Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-11 / 259. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 11. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Rosmersholm 19 KIS SZÍNPAD: titkárnők 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 16 Kill Bill (ameri­kai) 18, 20.30 MLADOSŤ: Adaptáció (amerikai) 15.15,17.30,20 AU PARK - PALACE: Mátrix - Forradalmak (amerikai) 14.20, 15.10, 16.10, 17.10, 18, 19, 20, 20.40, 21.50, 22.50 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 14.40, 17.40, 20.40 Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.30, 16.40, 18.50, 21.10 Vágta (amerikai) 15.40 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14.50, 17.40, 20.30 Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 14.10, 16.25,18.40, 21 Nem férek a bőrödbe (amerikai) 15.20, 17.30 Has- rapacsi (cseh) 19.50,22.20 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 15 Trük­kös fiúk (amerikai) 15.30 Kill Bill (amerikai) 17.50, 20.15, 22.30 Oviapu (amerikai) 14.40, 16.50 Fullasztó ölelés (amerikai) 19.20, 21.20 Órák (amerikai) 17.15, 19.40, 22.05 Fehér oleander (ameri­kai) 18.30,21.30 KASSA TATRA: Köztünk marad (szlovák) 16.30, 18.15 Adaptáció (ameri­kai) 20 CAPITOL: Mátrix - Forradalmak (amerikai) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 16 Hasrapacsi (cseh) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: További 11 perc (német-angol) 19 VÁGSELLYE - VMK: Terminátor 3 - A gépek lázadása (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 19 LÉ­VA - JUNIOR: Equilibrium (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: Kill Bill (amerikai) 16.30,19.15 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.15,16.15,18.30, 20.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 13.45,16.30, 19.15 Birkanyírás (amerikai) 20.30 A Karib-tenger kalózai - A Feke­te Gyöngy átka (amerikai) 16.45, 19.30 Kegyetlen bánásmód (ame­rikai) 14, 16, 18, 20.15 Kill Bill (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Mátrix - Forradalmak (amerikai) 12.30, 15, 17.30, 20, 22.30 A Mindenöó (amerikai) 13.30, 17.30 Az olasz meló (amerikai) 15, 17.15, 19.30 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 15.30, 20.15 Segít­ség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.30 Szindbád - A hét tenger legen­dája (amerikai) 14 A Szövetség (amerikai-német) 15.45,18 AZ MKKI HÍREI i BIBLIOTÉKA - XI. NEMZETKÖZI KÖNYVVÁSÁR 2003. november 13-16. Pozsony, Incheba kiállítóközpont Jövő héten immár 11. alkalommal kerül megrendezésre a Bibliotéka Nemzetközi Könyvvásár a pozso­nyi Incheba kiállítóközpontban. A Magyar Köztársaság Nagykövetsé­ge és Kulturális Intézete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és hét szlovákiai magyar kiadó társszervezésében először nyílik lehetőség arra, hogy a Kárpát-me­dencei magyar könyvkiadók együtt mutassák be kiadványaikat a pozsonyi könyvvásáron. A MAGYAR KÖNYV KIÁLLÍTÁSA a pozsonyi Bibliotéka Nemzetközi Könyvvásár keretében kerül meg­rendezésre. Kiállítanak: Magyar Tudományos Akadémia Mindentudás Egyeteme Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülés Intermix Kiadó - Ungvár Fórum Könyvkiadó - Újvidék Kriterion Könykiadó - Kolozsvár Mentor Kiadó - Marosvásárhely Pallas Akadémia Könyvkiadó - Csíkszereda Polis Könyvkiadó - Kolozsvár valamint a szlovákiai társrende­zők: AB-ART - Pozsony Kalligram Könyvkiadó - Pozsony KT Kiadó - Komárom Lilium Aurum -Dunaszerdahely Madách-Posonium - Pozsony Méry Ratio - Dunaszerdahely Nap Kiadó - Dunaszerdahely A szlovákiai magyar kiadók köny­vei a helyszínen megvásárolha­tók. Helyszín: Incheba Kongresszusi Központ, Al-es pavilon, 502-es kiállítóotér Kísérőrendezvények November 13. I7.O9 A MAGYAR KÖNYV KIÁLLÍ­TÁSÁT megnyitja Győrffy Csaba, a Magyar Köztársaság nagykövete 17.30 Könyvbemutató Liszka József: A szlovákiai ma­gyarság néprajza (Lilium Aurum) Dusza István: A papír partján (Nap Kiadó) November 14. 