Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-14 / 262. szám, péntek

11 ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 14. Tudomány - hirdetés Szakemberek szerint most már bármikor lehetséges egy teljes arc transzplantációja Arcátültetésre készen Az immunrendszer működé­sét elnyomó, kilökődés-gátló szerek fejlődésének köszön­hetően lehetővé vált, hogy egy halott ember arcát egy élő emberre ültessék át. Brit orvosok szerint már tíz páci­ens érdeklődött komolyab­ban a lehetőség iránt, de a közvélemény támogatása nél­kül nem vágnak bele egy ilyen műtétbe - úja a BBC. ORIGO-FELDOLGOZÁS Az arcátültetés gondolatát plaszti­kai sebészek vetették fel körülbelül egy évvel ezelőtt. Egy ilyen beavat­kozás azonban nyilvánvalóan nem csupán sebészi, hanem etikai, mo­rális és pszichológiai problémákat vet fel. Az arcátültetés nem csupán a bőr, hanem a bőr alatti kötő- és izomszövetek transzplantációját is jelentené. Francia és amerikai sebé­szek is bejelentették, hogy készen állnak a bonyolult műveletsor el­végzésére. A plasztikai arcműtétek megváltó változásokat hozhatnak azok számára, akik arcvonásait a daganatos betegség miatti operáci­ók, égési vagy baleseti sérülések nyomai torzítják el. Mindazonáltal a sebészeknek hatalmas kihívást je­lent a páciens arcának rekonstruá­lása, mivel annak a műtét után nem csak kinézetre kell legalábbis ha­sonlítania a sérülést megelőző álla­potához, de ugyanúgy is kell mű­ködnie - képesnek kell lennie arra, hogy érzéseket fejezzen ki, s külö­nösen igaz ez az ajkak, a szemkör­nyék és az orcák területeire. A jelen­leg használt módszer az, hogy a pá­ciens testének más részeiből ültet­nek át bőrszövetet a megfelelő hely­re, ám ez az eljárás nem teszi lehe­tővé az átültetett szövet mimikáját, ezért az arc leginkább egy maszkra hasonlít. Az arcátültetés új módsze­re azonban megoldást kínál ezekre a problémákra, mivel a bőrszövettel együtt az eljárás során izomszövetek és idegek is átültetésre kerülnek. A mikrosebészeti eljárás folyamán a páciensbe egy elhunyt donortól akár új ajkakat, füleket, orrot, bőrt és csontokat is beültethetnek. A do­nor arcából vérereket, artéria- és vé­na-részleteket operálnak ki, és ezzel egy időben sor kerül a páciens arcá­nak, arcizmainak, bőrének és bőr alatti zsírrétegeinek eltávolítására. Ahhoz, hogy az arc a későbbiekben érzések kifejezésére legyen képes, az idegvégződések sikeres összeil­lesztése szükséges. Egy doktorok, ápolók és laikusok közt elvégzett brit felmérés megmu­tatta, hogy komoly kétségek merül­nek fel az arcátültetéssel kapcsolat­ban. Jóllehet a megkérdezettek többsége, ha a szükség úgy hozná, élne a műtét adta lehetőségekkel, végrendeletükben azonban nem ajánlanák fel arcukat transzplantá­ciós célokra. A védőoltás társadalmi szempontból is az egyedüli járható út az AIDS elleni küzdelemben Nem működik a HIV-vakcina FELDOLGOZÁS Az első széles körben tesztelt HÍV elleni vakcina, az AidsVax az újabb eredmények szerint sem működik. A vakcinát fejlesztő cég elnöke szerint ez arra inti a kutatókat, hogy duplázzák meg erőfeszítései­ket egy hatékony szer kifejleszté­séhez. Az AidsVax nem működik - erősí­tette meg a fejlesztő cég, a VaxGen februári közleményét. Az újabb kudarc a thaiföldi tesztek előzetes eredményei után derült ki. Az eredmények szerint a beoltott sze­mélyek nem lettek védettebbek a HIV-fertőzés ellen, a fertőzöttek­nél pedig nem lassult le a betegség kifejlődése. Tovább tart az AIDS halálos me­netelése: bár a járvány már 21 éves múltra tekint vissza, még mindig nem állt meg a növekedé­se. Ugyanakkor mára világosan kiderült, hogy egyes területeken, ahol komoly gondot fordítanak a megelőzésre, már visszavonuló­ban van. Ha a világ összefogna, életek millióit menthetné meg né­hány év alatt. A thaiföldi tesztekbe prostituáltak mellett több mint 2500 intravénás bangkoki droghasználót is bevon­tak, akiknek fele a védőoltást, fele pedig placebót (hatóanyag nélkü­li, „ál-védőoltást”) kapott. Utóbbi csoportból 105-en lettek HIV- fertőzöttek, sajnos azonban a be­oltottak közül még eggyel többen is (106 fő). Ahhoz, hogy egy szert a HIV-fertőzéssel szemben haté­konnyá nyilvánítsanak, legalább a vizsgált esetek egyharmadában kell hatást kifejtenie. A VaxGen 2003 februárjában hoz­ta nyilvánosságra a vakcina egy másik eredményét, amely gyakor­latilag szintén sikertelennek te­kinthető. Itt három év alatt több mint ötezer emberen végezte el a vakcina tesztelését. Az előzetes eredmények szerint az AidsVax mindössze átlagosan 3,8%-kal, te­hát minimális mértékben csökken­tette a HIV-fertőzés arányát. Vá­ratlan eredmény volt viszont, hogy a fekete, illetve az ázsiai tesztala­nyok körében a vakcina 67%-kal alacsonyabb fertőzöttségi arányt produkált a placebo-csoporthoz képest. A vizsgálatban résztvevő feketék és ázsiaiak alacsony száma miatt azonban ebből nem lehet Támad a HÍV (Képarchívum) messzemenő következtetéseket le­vonni. A szóban forgó vakcina, az AidsVax jelenleg az egyetlen olyan HIV-elleni vakcina, amely a legfej­lettebb vizsgálati fázisban van, ám sajnos negatív eredménnyel. Maga a vakcina nem okozhat AIDS-t, mivel nem tartalmaz HIV- vírust. Ehelyett a vírus egyik fe­hérjéjének mesterséges másolatát használja abból a célból, hogy a szervezetet antitest-termelésre serkentse, s amikor az immun- rendszer az „igazi” fehérjével - il­letve gazdájával, a HIV-vírussal ta­lálkozik - már felkészülten várja a támadást. A hepatitis-B vakcina ugyanezen az alapon működik - sikerrel, és számos további hason­ló vakcinával folynak a kutatások. Egy HÍV elleni védőoltás lehetővé tenné, hogy a fertőzés után ne ala­kuljon ki magas vírusszint a vér­ben, így a szervezet saját immun- rendszere nem szenvedne jelentős károsodást. Ez pedig azt jelentené, hogy akár egyedül is megküzdhet- ne a fertőzéssel. A HÍV elleni védő­oltás társadalmi szempontból is az egyetlen járható út az AIDS elleni küzdelemben. Milliárdokkal töb­bet kellene költeni a védettséget kialakító vakcinák kifejlesztésére, a gyógyszergyáraknak azonban je­lenleg nagyobb üzlet a méregdrá­ga vírusellenes hatóanyagok kifej­lesztése, amelyek természetesen nagyon fontosak, de a szegény or­szágok betegei - vagyis a legtöb­ben - nem jutnak hozzá, (o-o) Van, aki szerint undorító dolog molylepkét enni, másokat a csirkére emlékeztet az íze Rajzanak az ausztrál óriáslepkék INDEX-HIR Senki nem tudja, hogy az ausztrál nagyvárosokat tavasszal ellepő óriás molylepkék öngyilkosság céljából érkeznek, vagy a tájékozó­dás esik a nehezükre. Mindeneset­re ismét megkeserítik a sportese­mények nézőinek életét. Az auszt­rál bozótvilágot és mocsarakat be­népesítő kenguruktól és krokodi­loktól eltérően a bogong néven is­mert molylepkék számára szinte mágikus vonzerővel bírnak a nagyvárosok fényei. Sydneyben és Melbourne-ben október végén kezdődik a rajzás, a lepkék iroda­épületek helyiségeiben csaponga­nak, beleesnek a levesestálakba, betévednek a hűtőkbe és megfagy­nak, és buszsofőrök életét keserí­tik meg. A molylepkék éjszaka re­pülnek, és a városi fények illetve a sportcsarnokok reflektorai felé tartanak, idézte a Yahoo David Britton, az Ausztrál Múzeum ro­varszakértőjének szavait. Távoli rokonaikhoz, a pillangókhoz ha­sonlóan a bogongok nem jelente­nek veszélyt az emberek egészsé­gére. Az általuk okozott legna­gyobb kellemetlenség, hogy elvon­ják az ausztrálok figyelmét a nem­zetközi rögbimeccsekről. A múlt hónapban a selymes szárnyú rova­rok milliói lebegtek a Sydney-i Telstra stadion játéktere felett. A 78 ezer szurkoló egy ideig azt fi­gyelte, hogy a francia nemzeti vá­logatott hogyan döngöli földbe 51:9 arányban a skót csapatot. „Nemsokára azonban a bogong lé­gió mutatványai látványosabbak voltak a csapatunkénál” - jelentet­te ki egy Edinburgból idelátogató szurkoló. A 2000-es olimpiai játé­kok alatt a 2 hüvelyk (5 centiméte­res) hosszt is elérő molylepkék olyan zavaróak voltak már, hogy a szervezők kénytelenek voltak le­tompítani a stadionok világítását, miközben a nézők és az atléták fo­lyamatosan csapkodták a rovaro­kat maguk körül. A szervezett sportok megjelenése előtt a molylepkék az ausztrál ős­lakosság kedvelt csemegéjének számítottak, és néhány törzs mind a mai napig szívesen fogyasztja.A rovarokat alvás közben gyűjtik be, szárnyaikat letépik. Ezt követően vagy hamuban sütik ki őket, vagy péppé zúzzák és molysüti készül belőlük. Van, aki szerint undorító dolog molylepkét enni, másokat viszont a csirkére emlékeztet az íze. A nagyvárosi dzsungelból ép­ségben kikeveredő lepkéknek már minden esélyük megvan arra, hogy irigylésre méltó szép rovar­életük legyen. A bogong a déli féltekén most kez­dődő nyárig hátralevő néhány he­tet kihúzza valahogy. Ezután a partoktól távolabb eső barlangok­ba húzódik vissza, hogy a legfor­róbb hónapokat árnyékban át- aludja. Minden nyarat a hegyek­ben töltenek, az élettartamuk pe­dig eléri a 4-5 hónapot, ami igen szép eredmény a rovarok számára, jelentette ki Britton. következő címletekben ,_t \. ■'' v («**.(. II 117J30J1 Kit 07131 VKUJMIVÝ L1 100 000 Sk u.Mirfltk ikrrtBikt«k Iw . fkQÍ*OVá BANK* , SSiSil '*&*. #W ^lABOVf i »nooosk JOOOOSk Csak a mi leveleink nem hullanak A Postabank takarékleveleire most magasabbak a kamatok, amelyek nem esnek és szilárdan tartják magukat a betét teljes futamideje alatt. Vásároljon 2003. december 31-ig Takaréklevelet, és nyerjen további Takarékleveleket! POŠTOVÁ BANKA Mindun postahivatalban és «1 Postabank minden fiókjában UP 1364 Sportot űznek a rajzásból

Next

/
Thumbnails
Contents