Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-11 / 259. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 11. KOMMENTAR Egészségügyi kórkép PÁKOZDI GERTRÚD Rudolf Zajac nevének hallatán talán még az is megcsóválja a fejét, aki őszintén drukkol a nyakig adósságokban ülő egészségügy gazdálkodásának rendbe tételéért. Eddigi intézkedéseivel egyelőre annyit sikerült elérnie, hogy az átlagember azonnal zsebéhez kap, mihelyt a miniszter újabb reformintézkedést helyez kilátásba. Nehezen hiszik el, ha kijelenti, a páciensnek a mainál alig kerül majd többe némely betegségek gyógyíttatása, ha azok felkerülnek a fizetendő kórok kezelésének listájára. Ha megfeszül, se hiszik el neki, nem akar mást, csak annyit, . hogy az emberek törődjenek többet a betegségmegelőzéssel; oltassák be magukat náthaláz ellen, használják ki az ingyenes megelőző kivizsgálásokat stb. Hangzatos érvek, de nyilvánvalóan maga a miniszter sem hiszi, hogy a 28 milliárd koronás adósságállományt maga előtt görgető egészségügy összeomlástól való megmentésének pillanatnyilag ez lenne a leghatásosabb módja. A gyógyszerészek se hisznek a miniszternek. Hiába biztatja őket, hogy bízzanak az adósságaik rendezésére létrehozott Veriteľ Részvénytársaságban. Kevés gyógyszertár élt eddig a lehetőséggel, hogy összeszedje az egészségbiztosító által megtéríteden számláit, és elküldje az említett részvénytársaságnak. Mivel ebben az országban az utóbbi, közel másfél évtizedben már annyi volt az átverés, hogy követni is nehéz, a politikusok mind gyakrabban bizonyított megvesztegethetőségéről nem is beszélve, a gyógyszertárakat üzemeltetők részéről megnyilvánuló bizalmaüanságon valószínűleg már csak a kormány csodálkozik. Ez ugyan nagy dérrel-dúrral küzd a korrupció ellen, de az újabb és újabb botrányok kapcsán egy-egy tagja valahogy mindig gyanúba keveredik. így nem csoda, hogy bizalmaüan a számláinak kifizetésére váró gyógyszerész, bizalmatlan az ádagpolgár, de a kormánypárti parlamenti képviselők közül is egyre többen. A miniszter a napokban beismerte, jobban is megmagyarázhatta volna a közvéleménynek - főleg pedig a patikusoknak -, hogy miként is képzelte el kiegyenlíteden számláik lehető leggyorsabb rendezését. Az utólagos magyarázkodás mindig gyanús, és a kételkedőket azok a kevesek se győzik meg, akik eredményesen igénybe vették a szóban forgó rt. szolgáltatásait. Tegnap országszerte sok patika tartott zárva, hogy így is rámutassanak, amit mindenki tud: az állam és az egészségbiztosítók tartozásai miatt a padkák zöme már képtelen újabb készleteket vásárolni. Hogy tiltakozó akciójuknak lesz-e eredménye, egyelőre kétséges, de remélhetőleg meggyorsítják a Veriteľ Részvénytársaságon kívül az egészségügy gazdálkodásának átíáthatóvá, hatékonyabbá tételét. Az olykor betegellátásra szoruló adófizetőnek ez éppúgy érdeke, mint Zajac miniszteré, aki üy módon talán eredményesebb adósságbehajtónak bizonyulna az állammal szemben. Mert e nélkül marad az örökös körbetartozás - betegek és egészségesek rovására. JEGYZET Szlovák-zsidó kapcsolat NAGY ANDRÁS Tegnap Szlovákia megalakulása óta először utazott hivatalos látogatásra szlovák miniszterelnök Izraelbe. Mit ad Isten, pont Mikuláš Dzurinda ez a kormányfő. Utazásának