Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-13 / 261. szám, csütörtök

22 Otthonunk ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 13. A kis szobát tágíthatjuk világos színekkel, a nagy hodályt jóval meghittebbé tehetjük meleg színekkel Verőfényes napokon aktívak, jókedvűek vagyunk Télikert a jó közérzetért Színkavalkád a lakásunkban A világos, hideg színek jól mutatnak reggeli fényben, az erős vörös árnyalatok érdekes hangulatot kelthet­nek este (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ akásaink berende­zése szempontjá­ból fontos megvizs­gálni a színek em­berre gyakorolt ha­tását. Az esztétikai élményadás mel­lett a színeknek orvosilag igazolt élettani hatásai is vannak. A hideg színekkel berendezett szobában például hamarabb fázik az ember, ami a színek vérkeringésre gyako­rolt hatásával magyarázható. A fes­tett tér felvidíthat, lelombozhat, ir­ritálhat és megnyugtathat. Laká­sokban használt színekre nincse­nek merev szabályok, hiszen annyi­ra különbözünk egymástól. A csalá­don belül sem árt összehangolni az eltérő korú, egyéniségű családtag­ok színigényét, és így teremteni meg az optimális környezetet. Rit­kán valljuk be, hogy különböző lel­kiállapotban más-más színt részesí­tünk előnyben. Ma kékre festenénk a szobát, holnap a sárgán gondol­kodunk. Ha azonban figyelemmel vagyunk a helységünk funkciójára, biztonságosabban dönthetünk a színek megválasztásában. Egy lakásba belépve az első benyo­másokat az előszoba nyújtja, illetve a látvány, ami tovább csalogat. A szélfogó szerepe a zimankó ellen kitűnő, de a kertből, vagy a nagy légterűnek számító lépcsőházból egy két négyzetméteres előszobába begyömöszölődni nyomasztó. Ha tehetjük, nyissunk meg falat, vagy vegyük le az ajtót, hogy a belső helységek hívogathassanak színűk­kel. Ha szenvedünk az ablak nélkü­li folyósó-előszobától, egy erős sár­ga, középlila, zöldesszürke színvá­lasztással, és több fényforrással tel­jesen átvarázsolhatjuk. A nappali a pihenés és a reprezen­táció színtere. Ide vezetjük be ven­dégeinket, gyakran itt gyűlik össze a család tévét nézni, beszélgetni. Rendszerint itt gyűjtjük össze dísz­tárgyainkat, legjobb bútordarabja­inkat. Hazánkban általában a nap­pali a legnagyobb alapterületű helység a lakásban. Lehet, hogy egyben dolgozószobaként vagy há­lószobaként is funkcionál. Ilyen esetben az eltérő funkciójú sarko­kat, tudatosan, különböző színek­kel különíthetjük el. így egy moz­galmasabb szobaképet kapunk. Az eltérő területeket lehetőleg semle­ges színekkel kössük össze. A hálószobák használata jó esetben időszakos. Ez igazán intim terület, ahol legjobban érvényesül a kénye­lem. A világos, hideg színek jól mu­tatnak reggeli fényben, az erős vö­rös árnyalatok érdekes hangulatot kelthetnek este. Ha az alapterület­hez képest nagy tömegű (3,2-4,0 m2) franciaágy áll a középpontban, annak térítője alapvetően befolyá­solhatja az egész szoba hangulatát. Szinte mindegy, hogy a falat festjük be a kívánt színre, vagy egyszerűen a huzattal és a sötétítővel játszunk. A konyha, a tűzhely központi szere­pe e rohanó világunkban egyre ve­szít jelentőségéből. Mivel ez rend­szerint egy kis alapterületű és falfe­lületű helyiség, itt bátran kísérle­tezhetünk akár vad színekkel is. Ha mégsem tetszik, gyorsan átfesthet­jük. A lakótelepi, ablaknélküli fürdő­szobákkal szemben az új épületek­nél az építész egyre gyakrabban en­gedi be a fényt a fürdés színhelyére. A fürdőszoba színvilága igazán vál­tozatos lehet. A tisztaságérzetet a világos színek jobban erősítik, mint a sötétek. Léteznek speciális csem­pefestékek, mellyel a megunt színű fürdő átalakítható. Már az is sokat jelent, ha a fugákat átfestjük, vagy a fürdő falával harmonizáló törül­közőket használunk. Sokszor túlzásba esünk a gyerek­szobák berendezésével. Dicséretes, ha tudjuk, hogy a picik a tiszta szí­neket szeretik. Ezek együttes hasz­nálata viszont nemcsak