Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-08 / 257. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 8. FÓKUSZBAN: AZ AGENT PROVOCATEUR Félnek az ellenzéki politikusok, hogy az ágens provokátort jogtalanul fogják kihasználni ellenük Kinek nincs félnivalója, ne féljen Szlovákia új elemet vet be a korrupció elleni harcban, mégpedig az agent provocate- urt. Leegyszerűsítve ez azt je­lenti, hogy egy bűnözésre haj­lamos egyénből egy rendőrsé­gi megbízott kihozza valódi énjét, vagyis kamu ügyekkel kiprovokálja. A módszer állí­tólag működik, ám sokak sze­rint könnyen vissza lehet élni az intézménnyel. ÖSSZEFOGLALÓNK Főleg az ellenzéki politikusok vélik úgy, hogy könnyen kihasználhat­ják ellenük az ügynököt. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter sze­rint azonban akinek nincs félniva­lója, az ne féljen. Akinek nincs vaj a fején, azt nem tudják kiprovokálni sem, aki nem fogad el csúszópénzt, az nem fog elfogadni az ágenstől sem, aki nem lobbizik törvényel­lenesen, az ezután sem fog, érvel a minisztérium. Az agent provocateurt minden szinten be lehet vetni, a legnehe­zebb azonban a politikusok eseté­ben lesz, vélik a korrupcióelleni harc szakemberei. Már csak azért is, mert a politikusok zárt kört al­kotnak. „Az ágens törvényszerűen működhetne a parlamentben, ám probléma, hogy az igazságszolgál­tatáshoz hasonlóan ez is egy zárt kör” - mondja Jozef Majchrák elemző. Szerinte a politikusok túl régen ismerik egymást, bíznak egymásban, ezért nehezen elkép­zelhető, hogy egy idegen emberrel tárgyaljanak kényes ügyekről. Majchrák szerint azonban az el­képzelhető, hogy a képviselők kö­zül kerül ki az egyik ilyen provo­kátor, bár ennek a képviselőnek számolnia kell a politikai és az eti­kai következményekkel, mondta a Pravda napilapnak. Az ellenzékiek szerint a kormány bűnözőnek nézi a képviselőket. - Azt csinál majd az ügynök a képvi­selőkkel, amit akar - mondta Vla­dimír Mečiar. Pavol Hrušovský házelnök szerint azonban mind­egyik képviselő nyakára ügynököt kellene küldeni, s ha a honatya en­ged a kísértésnek, nincs mit keres­nie a politikában. Bugár Béla sajá­tosan fejezte ki magát: „Csak pró­bálkozzon. Garantálom, hogy megtanul repülni a másodikról.” A Büntetőtörvénykönyv módosí­tása után a rendőrség által már A provokátor bevetését az ügyész kezdeményezi, s a bíró hagyja jóvá. négy éve bevetett ágens már lépé­seket is kezdeményezhet. Hogy ne lehessen visszaélni az intéz­ménnyel, a rendőrség csak akkor kezdeményezheti az ügynök beve­tését, ha tudomása van arról, hogy egy képviselő hajlamos a korrupcióra. A provokátor beveté­sét a bírónak kell jóváhagynia, s az ügyésznek kezdeményeznie. Eddig az ágens senkit sem vehe­tett rá bűncselekmény elkövetésé­re, ám mostantól a közszereplők esetében felbujtó tevékenységet is folytathat. (Illusztrációs felvétel) VILLÁMINTERJÚ Ján Hrubalával, a kormányhivatal korrupcióellenes harccal foglalkozó osztályvezetőjével Az ellenzék bírálta az agent provocateur hatásköreinek erősítését. Vladimír Mečiar HZDS-elnök szerint vissza le­het élni az intézménnyel: jön egy új kormány, mely politikai ellenfelei ellen beépített ügy­nököket fog használni. Mit szól ehhez? Természetesen mindennel, a leg­tökéletesebbjogi fegyverrel is vissza lehet élni, ám ez ellen több biztosíték létezik. Az agent pro­vocateur intézményét csak bírói beleegyezéssel lehet bevetni. A rendőrség is csak akkor folya­modhat alkalmazásához, ha a feltételezett bűncselekmény elkö­vetését más módon nem lehet a gyanúsítottra bizonyítani. Hang­súlyozom: a rendőrök sohasem politikai megrendelésre, hanem kizárólag bírósági engedéllyel él­hetnek e lehetőséggel. Ügynököt akkor lehet bevetni, ha létezik olyan megalapozott gyanú, hogy az elkövető akkor is korrupciós bűncselekményt hajtana végre, ha az ügynök nem is provokálná őt. A gyanú mindig csak feltételezés, és el­méletileg bárkiről bárki gon­dolhatja, hogy korrumpálható. Az emberek nem standard helyzetekben gyakran követ­hetnek el hibákat. Miért kell művileg kísértésbe ejteni a pol­gárokat és próbára tenni gerin­cességüket? Milyennek kell lennie annak a megalapozott gyanúnak, amely e „gerincpró­bát” indokolttá teszi? Az egész a rendőrség operatív is­meretei alapján fog történni. A rendőrök nemcsak a korrupciós, hanem más ügyekkel kapcsolat­ban is rengeteg információt gyűjtenek össze a politikusok vagy a többi állampolgár krimi- nogén tevékenységéről. Az összegyűlt operatív adatokat ki­értékelik, és ha ezek alapján megfogalmazódik olyan erős gyanú, hogy az illető akkor is bűncselekményt követne el, ha nem vetnék be a provokátor ügy­nököt, akkor e megalapozott gya­núval a rendőrség bírósághoz fordulhat. Az illetékes bíró pedig eldönti, indokolt-e az agent pro­vocateur alkalmazása. Tudna mondani konkrét pél­dát? Például egy bíróval vagy ügyésszel kapcsolatban rengeteg gyanú fogalmazódik meg: sokan panaszkodnak rá, a polgárok gyakran kifogásokat emelnek elle­ne, döntései valóban megkérdője- lezheőek, tehát feltételezhető, hogy valami nincs rendjén... ...de hiányzik a döntő bizonyí­ték... ...igen, hiányzik az a konkrét bi­zonyíték mely alapján, bün­tetőjogilag felelősségre vonható lenne. Nem lehet rábizonyítani, hogy lefizették, hogy törvényt sértett, pedig az összes körül­mény ellene szól. Jelentősen kü­lönbözik kollégáitól, mindenki panaszkodik rá, gyanúsan visel­kedik. Sőt előfordulhat, hogy valamilyen más üggyel kapcso­latban már megfigyelték, lehall­gatták, és beszélgetéseiből kide­rült, hogy nem ódzkodik csúszó­pénz elfogadásától, nem kerüli az ilyen témákat, gyanús embe­rekkel tartja a kapcsolatot. Ilyenkor bírói engedéllyel bevet­hető az említett speciális ügy­nök, aki megszerezheti a kulcs- fontosságú bizonyítékot. Vagyis nem kell attól tarta­nunk, amit Mečiar mondott, azaz hogy ezentúl a lobbizót és a provokátort nem lehet meg­különböztetni egymástól? Semmiképpen. Nem arról van szó, hogy 2004. január 1-jétől ügynökök fognák mindenhol hemzsegni, és csak a lakosokat fogják provokálni. Csakis meg­alapozott gyanú esetén nyúlhat­nak ehhez az intézményhez. Ma­gyarán: csak annak kell félnie, akinek vaj van a fején. A becsüle­teseknek nincs mitől tartaniuk. A korrupcióellenes harc fe­lelőseként mit vár az ügynök hatásköreinek megerősíté­sétől? A legtöbb nagy korrupciós ügyet ilyen ügynök segítségével sike­rült tisztázni. Januártól ugyebár az ügynök „szabad kezet” kap, önmagától is provokálhat, és ha a rendőrség okosan használja majd e lehetőséget, akkor bízom ben­ne, hogy emelkedni fog a felderí­tett korrupciós ügyek száma. Ön szerint sikerül lefülelni egy­két „nagy halat” is? Biztosan. Örülnék, ha elcsípné­nek néhányat, de a korrupcióel­lenes harc nem a kis vagy a nagy halacskákról szól. Nincs értelme ilyen különbséget tenni, mert a kis korrupció sem bocsánatos bűn. Mindenestre remélem, hogy ezentúl hatékonyabb lesz az úgy­nevezett fehér galléros bűnözők elleni harc. (sza) MIT MOND A LEXIKON? Agent provocateur (franc., ejtsd: azsan provokátor) az, aki bűncselek­mény elkövetésére csak azért bujtja fel a