Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-14 / 262. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 14. FÓKUSZBAN: VÁLTOZÁSOK A KÖZOKTATÁSBAN Szükség van a közigazgatás decentralizációjára Tanügyi hivatalok j övőj e Az oktatási intézményekben a tantermek fűtése nem lesz olcsóbb akkor sem, ha kevesebb diák tanul bennük Kisiskolák - nagy gondokkal (Vlado Oloss illusztrációs felvétele) A szükséges anyagiak híján és az egyre csökkenő diáklétszámból adódóan a hazai nem teljes szervezettségű oktatási intézmények, az úgynevezett kisiskolák egy részét a közeljövőben a bezárás veszélye fenyegeti. Az alap- és középiskolák fejkvóta-rendszerben történő támogatása valószínűleg tovább gyengíti majd a kisiskolák helyzetét. RÁCZ VINCE Az országban jelenleg 859 kisiskola működik. A csupán alsó tagozatot működtető magyar tannyelvű alapiskolák száma eléri a 129-et. A szlovák-magyar tanítási nyelvű kisiskolák száma pedig 21. A vonatkozó rendelet értelmében legkevesebb 17 tanuló kell egy osztály működtetéséhez, a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken már 12 diák esetén is létrehozhatnak osztályt. Ennek ellenére több járásában is működtetnek 11-14 fős osztályokat. Az oktatási intézmények fenntartásáért és működtetéséért felelős polgármesterek többsége eddig elzárkózott az iskolahálózat racionalizációjától, illetve az oktatási intézmények esetleges összevonásától, az alacsony diáklétszám ellenére is ragaszkodtak a jelenlegi helyzet fenntartásához. Panaszkodnak ugyanakkor, mivel a parlament döntése nyomán 2004. január elsejétől bevezetik az oktatásügy diákalapú támogatási rendszerét. Alacsony diáklétszám esetén ugyanis a támogatás összege is alacsony, a tantermek fűtése pedig ugyannyiba kerül, függetlenül az osztályok létszámától. Ha az önkormányzatok vezetői toŰJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az esetleges iskolabezárási hullám elkerülése érdekében az új típusú, diákalapú finanszírozási rendszerre teljes egészében csak fokozatosan, hároméves átmeneti időszakot követően térnek át. Ennek megfelelően az iskolák az első három esztendőben a diáklétszám alapján kiszámított támogatáson kívül bizonyos összegű garantált minimumot is kapnak. Néhány iskolát azonban ennek ellenére is valószínűleg a bezárás veszélye fenyeget, ha a diákon- kénti támogatás éves összege nem éri majd el a kívánt mértéket. Az előzetes becslések szerint a teljes szervezettségű alapiskolák 25 ezer, a kisiskolák 30-35 ezer, a gimnáziumok 28 ezer, a szakközépiskolák pedig 35 ezer koronás, diákonkénti normatív támogatást kapnának évente. A fejkvóta pontos összegéről egyébként csak a jövő évi költségvetésjóváhagyása után döntenek. Az alap- és középiskolák diáklétszámtól függő finanszírozása vélhetőleg a kisiskolákat érinti majd súlyosan. A legtöbb magyar tanítási nyelvű kisiskola a Rimaszombati és a Dunaszerdahelyi járásban találhavábbra is ragaszkodnak a csonka szerkezetű és a kevés diákot foglalkoztató iskolák fenntartásához, a község költségvetésében kell majd elkülöníteniük pénzt az említett iskolák fenntartásával és működtetésével kapcsolatos többletkiadások fedezésére. A polgármesterek dönthetnek ugyanakkor a pedagógusok elbocsátása mellett is. A tantestületek karcsúsítása az osztályok összevonását feltételezi. Az osztálylétszám növekedésével pedig a korábbinál nagyobb teher nehezedne a pedagógusokra. Az osztályok összevonása további problémákat is felvet. A kisiskolák diákjainak jelentős hányada ugyanis roma származású. Mivel a roma gyerekek foglalkoztatása, nevelése és tanítása általában nagy gondostó. Az előbbiben 25, az utóbbiban 29 a csupán alsó tagozatot működtető oktatási intézmények száma. CUSZONA Újpál István, a guszonai magyar tannyelvű alapiskola igazgatója úgy látja, ha a fejkvóta összege éves szinten valóban elérné a 35 ezer koronát, valószínűleg továbbra is működhetne az intézmény: „Iskolánkat jelenleg 28 diák látogatja, véleményem szerint ez a majdnem harmincas diáklétszám elegendő ahhoz, hogy a diákalapú finanszírozási rendszerben se kerüljön majd veszélybe az iskolánk léte. Ha mégsem lesz elég a központi támogatás, két eset lehetséges. Iskolánkat vagy összevonják valamely környékbeli település nagyobb oktatási intézményével, vagy továbbra is működteti az önkormányzat, bár akkor a költségek lefaragása érdekében nagy valószínűséggel pedagógust kell elbocsátani az intézményből. A mi tantestületünk egyébként is kicsi, jelenleg három főből áll. Egyik megoldás sem szerencsés, hiszen mindkettő további problémákat vetne fel. Iskolabezárás esetén tanulóink - akik valaságot, odafigyelést és nem utolsó sorban türelmet igényel, a pedagógus szempontjából korántsem mindegy, hogy egyszerre 10-15 vagy 30 gyereket kell-e foglalkoztatnia, felügyelnie és szükség esetén fegyelmeznie. A jövőben könnyen előfordulhat, hogy a kisiskolák gazdaságos működtetése, a költséghatékonyság elvének betartása éppen az oktatói-nevelői munka színvonalának csökkenését eredményezi majd. Az iskolák összevonása jelentheti ugyan a probléma részleges megoldását, de azt egyelőre senki sem tudja, hogyan oldanák meg a jövőben a gyerekek beutaztatását a környező településekről. A diák, ha a szomszéd település iskoláját látogatja, sokkal nagyobb megterhelésnek van kitéve, mint a lakóhelyén mennyien romák és többségükben szociálisan hátrányos helyzetű családokból származnak - naponta utazni kényszerülnének. Ha az ön- kormányzat az elégtelen anyagiak dacára sem mond majd le a település egyetlen oktatási intézményéről, és szükség esetén fenntartóként elbocsátja valamelyik pedagógust, vélhetőleg jelentősen csökkenne a tanítás színvonala. A jelenlegi két osztályt össze kellene vonnunk, ezáltal pedig megkétszereződne az osztálylétszám, mely kevésbé hatékony oktatást tenne lehetővé.” DOBÓCA A dobócai magyar, illetve szlovák tanítási nyelvű alapiskola esetében fordított a helyzet. Pataky Lívia igazgatónő szerint az iskola remélhetőleg jobban jár a fejkvóta-rendszernek köszönhetően: „A diákalapú finanszírozás előzetes számításaim alapján lehetővé tenné számunkra, hogy az eddigieknél több pénzből gazdálkodhassunk. Idén a korábbi évekhez képest kiugróan magas a diákjaink létszáma, jelenleg 47 tanuló látogatja az iskolát. Közülük harmincán roma származásúak.” tanuló diák, hiszen reggel korábban kell elindulnia, délután pedig később ér haza, adott esetben jóval a tanítás után. A kisiskolák bezárása ugyanakkor további problémával is járna. A felvidéki magyarság szempontjából súlyos problémát jelenthet, ha bezárják az egyetlen helyi magyar tannyelvű iskolát, mely fennmaradása esetén jelentős megtartó erőt képviselhetne. Egyrészt felerősödik a helyi fiatalok elvándorlási kedve, másrészt a kultúránk szenved csorbát általa. Jogosan merül fel tehát a kérdés, hosszú távon vajon mi lesz azokkal a felvidéki magyar falvakkal, ahol kultúránk megőrzéséhez jószerével csak az anyanyelvű iskola fennmaradása járulhatna hozzá. NEMESRADNÓT Vaskői Károly, a nemesradnóti alapiskola igazgatója egyelőre nem tudja, futja-e majd az iskola fenntartására a diákonkénti normatív támogatásból: „Eddig nagyon kevés központi támogatásban részesültünk, reméljük azonban, a jövőben magasabb lesz ez az összeg. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy fejkvóta összege mi mindent foglal magába. Iskolánkat jelenleg 82 diák látogatja, valamennyien roma származásúak, a helyieken kívül a környező településekről is járnak be tanulók.” ROZSNYÓ, PELSÖC A rozsnyói magyar tannyelvű alapiskola igazgatója, Bubenko János konkrét információk hiányában szintén nem tudja még, vajon elegendő lesz az állami támogatás. A pelsőci alapiskola igazgatója, Máté Géza úgy látja, hosszabb időszak szükségeltetne a diákalapú finanszírozási rendszer teljes körű bevezetéséhez, egyik napról a másikra elfogadhatatlan a változás, (érvé) A közigazgatási reform részeként jövő évtől a járási és kerületi hivatalok oktatási osztályait nyolc kerületi tanügyi hivatal váltja fel. Január elsejétől a regionális oktatásügyre szánt állami támogatások - jövőre mintegy 35 milliárd korona - az említett tanügyi hivatalokon keresztül jutnak el az iskolafenntartó települési és megyei önkormányzatokhoz. Az oktatásügyi államigazgatási jogkörök körülbelül 60%-át 2004. július elsejéig az egyes iskolafenntartó önkormányzatok veszik át. Azonban csak azok az önkormányzatok ruházhatók fel ezzel a hatáskörrel, melyek más településekkel együttműködve vagy esetleg önállóan - helyileg legkevesebb ezres diáklétszám esetén - oktatási osztályt hoznak létre. A kormány hozzávetőleg 140 oktatási osztály kialakításával számol. A regionális oktatási osztályokon mintegy 570 fő dolgozna. A kerületi tanügyi hivatalok azon települések számára lámák el az oktatásügyi államigazgatási feladatokat, melyek nem hoznak létre oktatási osztályt. A tanügy állami alkalmazottainak száma így a jelenlegi mintegy 800- ról 354-re csökken. Bíró László, a galántai járási hivatal oktatási osztályának vezetője, aki az egyik véleményezője volt az oktatási államigazgatásról és az iskolai ön- kormányzatokról szóló jogszabályjavaslatnak, úgy látja, a gyakorlat mutatja majd meg, jó döntés volt-e változtatni az oktatási államigazgatás jelenlegi szerkezetén: „Mindenképpen szükséges azonban a köz- igazgatási decentralizáció, így az pozitívan értékelendő. Véleményem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A parlament döntése nyomán a pedagógusok és az egészségügyi alkalmazottak 2004-ben is a bértábla alapján kiszámított fizetésüket kapják majd. A január elsején életbe lépő, közalkalmazottak bérezéséről szóló jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az egyetemi oktatók a kollektív szerződés értelmében bérszerződés alapján jussanak jövedelemhez. Ez esetben bérük nem lehet alacsonyabb, mint az idén decemberben folyósítandó fizetésük. A kormánykoalíciót alkotó pártok figyelembe véve az érintettek - a pedagógusi, illetve az egészségügyi bértábla tervezett megszüntetése elleni - tiltakozását, további egy évszerint megkérdőjelezhetetlen fontossággal bír, hogy a jövőben maguk az állampolgárok dönthessenek a helyzetüket érintő kérdésekben, és minél több hatáskörrel rendelkezzenek az önkormányzatok. Égető szükségét érzem az állam- és köz- igazgatás konszolidációjának, illetve a két szféra hosszú távú hatékony együttműködésének. Jól emlékszünk, a kilencvenes évek közepén még a központosítást erőltette az állam, ideje volna már, hogy mind az állam-, mind a közigazgatás terén tartósan berendezkedjünk.” Az osztályvezető szerint egyelőre nem lehet tudni biztosan, kik közül választják majd ki