számunk­ra, hanem a gyereknek is irritáló, idegesíthető lehet, főleg ha hozzá­vesszük a gyerekjátékok színkavalkádját. Ne erőltessünk lá­nyunkra rózsaszín bútorcsodát, csak mert ez volt gyerekkori ál­munk. Hadd válasszon a gyerek. A színek erejével megváltoztathat­juk a teret. A kis szobát tágíthatjuk világos színekkel, a nagy hodályt meghittebbé tehetjük meleg szí­nekkel. A nagy belmagasság csök­kenthető sötét árnyalatú mennye­zettel, de csak akkor célszerű alkal­mazni, ha a helyiségbe viszonylag sok fény jut be, különben a gondo­san kiválasztott árnyalatunkat a fényhiány feketének mutatja. A sö­tét színű padló biztonságérzetet ad. Az erős színekben pompázó falak kisebbítik a szobát, de ha nem vi­gyázunk az arányokra és árnyala­tokra, a meleg, barátságos szoba át­csaphat vibráló, irritáló hangulatú helyiséggé. A lakás különböző helyiségeinek színvilága lehet egymáshoz viszo­nyítva harmonikus vagy éppen diszharmonikus. Különösen kis la­kásoknál kell gondolni arra, hogy más helyiségekbe belátva zavaros kép tárulhat a szem elé, még akkor is, ha a szobák önmagukban har­monikusak. Legegyszerűbb, ha kis lakásban egy alapszínt alkalma­zunk, kevés kísérőszínnel kombi­nálva. Ha nem vagyunk biztosak színíté- letünkben, akkor egy kellemes pasztellszínt alapul véve, annak különböző világosságú, vagy telí­tettségű színeit alkalmazva, egy­szerűbben érhetünk el harmoni­kus hatást. A szoba hangulatát a padló, fal, nyílászárók, bútorhu­zatok, szőnyeg és sötétítő függöny színkompozíciója adja meg. Meg­lévő környezetünket feldobhatjuk, ha a régi virágmintás szőnyegün­ket olcsó, de vidám színű rongy­szőnyeggel helyettesítjük. Ha a te­ret üresnek, a falat sápadtnak érezzük, oda is tehetünk rongy­szőnyeget. (em) Nem helyettesíti a nappali fűtését, de a ház és a családi élet hangulatos középpontja lehet Egyre többen építenek kandallót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A télikert nagy homlokzati és tető üvegfelületeivel elérhető maga­sabb fényhozam, jelentős mérték­ben hozzájárul kellemes közérze­tünkhöz. A közvetlen napfény sza­bályozza élettanilag fontos hor­monjaink termelését, melyek szel­lemi és fizikai aktivitásunkat befo­lyásolják, sőt a fényszegény álla­pot depressziót okozó hormono­kat termel. Mindenki által ismert tapasztalat, hogy verőfényes na­pokon aktívak, jókedvűek, a borús napokon levertek, rossz hangula­túak vagyunk. A több közvetlen napfény a pozitív biofiziológiai komfortunkat és pszichés állapo­tunkat, vagyis életminőségünket javítja. Télikertre, tehát mindenek előtt életminőségünk magasabb színvonalának megteremtése szempontjából van szükségünk. Szerencsés, hogy a télikert haszná­latával a napenergia passzív hasz­nosítása útján fűtési energia-meg­takarítás is megvalósul. Ily módon a lakás biofiziológiai minősége mellett az épület hőháztartását is javítja a homlokzat elé (akár utó­lagosan) épített télikert. A lakó­szoba és a télikert közé esetlege­sen épített nyílásszáró, például nagyméretű eltolható üvegfal se­gítségével, rugalmasan lehet a tér­alakulatot és a mindenkori klima­tikus beltéri viszonyokat szabá­lyozni, a télikert hőnyereségét be- bocsátani vagy kizárni a lakás te­réből. A hőszigetelő üvegezésű, hőhídmentes alumínium, vagy műanyag profilokból készült téli­kert - az év jelentős részében - mindaddig a nappalival egybenyí­ló térként működhet, amíg a nagy nyári meleg vagy az erősebb téli hideg be nem áll. Nyáron - a nap­pali üvegfalát zárva tartva - meg­őrizhető a lakás hűvössége, hideg időben pedig a nappali előtti téli­kert jelentős hővédelmet nyújt a hőveszteségekkel szemben, de ugyanakkor a téli napsugarak be­hatolnak a szobába. A télikert a napenergia passzív hasznosításá­ban figyelemre méltó szerepet tölt be, különösen az átmeneti őszi és tavaszi időszakban, amikor a fűté­si energia megtakarítható, (em) Télen a déli ablakok elhelyezése jóval előnyösebb Megéri