Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-26 / 271. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 26. FÓKUSZBAN: AUTONÓMIATÖREKVÉSEK A Vajdaságban a megkérdezettek 80 százaléka támogatja a jelenleginél nagyobb fokú autonómia megvalósítását A vörös posztó neve: autonómia Csak Nyugaton egyenes az út a kétnyelvűség és az autonómia felé (Képarchívum) „A primitív népek kiirtják kisebbségeiket, a kulturált népek gyűjtik a kisebbségek elégedettségének jeleit.” Ez a gondolat Arnold Toynbee történésztől származik, még 1915-ből. ÖSSZEFOGLALÓ A Kárpát-medencei magyarság Európa legnagyobb lélekszámú és egyúttal legbékésebb, jogait, törekvéseit jogállami eszközökkel elérni próbáló kisebbsége. Az önrendelkezési jogok az Európa nyugati felén élő nemzeti kisebbségek számára általában biztosítottak. Az autonómia jogintézményére azonban több közép-kelet-európai ország félve tekint, mert benne valamiféle fenyegetettséget lát területi integritására nézve. SZLOVÁKIA Miroslav Kusý, a neves szlovák politológus szerint a szlovákiai magyarság képviselői „1993. január 1-jétől csak albérlők ebben az országban, s ezt minden úton-módon a tudtukra is adják: a helynévtáblákról és a megjelölésekről, a családi és az utónevekről veszekednek velük, alternatív iskolákat kényszerítenek rájuk, lényegesen csökkentik kulturális egyesületeik, újságjaik és folyóirataik állami támogatását.” Kusý szerint az etnikai autonómia kérdése legálissá vált. „Az autonómia iránti igények nem jelentenek sza- kadárságot: az egyetlen lehetséges választ jelentik a nemzetállam fogalmára.” A politológus figyelmeztet, az autonómia szó tabu Szlovákiában „E kifejezés hallatán nem csupán a nemzethű, hanem a demokratikus szlováknak is kinyílik a bicska a zsebében. Hiszen mindenki tudja, hogy a szlovákiai magyarok miféle autonómiára törekszenek. Alattomosak, az elszakadást készítik elő. A külföldi példákra elutasítóan legyintünk: miféle Dél-Tirol, miféle Katalónia? Ezt az autonómia-trükköt mi már 1938-ban kipróbáltuk a csehekén. Szlovákiában ez így járja!” Szükség van a nemzeti és vallási kisebbségek védelmére az Európai Unióban - jelentette ki Erdélyi Géza. A szlovákiai református püspök úgy véli: eljött a pillanat, amikor meg lehet teremteni az autonómiát, a hagyományos lakóterületükhöz kötődő, de a többségi nemzettől eltérő önazonosságú közösségekben. ROMÁNIA Tőkés László református kezdeményezésére alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, ami a romániai magyarság autonómiájának megvalósítását tűzte ki célul. „Annál is inkább megvalósíthatónak tartom az autonómiát, hogy egy eurokonform, nemes törekvés hordozója. Az autonómia senkit nem sért, demokratikus intézményrendszer, évezredes gyökerei vannak, erősíti a térség stabüitását, már az Európa Tanács közgyűlési tanácsa is ajánlotta, legutóbbi 1334-es határozatában” - mondta Tőkés. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) és a Székely Nemzeti Tanács SZNT közötti esedeges együttműködéssel kapcsolatosan Németh Zsolt, a magyar törvényhozás külügyi bizottságának Fi- deszes elnöke a közelmúltban kijelentette: - Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb kialakulnak az együttműködés feltételei, hiszen az RMDSZ is megalakulása óta fontosnak tartja az autonómiát, megalakulásával az SZNT is ezeket a célokat tartja szem előtt. Márpedig, ha azonosak a célok, akkor csak idő kérdése, hogy az együttműködés feltételei is kialakuljanak. Most azt tartom a legfontosabbnak, hogy a magyarok egyezségre tudjanak jutni ebben a kérdésben.” SZERBIA Szerbia alkotmánya valamikor az év vége felé kerülhet a parlament elé, egyelőre számos kérdés még tisztázásra szorul. Eldöntetíen például, hogy Szerbia a polgárok állama lesz, vagy a szerb nép és az országban élő kisebbségek állama. A területi elrendeződést illetően a szakmai bizottságban szintén nem alakult ki döntő többség; annyi bizonyosnak látszik, hogy a köztársaságnak két tartománya lesz (Vajdaság, Koszovó), az úgynevezett szűkebb Szerbiában pedig régiók jönnek létre, alacsonyabb szintű autonóm jogokkal. A hatalmat gyakorló politikai centrumban mind nehezebben leplezhető a pozícióharc, másfelől viszont a Vajdaságban is egyre erőtíenebbé válnak a tényleges autonómiát követelő pártok, így a majdani alaptörvény sem egy karakteres kiállást tükröz, a készülő dokumentum inkább a különféle változatok halmaza. „Senki sem beszél elszakadásról, viszont Vajdaság tényleges autonómiája csak akkor képzelhető el, ha a Vajdaságban megtermelt javak és befizetett adók itt maradnak, azokkal a vajdaságiak rendelkeznek. Ezért feletétlenül fontos, hogy helyet kapjon Szerbia és Montenegró alkotmányban a tartomány törvényhozó és végrehajtó funkciója” - véli Egeresi Sándor, a VMSZ alelnöke. De vajon hogyan vélekednek Belg- rádban a felsorolt követelések iránt? Djordje Subotic, a reformpárt tagja szerint a szerbiai politikai elit viszonyulása a vajdasági kérdéshez a demokrácia tesztje lesz. A közvélemény-kutatások szerint a vajdaságiaknak több mint a 80 százaléka támogatja a jelenleginél nagyobb fokú autonómia megvalósítását, (hebe, htv, msz, sp, ú) DEFINÍCIÓ Mi az autonómia? A szótár meghatározása szerint a görög eredetű szó jelentése nem más, mint valamely nemzetiségi terület lakosságának az a joga, hogy az alkotmánnyal összhangban önállóan döntsön belső ügyeiben. A szakirodalom értelmezése szerint ez a fogalom nem jelenti az állam területe egy részének leválasztását, elszakítását. Az autonómia fogalmát a filozófiába Kant vezette be az ember belső erkölcsi szabadsága értelmében, amely saját törvényeket ír elő. Miroslav Kusý politológus szerint az autonómia mindenekelőtt önigazgatást, önkormányzatot jelent. „Közigazgatási szempontból a helyi önkormányzat képezi a legalapvetőbb alkotóelemét. Bizonyára egyetérthetünk Sartorival abban, hogy a helyi autonómia ellentéte a centralizáció... a helyi autonómiák a központi hatalommal szembeni bizalmatlanság szülöttei, s ily módon a centralizált állammal szembenálló szabadság kifejezői. Elsősorban valamely község, városrész vagy város önigazgatásáról van szó. A formát a területi önkormányzat jelenti. Bizonyos körülhatárolt területen valósul meg, melynek lakossága az egész térség igazgatásának különböző, alapvető fontosságú kérdéseit maga oldja meg. Ezáltal különbözik az önigazgatás egyéb formáitól, például a kulturálistól és az iskolaügyitől, amelyek csak bizonyos specifikus tevékenységi területeket érintenek, vagy az intézményitől, amelynél például egy egyetem önigazgatásáról van szó, s végül az etnikaitól, amely a többségi etnikumot egy adott területen döntő tényezővé teszi.” Az autonómia konfliktusmegoldás forrása lehet Határozatban támogatj a az ET az önrendelkezést ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az Európa Tanács plenáris ülése 2003. június 24-én fogadta el autonómiáról szóló határozatát és ajánlását, RÉS 1334 (2003) szám alatt, amely kimondja például azt, hogy a kisebbségeknek önrendelkezést biztosítva a kormányok végre közös nevezőre hozhatják a területi integritás elvét a kulturális sokszínűséggel. Az egyik pont szerint a regionális autonómiák eddigi pozitív tapasztalatai az európai konfliktusmegoldás forrásainak tekinthetők. Az autonómia egy államinál alacsonyabb szintű rendezés terméke, amely a kisebbség jogainak és kulturális önazonosságának megőrzése mellett garantálja az állam szuverenitását és területi egységét. Nagy történelmi múlttal rendelkező, tekintélyes nagyságú közösség esetén a központi kormánynak különösképpen fontos megértéssel kezelni az illető közösség önrendelkezésre irányuló törekvését. A pozitív diszkrimináció gyakran használható arra, hogy a kisebbségeket hatékonyabban bevonják a nemzeti ügyek intézésébe, áll a határozatban. „Az Európa Tanács, melynek megbízatása a béke és az erőszak megelőzése, lényegében az emberi jogok, a demokrácia és a törvények uralmának előmozdítása, úgy véli, hogy az autonóm régiók pozitív tapasztalatai ihletforrásként szolgálhatnak annak a keresése során, hogy miképp kell megoldani a belső politikai konfliktusokat” - fogalmaz a dokumentum, (mti, ú) MŰKÖDŐ MODELLEK EURÓPÁBAN Dél-Tirol Az Olasz Köztársaságban 1972. január 20-án lépett hatályban az autonómia-statútum. Az autonóm területként létrejött Trentino-Dél- Tirol régiójában a statútum második cikkelye szerint „minden nyelv- csoport tagjai jogegyenlőséget élveznek; mindegyikük etnikai és kulturális sajátossága védelemben részesül.” Olaszországban körülbelül 300 ezer német nemzetiségű állampolgár él, akik az összlakosság 0,5 százalékát képezik. A német nyelvkutató intézet tájékoztatása szerint Dél-Tirol előreláthatólag az egyedüli olyan terület lesz Európában, ahol a német nyelvű kisebbség száma növekvő tendenciát mutat. A hivatalokban kötelező a kétnyelvűség, a ladinok lakta területeken pedig a háromnyelvűség. Tíz éve a bíróságokon is kötelező a kétnyelvűség. Dél-Tirolban megtalálhatók mind a német, mind az olasz tanítási nyelvű iskolák; a másik nemzet nyelvének oktatása azonban mindkét iskolatípusnál kötelező. Egy német nyelvű napilap jelenik meg (a Dolomitan), és a tiroli németek rendelkezésére áll több állami és magán rádió- és tévéállomás. Dél-Tirolban sikerült mindaz, amiről Európa más kisebbségei csak álmodhatnak: Olaszország német (és ladin) kisebbségét többé nem fenyegeti asszimiláció. Az Aland-szigetek A Finnországban lévő Aland-szigeteket 6000 aprócska sziget alkotja, mintegy 25 ezer fős összlakossággal. Az itt élők a teljes finn lakosság 0,5 százalékát teszik ki. Területi autonómiáról beszélünk, az alandi oktatás nyelve a svéd, a szigetek kormányzóját pedig a finn köztársasági elnök nevezi ki. A törvényhozó hatalmat a szigeteken a tartományi parlament, a Landsting gyakorolja, amely harminc főből áll. Aland autonóm jogokat élvez az oktatás és kultúra, az egészségügy, a helyi köz- igazgatás, a szociális biztonság, az iparfejlesztés, a belső kommunikáció, a rendőrség, a médiák, a távközlés és a környezetvédelem terén. Nem kaptak önrendelkezést a szigetek a külügyek, a polgár- és büntetőjog, a bíróságok és a pénzügyi szolgáltatások terén, viszont a szigetek költségvetési önállósága teljesíti ki az autonómiát. A kulturális jogok terén lényeges a nyelvvédelem - elsősorban az oktatásban. Az oktatás nyelve a svéd, az angol nyelv tanulása kötelező, míg a finn nyelv szabadon választható. 1890 óta él a Tidningen Aland című lap, a Nya Aland 1981 óta hetente négyszer jelenik meg. Belgium Nincs a világon még egy olyan állami berendezkedés, amely ilyen nagy mértékben függene a területén létesült autonómiáktól. Két népcsoport élt együtt sok száz éve: a holland nyelvű, protestáns flamand északon; és a francia nyelvű, katolikus vallon délen. Nyelvi téren a flamand lakosság első sikere az 1898-as egyenlőségi törvény, amely kötelezővé teszi, hogy a törvényeket mind franciául, mind hollandul megfogalmazzák és kihirdessék. A flamand-vallon ellentétet 1962-ben úgy