (TASR) Csáky magánegyetemet venne Pozsony. Csáky Pál is lottózik, legalábbis már ötször adott fel szel­vényt. A kormány kisebbségi ügyekért felelős alelnöke a nyereménnyel nem az állami költségvetést pótolná ki, és nem is fordítana hátat a po­litikának. „A politika nem a pénzről szól” - állította egy reggeli rádió­műsorban. Csáky a több száz millióból nem villát venne magának, ha­nem olyasmit pénzelne, amire az államkasszából nem futja, például saját magánegyetemet alapítana, (sza) Sérülnek az emberi jogok az egészségügyben Nem történt sterilizálás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Bár nem igazolódott a Test és lélek című kiadványban megfo­galmazott, a roma nők állítólagos törvénytelen sterilizálásáról szóló gyanú, az mindenesetre valószínű­síthető, hogy diszkrimináció történt. Az ügy kivizsgálásáról szóló jelentés ugyan ez utóbbit sem igazolja, vi­szont a kormány az illetékes minisz­tereket olyan intézkedések fogana­tosítására kötelezte, melyek célja az egyenlő bánásmód biztosítása. A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke ebből arra kö­vetkeztet, hogy legalábbis fennáll a hátrányos megkülönböztetés veszé­lye. „Bizottságunk lényegében csat­lakozott a kormány sterilizációval kapcsolatos álláspontjához, ugyan­akkor továbbra is figyelemmel kísér­jük az ügyet. Köteleztük a kormány­tagokat, számoljanak be az intézke­désekről” - árulta el lapunknak A. Nagy, aki szerint a kabinet által ki­szabott feladatok arra utalnak: nagy hiányosságok vannak az egészség­ügyben az emberi jogok betartása terén, (sza) R. Csaba és Szilárd állítólag kétmillióval tartozott Pápaynak Enyhén amnéziás tanúk ÖSSZEFOGLALÓNK Lipótvár. A tanúk meghallgatásá­val folytatódott tegnap a Pápay- csoport állítólagos gyilkosainak pe­re. A két pincér közül, akik a gyil­kosság idején, 1999 márciusában je­len voltak a Fontána kávézóban egyik sem emlékszik már tisztán az esetre. Csak azt tudták felidézni, hogy három férfi rohant be a kávé­zóba és rájuk parancsolt, hogy fe­küdjenek a földre, majd a felső eme­leten tüzet nyitottak Pápayékra. A két vallomás már abban is eltért, hogy milyen színű ruhát viseltek a gyilkosok, az arcukat pedig egyálta­lán nem látták, így nem tudtak arra a kérdésre válaszolni, hogy a gyilko­sok között volt-e S. Árpád. Hasonló­an nyilatkozott Pápay Tibor anyja is, aki fia kapcsolatairól és vállalko­zásairól semmit sem tudott monda­ni. Náluk némileg bőbeszédűbb volt az a férfi, aki testvérét és fiát is el­vesztette. Szerinte R. Csaba és R. Szilárd kétmillió koronával tarto­zott Pápay Tibornak egy postarab­lás miatt, de nem voltak hajlandók fizetni. A két vádlott szerint ez ha­zugság, Dunaszerdahelyen minden­ki mindenkinek az ismerőse és ba­rátja volt. A tanú szerint annyira voltak csak barátok, hogy ő már fiát és két testvérét is elveszítette ebben a bandaháborúban. Az ügyészség tegnap jelezte, a Jaroslav Spišiak bűnügyi főnyomozó ellen tett felje­lentést továbbította a rendőrség bel­ső vizsgálati osztályának, (s, t)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents