Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-22 / 268. szám, szombat

Kitekintő hirdetés ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 22. A nagyszabású projektet kizárólag az ambiciózus Jurij Luzskov mozgatja Harc a Kreml tornyaival Egy 350 méteres, ceruzahe­gyet formáló monstrum, kö­rülvéve 200 méter magas fel­hőkarcolókkal. Mindez nem az újjáépített Manhattan, ha­nem Moszkva tervezett üzle­ti központjának, a Citynek lenne a látképe, feltéve, hogy 2007-re valóban megvalósul Jurij Luzskov főpolgármester álma. SZALAI ZOLTÁN A Moscow Cityként emlegetett nagyszabású projekt mintegy két és fél millió négyzetméter eddig üre­sen álló terület beépítését irányoz­za elő a Krasznopresznyenszkaja rakparton, a Kremltől légvonalban alig négy kilométerre. Az ötlet ko­rántsem friss, az elmúlt tíz évben a megvalósítás azonban finoman szólva is botladozott. A grandiózus elképzelésekből mindössze egy gyalogoshíd és a mellette álló 34 emelet magas toronyház valósult meg. Igaz, a túlparton lázas ütem­ben folyik egy aquapark építése. A város vezetése azonban optimis­ta, hiszen Luzskov elmondása sze­rint sikerült a magánbefektetők ér­deklődését is felkelteni. A tervezett 15 felhőkarcoló közül immár csak a legmagasabbra, a már említett 350 méter magas Rosszijára nincs hivatalos jelentkező. (Egyes hírek szerint azonban a befektetőt már megtalálták, csak üzleti okokból egyelőre titokban tartják a nevét.) A kétkedők szerint a világ legtöbb világvárosának üzleti központjai szerves folyamat részeként alakul­tak ki a tőzsdék és a nagyobb ban­kok székházai körül. A hét évtize­den át szigorú tervgazdaság alap­ján működő Moszkvának azonban nem lehetett saját Wall Streetje vagy Cityje, mesterségesen létre­hozni egy ilyen negyedet azonban nem egészséges. A bírálók úgy vé­lik, a nagyszabású projektet nem gazdasági megfontolások, hanem kizárólag az ambiciózus Jurij Luzskov mozgatja. Luzskov helyettese, a projektet személyesen irányító Joszif Ordzsonokidze azonban nem oszt­ja az aggályokat. Szerinte éppen a tervezéssel kerülhetők ki mind­azok a hibák, amelyekkel Európa más nagyvárosainak üzleti negye­dei küszködnek. „A Moszkva City nonstop működik majd. Itt lesz Európa legnagyobb aquaparkja, a hagyományos városközponttal pe­dig minimetró köti össze a negye­det, amelynek még saját pályaud­vara is lesz” - mondja. A hivatali optimizmust azonban megkérdő­jelezi, hogy a legújabb beépítési terv szerint a Cityben nem lesznek lakások, a szállodák vendégköre pedig önmagában aligha lesz ele­gendő ahhoz, hogy megtöltse az ide álmodott elegáns vendéglők és üzletek sorát. A városvédők azért is aggódnak, mert a gigantikus komplexum egy­szerűen „kilóg” az alapjában ala­csonyabb beépítettségű moszkvai horizontból. Luzskov főpolgármes­ter nemegyszer hangoztatta, hogy Moszkva nem Manhattan - érvel­nek a lokálpatrióták.- A Krasznopresznyenszkaja rak­parton álló terület kihasználatlan folt volt, így indokolt a beépítése. Az sem nélkülöz minden logikát, hogy ezzel az eredeti városmag­hoz igen közel fekvő területtel te­hermentesítsék Moszkva központ­ját. De a kétszáz-háromszáz méter magas épületek felhúzását józan ésszel nem lehet megérteni - fo­galmaz Alekszej Komecs, az Álla­mi Művészetelméleti Intézet igaz­gatója. - A projektről szóló egyik tanácskozáson a városvezetésnek bemutattunk egy látványtervet ar­ról, hogy miként nézne ki a City a Rosszija Hotel ablakából nézve. A City felhőkarcolói mellett eltör­pülnének a Kreml bástyái, a ne­gyed egyszerűen agyonnyomná Moszkvát - teszi hozzá. A város­atyák azonban minden jel szerint éppen ezt akarják. Az új városrész ugyanis a XXI. századi Oroszor­szágot lenne hivatott szimbolizál­ni. A kérdés már csak az, hogy mi­lyen is lesz ez az új Oroszország. Moszkva, 2003. november A Kreml bástyái eltörpülnének a City felhőkarcolói mellett, a negyed egyszerűen agyonnyomná Moszkvát (Képarchívum) Korunk milliárdosai már életük során felajánlják vagyonuk egy részét A Gates házaspár a legadakozóbb ORIGO A Business. Week magazin idén is összeállította az ötven legtöbbet adakozó Amerikai listáját, amelyet - akárcsak tavaly - a világ leggaz­dagabb emberének számító Bili Gates és felesége, Melinda vezet. Az üzleti hetilap idei 50 fős listájá­ra azok kerülhettek föl, akik az el­múlt öt évben minimum 95 millió dollárt adományoztak - vagy tet­tek róla ígéretet - jótékony célokra. A tavalyi összeállításhoz képest 15 új név szerepel a listán, olyan „nagyágyúkat” leszorítva, mint a befektetési guru Ted Forstmann, vagy a biztosítási mogul Arthur és Angela Williams. Az összeállítás készítői kiemelték, hogy korunk jótékonyai már telje­sen más elvárásokat tűznek ki, mint a hajdani mágnások, ugyanis nem számoladanul - amolyan lel- kiismeret-megnyugtatásul - öntik a pénzüket különböző alapítvá­nyokba, hanem a hatékonyságot és az átláthatóságot szem előtt tartva, gyakran ők maguk irányítják a tá­mogatott szervezeteket. Szintén változás a régebbi gyakorlathoz képest, hogy korunk milliárdosai, már életük során felajánlják vagyo­nuk igen jelentős részét, nem pe­dig a végrendeletben tesznek jóté­kony kikötéseket. Az ötvenfős listát idén is a Gates házaspár vezeti 22,906 milliárd dollárral, amit 1999-óta osztottak szét jótékony célokra, vagy tettek rá ígéretet. A Microsoft-vezért és feleségét - messze lemaradva - Gordon Moore, az Intel társalapí­tója követi 7,01 milliárdos adomá­nyozással, míg a harmadik helyen a magyar származású Soros György szerepel, aki 2,4 milliárd dollárt osztott szét a magánvagyo- nából az elmúlt öt év során. Az első tíz helyezett közül többen az IT szektorból merítették hatal­mas vagyonukat, a Gates és Moore házaspár mögött, a negye­dik helyen áll Eli Broad - a SunAmerica alapítója - és felesé­gének neve, továbbá a hatodik helyre került -1,2 milliárdnyi ado­mánnyal - a Dell megalapítója és felesége. Nem érheti fukarság vádja a világ egyik legnagyobb bolthálózatát birtokló Walton csa­ládot sem, ők ugyanis 750 millió dollárt ajánlottak föl. Őket a CNN- t alapító Ted Turner követi 664 millió dollárnyi jótékonysági köl­téssel. teljesítse, amit szeméből olvas új hitelkártyák Lehetőséget adunk, hogy teljesítse szerettei karácsonyi kívánságait. A MasterCard és MasterCard Electronic hitelkártyával: • 300 000 Sk hitellel rendelkezhet, • 40 napig tart a kamat nélküli időszak, • és a MasterCard Electronic belföldi hitelkártya most 1 évig ingyenes. Mindez akkor is, ha nem a VÚB bank ügyfele. Látogasson el bármelyik fiókunkba új hitelkártyájáért. Szívesen adunk részletes tájékoztatást a KONTAKT 0850 123 000 szolgáltatáson keresztül is. Az első tíz legtöbbet adakozó amerikai • Háttér 1999 és 2003 közötti adomány (millió dollár) Jelenlegi nettó magánvagyon (millió dollár) 1. Bili és Melinda Gates Microsoft társalapító 22 906 46 000 2. Gordon és Betty Moore Intel társalapító 7010 5000 3. Soros György Befektető 2431 7000 4. Eli és Edythe Broad SunAmerica alapító 1345 3800 5. James és Virginia Stowers American Century alapító 1345 575 6. Michael és Susan Dell Dell alapító 1215 13 000 7. A Walton család Wal-Mart alapító 750 108 400 8. Ted Turner CNN alapító 664 2300 9. Ruth Lilly Eli Lilly örököse 560 1000 10. Donald Bern Ingatlanbefektetések 402 4000 (Forrás: Business Week Online) m m m* o o m «* * • • & m • segítünk, hogy teljesüljenek vágyai banka UP 1390

Next

/
Thumbnails
Contents