dátuma is érdekes, hiszen 65 év telt el éppen az elhí- resült kristályéjszaka óta, amikor a nácik közel 7500 zsidó tulajdonban lévő boltot és 400 zsinagógát gyújtottak fel, romboltak szét. Azon az éjszakán 91 zsidó halt meg és hamarosan 20 ezret deportáltak a koncentrációs táborokba. Biztos vagyok abban, hogy a mi kormányfőnk is megemlíti majd valamelyik ottani hivatalos beszédében ezek a tényeket, s kitér arra is, hogy Szlovákia milyen mélyen elítéli az antiszemitizmust, a xenofóbiát, s általában mindennemű rasszista megnyilvánulást. Nyilván biztosítani fogja az ottani politikusokat, hogy Szlovákiában a törvény legnagyobb szigorával lépnek fel a különböző neonáci, vagy más fajgyűlölő csoportok ellen. Remélem, arról is beszámol majd, hogy ebben a munkában a rendőrségen kívül a titkosszolgálat is komoly erőkkel vesz részt, adatokat gyűjt mindennemű ilyen csoportról, hogy esetleg időben riasztani tudja az igazságszolgáltatás különböző szerveit, ha a demokrácia, az emberi jogok védelmében kell fellépni. A feljegyzésekben biztos ilyen dolgok szerepelnek. XY szlovák, katolikus, enyhén zsidógyűlölő, minden évben március 14-én megjelenik az elnöki palota előtt fekete egyenruhában (a múltkor Komáromban is ott volt). A nővére szintén szlovák, katolikus. Na mindegy, ezt hagyjuk, inkább nézzük meg, mit is mondott pontosan a kormányfő. Dzurinda kerek perec kijelentette, látogatásának egyik fő célja erősíteni a szlovák-izraeli gazdasági kapcsolatokat. Ezt nyilván a következőképpen képzeli el: kimondottan jó kapcsolatokat ápol a szlovák-izraeli gazdasági társaság itteni vezetőivel, gyakran meghívja őket egy csoportos ebédre. Müos Žiak a társaság elnöke meg nyilván azok között volt, akik előkészítették az útját, így szóba sem jöhet, hogy a SIS róla feljegyzéseket készítsen, s ha mégis, akkor meg csak azért, hogy a miniszterelnököt segítsék. A róla szóló mondat eredetileg nyilván így szólt: sokan készítik elő az Ön útját, köztük Müos Žiak, aki a zsidó-szlovák gazdasági társaság elnöke, és van egy felesége, Marina, aki szintén segíthet, főleg az orosz zsidó kérdésekben. Ha bármelyik politikus, vagy sajtótermék véletlenül az ország érdekei ellen lobbizóknak nevezné ennek a társaságnak a tagjait, ő lenne az első, aki tiltakozna ellene. Másik nagyon szép mondata az volt, amikor kijelentette: szeretne segíteni a közel-keleti béke megteremtésében. Az egész szlovákiai zsidó csoport ügyében abban reménykedem, hogy az izraeli diplomaták közül egy sem dolgozik rendesen és senki sem küldött anyagokat a hazai kormánynak arról, mi történik itt valójában. FIGYELŐ Feszültség a kapcsolatokban Új feszültségek keletkeztek az USA és legfőbb szövetségese, Nagy-Britannia kapcsolataiban - állítja a Wall Street Journal. „Az Irakból érkező rossz hírek csak még több britet késztemek arra, hogy megkérdőjelezze Blair döntését Szaddám megdöntésének támogatásáról“ - írja a lap, hozzátéve, hogy Bush jövő heti, nagy-britanniai látogatása még jobban előtérbe helyezi a témát. A Stop the War (Állítsd meg a háborút) koalíció százezer fős tüta- kozó gyűlést tervez. A londoni média szerint immár a két ország katonai vezetése között is nézet- eltérések vannak Irak kapcsán.