Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-13 / 261. szám, csütörtök
22 Otthonunk ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 13. A kis szobát tágíthatjuk világos színekkel, a nagy hodályt jóval meghittebbé tehetjük meleg színekkel Verőfényes napokon aktívak, jókedvűek vagyunk Télikert a jó közérzetért Színkavalkád a lakásunkban A világos, hideg színek jól mutatnak reggeli fényben, az erős vörös árnyalatok érdekes hangulatot kelthetnek este (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ akásaink berendezése szempontjából fontos megvizsgálni a színek emberre gyakorolt hatását. Az esztétikai élményadás mellett a színeknek orvosilag igazolt élettani hatásai is vannak. A hideg színekkel berendezett szobában például hamarabb fázik az ember, ami a színek vérkeringésre gyakorolt hatásával magyarázható. A festett tér felvidíthat, lelombozhat, irritálhat és megnyugtathat. Lakásokban használt színekre nincsenek merev szabályok, hiszen annyira különbözünk egymástól. A családon belül sem árt összehangolni az eltérő korú, egyéniségű családtagok színigényét, és így teremteni meg az optimális környezetet. Ritkán valljuk be, hogy különböző lelkiállapotban más-más színt részesítünk előnyben. Ma kékre festenénk a szobát, holnap a sárgán gondolkodunk. Ha azonban figyelemmel vagyunk a helységünk funkciójára, biztonságosabban dönthetünk a színek megválasztásában. Egy lakásba belépve az első benyomásokat az előszoba nyújtja, illetve a látvány, ami tovább csalogat. A szélfogó szerepe a zimankó ellen kitűnő, de a kertből, vagy a nagy légterűnek számító lépcsőházból egy két négyzetméteres előszobába begyömöszölődni nyomasztó. Ha tehetjük, nyissunk meg falat, vagy vegyük le az ajtót, hogy a belső helységek hívogathassanak színűkkel. Ha szenvedünk az ablak nélküli folyósó-előszobától, egy erős sárga, középlila, zöldesszürke színválasztással, és több fényforrással teljesen átvarázsolhatjuk. A nappali a pihenés és a reprezentáció színtere. Ide vezetjük be vendégeinket, gyakran itt gyűlik össze a család tévét nézni, beszélgetni. Rendszerint itt gyűjtjük össze dísztárgyainkat, legjobb bútordarabjainkat. Hazánkban általában a nappali a legnagyobb alapterületű helység a lakásban. Lehet, hogy egyben dolgozószobaként vagy hálószobaként is funkcionál. Ilyen esetben az eltérő funkciójú sarkokat, tudatosan, különböző színekkel különíthetjük el. így egy mozgalmasabb szobaképet kapunk. Az eltérő területeket lehetőleg semleges színekkel kössük össze. A hálószobák használata jó esetben időszakos. Ez igazán intim terület, ahol legjobban érvényesül a kényelem. A világos, hideg színek jól mutatnak reggeli fényben, az erős vörös árnyalatok érdekes hangulatot kelthetnek este. Ha az alapterülethez képest nagy tömegű (3,2-4,0 m2) franciaágy áll a középpontban, annak térítője alapvetően befolyásolhatja az egész szoba hangulatát. Szinte mindegy, hogy a falat festjük be a kívánt színre, vagy egyszerűen a huzattal és a sötétítővel játszunk. A konyha, a tűzhely központi szerepe e rohanó világunkban egyre veszít jelentőségéből. Mivel ez rendszerint egy kis alapterületű és falfelületű helyiség, itt bátran kísérletezhetünk akár vad színekkel is. Ha mégsem tetszik, gyorsan átfesthetjük. A lakótelepi, ablaknélküli fürdőszobákkal szemben az új épületeknél az építész egyre gyakrabban engedi be a fényt a fürdés színhelyére. A fürdőszoba színvilága igazán változatos lehet. A tisztaságérzetet a világos színek jobban erősítik, mint a sötétek. Léteznek speciális csempefestékek, mellyel a megunt színű fürdő átalakítható. Már az is sokat jelent, ha a fugákat átfestjük, vagy a fürdő falával harmonizáló törülközőket használunk. Sokszor túlzásba esünk a gyerekszobák berendezésével. Dicséretes, ha tudjuk, hogy a picik a tiszta színeket szeretik. Ezek együttes használata viszont nemcsak számunkra, hanem a gyereknek is irritáló, idegesíthető lehet, főleg ha hozzávesszük a gyerekjátékok színkavalkádját. Ne erőltessünk lányunkra rózsaszín bútorcsodát, csak mert ez volt gyerekkori álmunk. Hadd válasszon a gyerek. A színek erejével megváltoztathatjuk a teret. A kis szobát tágíthatjuk világos színekkel, a nagy hodályt meghittebbé tehetjük meleg színekkel. A nagy belmagasság csökkenthető sötét árnyalatú mennyezettel, de csak akkor célszerű alkalmazni, ha a helyiségbe viszonylag sok fény jut be, különben a gondosan kiválasztott árnyalatunkat a fényhiány feketének mutatja. A sötét színű padló biztonságérzetet ad. Az erős színekben pompázó falak kisebbítik a szobát, de ha nem vigyázunk az arányokra és árnyalatokra, a meleg, barátságos szoba átcsaphat vibráló, irritáló hangulatú helyiséggé. A lakás különböző helyiségeinek színvilága lehet egymáshoz viszonyítva harmonikus vagy éppen diszharmonikus. Különösen kis lakásoknál kell gondolni arra, hogy más helyiségekbe belátva zavaros kép tárulhat a szem elé, még akkor is, ha a szobák önmagukban harmonikusak. Legegyszerűbb, ha kis lakásban egy alapszínt alkalmazunk, kevés kísérőszínnel kombinálva. Ha nem vagyunk biztosak színíté- letünkben, akkor egy kellemes pasztellszínt alapul véve, annak különböző világosságú, vagy telítettségű színeit alkalmazva, egyszerűbben érhetünk el harmonikus hatást. A szoba hangulatát a padló, fal, nyílászárók, bútorhuzatok, szőnyeg és sötétítő függöny színkompozíciója adja meg. Meglévő környezetünket feldobhatjuk, ha a régi virágmintás szőnyegünket olcsó, de vidám színű rongyszőnyeggel helyettesítjük. Ha a teret üresnek, a falat sápadtnak érezzük, oda is tehetünk rongyszőnyeget. (em) Nem helyettesíti a nappali fűtését, de a ház és a családi élet hangulatos középpontja lehet Egyre többen építenek kandallót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A télikert nagy homlokzati és tető üvegfelületeivel elérhető magasabb fényhozam, jelentős mértékben hozzájárul kellemes közérzetünkhöz. A közvetlen napfény szabályozza élettanilag fontos hormonjaink termelését, melyek szellemi és fizikai aktivitásunkat befolyásolják, sőt a fényszegény állapot depressziót okozó hormonokat termel. Mindenki által ismert tapasztalat, hogy verőfényes napokon aktívak, jókedvűek, a borús napokon levertek, rossz hangulatúak vagyunk. A több közvetlen napfény a pozitív biofiziológiai komfortunkat és pszichés állapotunkat, vagyis életminőségünket javítja. Télikertre, tehát mindenek előtt életminőségünk magasabb színvonalának megteremtése szempontjából van szükségünk. Szerencsés, hogy a télikert használatával a napenergia passzív hasznosítása útján fűtési energia-megtakarítás is megvalósul. Ily módon a lakás biofiziológiai minősége mellett az épület hőháztartását is javítja a homlokzat elé (akár utólagosan) épített télikert. A lakószoba és a télikert közé esetlegesen épített nyílásszáró, például nagyméretű eltolható üvegfal segítségével, rugalmasan lehet a téralakulatot és a mindenkori klimatikus beltéri viszonyokat szabályozni, a télikert hőnyereségét be- bocsátani vagy kizárni a lakás teréből. A hőszigetelő üvegezésű, hőhídmentes alumínium, vagy műanyag profilokból készült télikert - az év jelentős részében - mindaddig a nappalival egybenyíló térként működhet, amíg a nagy nyári meleg vagy az erősebb téli hideg be nem áll. Nyáron - a nappali üvegfalát zárva tartva - megőrizhető a lakás hűvössége, hideg időben pedig a nappali előtti télikert jelentős hővédelmet nyújt a hőveszteségekkel szemben, de ugyanakkor a téli napsugarak behatolnak a szobába. A télikert a napenergia passzív hasznosításában figyelemre méltó szerepet tölt be, különösen az átmeneti őszi és tavaszi időszakban, amikor a fűtési energia megtakarítható, (em) Télen a déli ablakok elhelyezése jóval előnyösebb Megéri takarékoskodni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hosszú forró nyarakat követően sokan hajlamosak elfelejteni, hogy éghajlati viszonyaink között az ország energiafogyasztási költségeinek döntő hányadát a téli fűtési költségek teszik ki. Mivel az energiaárak évről-évre magasabbra szöknek mindannyiunk érdeke, hogy a meghatározó fűtési költségeket minimalizáljuk. Mindezt könnyű elhatározni, annál nehezebb viszont megvalósítani. Mit is kellene tennünk, hogy kevesebbet fizessünk a fűtésért? Kezdetnek néhány tény. Feltételezzük, hogy kinn hideg van, benn ■viszont kellemes 20-25 fokos hőmérséklet alakult ki. A kinti és a benti levegő közötti hőmérsékletkülönbség hatására a meleg a falon, nyílászárókon keresztül kifelé áramlik. Ezt a folyamatosan eltávozó energiát pótolja az épület fűtése. Ha a külső szerkezeteket úgy alakítjuk ki, hogy azok nagyon jól szigetelnek, akkor ez az energia lassabban távozik, azaz lassabban kell utánpótolni, tehát kevesebbet kell fűteni. A hő az épületekből a szellőzés hatására is távozik. A beáramló friss levegő korábban már felmelegített levegőt szorít ki. A friss levegő felmelegítése energiát fogyaszt. Ez a mechanizmus gyakran jelentősebb hőveszteséget okoz, mint az előbb ismertetett, falakon keresztüli transzmisszió. A szellőzési hőveszteséget a szellőzés mértékének ésszerű korlátok között tartásával mérsékelhetjük. Filtrációs veszteséget okoz az épületek falazatának tömörtelensége is. Ez elsősorban házgyári épületeknél fordulhat elő, ha a panelek illesztéseit vagy rosszul alakították ki, vagy a felhasznált tömítőanyag elöregedett. A szokásos tömítőanyagok élettartama 6 év. Az épületek kialakításánál, azok tájolása, és ezzel összefüggésben a nyílászárók tájolása rendkívül lényeges. A téli viszonyokat tekintve mindenképpen a déli és dél-nyugati ablakok elhelyezése előnyös. A déli oldalon elhelyezett, jól hőszigetelt ablak télen a teljes fűtési idényre vetítve is gazdaságosabb, mint a fal. Azaz nem igaz, hogy a téli fűtésnél a minél kisebb ablakfelület feltétlen előnyt jelent. Az ablakok méreteinek és "helyének megválasztásánál a nyári napsugárzási viszonyokat figyelembe kell venni, mivel a falszerkezeteken és a tetőn túl, az ablakon bejutó napsugár melegíti fel leggyorsabban a helyiségeket, (en) A radiátor fölé elhelyezhetünk egy vaskos polcot is Takarjuk el a fűtőtestet A fűtőkandalló burkolata lehet kő, tégla, kályhacsempe, márvány, attól függően, hogy milyen a szoba berendezése (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hideg idő felébreszti az emberben a vágyat a tűz melege után. Nincs is hangulatosabb, mint a kandalló előtt olvasgatva, teázgatva figyelni a lobogó tüzet, hallgatni a pattogó parázs hangját. Manapság már nem csupán a Dickens regények elmaradhatatlan „kellékei” a kandallók. Egyre többen teszik nappalijukat kellemesebbé kandallóval. A nyitott tűzterű kandalló nem helyettesíti a nappali fűtését, de reprezentatív berendezési tárgy, amely a ház és a családi élet hangulatos középpontja lehet. A kandallót úgy helyezzük el a szobában, hogy a tüzet a kandalló közelében letelepedett családtagok, vendégek jól láthassák, de az ülőalkalmatosságok közelében ne keletkezzen huzat. A nyitott kandallót a helyszínen készíti el a szakember. Minden nyitott tüzelőhelyhez saját kéményt kell építeni, amelynek szükséges keresztmetszetét idejében állapíttassuk meg kéményseprő vállalattal. Gondoskodni kell a külső légtérből a padlózaton át a friss levegő utánpótlásáról, amely közvetlenül a tűztér alá kerül bevezetésre. Ezzel megelőzhető, hogy a kandalló égés közben a szoba levegőjét használja el. A megfelelő égési levegővel ellátott és méretes kéménynyel megépített nyitott kandalló biztonságosan üzemeltethető. A nagy kéményjárat lehetővé teszi az égéstermék és levegő keverékének elvezetését. Ezek a kandallók fűtésre nem igazán használhatók, hiszen sok hő távozik a kéményen át. A kandalló tervezését, illetve terveztetését a belső berendezés kigondolásával egyidejűleg tanácsos végezni. Burkolóanyagnak alkalmas a terméskő, a zsírkő, a márvány, különböző kerámiák, klinkerek, fémek. A kandalló jellegét elsősorban a burkoláshoz használt anyag határozza meg. A tűztér készülhet samottból, öntöttvasból vagy más megfelelő anyagból. Tüzeléshez a nyitott kandallóban bármilyen száraz, lombos fa megfelel. Régi szokás szerint karácsonykor zöld ágakkal feldíszített, olajjal megszentelt óriási farönköt raktak a kandallóba, amely egész éjjel égett. A magas gyantatartalmú tűlevelű fák hajlamosak a „fröcskölés- re”, ezért tüzelésre kevésbé alkalmasak. Ha a nyitott kandallóban keletkező hőt nem akarjuk veszni hagyni, érdemes zárt tűzterű kandallót építtetnünk, amely a nyűt tűz élvezésén kívül fűtésre is alkalmas. A fűtőkandalló használata igazán kényelmes. A beépített, hőálló üvegből vagy fémből készült ajtókkal a tűztér bezárható. Az ajtó védelmet nyújt a kiröppenő szikrák ellen és felfogja a fából kifröccsenő apró nedvességcseppeket. A fűtő- kandalló burkolata lehet kő, tégla, kályhacsempe, márvány, attól függően, hogy milyen a szoba berendezése. A kályhacsempés kandallók nagy előnye, hogy igen változatos és mutatós díszei a szobának. Mivel a felületi burkolatuk felmelegszik, a fűtőteljesítmény egy részét a felületükön adják le és jobban tárolják a hőt. (ép, em) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az otthonok nagy részében ma már radiátorok szolgáltatják télvíz idején a meleget. Ezek azonban nem mindig a legkorszerűbbek, s cserér jükre legfeljebb akkor gondolunk, ha ezt alapos műszaki ok teszi indokolttá. Érthető, hiszen a korsze-. rű radiátorok egyáltalán nem olcsók, s amíg a régi fűtőtestek ellátják feladatukat, tegyék csak a dolgukat. Ha pedig ormótlanságuk- kal, durván megmunkált felületűid kel nem tudunk megbékélni, még mindig olcsóbb, ha cseréjük helyett különféle álcázó paravánok, burkolatok mögé rejtjük őket. Nagyon attraktív lehet, például ha a régi öntöttvas radiátort egy falécekből összeállított paraván mögé rejtjük el. Ez egyáltalán nem akadályozza a radiátor hőleadását, hiszen a lécek egymástól 100-130 mm-re vannak, viszont elég sok anyag szükséges egy-egy ilyen lécparaván elkészítéséhez. A precízen végzett munka eredménye viszont olyan, mint egy bútordarab. Összeállításához 30x30 mm-es lécek szükségesek, amelyeket egymásba eresztetten kell összecsa- poznunk. A szükséges aljazásokat sablon segítségével, körfűrésszel érdemes behatárolni, majd vésővel vagy felsőmaróval már könnyű a felesleges anyag eltávolítása. Ugyancsak bútorszerű hatású az a radiátor álca, amely az ablak könyöklőjét egy hosszú, kb. 300 mm szélességű polccal egészíti ki fal- tól-falig. Ez alatt egy 10 mm-es fa- forgácslapból kiszabott, alul-felül léckeretes nyílással ellátott takarólap van, amelyet két oldalról léckeretes rács zár le. A falon és a burkolat belső oldalán felragasztott hőtükör van. A nyílások kellő légáramlást biztosítanak a fűtőtestnek. A nyers faforgácslapot tapaszolással célszerű elsimítani, majd színesre festeni. A 25x25 mm-es anyagból készített lécrácsokat hagyhatjuk festetlenül is, de feltétlenül vonjuk be többrétegű színtelen lakkal. Végül még egy érdekes megoldás, amely a különösen rázósaknak előnyös. A fűtőtest fölé ugyanis elhelyezhetünk egy asztalként is használható hosszú, széles és vaskos polcot, amin remekül lehet dolgozni, tanulni, s jórészt eltakarja a radiátort is. A felfelé áramló meleg levegőnek az asztallapba vágott nyílás biztosítja az útját, amit egy fémráccsal vagy perforált lemezből kiszabott takarólappal ajánlatos lefedni. így mindig kellemes melegben dolgozhatunk, s a csúf radiátor sincs túlságosan szem előtt, (em)