munkatársaikat a közeljövőben az önkormányzatok fennhatósága alatt kialakítandó regionális oktatási osztályok. A törvény féléves időszakot szán az önkormányzatoknak arra, hogy felkészüljenek bizonyos oktatásügyi államigazgatási jogkörök (módszertani kérdések, tanácsadás) átvételére, illetve a megfelelő szakemberek kiválasztására. „Mivel az oktatási államigazgatásban dolgozók száma a közeljövőben jelentősen csökken - tehát a kerületi tanügyi hivatalok alkalmazottainak száma jóval alacsonyabb lesz, mint a még működő járási hivatalok oktatási osztályainak munkatársaié sokan elveszítik köztisztviselői státusukat. Az oktatásügyi állam- igazgatásban tervezett létszámcsökkentés azonban nem jelenti feltétlenül a korábbi hivatali alkalmazottak munkanélkülivé válását, hiszen a regionális oktatási osztályok vélhetőleg - ha nem is kizárólagossággal - körükből választják majd ki munkatársaikat” - fűzte hozzá az osztály- vezető. (érvé) vei meghosszabbította azok érvényességét. Szigeti László oktatásügyi államtitkár úgy látja, a társadalom egyelőre nem készült fel arra, hogy szerződéses alapon határozzák meg a pedagógusok és más, közszférákban dolgozók bérét. „A szerződéses bérezési rendszer keretében a munkáltató határozná meg az oktatás- és egészségügyi dolgozó havi bérét, nem kötelezné őt semmilyen bértáblázat a fizetés megállapításakor. A jogalanyisággal bíró iskolák pedagógusainak bérét az igazgató, a nem jogalanyi oktatási intézményekben oktatók fizetését pedig a fenntartó szerepét ellátó ön- kormányzat vezetője, vagyis a polgármester határozná meg” - fűzte hozzá Szigeti. (R.V.) A KISISKOLÁK SZÁMA Kerület Magyar tannyelvű kisiskolák Összesen Pozsonyi 4 27 Nagyszombati 37 104 Trencséni 0 65 Nyitrai 28 110 Zsolnai 0 71 Besztercebányai 36 128 Eperjesi 0 222 Kassai 24 132 Összesen 129 859 (Forrás: Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet. Az adatok 2002 szeptemberéből valók) A dél-szlovákiai településeken olyan tanintézet is akad, amelyik számára előnyös lenne a fejkvóta-rendszer Bezárás fenyegeti az iskolák egy részét A társadalom nem készült fel a szerződéses bérezésre Maradnak a bértáblák VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, NÉMI ESŐ, 3-8 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSIM ETEOROLOGIA Ma is a kellemes biometeorológiai hatások lesznek túlsúlyban, az időjárás pozitívan hat szellemi és fizikai teljesítőképességünkre. Az alacsony vérnyomással küzdőknél migrénes eredetű fejfájás jelenhet meg. A szív- és érrendszeri betegek ma ne terheljék meg magukat, mivel nekik nem kedvez az időjárás. Mindenképpen tartsák be az orvosi előírásokat. Ezzel szemben a mozgásszervi, főleg reumatikus fájdalmakkal küzdők ma állapotuk javulására számíthatnak. Holnap továbbra is a pozitív hatások lesznek túlsúlyban. A Nap kel 06.58-kor - nyugszik 16.14-kor A Hold kel 19.56-kor- nyugszik 12.05-kor A Duna vízállása - Pozsony: 290, árad; Medve: 110, árad; Komárom: 100, árad; Párkány: 30, változatlan. Borult égboltra számíthatunk, kivéve az ország keleti területeit, ahol napsütés, s csak némi felhősödés valószínű. Napközben az ország nyugati területein esőre is számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 8 fok között alakul. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 0 és -4 fok közé süllyed. Holnap borult, nyugaton felhős égboltra számíthatunk. Esőre, záporesőre az ország egész területén számíthatunk, de a legnagyobb valószínűsége keleten lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 8 fok között alakul.
