Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-25 / 270. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 25. A bor filozófiája - szlovákul Pozsony. Szlovák nyelven jelentette meg a Kalligram Kiadó Hamvas Béla A bor filozófiája (Filozofia vína) című művét, Karol Wlachovský fordításában. A borkóstolóval egybekötött keresztelő holnap 16.30- kor lesz a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában (Brámer-kúria, Žižka u. 18). A könyvet Miroslav Marcelli filozófus mutatja be, a kö­tet keresztapaságát Vladimír Hronský borszakértő vállalta, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A nők iskolája (varsói Nemzeti Színház) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Mátrix - Forradalmak (amerikai) 18 Igazából szerelem (amerikai) 20.30 AU PARK - PALACE: Némó nyomában (amerikai) 14,14,40,15.20,16.20,17,17.40,18.40,19.20,21.40 Amerikai pite 3 -Az esküvő (amerikai) 14.20,16.40,18.50, 21.10 Igazából szerelem (amerikai) 14.10,16.50, 19.30, 22.10 Mátrix - Forradalmak (ameri­kai) 14.50,16.10,17.30, 19, 20.30, 21, 21.50 Hajó a vége (amerikai­német) 15,17.15 Kill Bill (amerikai) 20.40 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 20.20 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14.30, 17.20 Fullasztó ölelés (amerikai) 20.10, 22.10 Órák (amerikai) 15.55, 18.20 Adaptáció (amerikai) 19.40, 22.20 Nem férek a bőrödbe (amerikai) 15.30,17.50 KASSA TATRA: A bálnák ura (új-zélandi-amerikai) 17 A Wiew from the Top (amerikai) 19, 19.30 CAPITOL: Mátrix - Forradalmak (amerikai) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: Némó nyomában (amerikai) 16, 18 David Gale élete (amerikai) 20 IMPULZ: Széftörők (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Hűtlen játékok (cseh-szlovák) 19 VÁGSELLYE - VMK: A Mindenóó (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Termi­nátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: A csen­des amerikai (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ovi­apu (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 13, 15, 17.15, 19.30 Balhé (kanadai-angol) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Kegyetlen bánás­mód (amerikai) 16, 18, 20.15 Kill Bill (amerikai) 15.30, 19.45 Kont­roll (magyar) 18.30, 20.30 Mátrix - Forradalmak (amerikai) 15, 17.30, 20 Ä Mindenôó (amerikai) 14 Némó nyomában (amerikai) 13, 14,15,16,17,18,19.45, 20 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 17.45 S.W.A.T. - Különleges kommandó (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15 AZ MKKI HÍREI SZŐTTES JÁTSZÓ- ÉS TÁNCHÁZ 2003. november 26.15.00-18.00 Pozsony, Duna utcai Magyar Tan­nyelvű Alapiskola Játszóház - népdalok, néptánc, gyermekjátékok. Karácsonyi dí­szek készítése. 19.00-23.00 Pozsony, Csemadok, Május 1. tér 12. Táncház - széki és Ipoly menti tán­cok a Szőttes táncosai vezetésével. Közreműködik Cseh Tamás és ze­nekara. MÁRAI SÁNDOR HAZÁJA 2003. november 29-30. Intézetünk társszervezésben a Márai Sándor Polgári Társasággal megrendezi a fiatal előadóművé­szek országos találkozóját Márai Sándor hazája címmel. Magyarországi zsűritagok: Bálint András, Beke Sándor és Németh Kristóf. Helyszín: a kassai Thália Színház Márai Stúdiója DZSESSZKONCERT László Attila-Oláh Kálmán Quartet 2003. november 29.17:30 A László Attila-Oláh Kálmán Quartet koncertje más előadók, költők és írók mellett a Szlovák Rá­dió kamarastúdiójában. Az együttes tagjai: László Attila (gitár), Oláh Kálmán (zongora), Egri János (bőgő) és Lakatos „Pece” András (dob). Az Irodalmi Szemle novemberi számáról A hűség csapdáj a LAPISMERTETŐ Ezzel a címmel írt Duba Gyula a Fábry Zoltán életművét betetéző 12. kötet megjelenéséről. Az első kötetet - köztudottan - 1980-ban adta ki a Madách Kiadó, s csaknem negyedszázad kellett ahhoz, hogy az egész életmű megjelenjen. Sajá­tos breviáriumnak mondja az író az utolsó kötetet. Azzal szolgált rá er­re a címre, hogy a különböző tema­tikájú írások (antifasiszta cikkek, A vádlott megszólal, valamint az Üresjárat című napló), melyek ko­rábban nem jelenhettek meg, most ebben a kötetben láttak napvilá­got. Nem gyakori manapság, hogy Fábry életművével, üzeneteivel foglalkozzanak, így ez az esszé hé­zagpótló tett is egyben. Bemutatja a folyóirat John Maxwell Coetzee írót, az új Nobel-díjast is, valamint beszélgetést közöl Csoóri Sándorral, életéről, élményeiről a magyar történelem kiemelkedő és tragikus eseményeiről. A szépirodal­mi rovat közli Csoóri Sándor Láto­más fényes nappal című versét, és Török Elemér, Németh István, vala­mint Öllős Edit verseit is. Olvashat­juk Aich Péter novelláját (Érettségi találkozó), valamint Rastislav Boros elbeszélését (Férfi a parton). Alabán Ferenc tanulmánya (Identitás - imázs - integráció címmel) a kisebb­ségi magyar irodalmak identitásával foglalkozik. A kritika rovatban Radics Viktória a Nobel-díjas Ker­tész Imre új művét, a Felszámolás cí­műt mutatja be. A Tallózó-rovatban Nagy Károly arról ír, hány magyar él az Egyesült Államokban a XXI. szá­zad elején. A lapot a Magyar Köztár­saság pozsonyi Kulturális Intézeté­nek kiállítási anyagával - a Magyar Illusztrátorok Társasága tagjainak munkáival - illusztrálták, (dz) Az egyes képek színesek, ötletesek, meseiek, mindehhez jól társulnak a jelmezek. Ezúttal a zenei vezetéssel sem volt gond Cipőpróba a Jókai Színházban Benkő Géza (ezúttal kovácsként) és Holocsy Katalin (Hamupipőke) (Dömötör Ede felvétele) A recenzens a világért sem szeretné módszertani problé­mákkal untatni olvasóit, de nem tarthatja magában egy gyermekelőadás bírálata kap­csán támadt kétségeit: neve­zetesen hogy mérvadó lehet-e egy célcsoporton kívüli sze­mély véleménye. Mert a Jókai Színház legutóbbi, Hamupi­pőke c. előadását láthatóan nem a harminc körülieknek tervezték. MUNKATÁRSUNKTÓL A kérdés az, tudunk-e még mi, fel­nőttek is olyan felhőtlenül belefe­ledkezve szórakozni egy mesén, mint ahogy azt az általunk novem­ber 17-én látott szakmai bemutató gyermekközönsége tette... Az előző évadban csupa értékelhető alakítást nyújtó Molnár Xénia első borzasztó grimasza láttán egy kisfiú úgy elkez­dett sírni, hogy ki kellett őt vinni a nézőtérről. A darab tehát - élő bi­zonyság rá ez is - hatásos. S ha már mi sírni nem tudunk rajta, nyugtas­suk magunkat azzal, hogy „hidegsé­günkért” cserébe tudunk úgy tekin­teni e bájos mesére, mint színházi produktumra. A függöny felgördülte után a Juraj Gráféi