14.00 Dedikál Dániel Brunovsky: Staré príbehy (AB-ART) 17.00 Könyvbemutató Váy András: Magyar Országnak leírása (Méry Ratio) November 15. 11.00 Dedikál Cselényi László: Kőország (Madách-Posonium) Ezredforduló (Madách­Posonium) A riporttól a mítoszig (Madách- Posonium) Duba Gyula: Halódó parasztvilág (Madách-Posonium) Téli áradás (Madách-Posonium) Fonod Zoltán: Üzenet (Madách- Posonium) 14.00 Dedikál Hajtman Béla: Szivarfüstben (AB­ART) Pénzes Tímea: Rezdülések (AB­ART) November 16. 15.00 Hámori József, az MTA al- elnöke Magyar tudományosság a XXI. század tudástársadalmában c. előadása Helyszín: Incheba Kongresszusi Központ, Al-es pavilon, kísérő- rendezvények 1-es számú terme Egy olyan produkciónak lehetünk tanúi, amelyet a nagy operaházak is csak legjobb pillanataikban képesek nyújtani Bartók diadalmas visszatérése Gustáv Beláček (Kékszakállú) és Jolana Fogašová (Judit) (Fotó: SND) A szlovákiai zenei élet ki­emelkedő eseménye Bartók két egyfelvonásosának, A fá­ból faragott királyfinak és A kékszakállú herceg várának pozsonyi színrevitele. VOJTEK KATALIN Hogy miért, azt Vladimír Zvara fo­galmazta meg a nívós műsorfüzet­ben: „A zseniális zeneszerző közel áll hozzánk Szlovákiához fűződő kapcsolatai révén, azáltal, hogy Pozsonyban tanult és később szlo­vák népdalokat gyűjtött. Szívében a magyar hazafiság és a más nem­zetek kultúrájának szeretete nem zárták ki egymást. Ebből a szem­pontból nem kis adósság terhel minket vele szemben, ha arra gon­dolunk, milyen langyos fogadta­tásra talált nálunk a szlovák folklór terén végzett gyűjtő- és kutató­munkája, és milyen hosszú ideig tartott, amíg szlovák népdalgyűjte­ményének legalább egy része meg­jelent Szlovákiában. De mindenek­előtt Bartók művei a 20. századi közép-európai avantgárd - amely egyben a mi művészeti örökségünk is - termésének legjavához tartoz­nak. Ha tehát visszatérünk Bartók­hoz, sok szempontból saját ma­gunkhoz térünk vissza.” Mivel a Bartók-est első részében bemutatásra került A fából fara­gott királyfiról tegnapi számunk­ban közöltünk részletes ismerte­tést, most csak az operáról szó­lunk. Nem könnyű feladattal kellett megbirkóznia Martin Bendik ren­dezőnek, akinek Kassa és Beszter­cebánya után ez az első pozsonyi bemutatkozása. Érzékeltetni a drá­ma jelképes mondanivalóját, meg­találni a belső lelki cselekmény áb­rázolásához a megfelelő vizuális eszközöket - rendezői lecke a javá­ból. Mert a színpad bent van, a lé­lek mélyén, ez az a vár, melynek titkait hét ajtó rejti. Minden natu- ralisztikus elem kerülendő, a túlsá­gos stilizálás azonban, amely néha már a kulcsot is fölöslegesnek tart­ja a maga tárgyi valóságában, cél­ját tévesztett és zavaró. Az egyen­súly megtalálása - ez itt a legfonto­sabb. Martin Bendik megállta a próbát, szimbólumai kifejezőek és érthetőek, dicséretes az a logikai következetesség, amelyet az egyes jelenetek, helyzetek kidolgozásá­ban érvényesít. Színpadán minden a helyén van, semmi sem öncélú, mindennek megvan a maga funk­ciója. Bendik nem kíván Bartók ürügyén eredetieskedni és villogni, odaadóan, hatalmas affinitással szolgálja a mű alapgondolatát, ezért sikerült Bartók szellemiségé­hez méltó előadást létrehoznia. S ha néhány részletmegoldása - a könnyek tava körül mozgó sok nő­alak, a nem három, hanem kétszer három “régi asszony, a sziklakért élővilágát megjelenítő, csillogó ezüstcipős lábak mozgatása - eset­leg vitatható is, nem zavarja az egész mű szigorú következetesség­gel felépített logikai rendszerét. Koncepciójának megvalósítását hathatósan segítette a jelmez- és díszlettervező Molnár Zsuzsa és Alexandra Rusková stílusos szín­padképe. Örvendetes, hogy hallhattuk a pro­lógust, amelyet gyakran kihagy­nak, pedig fontos funkciója van, a mű jelképes értelmére figyelmez­tet: „Hol a színpad, kint-e vagy bent, Urak, Asszonyságok?” A süví­tő szél és sejtelmes emberi hang­foszlányok közepette megszólaló költői bevezető - Dráfi Mátyás szuggesztív tolmácsolásában - egyszerre taszít bele a horror­história hátborzongató atmoszfé­rájába. Két fiatal művész, Jolana Fo­gašová és Gustáv Beláček énekelt a november 6-i bemutatón, mind­kettő remek formában. Fogašová hangja nagy volumenű, telt, me­leg, árnyalatokban gazdag, min­den fekvésben kiegyenlített orgá­num, a legexponáltabb magassá­gokban is teljes fénnyel, biztos in­tonációval szól. Ehhez az érzékien szép vocehoz illúziókeltő megjele­nés és kifejező színészi játék tár­sul. Sokat mozog ebben a cselek­mény nélkülinek mondott darab­ban, a magyarországi Juditok álta­lában statikusabbak szoktak lenni, mintha a Kékszakállú komor mél­tósága őket is visszafogottabbá tenné. Fogašová Juditja túlfűtött mozgékonysága ellenére sem hisz­térikus femme fatale, hanem egészségesen kíváncsi fiatal te­remtés, aki naivan hisz abban, hogy a szerelem mindenre feljogo­sít a szeretett lénnyel szemben. A pozsonyi Kékszakállú nem fen­ségesen komor, inkább magányos és rezignált. Előre tudja, hogy mi következik, de még ébren tartja magában a remény halvány szik­ráját, amely egy utolsó próbára készteti. Beláček rokonszenves egyéniség, visszafogott játéka illik a figurához. Hangja szlávosan kormos, dús hang, minden regisz­terben kiegyenlítetten, acélos fénnyel szól. Ä „Lásd, ez az én bi­rodalmam” felemelő pillanattá vált tolmácsolásában. A vokális és színészi mellett még egy hatalmas próbatétellel kellett szembenézniük az énekeseknek: meg kellett birkózniuk a magyar szöveggel. És derekasan megállták a próbát, akárcsak előttük Walter Berry, Christa Ludwig, Jessye Nor­man és mások. Le a kalappal a tel­jesítményük előtt! Kovács János, a budapesti Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója csodát tett a zenekarral, amely rég nem hallott színekkel, nagyszerű dinamikával szólal meg. Mintha ki­cserélték volna, lendülettel, teljes odaadással muzsikál, nyoma sincs a gyakran tapasztalt pongyolasá­goknak, felülmúlja saját magát. Az ötödik ajtó a csúcspont, amikor nemcsak a színpadot árasztja el a vakító fény, árad, ragyog, izzik, szikrázik maga a muzsika is. De nincs egy pillanatnyi üresjárat, az első taktustól az utolsóig rendkívül koncentráltan játszik a zenekar, virtuóz módon idézi a madarak csapongó röptét, a sziklakért han­gulatát, az ékszerek hidegen villó- dzó fényét. A sokféle szín, az apró­lékos finomsággal kidolgozott rész­letek ellenére hatalmas, egységes tömbbé formálódik a mű. Mű és előadók szerencsés találko­zásának lehettünk tanúi, egy olyan produkciónak, amelyet a neves sztárokat megfizetni képes nagy nyugati operaházak is csak legjobb pillanataikban képesek nyújtani. Jó lenne, ha minél többen látnák. Csütörtöktől szombatig Szepsi és Buzita látja vendégül a legjobb hazai magyar amatőr színjátszó csoportokat Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál JUHÁSZ KATALIN Szepsi/Buzita. Csütörtöktől szombatig Szepsi és Buzita lesz a hazai magyar színházkedvelők központja. Áz amatőr színjátszók ugyanis mindenképp ebbe a cso­portba tartoznak, és amit évről év­re létre hoznak a színpadon, azzal évről évre elégedettebb a zsűri. A falusi színjátszók országos feszti­válja a rendszerváltás utáni hazai magyar rendezvényszervezés talán leglátványosabb sikertörténete. A zökkenőmentes szervezés, a csalá­dias légkör és az önkormányzatok lelkes hozzáállása a visszatérő ven­dégek emelkedő számában mutat­kozik meg, a helyi Csemadok akti­vistái pedig a szervezet országos renoméján is jócskán javítottak. Az ötödik évfolyamába lépő ren­dezvény nevet is kapott, mostantól Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválnak hívják. Boda Ferenc járási Csemadok-titkártól megtud­tuk, hogy Egressyre nemcsak mun­kássága miatt esett a választás, ha­nem azért is, mert a Szózat zenéjé­nek szerzője egy ideig Szepsiben tanított. A szervezők idén is igyekeztek megteremteni a lehető legjobb kö­rülményeket, számos támogatót és társrendezőt sikerült megnyerni­ük a nemes ügynek. Boda Ferenc szívesebben nevezi találkozónak a fesztivált, mint versenynek, mivel a résztvevők szerinte egymásra ugyanolyan kíváncsiak, mint a zsűri véleményére. De persze idén is számos kategóriában hirdetnek győzteseket, és a szervezők azt ígérik, senki sem távozik üres kéz­zel. Mivel a hosszú és tartalmas, gyakran éjszakába nyúló értékelé­seknek tavaly monológ jellegük volt, vitára alig maradt idő, újítás­ként idén „ellenzsűri” is dolgozik a fesztiválon Kiss Péntek József ve­zetésével. A „korreferátumok” so­rán reagálni lehet a bírálatokra, tompítani lehet a bírálóbizottság megállapításainak kritikai élét. Összesen 250 főt várnak a feszti­válra, a versenyben tizenhárom csoport vesz részt, vendégként pe­dig fellép az őrsújfalui Es? Szín­pad, a Jókai Napok nagydíjas cso­portja, a füleki Apropó Kisszínpad, a Jókai Napok nívódíjasai, vala­mint a Selmecbányái művészeti alapiskola diákjai. A Yemelo cso­port nagy sikert aratott az idei Hviezdoslavov Kubín versenyen, az ő jóvoltukból először hangzik fel szlovák szó a szepsi fesztiválon, a szervezők pedig a helyi szlovák nyelvű oktatási intézmények tanu­lóit is igyekeznek becsábítani a művelődési házba. Boda Ferenc la­punknak elmondta, hogy bár első­sorban falusi műkedvelőket vár­nak, évről évre felbukkan néhány városi csoport is, a királyhelme- ciek például a kezdetektől résztve­vői a versenynek. A találkozó no­vemberi időpontja szerinte azok­nak is kedvez, akik a Jókai Napok­ra nem készülnek el az előadásuk­kal, de akadnak, akik mindkét se­regszemlén részt vesznek, sőt a kész produkcióval nem rendelke­ző csoportok rendezői is kaptak meghívót, szívesen látják őket né­zőkként. A vígjátékok és a fajsúlyosabb da­rabok mellett mára megerősödött a népi vonal is, olyannyira, hogy ez a műfaj külön kategóriát képez. Komáromtól Királyhelmecig az or­szág tizenkét járása képviselteti magát, és a szervezők az ingyenes elszállásolás mellett az útiköltség nagy részét is térítik. A legtöbb tá­mogatás a kulturális minisztérium kisebbségi főosztályától érkezett, de sokat segített a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Ily- lyés Közalapítvány is. Ä fesztivál a hagyományokhoz hí­ven ismét két helyszínen zajlik, szombaton átköltözik Buzitára. Ennek elsősorban műszaki okai vannak, az alig ezer lakosú község­ben ugyanis sokkal nagyobb szín­pad áll rendelkezésre, mint Szep­siben, így a „grandiózus” produkci­ók, mint például a bátorkesziek Popfesztiválja vagy az ipolynyé- kiek operettes népszínműve sem szorulnak ki a fesztiválról. A résztvevők között vannak, akik visszatérő vendégei a fesztivál­nak, mint a csécsiek, a bátorkesziek, a bódvavendégiek, a nánaiak, de lesznek olyanok is, akik először neveztek be országos fesztiválra. A műfaji skála is igen változatos, a kabarétól az esztrádműsoron, népszínművön és musicalen át egészen a népi dramatikus játékokig terjed. Az utóbbi műfajban akadt a legtöbb jelentkező, megelevene­dik a farsang, a szentcsalád-járás s a hosszú, téli esték is. A zsűriben jeles szakemberek foglalnak helyet, mint Szvorák Zsuzsa rendező, Havasi Péter publicista, Lakatos Krisztina színikritikus és Bodonyi András népzenekutató. A fesztivál idei védnöke Bálint-Pataki Jó­zsef, a HTMH elnöke, aki maga is részt vesz a rendezvény megnyi­tóján. Az idén is megjelenik a fesztivál lapja, a Lakoma, amelyet Bá­rány János és Mede Zsófia szerkeszt, (giv)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents