Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-12 / 260. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 12. Agrárvilág - dokumentum 31 A földművelésügyi minisztérium teljes rendelete a juhok és kecskék tulajdonosai és tartói számára a gazdasági állatok központi nyilvántartásának vezetéséhez Hogyan és miként kell megjelölni a kecskéket és a juhokat? FM-DOKUMENTUM tevékenységi köre nem változik (pl. vágóhíd kafillériára), nem változnak a kartográfiai 1. ALAPFOGALMAK adatai (fizikai méretei) - a farmok felosztá­sa/összevonása esetén. 1.1. A farm A farm alatt bármilyen berendezést, szer­kezetet, fedett szállás nélküli legelőgazdál­kodást folytató farmok esetében (hosszútávú legeltetés) azt a helyet értjük, ahol az állatok tartózkodnak, illetve ezen a helyen velük va­lamilyen formában foglalkoznak. Az állatok­nak a farmon önálló víz- és takarmányforrás­sal kell rendelkezniük, s gátolni kell őket ab­ban, hogy az egyik farmról a másikra átme­hessenek. A farm fogalom keretében tartják nyilván a vágóhidakat, kafillériákat (dögfeldolgozó­kat), állatvásárokat stb. 1.2. A tulajdonos A tulajdonos természetes vagy jogi személy, aki a farmot, vagy a gazdasági állatokat birto­kolja. A farmnak több tulajdonosa lehet. A tu­lajdonosnak több farmja lehet. 1.3. Az állattartó Az állattartó fogalma alatt azt a természetes személyt értjük, aki (noha csak ideiglenesen) felelős az állatokért. A farmnak csak egy állat­tartója lehet. 1.4 A gazdasági állatok központi nyilván­tartása (Centrálna evidencia hospodárskych zvierat - CEHZ) A gazdasági állatok központi nyilvántartá­sának vezetésével az SZK Állami Tenyészintézete (ŠPÚ SR) van megbízva. Itt vezetik a farmok, az állatok adatbázisát vala­mint az állatok mozgását és a további ténye­ket. 1.5. Az esemény kódja Kétjegyű számkód, amelyet az adott moz- gáshoz/változáshoz rendelnek. Az esemény kódja arra szolgál, hogy az állatok központi nyilvántartásába (CEHZ) továbbított „Jelen­tés az állatok születéséről, mozgatásáról a te­nyészetben, a vágóhídon és a kafillériákban“ c. kitöltött nyomtatvány által az adott moz­gást bejelentsék. 1.6. A tenyészfajta kódja Egy- vagy kétjegyű betűkód, amely az adott tenyészállat megjelölésére szolgál a központi nyilvántartásba történő bejelentéskor. A farmok jelölésére a következő kódokat használják: Formátum Leírás 999999 A99999 B99999 C99999 E99999 K99999 N99999 P99999 S99999 T99999 V99999 Gazdasági állatok tartására szolgáló farm Állandó vagy átmeneti ka­rantén az állatok számára Vágóhíd Vám- határátkelőhely Exportáló szervezet Kafilléria Állatkórház az állatok keze­lésére Legelő - tanya Felszámolási vágóhíd Vásári hely az állatok eladá­sára és árverésére Kiállítási területek Megjegyzés: a 9-es számok az egyes farmok számára kiutalt konkrét számokat jelképezik. Az azonosítási kódokat a Földművelésügyi Minisztérium által a farmok központi nyil­vántartásának vezetésével megbízott ille­tékes szerv utalja ki. 2.1.2. Az új farm nyilvántartásba vétele (regisztrálása) Új farm létesítésekor, több farm összevoná­sakor vagy egy farm több farmra történő fel­osztásakor a tulajdonos köteles az összes újonnan keletkezett farmot nyilvántartásba vétetni. Erre a célra szolgál a „A Farm nyilván­tartásba vétele - Regisztrácia farmy“ nevű for­manyomtatvány. A nyomtatványt a gazdasági állatok központi nyilvántartásának vezetésé­vel megbízott szervezet (ŠPÚ SR) biztosítja. 2.1.3. A tulajdonosok és az állattartók nyilvántartása A tulajdonosokra és az állattartókra vonat­kozó adatokat a farm regisztrálására szolgáló formanyomtatványba írják be („Registrácia farmy“). A farm nyilvántartásba vételekor megkövetelik a tulajdonos és az állattartó be­jelentését is. Abban az esetben, ha a tulajdonos cégnyil­vántartási számmal (IČO) rendelkezik (rt., kft., vállalkozó), a nyilvántartásba vételkor fel kell tüntetnie a cégjegyzési számát. Azok a személyek és szervezetek, amelyek rendelkez­nek cégjegyzéki számmal, de azt a nyilvántar­tásba vétel során nem jelentik azt be, nem ke­rülnek gazdasági állatok központi nyilvántar­tásába. 1.7. A vérvonal kódja 2.2. Az egyes állatok nyilvántartásba vé­tele és azonosítása Kétjegyű számkód, amely az egyes tenyész­állatok vérvonalának meghatározására szol­gál a központi nyilvántartásba történő beje­lentéskor. 2. A FARMOK, TULAJDONOSOK, ÁLLAT­TARTÓK ÉS AZ ÁLLATOK REGISZTRÁLÁSA 2.1. A farmok nyilvántartásba vétele (re­gisztrálása) 2.1.1. A farm jelölése A farm alatt azokat objektumokat értjük, amelyek kapcsolatba kerülnek a gazdasági állatokkal - állattenyésztési farmok, vágóhi­dak, kafillériák, kiállítási területek, vásárok stb. A farm egyértelmű betű-számjegy kombi­nációjú, vagy 6 jegyű számkódot kap. A kód nem változik, ha az adott objektum alapvető Minden juhot és kecskét állandó jelölés­sel kell megjelölni. Az elsődleges és tartós jelölést az biztosítja, akinél a juh vagy a kecske született. Az elsődleges jelölést olyan módszerrel kell végrehajtani, hogy a juhokat és a kecskéket addig lehessen azonosítani, amíg tartós jelölésük lesz. A tartós jelölést a jobb és a bal fülbe vég­zett tetoválással és a bal fülbe tett füljegy ré­vén valósítják meg azoknál az állatoknál, amelyek törzskönybe, vagy a tenyészállatok nyilvántartásába vannak bejegyezve. A törzs­könyvbe bejegyzett juhokat és kecskéket a kö­vetkezőképpen tetoválják: a) a bárányok és a gidák bal fülébe születé­sük évszámát és sorszámát, a jobb fülükbe anyjuk bal fülében található számát, a fülük csücskébe az alomszámot tetoválják. b) a hímbárányok és kecskebakok bal fü­lébe vérvonalukat, a fülük csücskébe születé­Új farm létesítésekor, több farm összevonásakor vagy egy farm több farmra történő felosztásakor a tulajdonos köteles az összes újonnan keletkezett farmot nyilvántartásba vétetni (Képarchívum) sük évének utolsó számát tetoválják. A jobb fülükbe anyjuk bal fülében található számát, a csücskébe pedig az alomszámot kapják. A füljegyet a törzskönyvbe és a tenyészállat­ok nyilvántartásába vett juhok és kecskék bal fülkagylójába helyezik. Á többi juh és kecske esetében két füljegyet helyeznek el, egyet- egyet minden fülkagylóba, vagy tetoválással és egy füljeggyel, mint a törzskönyvbe beírt ju- hoknál és kecskéknél. nyilvántartásba, megjelölve a füljegyeken fel­tüntetett betű- és számjegyeket. A füljegyek hajlékony műanyagból készül­tek. Elhelyezésük berakó fogók segítségével történik. A füljegy felületén fel van tüntetve az azonosítási szám, amely betűkből és számje­gyekből áll. Az azonosító jel az állatok azono­sítására szolgáló, maximálisan 12 jegyből álló jegy, amelynek utolsó négy számjegye kiemel­ten nagyobb. A juhokat és a kecskéket 40-től 70 napos korukig tetoválják. A füljegyeket azoknál a juhoknál és kecskéknél, amelyeket tetoválás­sal jelöltek, 6 hónapos korukig helyezik be, minden esetben azonban még az állományból való áthelyezésük előtt. A vágóbárányok és -kecskék egy füljegy- gyel vannak jelölve. A füljegyet 40-től 70 napos korukig helyezik a fülükbe, minden esetben azonban még az állományból való áthelyezésük előtt. A füljegyeket a megbízott szervezet utalja ki. Az állattartó a juhok és kecskék füljegyek­kel való jelölését követően ezt az eseményt legkésőbb 7 napon belül bejelenti a központi Tartalmuk: a) grafikus jel (logo) vagy a füljegyek ki­utalásával megbízott szervezet kódja; b) legalább 5 mm magasak betű- és szám­jegyek kombinációja; c) az ország kódjele (SK) és a juh vagy kecske azonosítási száma, amely legfeljebb 12 jegyből áll. Az állattartók úgy használják fel a füljegye­ket, hogy betartsák a számsorok fokozatossá­gának elvét az egyedek születésétől számított legkisebb sorszámtól kezdődően. A füljegy elvesztése vagy tönkretétele esetén az állattartó helyettesítő füljegyet kér a megbízott szervezettől. A helyettesítő fül-

Next

/
Thumbnails
Contents