- Nem tehetek semmit, asszonyom. A főnök azt mondta, hogy nincs kivétel, e héten minden nagykutyát is ellenőrizzünk a közutakon! (Peter Gossányi rajza) Rudolf Zajac a reformot védendő azt állítja, egyedül ő védi a betegek érdekeit Sántít a forma és sántít az érvelés is Az utóbbi napokban a vízcsapból is az egészségügyi miniszter folyik. Nem mondhatja, hogy mellőzik a médiák, elegendő teret adnak neki a magyarázkodásra. És mert jó beszélőkével áldotta meg a teremtő, ember legyen a talpán, aki képes teljes egészében felfogni szóáradatát. Mert reformját védendő minden eszközt megragad annak bizonyítására, hogy egyedül ő az, aki jót tesz a beteggel. PÉTERFI szonya Egyre kevesebben hisznek neki, holott mindent megtesz annak érdekében, hogy féligazságaival, csúsztatásaival meggyőzze az embereket. A múlt héten többször is szerepelt a képernyőn, s bár egyszer sem volt méltó ellenfele, gyengén teljesített. Sokat beszélt, de keveset mondott. Ebben hasonlít Mečiar volt kormányfőhöz. „Uralkodása” idején felhívtam egy HZDS-pozitív szlovák kolléga figyelmét arra, rögzítse szalagra vezére beszédét, majd lassítva hallgassa vissza. Utaltam arra, hogy a nagy szónoktól nem fog hallani egyetlen befejezett mondatot sem. Rudolf Zajacot hallgatva ugyanez a helyzet, száját egyetlen egy épkézláb mondat sem hagyja el. Es úgy mint Mečiarnál, nem csak a forma, a tartalom is sántít. Vasárnap többek között azzal etette a jó népet, hogy a minisztérium hatáskörébe tartozó „állami” kórházak vannak rossz anyagi helyzetben, főleg a túlfoglalkoztatás okán. Állította, hogy ezt a gondot már maguk mögött tudják a kisebb megyei, kisvárosi egészségügyi intézetek, holott tudnia kell, hogy országos viszonylatban a kórházak zöme halódik. Lehet, hogy a túlfoglalkoztatás is nyomasztja őket, de legfőbb gondjuk az, hogy az állam elodázza a felhalmozódott adósságaik rég ígért rendezését. A Veriteľ Rt. létjogosultságát azzal bizonygatta, hogy a múltban a kórházak másra használták fel, vagy eltüntették az adósságrendezés címén kapott milliárdokat. Arról, hogy mely intézetekben történtek üyen visszaélések, nem beszélt, pedig tettesek nélkül nincs hitele állításának. Felháborító, ahogy Zajac az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtók Miért várják a patikusoktól, hogy hitelt nyújtsanak az államnak? anyagi követeléseire reagál, de az is, hogy a lényeget hallgatja el: a patikusok a kiadott gyógyszerekért, az orvosok az elvégzett vizsgálatokért, a kórházak a betegek ellátásáért (a minőségről ne beszéljünk, mert tájainkon ez nem befolyásolja a juttatás nagyságát!) nem kapják meg pénzüket az egészségbiztosítóktól. Amelyek viszont azzal érvelnek, hogy a biztosítási illetékekből nem tudják állni a dráguló betegellátást. És hogy vannak állami és magáncégek, amelyek nem fizetik a társadalom- biztosítást. Nem tegnaptól, évek óta. És a kormány az általa biztosítottakért a tényleges kiadások elenyésző részét fizeti csak. De erről Rudolf Zajac szemérmesen hallgat, mert miért piszkálja a kormányt, melynek tagja?! Ügy tűnik, hirtelen megfeledkezett arról, hogy nem is olyan régen egészség- ügyi magáncége ugyancsak követelte a számlák időbeni térítését! Egészen biztos abban, hogy a „felelőtlennek” tartott kórházigazgatók tartozásaik