Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-03 / 252. szám, hétfő

Autó motor ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 3. VIZSGÁZZUNK EGYÜTT (24 119. A motorkerékpár veze­tője menet közben köte­les mindkét kezével a motorkerékpár kormá­nyát fogni, kivéve azt az esetet, ha a) 50 km/óránál kisebb sebes­séggel halad, b) előírás szerinti jelzést ad, c) kellő gyakorlattal rendelke­zik a motorkerékpár vezetésé­ben. 120. Lakott területen, ahol az úttesten azonos menet­irányban két vagy több kijelölt forgalmi sáv van, a gépjármű a) csak a jobb forgalmi sávban közlekedhet; a többi forgalmi sávot csak előzés vagy letérés céljából használhatja, b) csak a bal forgalmi sávban közlekedhet; a többi forgalmi sávot csak a motor nélküli jár­mű vezetője használhatja, c) bármelyik forgalmi sávban közlekedhet. 121. Ha a szembejövő villa­mos elől jobbra nem le­het kitérni, a) a jármű balra nem térhet ki, b) a jármű balra tér ki, c) kitérés végett a jármű a jár­dára is felhajthat. 122. Járművel tilos megállni és várakozni a) be nem látható bukkanón, a bukkanó előtt és mögött, b) saját használatú úton korlá­tozott látási viszonyok között, c) egyirányú forgalmú közúton jobb oldalon. 123. Vasúti átjáró előtt a jár­művek a) mindig kötelesek megállni, b) olyan sorrendben sorakoz­nak egymás mögött, amilyen­ben érkeztek, c) kötelesek megállni, ha vilá­gít a villogó fehér fényt adó lámpa. 124. Egynél több gépjármű­vet vontatni a) szabad, ha két személygép­kocsi vontatásáról van szó, b) tilos, c) szabad, ha oldalkocsi nélküli motorkerékpárok vontatásáról van szó. 125. Aki közúton forgalmi akadályt idéz elő, a) csak akkor köteles azt eltá­volítani, ha autópályán idézte elő; a többi úton csak a közút kezelője távolíthatja el, b) tilos azt eltávolítania; a köz­úti forgalom ilyen akadályát a közút kezelője köteles eltávolí­tani az állam költségére, c) köteles azt haladéktalanul eltávolítani; ha ezt nem teszi meg, az akadályt a közút keze­lője távolítja el az ő költségére. 3SSI ‘qm ‘qesx ‘vzzi '<\\zi ‘^ozi ‘qóu Típustól függően 30-100 ezer koronát takaríthatunk meg Olcsóbb Fordok és Opelek PIACI JELENTÉS Október 20-ától csaknem vala­mennyi NI-es kategóriájú Opel gépkocsi (3,5 t össztömeg alatti kishaszonjárművek, amelyek meg­vásárlásánál visszaigényelhető a hozzáadottérték-adó) jóval ol­csóbban kapható a hazai márkake­reskedőknél. Az árengedmények mértéke az egyes típusok esetében a következő: Corsa Van - 30 ezer, Astra Van - 40 ezer, Combo, Combo Tour - 35 ezer, Vivaro, Vivaro Combi - 45-60 ezer és 2003-ban gyártott Movano - 100 ezer korona. Az alábbiakban né­hány modell jelenlegi árát ismer­tetjük, adó nélkül: Corsa Van 1.2 (55 kW/75 LE) 324900,­CorsaVan 1.3 CDTI (51/70) 379 900,­Astra Van 1.6 16V (62/84) 418 900,­Astra Van 1.7 DTI (55/75) 496 900,­Combo Van 1.6 16V (64/87) 379900,­Combo Van 1.7 Dl (48/65) 404 900,­Vivaro Van 1.9 Dl (60/82) 568 067 koronától Vivaro Van 1.9 DTI (74/100) 598 067 koronától Vivaro Combi 1.9 Dl (60/82) 780 900 koronától Vivaro Combi 1.9 DTI (74/100) 816 900 koronától A Fordnál napokban piacra do­bott és várhatóan az év végéig kapható új akciómodellek gyűjtő­neve Jubileum, illetve Jubileum Plus. A Fiestánál tulajdonképpen a Centennial széria folytatásáról van szó, míg a Fusion most elő­ször kapható akciós áron - típus­tól függően 48-69 ezer koronával olcsóbban. A Mondeo akciómo- delljeinél 40-70 ezer koronát tesz ki az árengedmény, a Transit Ju­bileum, illetve a hosszabb ten­gelytávú Transit Extra pedig egy­ségesen 549 000 koronás induló áron vásárolható meg az akció ke­retében, természetesen hozzáa­dottérték-adó nélkül, (ts, sms) TANULMÁNYMÜHELYEKBÖL Opel GTC: Közönségkóstoló? BEMUTATÓ A képen látható gyönyörű kupé a jól értesültek szerint nem más, mint az új Opel Astra háromajtósának közönségkóstolója Az im­már nyomokban sem túrákra született kényelmes 2+2 üléses GT (azaz Grand Turismo) elnevezésnek mutat még nevével is fityiszt az Opel GTC (GT Compact), igaz, egyelőre csak egy 4349 mm hosszú, 1773 mm széles és 1352 mm magas, 19 colos kerekekre ültetett tanulmánymodell formájában. A sötét üvegtető a szélvé­dőtől a hátsó ablakig tart, a lámpákat az Opel háromdimenziós­nak hirdeti. A műszaki töltetről és felépítésről viszont egyelőre mélyen hallgat a gyár. (a2) (Fotó: V. Gy.) A minimálisnál is kisebb az esélye annak, hogy lélegzetelállító rekordjait bárki valaha is túlszárnyalhassa Minden idők legjobbja VAS GYULA Egy a Forma, és Michael Schumacher az Ő prófétája. Kéretik nem felhördülni, szentségtörést meg istenkáromlást emlegetni, mert ezt a tényt kevésbé ünnepélyesen noki cím rekord. A tíz év, amennyi idő alatt összegyűjtötte, szintén pá­ratlan teljesítmény. Mert nem volt a Forma-1 történetében olyan ver­senyző, aki ikszedik évben világbaj­nok lett, és az iksz plusz küencedik- ben szintén. Az utána következő ar­Suzukában, az utolsó futamon öccsével is kemény csatát kellett vívnia nem lehet a világ tudtára adni. Az­azhogy igen: száraz, kopogó szá­mokkal, amelyekből vüágosan kide­rül, hogy a hat több, mit az öt, a 70 is több (méghozzá jóval), mint az 51, az 1038 pedig aztán tényleg renge­teg sok. Ez mind igaz és támadhatat­lan, éppen csak nem igazán sejtjük meg belőle azt, amit ez a 34 éves fiú a Forma-1 újkori történetében vég­hezvitt. Schumacher 2003. október 12-e óta a sportág hatszoros világbajnoka. Időrendben állítva 1994-ben, 1995- ben, 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban győzött. A hat világbaj­gentin Juan Manuel Fangio 7 évig volt csúcson, és ez alatt az idő alatt összesen ötször lett világbajnok - de MIKOR? A sportág hajnalán, az öt­venes években, mondhatni lelkes amatőrök mezőnyében. Schumi to­vábbi rekordja a 70 futamgyőzelem. Kinek van esélye ezt megdönteni, ha mögötte így fest a sorrend: 51 - Alain Prost, 41 - Ayrton Senna, 31 - Nigel Mansell, 27 - Jackie Stewart és 25 - Jim Clark? Menjünk tovább: 54 leggyorsabb versenykor, termé­szetesen rekord. Második Prost (41), harmadik Mansell (30), ne­gyedik Clark (28), ötödik Mika „Köszönöm, Rubens!" A szezonzáró versenyt, mint ismeretes, a csapattárs Barrichello nyerte, a trónkövetelő Kimi Raikkonen előtt (Képarchívum) Häkkinen (25), hatodik Niki Lauda (24). Rekordnak számít a vezető po­zícióban megtett 3873 kör is; a kerpeni fiút e téren Senna követi 2973 körrel, 3. Prost (2722), 4. Mansell (2089), 5. Clark (1946), 6. Stewart (1913). Ki és mikor fogja ezeket a számokat akár csak megkö­zelíteni is, ha közvetlenül Schumacher mögött - és meglehető­sen hosszú sorban - egytől egyig visszavonult vagy éppenséggel már az élők sorából is eltávozott verseny­zők állnak? S még távolról sincs vé­ge: 194 futamon 1038 világbajnoki pont, egy szezonban szerzett leg­több győzelem (11). Csak az edzés­elsőségek számában más a csúcstar­tó: Ayrton Senna, aki 65-ször indul­hatott az első rajtkockából, míg Schumacher „csak” 55-ször. Csak­hogy sem Senna, sem a 3-4. helyen álló Clark és Prost (33-33), sem az ötödik Mansell (32) sem a hatodik Fangio (29) nem fog már onnan in­dulni, míg Schuminak erre egyelőre minden esélye megvan. Mindezek ismeretében nem csupán így örült Monzában, amikor hat­vankilencedszer állhatott fel a do­bogó legmagasabb fokára málisnál is kisebb ugyanis az esélye annak, hogy ezeket az eredménye­ket a jelenkori és jövőbeli élmezőny­höz tartozó istállók egyre kiélezet­Itt már hatszoros világbajnok. Körülbelül három másodperce... az a magától értetődő, ha Michael Schumachert a Forma-1 valaha élt legnagyobb versenyzőjének nevez­zük. Felelősségünk teljes tudatában állítjuk, hogy ő az első és az egyet­len, akinek ebben a sportágban már most odaítélhető a „minden idők legjobbja” minősítés - méghozzá a szó legigazibb értelmében. A mini­tebb konkurenciaharcában bárki is túlszárnyalhassa. Nem is beszélve arról a sokatmondó tényről, hogy 1957 (!!!) óta egyeden versenyző sem volt egyfolytában két évnél hosszabb ideig a csúcson. Illetve egyedenegy: Michael Schumacher. A négy legutóbbi szezonban, trón­fosztás nélkül... Gyors, erős, kényelmes és biztonságos szabadidő-autó, amelyet haszonjárművé átépítve is meg lehet rendelni Volvo XC90: Svéd nemesacél, igényeseknek (Fotó: Volvo) BEMUTATÓ Nemcsak a Volvo fontos piacának számító észak-amerikai kontinen­sen hatalmas a kereslet a nagymére­tű SUV kategóriás személygépko­csik iránt, hanem Európában is egy­re többen vásárolnak nagytestű te­repjárónak tűnő luxuskombit. A své­dek természetesen igyekeztek meg­felelni ezeknek az elvárásoknak, és a márkára jellemző biztonsági filo­zófiával fogtak neki az új modell ro­hamos fejlesztésének, amely az XC90 megjelölést kapta. Magasan húzódó önhordó karosszériájának dőléseit és borulékonyságát feszes futóművel és a fékezést stabilizáló elektronikával csökkentették. A szo­kásos magasságú személyautókra gondolva egy aláfutásgádó alsó keresztrudat is beépítettek az elülső lökhárító alá, így a terepjárósan ma­gas Volvo egy esedeges ütközéskor biztosan nem a másik kocsi gyűrő- dési zónája felett tarolja le áldoza­tát. A jelenlegi Volvók közé külalakjá­ban is jól illeszkedő XC90 oldalról akár az XC70 felfújt, nagyobb kere­kekre áhított változatának is tűnhet; nehezen hihető, hogy mindössze 7 cm-rel hosszabb kistestvérénél. Ma­gasságbeli fölénye (+18 cm) viszont azonnal szembetűnik, és különösen az utastérben érezhető. A műszerfal a 60/70/80-as szériákéhoz hasonlít, mindössze a középkonzol hifi-tele- fonegységénél látható némi eltérés. Az üléspozíciókat viszont teljesen átszabták: a laposabb típusokban ki­válóan szolgáló méretes üléseket jó­val feljebb emelték. A kényelmes ve­zetői pozíció belövését zavarba ejtően sokrétű ülés- és kormány­beállítási lehetőség hi­vatott segíteni. A térkí­nálat a kocsi méretei­ből eredően imponáló, elgondolkodtató vi­szont az alig 400 kilós hasznos teherbírás. Ami a motorskálát Ule­tí, két benzinüzemű és egy turbódízel aggre- gátból áll. A 2,5T tí­pusjelű öthengeres alapmotor legna­gyobb teljesítménye 154 kW (210 LE) és percenként 1500-4500 mo­torfordulaton tartja 320 Nm-es csúcsnyomatékát. A kocsi ezzel az erőforrással 9,9 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100 küo- méteres óránkénti sebességre, leg­nagyobb sebessége 210 km/óra, át­lagfogyasztása pedig 12 liter. Ugyanezek a mutatók a hathengeres T6-os benzinmotor esetében a kö­vetkezők: 200 kW (272 LE), 380 Nm/1800-5000 min1, 9,3 s, 210 km/óra, 12,91/100 km. Az öthenge­res D5-ÖS turbódízel 120 kW-ot (163 LE) teljesít, 300 Nm-es csúcsnyoma- téka percenként 1750-3000-es for­dulatszámon áll a vezető rendelke­zésére, és mindez 12,3 másodperces „százas sprinthez”, ületve 185 km/órás végsebességhez elég. Érte­lemszerűen ez a motor fogyaszt leg­kevesebbet (9,11/100 km). A váltó 5-5 fokozatú kézi vagy automata le­het, az állandó összkerékhajtás in­kább szabadidő-autós, mint komoly terepre való, de ebben a kategóriá­ban a legkimunkáltabbak közé tar­tozik. A Volvo XC90 összesen 6 vál­tozatban, 5-7 személyes karosszéri­ával kapható a hazai piacon, 1 781 000 és 2 417 000 korona közötti áron. Huszonötezer koronás felárért haszonjárművé átépítve is meg lehet rendelni, (vámos)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents