Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-14 / 262. szám, péntek
TÉMA: AZ IQ ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 14. RÖVID E N ♦ A többszörös intelligencia elmélete hét faktorát különbözteti meg az intelligenciának: logikai, racionális téri nyelvi (verbális) zenei mozgásos (testi, kineszteti- kus) interperszonális (személyközi) intraperszonális (személyen belüli). A szokásos intelligenciatesztek általában legfeljebb az első három faktor némelyikét mérik. A nyelvi faktor felveti az intelligencia kultúrafüggőségének kérdését. Az USA-ban több próbálkozás történt arra, hogy bebizonyítsák, a fehérek átlagos intelligenciája magasabb a feketékénél. Ez sikerült is, a teszteket azonban fehérek állították össze. ♦ Fontos kérdés az intelligencia örökölhetősége. Úgy tűnik, ezt a tulajdonságunkat is nagyrészt a szüléinknek köszönhetjük, bár a sok-kis-gé- nes öröklődés szabályainak megfelelően a szerencsének is nagy szerep jut. Két kiugróan intelligens szülőnek pedig valószínűleg kevésbé intelligens gyerekei fognak születni a visszatérés az átlaghoz genetikai szabálya alapján. Mindenesetre érdemes jól megválasztanunk a szüleinket, mert az intelligencia (legalábbis az eddig legtöbbet vizsgált első három faktora) egyik legstabilabb személyiségvonásunk. (Karikatúra) ♦ Az IQ-skála mérési tartományának a 70-135 tartomány tekinthető. (Az emberiség 68 százaléka a 85 és 115 IQ közötti intervallumba esik.) Az intelligencia nem változik az öregedéssel, annak ellenére sem, hogy abszolút értékben értelmi képességeink 30 éves kor után szüntelenül romlanak. Az intelligenciatesztek ugyanis tekintetbe veszik az öregedés hatását. ♦ Az első intelligenciateszt megszerkesztője, Alfred Bi- net még nem tudhatta, milyen versengést fog elindítani az intelligenciafogalom megalkotásával. Ő eredetileg gyermekek értelmi képességeihez készített mérőeszközt. ♦ Valóságos IQ mánia lett úrrá a vüágon, sorra kapcsolódnak be az országok a nagy nemzeti tesztbe. Hollandia, Németország, Belgium, Spanyolország, Nagy-Britannia és Franciaország után idén májusban a csehek rendezték meg a nemzet intelligenciatesztjét. A Nova csatornán közvetített versenyt a tanárok nyerték, Szlovákiában a pár nappal közvetített IQ-s műsorban, nem kis meglepetésre a rendőrök szerepeltek a legjobban, (it) ♦ A következő weboldalakon bárki letesztelheti, milyen intelligens: www.psychotest.sk www.iqtest.sk www.testcafe.com • www.mensa.hu www.mensa.sk A pszichológusok egyelőre nem találtak ki pontosabb definíciót: az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek Nem gyerekjáték a szembekötősdi Tizennyolc hónapos volt, amikor egyszerűbb matematikai feladatokat oldott meg, kétéves korában könyvtárba járt és regényeket olvasott, ötéves korában már a fizikával és a kémiával kapcsolatos kérdések foglalkoztatták. Most 14 évesen egyetemre jár, egy-két éven belül további két főiskolán szeretné sikeresen elvégezni tanulmányait. Elnök akar lenni. Greg Smith zseni, az amerikai fiú állítólag a világ legokosabb és legintelligensebb gyereke. ÖSSZEÁLLÍTÁS Zseninek születni kell, mi állandó tanulással sem juthatunk el a zsenialitás határáig. Ám, ha intelligensebbek akarunk lenni, valamit tehetünk: edzhetjük az agyunkat. De mi is az intelligencia? A pszichológusok kutatják ugyan minden ágát-bogát, még sincs egyelőre pontosabb definíciójuk róla, mint az, hogy az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. A laikusok sokszor összekeverik a műveltséget az intelligenciával. Sőt, még az intelligenciatesztek is sokszor tartalmaznak egyértelműen a műveltségre vonatkozó kérdéseket. Ez azért lehetséges, mert a két tulajdonság legtöbbször együtt jár, de nem ugyanaz. Az intelligens emberek általában műveltek, mert nagyobb információ-feldolgozási kapacitásuk miatt éheznek az információkra. A művelt emberek viszont nem feltétlenül intelligensek. Ám a nem feltétlenül intelligens emberek is lehetnek jó menedzserek, politikusok, művészek. Hiszen munkájuk nem abból áll, hogy mondjuk számsorokat egészítsenek ki, mint az intelligenciatesztben. Az életben sokkal összetettebb dolgokat kell megA Mensa nemzetközi egyesület, amelyet 1946-ban alapítottak Angliában. Ma több mint 100 000 tagja van a világ mintegy hetvenöt országában. Magyarországi szervezete a Mensa HungarlQa, Szlovákiában a Mensa Slovakia tömöríti az intelligens embereket. A Mensa célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma egy rendszeresített és ellenőrzött intelligenciateszten elért olyan szint, amely magaoldaniuk. Német kutatók kísérletet végeztek ennek bizonyítására: magas és alacsonyabb intelligenciájú emberek azt a feladatot kapták, hogy virtuálisan építsenek fel és irányítsanak egy várost. Meglepő módon a magas intelligenciájú emberek közül többen romba döntötték, mások - „kevésbé intelligensek” - felvirágoztatták városukat. CSUKOTT SZEMMEL A LAKÁSBAN Azt általában a laikusok is tudják, hogy az intelligencia valamiféle általános problémamegoldó képesség. A kérdés így már az, miféle problémák azok, amelyek megoldása összefüggésbe hozható az intelligenciával. Ezen a ponton már megoszlanak a vélemények. Abban azonban megegyeznek, hogy a problémamegoldó képesség csak akkor fejleszthető, ha eddzük az agyunkat. Ez persze nem új felismerés, az újdonság az edzés formájában van. Korábban úgy vélték, hogy a magolás, a verstanulás van jó hatással, ma már a pszichológusok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az agytréningnél az emóciókra. Természetesen nem árt, ha kívülről megtanulunk egy-egy verset vagy megjegyzünk pár viccet, de a szürkeállomány számára akkor hatásos a tréning, ha olyan gyakorlatokat végzünk, amelyekkel meglepjük, megdöbbentjük az agyunkat. Frank Meyer német pszichológus példaként a következő gyakorlatot említi: járkáljunk csukott szemmel a lakásban, tapogatózzunk, keressük az utat a konyhában, szobában. Közben figyeljük, mit érzékelünk, milyennek érezzük a szőnyeget a talpunk alatt, a szoba melyik sarkából árad a virágillat, milyen bútorokat kell kikerülnünk? ÚJFAJTA FEJTRÉNING Ettől válunk majd intelligensekké? sabb, mint az emberiség 98 százalékáé. A Mensa az egész világra kiterjedő szervezet, amelynek mintegy harmincöt országában létezik helyi szervezete, és még további harmincban élnek Mensa-tagok. Ez különösen szerencsés az utazások, más kultúrák megismerése szempontjából. Az úgynevezett SIGHT (Service for Information, Guidance and Hospitality to Travellers) intézménye segítséget nyújt a külföldre látogató tagoknak a szálláskeresésben, az eligazodásban, a helyi szervezettel vaElnök akar lenni Ha a gyakorlatokat egyszer-kétszer végezzük csak el, akkor természetesen nem. Ám rengeteg hasonló gyakorlat létezik. Az említett szembekötősdi lényege például az, hogy különböző érzékszerveket egyszerre stimuláljunk. Mivel szemünket, a legfontosabb érzékszervet „kikapcsoltuk”, sokkal jobban hallunk, tapintunk, szagolunk. Ezáltal rengeNEMZETI MENSÁK ló kapcsolatfelvételben. A nemzeti szervezetek aktívan együttműködnek, képviselőik évente találkoznak tapasztalatcserére. Gyakran előfordulnak közös programok, például az osztrák-szlo- vák-magyar háromoldalú találkozó