rendezésekor - a bársonyszékbe kerülő miniszternek nyalva - nem (volt) cégének számláit fizették ki soron kívül? Nem vitás, rendet kell teremteni az ágazatban, a pazarlás megszüntetésével együtt. Ha igaz a híresztelés, hogy a miniszter tanácsadóit eddig 25 millió koronás juttatásban részesítette, hogy „kedvence” megkapja az éves átlagkeresetet - havonta, hogy a sokat bírált törvény(ek) megalkotójának munkadíja néhány millió korona (mellesleg a megbízatást a tárca nem pályáztatta meg) , akkor milyen takarékossági megszorításokról beszél a tárcavezető? Miért várja a patikusoktól, orvosoktól, egészségügyi intézetektől, hogy hitelt nyújtsanak az államnak, ráadásul késedelmi kamatok nélkül? Hogyan kötelezhet bennünket, hogy a különféle hozzájárulások mellett még nagyobb arányban vállaljuk át a betegellátás anyagi terheit? Hol a határ?! TALLÓZÓ TÝDEN Ami nemrégiben még elképzelhetetlen lett volna, most megtörtént: a szlovák kormány és a parlament jóváhagyta egy magyar egyetem létrehozását Komáromban. A döntés kétségtelenül a magyar kisebbség irányába tett pozitív lépés, a kérdés azonban az, hogy emellett racionális-e - vezeti be a révkomáromi magyar egyetemről szóló írását a Týden című cseh politikai hetilap legújabb száma. A cikkíró kifejti, hogy az egyetem létesítése már évek óta egyik prioritása a Magyar Koalíció Pártjának, de a kormánykoalíció csak most tette magáévá. A parlamenti vita megmutatta, hogy politikai szinten továbbra is sok az ellenfele a magyar egyetemnek. Ugyanakkor szakértői fenntartások is léteznek. Úgy tűnik ugyanis, hogy a magyar egyetem létrehozása nem más, mint annak a szlovákiai hagyománynak a folytatása, miszerint felsőoktatási intézményeket hoznak létre politikai megrendelésre. Volt ilyen a Mečiar-kormányzat, s van a Dzurinda-kormányzat idején is. A magyar egyetem létesítésének okai érthetőek: az egyetemi végzettségűek aránya a szlovákiai magyarok között ugyanis csak alig fele az azonos végzettségű szlovákokénak. A nagy kérdés az, hogy megoldja-e ezt a problémát a komáromi egyetem, s lesz-e iránta érdeklődés a szlovákiai magyar fiatalok között, akik akadálytalanul tanulhatnak más egyetemeken is, például Nyit- rán a Konstantin Filozófus Egyetemen. Sokak számára vonzó lehet az a tény, hogy az egyetemen magyarul tanulhatnak. Ez esélyt ad azoknak, akiknek problémájuk lenne a szlovák nyelvvel más egyetemeken, s ez a magyar környezetben gyakori jelenség. Másrészt az egyetem olyan szakembereket ad, akik csak a „magyar“ régiókban érvényesülhetnek - ezt azonban maguknak a magyaroknak kell mérlegelniük. Bármiféle arra irányuló adminisztratív nyomás, hogy a magyarok jobban elsajátítsák a szlovák nyelvet, hibás és eredménytelenségre van ítélve. Mindenesetre tény, hogy Szlovákia fejlődése annyira előrehaladt, hogy a magyar egyetem létrehozását nemzeti előítéletek már nem akadályozzák. Ott azonban egyelőre még nem tartunk, hogy a szakmai érvek legyőzzék a politikai érveket. THE MOSCOW TIMES Mihail Hodorkovszkij volt Yukos-el- nök azért ül börtönben, mert nem félt nyíltan szembeszállni Vlagyimir Putyin elnökkel - írta Vlagyimir Gu- szinszkij volt orosz sajtómágnás az orosz napilapban. A Putyin üldöztetése elől évekkel ezelőtt külföldre menekült