oldották meg, hogy Belgiumot négy nyelvi kerületre osztották: holland, francia, német és Brüsszel kétnyelvű területére. A hetvenes években bevezették a kulturális autonómia rendszerét. A belga alkotmány egyik cikkelye megakadályozza olyan parlamenti jogszabály életbelépését, amely az egyik vagy a másik tartomány érdekeit sérti. Az 1993- as államforma-váltás (a szövetségi állam kikiáltása) tette biztossá a német ajkú kisebbség helyzetét. Megilleti őket a külön parlament (ez a Német Közösségi Tanács), amely egykamarás és 25 képviselőből áll. Katalónia A mai Spanyolország 1978-ban életbe lépett alkotmányát a kisebbségekkel kapcsolatos pozitív jogalkotás egyik mintájaként szokták emlegetni. Valamennyi (összesen tizenhét) autonóm közösség elnöki rendszert honosított meg, amire nincs példa az alkotmányos királyságok történetében. Katalónia, Baszkföld és Galícia számára 1979 decemberében született meg az autonómia-statútum. A katalán alaptörvényt népszavazás hagyott jóvá. Kimondja, Katalónia saját politikai intézményeket hozhat létre. Bizonyos területeken (pl. kultúra, turizmus, tudomány, sport, vadászat) teljes az autonómia, más területeken viszont (pl. munkajog, ipar, kereskedelem, rendőrség, média) az állami törvénykezés szabályai a mérvadók. A katalán Katalónia nyelve, a spanyollal együtt hivatalos nyelv. Az 1983-as nyelvtörvény célja mindkét nyelv ismerete, ám az oktatás nyelvének a katalánt jelöli meg. A baszkok autonómiája A baszkok Franco diktatúráját komoly véráldozatokkal élték túl. A fegyveres küzdelmek nyilvánvalóvá tették, hogy Spanyolország politikai stabilitásához elengedhetetlenül szükséges a kisebbségi jogok garantálása. A baszk autonómia kivívása a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt érdeme. A Katalóniára vonatkozó jogi normával együtt 1979-ben született meg a baszk autonóm önkormányzati közösség statútuma. ‘ Kimondja, hogy „az euskera a baszk nép saját nyelve, éppúgy, mint a spanyol, Euskadiban hivatalos nyelvnek minősül. (...) Az Autonóm Közösség közintézményei biztosítják mindkét nyelv használatát. (...) Faji vagy nyelvi alapon Baszkföldön senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés.” A törvény harminckilenc bekezdésben sorolja föl az autonóm közösségek kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket. (Forrás: Gerencsér-Juhász: A kisebbségi autonómia, Budapest, 2001) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS, GYAKRAN BORULT ÉGBOLT; 9-13 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.16-kor - nyugszik 16.02-kor A Hold kel 10.29-kor - nyugszik 18.08-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, árad; Medve: 90, változatlan; Komárom: 80, apad; Párkány: 20, apad. ORVOSMETEOROLOGIA Felhős, gyakran borult lesz az égbolt, a reggeli órákban köd várható. A nap folyamán dél felől esni kezd az eső, ami később az egész országra szétterjed. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 13 fok között alakul, a hegyekben legfeljebb 7 fok várható. Délkeleti, déli irányú szél 2 és 5 m/s közötti sebességgel, az ország déli területein jóval erősebb. Éjszaka a hőmérő higanyszála 8 és 4 fok közé süllyed. Holnap marad a maihoz hasonló borult égbolt, eső csak elvétve várható, leginkább az ország keleti területein valószínű. Az időjárás főként a reumatikus és mozgás- szervi betegségekben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribbá válhat a hátgerincbán- talmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben ajánlott a fokozottabb figyelem. Egyes légúti betegségek tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Holnap a maihoz hasonló kedvezőbb hatásokkal számolhatunk.