immáron második alkalommal került megrendezésre. Komoly, szellemi elfoglaltságot kínálnak a hetente megrendezésre kerülő előadások, amelyek során a Mensa egy-egy tagja tart előadást egy adott szakterületről (grafológia, asztrológia, csillagászat, tamagocsi, sci-fi, színház, (Fotók: képarchívum) teg jelet közvetítünk az agyba. Az újfajta fejtréning talán érdekesebb, szórakoztatóbb is, mint a régi ma- golós módszer. Nézzünk pár példát: 1. Játsszunk Picassóra! A kávéházban próbáljunk egy poháralátétre vagy egy darab papírra pár vonással lefesteni a szemben ülő vendéget. Ha jobbkezesek vagyunk, akkor a ballal fessünk! zene). Alkalomszerűen ennél nagyobb léptékű előadásokat is tartanak, ilyenkor Mensán kívüli előadót hívnak meg - valamely tudományág jeles képviselőjét, híres embert stb. A magyar mensá- sok körében járt többek között Popper Péter, Vámos Miklós, Geszti Péter, Réz András, Varnus Xavér, Kovalik András, Mérő László, Bethlen János, Verebes István, Szász Endre, Kepes András... Híres mensások: Isaac Asimov a science-fiction egyik atyja. Műveit nem kell bemutatni. Geena Davis amerikai színésznő, Sir Clive Sinc2. Olvassunk másként! James Bond, a híres ügynök állítólag gond nélkül elolvasta azt az iratot, amely a vele szemben ülő előtt feküdt az asztalon. Próbáljunk így olvasni, mondjuk minden reggel két percig. Ezzel a gyakorlattal összpontosító-képessé- günket javítjuk. 3. Mi lenne, ha...? Naponta egy negyed órára eresszük szabadjára fantáziánkat! Például képzeljük el, hogy eső helyett aranytallérok potyognak az égből. Szuper! Akkor mindenki gazdag lenne... ám ha mindenkinek rengeteg aranya lenne, valószínűleg nem sokat érne... a virágok pedig elhervadnának. Az efféle fantáziajátékok a gondolatmenetet gyorsítják. 4. Dirigáljunk! Tréningezhetünk akkor is, ha komolyzenét hallgatunk. Csapjunk fel karmesternek, próbáljunk külön külön figyelni az egyes hangszerekre, „intsünk be” a zenészeknek! 5. Zsonglőrködjünk! Először két, majd három labdával próbálkozzunk. Képzelőerőnket, reakcióképességünket fejlesztjük. Egyébként a sport is jó hatással van, javítja az agy vér- és oxigénellátását. Bizonyos sportok pedig kiváltképp alkalmasak. Ilyen például az asztalitenisz. Megmozgatjuk az izmainkat, csuklónkat, karunkat, szemünket, stimuláljuk az agyunkat, hiszen egy másodperc töredéke alatt kell döntenünk. Úgy tűnik, reflexszerűen cselekszünk. Az agy gyorsabban reagál, mint gondolnánk. Még egy fontos tudnivaló: nem szabad lazsálni, a szellemi lustaság butít. A tudósok például bebizonyították, hogy a szabadságok idején az édes semmittevés közben fokozatosan csökken az intelligenciaszintünk. Lustálkodás közbe - ajánlják a pszichológusok - legalább kártyázzunk. Ezzel plusz 10 IQ pontot szerezhetünk. (b-e, mh) lair - neve mindenkinek ismerősen cseng a számítógépek világában. Tizenhét éven át volt a brit Mensa elnöke. Vannak olyan híres mensások, akinek a neve kevésbé ismert, de amit tettek vagy létrehoztak, azt szinte mindenki ismeri vagy különlegességként fogadja el. így például a Ford gyár Fairlane autótípusát is egy mensás tervezőnek köszönhetjük, nevét a márka örökítette meg, nem is beszélve Donald Peter- senről, a Ford korábbi elnökéről. Van olyan amerikai tag, aki már háromszor mászta meg a Mount Everestet. (Mensa HungarlQa) IQ 160 Bill Gates. Már 14 éves korában vállalkozó volt. Mr. Microsoft ma a világ leggazdagabb embere. IQ 154 Sharon Stone. Híresebb sztár talán van Hollywoodban, ám intelligensebb biztos nincs. IQ 141 Sylvester Stallone. Nemcsak izmos, okos is. Stallone az egyik legintelligensebb filmszínész.