Guszinszkij megállapítja: a Hodorkovszkij elleni kirakatper nyomán Oroszországban erősödni fog az egyre többeket bénító félelem. Félnek az üzletemberek és a politikusok Putyintól, az elnök pedig attól, hogy a közvélemény számon kéri rajta a csecsenföldi háborút, a szabad sajtó felszámolását, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és az ügyészek inkvizíciós módszereit, az alkotmány lábbal tiprását. S minél erősebb lesz a félelem, annál nagyobb lesz Putyin késztetése arra, hogy diktátorrá váljon. A téves csonkolások után a minisztérium mindössze egy bocsánatkérő levelet küldött az áldozatoknak Szaddám alatt megcsonkított irakiak egyesülete MTI-HÁTTÉR Érdekvédelmi egyesületet alakítottak a Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök rendszerében megcsonkított irakiak, akiknek büntetésből lemetszették egyik fülét, kivágták a nyelvét vagy tetoválták a homlokát. A megcsonkítottak egyesületének köszönhetően, amely több mint 3600 tagot számlál, a 28 éves Szaad Kázim Abdelvahid sem érzi már magát másodrendű állampolgárnak. A forradalmi parancsnokság tanácsának, az összeomlott rezsim legfelsőbb hatalmi szervének rendeletével összhangban 1994. október 10-én metszették le jobb fülét, mert dezertált a hadseregből. „Megpróbáltam elmenekülni, de az őrök leütöttek és elkábítottak. Amikor magamhoz tértem a zárkában, egyik fülem már nem volt meg“ - számolt be könnybe lábadt szemmel az amputáció rettenetes pillanatairól. „Nem azért szöktünk meg, hogy eláruljuk hazánkat és népünket, hanem azért, mert elleneztük Szaddám politikáját, és nem lelkesedtünk a háborúért“ - mondta a szervezet 36 éves elnöke, aki hasonló sorsa jutott. „A katonaszökevényeknek nemcsak jobb fülét vágták le, de megvonták élelmiszerjegyeit is. Személyazonossági iratait egyetlen okmánnyal helyettesítették, amelyre bevésték: „dezertálás miatt jobb füle levágva“ - mesélte Szaadin Nádim, az egyesület egy másik tagja. Néhány iraki tévedésből vesztette el fülét, mert papírjai nélkül járkált vagy már a közkegyelem kihirdetése után csonkolták. Ilyen esetekben a védelmi minisztérium mindössze egy bocsánatkérő levelet küldött a túlkapások áldozatainak. Másoknak egy nagy X-et vagy a „becstelen“ szót tetoválták a homlokára. A nyelvkivágás mindazok Néhány irakinak csak azért vágták le a fülét, mert papír nélkül járkált. büntetése volt, akik akárcsak egy bíráló szóval merték illetni a rendszert, az elnököt vagy családját, hogy soha többé ne ismételhessék meg - folytatta Nádim. Az egyesület célja, hogy visszaadja méltóságukat a megcsonkítottaknak. A kereskedelmi minisztériumtól havi fejadagokat, az egészség- ügyi minisztériumtól plasztikai műtétet, az átmeneti kormányzó- tanácstól kártérítést kértek tagjaik számára, a munkaügyi minisztériumhoz pedig azért folyamodtak, hogy segítsenek állást találni a homlokukon tetováltaknak. „A hatóságok nem tudják, hogy ezeknek az iraki fiatalembereknek a zöme nem tud megházasodni, mert az iraki családok nem adják hozzájuk lányaikat“ - tette hozzá. Az AFP francia hírügynökségnek Szaad Kázim Abdelvahid elmondta, hogy a csonkolás napja volt tragédiája kezdete. „Minden reggel belenézek a tükörbe, és az elém táruló látvány miatt még az utcára sem megyek ki“ - mondta.
