Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-04 / 253. szám, kedd
Kultúra ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 4. Kraščenič Alexej az Art Ma Galériában Dunaszerdahely. Az Art Ma Galériában holnap 17 órakor nyílik meg Kraščenič Alexej pozsonyi grafikus kiállítása. A képzőművész alkotásai november 15-ig tekinthetők meg, hétköznap 12 és 17, hétvégén pedig 9-12 óra között, (he) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ütódött ügynökök (francia-spanyol) 16 Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 18, 20.30 MLADOSŤ: Magyar filmnapok: Egy hét Pesten és Budán 17.30 Telitalálat 20 AU PARK - PALACE: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.40,15.40,16.50,17.50,19, 20, 21.10, 22.10 Oviapu (amerikai) 15.50,18 Vágta (amerikai) 20.15 A Karib-ten- ger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14.50, 15.30, 17.40, 20.30 A Mindenóó (amerikai) 15.45 David Gale élete (amerikai) 18.10,20.45 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 15 Órák (amerikai) 17.15, 19.40,22.05 Kill Bill (amerikai) 15.15,17.30,19.50,22.15 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 16.10, 19.10 Köztünk marad (szlovák) 22.20 Nem férek a bőrödbe (amerikai) 15, 17.10, 19.20, 21.30 Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 14.10, 16.25, 18.40 Hasrapacsi (cseh) 21 Trükkös fiúk (amerikai) 16,18.50 Ying Xiong (hongkongi-kínai) 21.20 Fullasztó ölelés (amerikai) 15.20,17.20,19.30,21.40 KASSA TATRA: Nem férek a bőrödbe (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: Fullasztó ölelés (amerikai) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Vágta (amerikai) 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 16.30,19.15 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.15,16.15,18.30, 20.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 13.45,16.30, 19.15 Birkanyírás (amerikai) 16.15, 18.15, 20.30 Kegyetlen bánásmód (amerikai) 14, 16, 18, 20.15 Kill Bill (amerikai) 13.T5, 14.30, 15.30, 16.45, 17.45, 19, 20 A Mindenóó (amerikai) 13.30, 17.30 Az olasz meló (amerikai) 15,17.15,19.30 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 15.30, 20.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.30 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 14 A Szövetség (amerikai-német) 15.45,18, 20.15 FELHÍVÁS - FÁBRY-DÍJ A Csemadok Országos Tanácsának Elnöksége és a Fábry Emlékbizottság felhívással fordul mindazokhoz, akik javaslatot kívánnak tenni a Fábry-díj odaítélésére, hogy indítványaikat indoklással együtt 2003. november 20-ig „Fábry-díj” megjelöléssel küldjék meg a Csemadok ÓT címére: nám. 1. mája 10-12., 815 57 Bratislava. A Fábry-díj odaítélhető egyéneknek vagy alkotó közösségeknek, akik és amelyek „támogatják a szlovákiai magyar irodalmat; a szlovákiai magyarsággal foglalkozó történelmi és társadalmi írásbeliség, főleg az olyan alkotások létrejöttét, amelyek a Fábry-életműhöz, a szlovákiai magyarság életéhez, a demokrácia és polgári társadalom kiépítéséhez, a kisebbségi és emberi jogok megvédéséhez és a Csemadok tevékenységéhez kötődnek”. A kitüntetés szépirodalmi vagy irodalomtudományi, társadalomtudományi, publicisztikai és helytörténeti művekért, politikai, közéleti, pedagógiai, tudományos, kulturális és egyéb tevékenységért adományozható. A Fábry Zoltán-díjat a Fábry Emlék- bizottság javaslatára a Csemadok ÓT Elnöksége adományozza. A díj átadására 2003. december 6- án a XXXII. Fábry Zoltán Napokon kerül sor Kassán. Holnaptól november 9-éig dokumentumfilm-fesztivál Egyazon világunk képei ELŐZETESÜNK Pozsony. Negyedik éve rendezik meg Szlovákiában is a Prágából indult Egyazon világ elnevezésű dokumentum-filmfesztivált, amelynek célja, hogy elsősorban a fiatal nemzedék figyelmét a nagyvilágra irányítsa, s felismertesse: a problémák nem szűnnek meg Szlovákia határaival. S hogy a hazai közönség nem közömbös a világ történései kánt, bizonyítja az is, hogy évről évre nő a fesztivál népszerűsége. A szemle első esztendejében kétezren voltak kíváncsiak a programba besorolt opusokra, tavaly már ötezerre nőtt a látogatottsága. Az idén, holnaptól november 9-éig még több érdeklődőre számítanak, ezért a kínálatot is bővítették. Hatvanegy filmet vetítenek majd, amelyek harminc országból hoznak dokumentumképeket, olyan országokból egyebek között, mint Burma, Kuba, India, Afganisztán, Irán, Csecsenföld, Ruanda, Pápua Új-Guinea, Peru, Kína, Fehéroroszország, Izrael, Palesztina, Algéria, Marokkó, Észak-Korea. Az idei fesztivál dramaturgiáját is természetesen az élet írta, ezért a legtöbb dokumentumfilm a háborúkról, a háborús konfliktusokról közvetít megrázó, tragikus képeket, továbbá a diktatúrák elleni harcról, a szociális és etnikai okok, valamint a háborúk miatti migrációról. A holnap kezdődő szemlén az előzőeknél is több a női rendező, mivel A nők ma című szekcióba részint női rendezők munkáit sorolták be, részint olyan rendezőkét, akik a nők jelenlegi helyzetéről készítettek dokumentumokat, elsősorban olyan témákra, mint a prostitúció vagy a nemi erőszak a háborúkban. A válogatás a visegrádi dokumentumokból című szekció magyar, szlovák, cseh és lengyel rendezők munkáival a közép-európai régió utóbbi tíz évének történéseiről mutat képet. A magyar dokumentumfilm-gyártást Gyarma- thy Lívia A mi gólyánk, valamint Schiffer Pál Elektra Kft., avagy bevezetés a kapitalizmus politikai gazdaságtanába, továbbá Almási Tamás Meddő című munkája képviseli. Az Egyazon világ pozsonyi helyszínei, az IC SK filmklub, a Cseh Központ, valamint az Egyetemi Pasz- torációs Központ. A filmekből későbbi időpontban nyolc vidéki városban, köztük Somorján (december 8-14.) is vetítenek majd. (tébé) A kiváló történész a csehszlovákiai magyarság jogfosztottságáról írt trilógiájáért kapta meg az elismerést Vadkerty Katalin Bethlen-díj as Kezdetben volt a trianoni békediktátum, amit egy cseh- morva Drang nach Osten és egy szlovák Drang nach Süden követett. E honfoglaló vonulások és beszivárgások jogi nagykapujául a magyar világi és egyházi nagybirtokokat fölosztó s az elaprózott birtokrészeket szláv telepeseknek ítélő, a magyar szegényeket kisemmiző és nyomorba döntő csehszlovák földreform, az állampolgársági törvény, a szláv iskola- és egyházpolitika és több hasonló, nemzetállami esz- meiségű kormányzati intézkedés szolgált. KONCSOL LÁSZLÓ Aztán következett a szlovák nemzeti felkelés, amelynek jelszavaiban, propagandájában, sajtójában, falragaszain és röpcédulám minden elhangzott, ami a párizsi békediktátumot magyar vonatkozásban megelőzte és követte: a szlovákiai magyar őslakosság eltávolításának, szétszórásának és beolvasztásának szándéka, számos barbár világtörténeti múlta nyomán, amelyeket a csehszlovák fél s az őt fenntartások nélkül támogató szovjet diplomácia precedensként kezelt, amelyekre cinikusan hivatkozott. Élt tehát a szándék, megszülettek a szigorúan bizalmas írott tervek, stratégiák és taktikák, és elkezdődött a gyakorlat. Nyomukban elhangzottak az első írott jajkiáltások, a csehországi deportáltak levelei, műkedvelő verses beszámolói, beadványai, Fábry, Peéry, Szalatnai röpiratai és naplói, néhány filmtudósítás, sajtójelentés, riport, tiltakozó egyházi és vüági beadvány a szigorú törvényszéki retorziókkal stb. Ezeket követték az első regények és novellák - Dobos László, Mács József, Duba Gyula, Gál Sándor, Bércek József szépprózája, Gyurcsó, Dénes, Tőzsér és mások versei, majd az első kísérletek, hogy az akkor úgy-ahogy elérhető források, jórészt a korabeli sajtó elemzésével, vélemények, nyilatkozatok és közismert, személyesen is megélt tények szembesítésével megközelítsék az objektív történelmi igazságot, s kiderítsék, mi is főhetett a szovjet, a csehszlovák és a világpolitika boszorkánykonyhájában a felvidéki magyarok helyzetének „végső megoldására”. (A szlovák „konečné a definitívne vyriešenie” a hitleri néSomogyi Tibor felvétele met „Endlösung”-fogalom lekoppintása volt.) Ezek voltak Duray Miklós és a közelmúltban elhunyt Janics Kálmán jórészt Nyugaton megjelent, történetesen a Bethlen- díj kezdeményezői és alapítói, Illyés Gyula és Csoóri Sándor által pártfogolt munkái. A háttérszövegek, a politikai stratégia és taktika szakértői elaborátumai a cseh és szlovák hatalmi ágak, a köztársasági elnöki hivatal, a szakminisztériumok, főleg a cseh és szlovák belügy s a politikai pártok levéltáraiban lapultak. Csak a kommunista diktatúra ösz- szeomlása tette lehetővé, hogy bárki, aki a korszak eseményei iránt érdeklődik, tanulmányozhassa őket. Ekkor jött el Vadkerty Katalin püla- nata. Mindjárt a levéltári fondok fölszabadítása után kutatni kezdte őket, s ezért az elkötelezett nemzeti és szakmai munkájáért ül most körünkben, hogy ezt a nagy erkölcsi súlyú díjat átvegye. Vadkerty Katalin 1928-ban született Érsekújvárt. A pozsonyi Comenius (Komenský) Egyetem Bölcsészkarán szerzett történelem szakos oklevelet 1955-ben. Előadott a pozsonyi Pedagógiai (Tanárképző) Főiskola történelem tanszékén, majd 1960- 1987-ben, nyugdíjaztatásáig a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója volt. E minőségében a kiegyezés utáni Felső-Magyarország gazdaságtörténetét búvárolta. A rendszer- váltás (1989) után, az 1945-50-es levéltári fondok megnyitásával folyamatosan a jogfosztott és minden módon üldözött csehszlovákiai magyarság történelmével, a felvidéki magyarok elleni állami támadó hadműveletek kulisszatitkaival, módozataival és következményeivel foglalkozik a legszakszerűbb, teljesen egzakt, ezáltal támadhatatlan és cáfolhatatlan tudományos módszerekkel. Intenzív kutatásainak eredményét három magyar nyelvű könyvben foglalta össze (A reszlova- kizáció. Kalligram, 1993; A deportálások. Kalligram, 1996; A belső telepítések és a lakosságcsere. Kalligram, 1999) Trilógiáját a Kalligram 2001-ben egy közös magyar nyelvű kötetben is kiadta (A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a -csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történetéről, 703 lap), majd szlovákra fordíttatta, s a közelmúltban, 2002 októberében egyetlen kötetben a szlovák és a cseh olvasók részére is fölkínálta. (Maďarská otázka v Československu 1945-1948. Dekréty prezidenta Beneša a ich dôsledky na deportácie a reslovakizáciu. Kalligram, Bratislava 2002.) Az alapszöveget 32 levéltári dokumentum és négy korabeli magyar röpirat, Fábry, Peéry és Szalatnai munkájának szlovák fordítása egészíti ki. A könyv előszavát Szarka László írta, s a szlovák változat terjedelme 863 oldal. Kiadói és terjesztői forrásokból tudom, amit várnunk is lehetett, hogy tudniillik a szakma és a közönség rávetette magát, s a szlovák történészeket, akik eddig az egész kérdéskört felületesen, tájékozatlanul és mosott aggyal kezelték, a Vadkerty által fölmutatott tények és dokumentumok főbekólintották. Szerzőnk az idén szlovák szellemi elismerésben is részesült, ő nyerte el a Dominik Tatarka-díjat. Vadkerty Katalin három eddigi könyvének különleges értékét az adja, hogy kizárólag saját levéltári kutatásaira épülnek, hogy szerzőjük nem kommentál, csak bemutat, elemez és tudományosan értékel, s egyfelől szüárd talajt hordott a korábban írt magyar munkák és esz- szék alá, másfelől a csehszlovák soviniszta-imperalista nemzetállami politikát magyarázgató, mentegető, mosdató szlovák és cseh történetírás érvrendszerét is fölrobbantotta. Vadkerty munkái a források s a tények erejével bizonyítják, hogy az 1945-ben újraalapított Csehszlovák Köztársaság politikáját, amelyre nincs példa a történelmi Magyarország ezer esztendejében, az összes akkori pártok segédletével a hitleri és a sztálini barna és vörös fasizmus fertőzte meg, és bátorította az ország nem szláv népességének fölszámolására, javainak birtokba vételére. Nem hiszem, hogy a cseh és a szlovák történet- írás Vadkerty trilógiájának szlovák nyelvű kiadása után a korábbi szellemben fog a magyar kérdésről értekezni; ilyen értelemben a szerző munkássága valószínű korszakhatárt jelent a csehszlovák historiográfiában. Vadkerty Katalinnak kiváló egészséget, törhetetlen munkakedvet kívánok, Bethlen Gábor-díjához pedig tisztelettel és szeretettel gratulálok. Elhangzott november 3-án Budapesten, a díjátadó ünnepségen Rácz Noémi paprika-portréi és Lukács Zsolt szívrajzai a kassai Löffler Béla Múzeumban A Duci, a Hosszú, az Öreg és a többiek Rácz Noémi paprika-portréinak egyike JUHÁSZ KATALIN Miért vásárol az ember cserépben csípős paprikát, ha főzésnél alig használja? Hát azért, mert a cserepes paprika szép, a konyha dísze lehet, csak ne felejtsük el rendszeresen öntözni. A magam dísznövényét a szemközti piacon vettem egy húszasért, a Löffler Múzeum kiállítás-megnyitójának másnapján, Rácz Noémi „perszonifikált” paprikái miatt. Ezeknek ugyanis egyéniségük van, úgy ácsingóznak a realistára stüizált, aprólékos olajfestményeken, mintha fényképez- kednének. Ott van a Duci, a Hosz- szú, az Öreg, és persze ott vannak a szerelmesek, „akik” vágyakozva Rácz Noémi paprikáinak egyéniségük van. hajolnak egymás felé. Ez az ötlet legalább olyan zseniális, mint Tomáš Blonsky néhány évvel ezelőtti tyúkportréi, ahol szintén eredeti egyéniségek néztek a lencsébe, szintén a Löffler Múzeumban. Rácz Noémi férjével, Lukács Zsolt grafikusművésszel együtt állította ki képeit, és bár kettejük alkotásai között nem fedeztem fel közös pontokat, a kamaratárlat így változatosabb és izgalmasabb lett. A művész persze nem ítélhető meg néhány mű alapján, munkáit viszonyítani kell valamihez, leginkább előző munkáihoz. Legtöbben igyekeznek afféle stiláris védjegyet kialakítani maguknak. Lukács Zsoltnak ez már évekkel ezelőtt sikerült, grafikái azonnal felismerhetőek. Absztrakció és figuralitás találkozik rajtuk, érzelmi intenzitás, sőt egyfajta rejtett brutalitás is sugárzik róluk. Ölyanok, mint az időzített bombák, vagy mintha a művészt egy elektro-kardiográfhoz kötötték volna, és a keze helyett a szívével rajzolna. A kiállítás kurátora szerint a dolog összefüggésben van azzal az agystimuláló rajztechnikával, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki, és amelyet a művészházaspár oktat is. Ennek része a szürrealista írók által preferált önműködő írás nyomán önműködő rajzolásra keresztelt módszer. Én azonban inkább érzelmi, mint intuitív hozzáállást vélek felfedezni Lukács Zsolt új grafikáin. Rácz Noéminél a közfelfogással való lázadó szembefordulás helyett a belülről való bomlasztást vettem észre, amikor az alkotó arra épít, hogy a közfelfogás száz év alatt lassan elfogadta a modernizmust, és manapság már az számít korszerűnek, aki úgy támaszkodik a régiek tudására, hogy el is szakad tőlük. Az alkotások némelyikét egyébként a házaspár kétéves kislánya „kezdte el” színes grafitceruzával, papája pedig kiegészítette és hefejezte őket. Lukács Zsófinak nem ezek az első kiállított művei, budapesti és prágai tárlatokon is szerepelt már. A kassai művészházaspár képei december 7-ig láthatóak az Erzsébet utcai Löffler Béla Múzeum emeleti kiállítótermében.