takarékoskodni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hosszú forró nyarakat követően sokan hajlamosak elfelejteni, hogy éghajlati viszonyaink között az ország energiafogyasztási költ­ségeinek döntő hányadát a téli fű­tési költségek teszik ki. Mivel az energiaárak évről-évre magasabb­ra szöknek mindannyiunk érdeke, hogy a meghatározó fűtési költsé­geket minimalizáljuk. Mindezt könnyű elhatározni, annál nehe­zebb viszont megvalósítani. Mit is kellene tennünk, hogy kevesebbet fizessünk a fűtésért? Kezdetnek néhány tény. Feltéte­lezzük, hogy kinn hideg van, benn ■viszont kellemes 20-25 fokos hő­mérséklet alakult ki. A kinti és a benti levegő közötti hőmérséklet­különbség hatására a meleg a fa­lon, nyílászárókon keresztül kifelé áramlik. Ezt a folyamatosan eltá­vozó energiát pótolja az épület fű­tése. Ha a külső szerkezeteket úgy alakítjuk ki, hogy azok nagyon jól szigetelnek, akkor ez az energia lassabban távozik, azaz lassabban kell utánpótolni, tehát kevesebbet kell fűteni. A hő az épületekből a szellőzés hatására is távozik. A be­áramló friss levegő korábban már felmelegített levegőt szorít ki. A friss levegő felmelegítése energiát fogyaszt. Ez a mechanizmus gyak­ran jelentősebb hőveszteséget okoz, mint az előbb ismertetett, falakon keresztüli transzmisszió. A szellőzési hőveszteséget a szel­lőzés mértékének ésszerű korlá­tok között tartásával mérsékelhet­jük. Filtrációs veszteséget okoz az épü­letek falazatának tömörtelensége is. Ez elsősorban házgyári épüle­teknél fordulhat elő, ha a panelek illesztéseit vagy rosszul alakítot­ták ki, vagy a felhasznált tömítőa­nyag elöregedett. A szokásos tömí­tőanyagok élettartama 6 év. Az épületek kialakításánál, azok tájolása, és ezzel összefüggésben a nyílászárók tájolása rendkívül lé­nyeges. A téli viszonyokat tekintve mindenképpen a déli és dél-nyu­gati ablakok elhelyezése előnyös. A déli oldalon elhelyezett, jól hő­szigetelt ablak télen a teljes fűtési idényre vetítve is gazdaságosabb, mint a fal. Azaz nem igaz, hogy a téli fűtésnél a minél kisebb ablak­felület feltétlen előnyt jelent. Az ablakok méreteinek és "helyének megválasztásánál a nyári napsu­gárzási viszonyokat figyelembe kell venni, mivel a falszerkezete­ken és a tetőn túl, az ablakon beju­tó napsugár melegíti fel leggyor­sabban a helyiségeket, (en) A radiátor fölé elhelyezhetünk egy vaskos polcot is Takarjuk el a fűtőtestet A fűtőkandalló burkolata lehet kő, tégla, kályhacsempe, márvány, attól függően, hogy milyen a szoba berendezése (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hideg idő felébreszti az ember­ben a vágyat a tűz melege után. Nincs is hangulatosabb, mint a kan­dalló előtt olvasgatva, teázgatva fi­gyelni a lobogó tüzet, hallgatni a pattogó parázs hangját. Manapság már nem csupán a Dickens regé­nyek elmaradhatatlan „kellékei” a kandallók. Egyre többen teszik nappalijukat kellemesebbé kandal­lóval. A nyitott tűzterű kandalló nem he­lyettesíti a nappali fűtését, de rep­rezentatív berendezési tárgy, amely a ház és a családi élet hangu­latos középpontja lehet. A kandal­lót úgy helyezzük el a szobában, hogy a tüzet a kandalló közelében letelepedett családtagok, vendégek jól láthassák, de az ülőalkalmatos­ságok közelében ne keletkezzen huzat. A nyitott kandallót a helyszí­nen készíti el a szakember. Minden nyitott tüzelőhelyhez saját ké­ményt kell építeni, amelynek szük­séges keresztmetszetét idejében ál­lapíttassuk meg kéményseprő vál­lalattal. Gondoskodni kell a külső légtérből a padlózaton át a friss le­vegő utánpótlásáról, amely közvet­lenül a tűztér alá kerül bevezetésre. Ezzel megelőzhető, hogy a kandal­ló égés közben a szoba levegőjét használja el. A megfelelő égési le­vegővel ellátott és méretes kémény­nyel megépített nyitott kandalló biztonságosan üzemeltethető. A nagy kéményjárat lehetővé teszi az égéstermék és levegő keverékének elvezetését. Ezek a kandallók fűtés­re nem igazán használhatók, hi­szen sok hő távozik a kéményen át. A kandalló tervezését, illetve ter­veztetését a belső berendezés ki­gondolásával egyidejűleg tanácsos végezni. Burkolóanyagnak alkal­mas a terméskő, a zsírkő, a már­vány, különböző kerámiák, klinkerek, fémek. A kandalló jelle­gét elsősorban a burkoláshoz hasz­nált anyag határozza meg. A tűztér készülhet samottból, öntöttvasból vagy más megfelelő anyagból. Tüzeléshez a nyitott kandallóban bármilyen száraz, lombos fa megfe­lel. Régi szokás szerint karácsony­kor zöld ágakkal feldíszített, olajjal megszentelt óriási farönköt raktak a kandallóba, amely egész éjjel égett. A magas gyantatartalmú tű­levelű fák hajlamosak a „fröcskölés- re”, ezért tüzelésre kevésbé alkal­masak. Ha a nyitott kandallóban keletkező hőt nem akarjuk veszni hagyni, érdemes zárt tűzterű kan­dallót építtetnünk, amely a nyűt tűz élvezésén kívül fűtésre is alkal­mas. A fűtőkandalló használata igazán kényelmes. A beépített, hő­álló üvegből vagy fémből készült ajtókkal a tűztér bezárható. Az ajtó védelmet nyújt a kiröppenő szikrák ellen és felfogja a fából kifröccsenő apró nedvességcseppeket. A fűtő- kandalló burkolata lehet kő, tégla, kályhacsempe, márvány, attól füg­gően, hogy milyen a szoba beren­dezése. A kályhacsempés kandal­lók nagy előnye, hogy igen változa­tos és mutatós díszei a szobának. Mivel a felületi burkolatuk felme­legszik, a fűtőteljesítmény egy ré­szét a felületükön adják le és job­ban tárolják a hőt. (ép, em) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az otthonok nagy részében ma már radiátorok szolgáltatják télvíz ide­jén a meleget. Ezek azonban nem mindig a legkorszerűbbek, s cserér jükre legfeljebb akkor gondolunk, ha ezt alapos műszaki ok teszi in­dokolttá. Érthető, hiszen a korsze-. rű radiátorok egyáltalán nem ol­csók, s amíg a régi fűtőtestek ellát­ják feladatukat, tegyék csak a dol­gukat. Ha pedig ormótlanságuk- kal, durván megmunkált felületűid kel nem tudunk megbékélni, még mindig olcsóbb, ha cseréjük helyett különféle álcázó paravánok, bur­kolatok mögé rejtjük őket. Nagyon attraktív lehet, például ha a régi öntöttvas radiátort egy falé­cekből összeállított paraván mögé rejtjük el. Ez egyáltalán nem aka­dályozza a radiátor hőleadását, hi­szen a lécek egymástól 100-130 mm-re vannak, viszont elég sok anyag szükséges egy-egy ilyen léc­paraván elkészítéséhez. A precí­zen végzett munka eredménye vi­szont olyan, mint egy bútordarab. Összeállításához 30x30 mm-es lé­cek szükségesek, amelyeket egy­másba eresztetten kell összecsa- poznunk. A szükséges aljazásokat sablon segítségével, körfűrésszel érdemes behatárolni, majd véső­vel vagy felsőmaróval már könnyű a felesleges anyag eltávolítása. Ugyancsak bútorszerű hatású az a radiátor álca, amely az ablak kö­nyöklőjét egy hosszú, kb. 300 mm szélességű polccal egészíti ki fal- tól-falig. Ez alatt egy 10 mm-es fa- forgácslapból kiszabott, alul-felül léckeretes nyílással ellátott takaró­lap van, amelyet két oldalról léc­keretes rács zár le. A falon és a burkolat belső oldalán felragasz­tott hőtükör van. A nyílások kellő légáramlást biztosítanak a fűtő­testnek. A nyers faforgácslapot ta­paszolással célszerű elsimítani, majd színesre festeni. A 25x25 mm-es anyagból készített lécrá­csokat hagyhatjuk festetlenül is, de feltétlenül vonjuk be többréte­gű színtelen lakkal. Végül még egy érdekes megoldás, amely a különösen rázósaknak előnyös. A fűtőtest fölé ugyanis el­helyezhetünk egy asztalként is használható hosszú, széles és vas­kos polcot, amin remekül lehet dolgozni, tanulni, s jórészt elta­karja a radiátort is. A felfelé áram­ló meleg levegőnek az asztallapba vágott nyílás biztosítja az útját, amit egy fémráccsal vagy perforált lemezből kiszabott takarólappal ajánlatos lefedni. így mindig kelle­mes melegben dolgozhatunk, s a csúf radiátor sincs túlságosan szem előtt, (em)

Next

/
Thumbnails
Contents