tervezte, egyszerűségében szép, maga után sok kívánnivalót nem hagyó mesés térben találjuk magunkat. Balra egy - a darabban állandó díszletként funkcionáló - kapu, jobbra szobabelső, piros „borí­tással”, e sorok íróját - lehet, hogy a közelgő karácsony miatt - szaloncu­korra emlékeztette. Ebbe a meghitt­nek látszó térbe érkezik a gonosz mostohát, Hétzsáknét alakító Benes Ildikó. Már első, nyújtózkodó meg­mozdulásából sejthető, ezen az es­tén a legnagyobb színházi élmény­ben nem általa fogunk részesülni. Ezt csak megerősíti a banánhéjon való egyensúlyozás teljesen hitelte­len kísérlete. Amikor pedig a mű­vésznő dalra fakad, csak megbizo­nyosodunk fenti sejtésünkben, s színpadi jelenlétét megpróbáljuk csendben elviselni. Az első képben Benes Ildikó partne­re a szakácsot a „munkaruhán” túl kackiás bajuszban alakító Benkő Gé­za. Benkőt hármas szerepben láthat­juk az előadásban, a szakácson túl ő a takács és a kovács is. Benkő szere­pével az volt a legfőbb gondunk, hogy szinte 3z előadás elején kioltja a mesében vibráló feszültséget. Mindannyian Hamupipőkének „drukkolunk”, és tudjuk, hogy a vé­gén úgyis elveszi őt a királyfi. Egy­részt, mert sokszor hallottuk a me­sét gyerekkorunkban, másrészt, mert müyen mese az, ahol nem így történik; de a történemek megvan a maga íve, ahogy a kis árva lány újabb és újabb akadályokkal találko­zik, és rendre leküzdi őket. Kiss Jó­zsef elgondolásában viszont a sza­kács nagyon hamar kifejezésre jut­tatja, hogy ő lesz Hamupipőke titkos segítője, a szemünk láttára változik át - talán kicsit hosszú dallal - sza­kácsból takáccsá, hogy aztán felvil­lanthassa varázserejét. Mindez talán könnyebbé, de az biztos, hogy fesz­telenebbé teszi a darabot. Mindaz, amit leírtunk, Benkő szerepére vo­natkozik, nem színészi játékára. Az most is magas színvonalú volt, szá­munkra az előadás egyik kiemelke­dő pillanata volt, mikor kovácsként felszabadultan, látható örömmel dobolt üllőin. A két gonosz mostohatestvért - Ko­máromban nevük is van, Gyöngyike és Aranyka - Holocsy Krisztina és Molnár Xénia személyesíti meg. Arc­játékban mindketten nagyon jók, ki­fejezők. Molnár Xénia alakítását a hétfői előadás első felvonásában azonban túlzónak találtuk. Úgy gon­doljuk, olyan mértékben erősítette fel a gonoszság vonásait, hogy azok játékát inkább a komikum felé tolták el. Vagy Holocsy Krisztina lett volna visszafogott? Nem hisszük. Az ő já­tékát sokkal tudatosabbnak, de min­denképpen hitelesebbnek találtuk. Mintha a rendezőnek nem lett volna határozott koncepciója a két mosto­hatestvér szerepére nézvést, ezért a hangoskodást és a harsány gesztu­sokat választotta, ehhez társult az a többlet, amit a két színésznő belül­ről épített be szerepébe. Ez most ennyire volt elég. A címszerepben Holocsy Katalint láthattuk. A Dobis Márta által meg­álmodott, egyszerűséget és tisztasá­got hangsúlyozó jelmezében üde színpadi jelenség volt, mint ahogy azt már vele kapcsolatban egyszer leírtuk, nagyon szép énekhanggal. Szerepét aprólékos gondossággal építette meg. Ami különösen tet­szett, hogy az udvarlós jelenetekben sem volt Idhívó, alakítása mindvégig a mesei regiszteren belül maradt. Talán báli ruhája lehetett volna vala­mivel feltűnőbb, díszesebb. Holocsy Katalin „mátkája” Kukola József volt, Gáspár királyfi szerepé­ben. Kukola - ahogy a My Fair Lady kapcsán leírtuk - hosszabb kihagyás után áll újra színpadra, ezúttal fő­szerepben. És nem nyújt rossz alakí­tást. Akkor miért nem írja a kákán is csomót kereső gonosz recenzens, hogy jó alakítást nyújt? - kérdezheti joggal az olvasó. Talán azért, mert a november 17-i előadásban látható­an nem volt „méltó” partnere Ha­mupipőkének. Amikor egyidejűleg álltak a színpadon, Holocsy Katalin színpadi jelenlétét sokkal fajsúlyo- sabbnak éreztük. Boldizsárt, az öreg királyt Ropog József személyesítette meg, olykor kisebb pillanatnyi szövegismereti problémákkal, néhány gesztusból formálva meg a kétségbeesett ural­kodót. Udvarmestere Pőthe István, akit ezúttal elemében találtunk, mind az Imposztorban, mind a My Fair Ladyben nyújtott alakításán túltett. A már főszerepben is látott Olasz Ist­ván ebben a darabban arról győzött meg, hogy átéléssel tud megformál­ni kisebb, a történet előrehaladása szempontjából azonban nem jelen­téktelen szerepeket is. Társa Ber- náth Tamás volt, kettejük közül az ő alakítása mintha egy árnyalatnyival halványabb lett volna. A Hamupipőke komáromi előadá­sán jól éreztük magunkat. Az egyes képek színesek, ötletesek, meseiek, mindehhez jól társulnak a jelmezek. Ezúttal a zenei vezetéssel (Zsákovics László) sem volt gond, ami az elmúlt évad nem minden darabjáról mond­ható el. S az általunk eddig jószeri­vel csak csepült koreográfiák után e téren is „villantott*’ a társulat, a ko­reográfia tervezője Benkő Géza. Le­het, hogy gyakrabban kellene őt eb­ben a munkakörben (is) foglalkoz­tatni. Az átdolgozás a rímhányó Romhányi József munkája. A szerző méltán népszerű a magas szintű nyelvi humort kedvelők körében, azonban két felvonáson át lehet, hogy a néző megcsömörlik a felező nyolcasoktól, melyek - ha a színé­szek azt akarják, hogy az egyébként ötletese rímek érvényesülhessenek, akkor - a dikcióra is rányomják bé­lyegüket. Talán érdemes lett volna tízpercnyit húzni belőlük, és akkor feszesebb előadást kap(hat)tunk volna, (ki) Szombaton: Gounod Szent Cecília miséje Somorján Nemzetközi hangverseny ELŐZETESÜNK Mindentudás Egyeteme: könyvben az első 19 előádás Látványos tudomány KÖNYVAJÁNLÓ Somorja. Nagyszabású nemzetkö­zi szimfonikus hangverseny szín­helye lesz szombaton 19.30-tól a somorjai római katolikus plébánia- templom. Charles Francois Gou­nod szólóénekre, vegyes karra és szimfonikus zenekarra komponált Messe Solennelle - Szent Cecília mise című művét hallhatja a kö­zönség. A hangverseny külföldi szereplői Németországból, Hollandiából, Ausztriából, Csehországból és Ma­gyarországról érkeznek. A helyi szereplők, a somorjai HÍD Vegyes Kar és a Németh-Samorínsky Ist­ván Művészeti Alapiskola pedagó­gusai mellett olyan pozsonyi kar­énekesek is szerepelnek, akik ko­rábban az Ifjú Szivek kórusában énekeltek, illetve jelenleg a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Vass La­jos kórusának tagjai. A nagykórus magját a HÍD Vegyes Kar alkotja, hozzájuk csatlakoznak a pacovi (Csehország) Slavík kórus tagjai, valamint a hollandiai Festivalkoor Leidendorp. Szólót Zuzana Lim- párová (szoprán), František Laktiš (tenor) és Gaál Jenő (basszus) énekel. Az EUREGIO Szimfonikus Zenekart a Németországból érkező Limpár Pál vezényli. A rangos zenei rendezvény a so­morjai HÍD Vegyes Kar, a Városi Művelődési Központ és a Németh- Šamorínsky István Művészeti Alap­iskola közös szervezésében valósul meg. Gounod a Messe Solennelle-t Szent Cecüia tiszteletére kompo­nálta 1855-ben. A somorjai HÍD Vegyes Kar már két ízben is részt vett a mű előadásában Hollandiá­ban: először 1993-ban a leiden- dorpi sportcsarnokban rendezett egyházzenei fesztiválon, tavaly pe­dig a leideni katedrálisban, tíz kó­russal egyetemben. Gounod gyö­nyörű Ünnepi miséjét a HÍD Vegyes Kar 2001-ben Csehországban is előadta a most Somorjára látogató pacovi Slavík kórussal közösen, a prágai műegyetem szimfonikus ze­nekarának közreműködésével. A nemzetközi hangversenyt meg­előző napon, pénteken 19 órakor a külföldi vendégkórusok a somorjai református templomban lépnek fel, a Slavík Vegyes Kar Stanislav Péšič- ka, a Festivalkoor Leidendorp pedig Jós Schohaus vezényletével, (ha, ú) A Magyar Tudományos Akadémia, a Matáv és az Axelero Internet együtt­működésében szervezett Mindentu­dás Egyeteme 2002 szeptemberé­ben indult, s idén karácsonykor si­kerrel zárja 3. szemeszterét. Eddig a magyar tudományos élét félszáz el­ismert alakja vállalkozott arra, hogy közérthetően, multimédiás eszkö­zöket is felhasználva ismerteti meg az érdeklődőket tudományterülete legújabb kérdéseivel, felismerései­vel, izgalmas problémáival. A prog­ram alapeszméje a modem nyugati tudományosság első univerzális igényű összefoglalásához, a Nagy Enciklopédiához kapcsolódik: átte­kinteni és az érdeklődő közönség számára hozzáférhetővé tenni a korszak legmagasabb szintű tudo­mányos ismereteit. A Mindentudás Egyeteme olyan újszerű enciklopé­dikus vállalkozás, amely tágas kö­zönségét a médiumok széles spekt­rumát igénybe véve szólítja meg. A www.mindentudas.hu internetes oldalon kényelmesen bejárható tu­dományos archívummá kapcsolód­tak össze az eddig elhangzott elő­adások, a sorozat iránt érdeklődők­nek azonban természetesen a 21. században sem kell lemondaniuk a lapozgatás öröméről. Az előadások privát videofelvételei már eddig is több helyütt iskolai segédanyaggá lettek (elkötelezett fizikatanárok vetítették le a szemléletes kísérlete­ket diákjaiknak), ám a „Mindentu­dás Egyeteme 1.” című könyv mos­tantól nyomtatott formában is könnyen hozzáférhetővé, tanulmá- nyozhatóvá - és bizonyára számon- kérhetővé - teszi mindazt a tudást, amit az első 19 előadó mutatott meg a közönségének. Az elsőként megjelent vaskos kötet sok tekintet­ben több, mint az az élménycso­mag, amit az első félév hűséges lá­togatói magukkal vihettek. Több, hiszen egészen Bor Zsolt emlékeze­tesen népszerű lézer-előadásáig ível, eddig nem látott illusztráció­kat, kislexikont is tartalmaz, továb­bi irodalmakat ajánl, s mert mindez egyben sokkal több, mint az egyes előadások puszta sorba rendezése. A figyelmes olvasó előtt kirajzolód­hatnak a visszatérő témák, a kap­csolódások és utalások, metodoló­giai átjárók és váradan összevillaná- sok tudományterületek és kutató személyiségek között.

Next

/
Thumbnails
Contents