tettest, hogy őt a hatóság kezére juttassa. Vitás az, hogy az A. a tettes által el­követett cselekményért büntet­hető-e? Liszt szerint az A. csak akkor büntethető, még pedig mint felbujtó, ha a tettes a cselekményt már (teljesen) bevégezte. Mások szerint elég az is, hogy a felbujtott egyén a kísérlet terére lépett. Ellenben nem vitás az, hogy az A. által reábírt tettes az elkövetett cse­lekményért épp úgy felelős, mintha arra valódi felbujtó bír­ta volna rá. Forrás: Révai lexikon Oroszországban nagy számú besúgót alkalmaztak Történelmi kitekintő ISMERTETÉS 1871-től II. Sándor cár Oroszor­szágban külön tanfolyamokon ok- tattatta azokat a csendőrtiszteket, akik a képzettség mellett politikai ügyekben már vizsgálóbírói jog­kört is nyertek. Idővel tovább „mo­dernizálták” a szervezetet, mert 1882-ben - II. Sándor elleni sike­res merénylet hatására - új titkos- rendőrséget hoztak létre „az álla­mi rend és közbiztonság megóvá­sa” érdekében. Rövid elnevezése az Ohrana volt, melyet széles jog­köre és aktív fellépése tett hírhed­té. Jogában állt előzetes engedély nélkül házkutatást tartani, állam­polgárokat letartóztatni, s kellő esetben Szibériába száműzni, vagy felügyelet alá helyezni, sőt kivégezni is. Nagy számban alkal­mazott a szervezet besúgókat, „agent provocateur”-öket, vagyis provokátorokat. (Ilyen provokátor volt Gapon pópa is 1905-ben, aki­ről miután kiderült, hogy titkos ügynök, társai kegyetlenül meg­gyilkolták.) Az Ohrana és a me­rénylők közötti küzdelem egyre élesebbé vált, s egyre kifinomul­tabb módszereket alkalmaztak. (II. Sándor ellen nyolc merényletet követtek el, számos minisztert és katonát távolítottak el az élők so­rából. Ekkor úgy tűnt, hogy ezek­kel az eszközökkel meg lehet olda­ni Oroszország politikai és társa­dalmi gondjait.) Ezek a módszerek a későbbi titkosrendőrség (pl. Cse- ka, NKVD, KGB) eszköztárába is átkerültek, (su-et) Olimpiai bajnokból lett az első beépített ügynök Egyszer már bejött ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Szlovákiában már sikere­sen alkalmazták a beépített ügy­nök intézményét, bár akkor mind­járt nem bizonyosodott be, hogy agent provocateurről van szó. Ľubomír P.-t, a földművelésügyi minisztérium alkalmazottját beé­pített ügynök segítségével sikerült leleplezni. A 200 ezer korona csú­szópénzt Jozef Pribilinec neves sportoló adta át. „Nem erősíthetem meg, de nem is cáfolhatom ezt az információt. A beépített ügynö­kökről nem szoktunk felvilágosí­tást adni” - mondta akkor lapunk­nak a belügyminisztérium sajtó- osztályának a munkatársa. Lapunk információi szerint Pribilinec ön­ként jelentkezett a rendőrségen: olyan gyanúja támadt, hogy az ál­tala képviselt vadásztársaságtól szívesen elfogadna kenőpénzt a földművelésügyi minisztérium jogi osztályának főtanácsadója, aki cse­rébe egy bírósági ügyben tétlensé­get biztosítana, azaz „elintézné”, hogy a bíróság a társaság javára dönthessen. Az élsportoló felaján­lotta, segít lefülelni a korrupt hiva­talnokot, így a rendőrség az úgyne­vezett provokátor ügynök intézmé­nyét kihasználva döntő bizonyíté­kot szerezhetett. Jozef Pribilinec gyalogló, 1988-ban Szöulban 20 km-es távon olimpiai bajnok volt. A korrupt hivatalnokok lefülelése csak az érem egyik oldala. Azok elbocsátása komoly problémát okoz, nem lehetett azonnali hat­állyal elbocsátani a kenőpénz el­fogadásán rajtakapott Ľubomír P.-t sem. A köztisztviselőkről szó­ló törvény ugyanis nem szabá­lyozza egyértelműen, hogyan kell eljárni a korrupt hivatalnokokkal szemben, (sza) Egyetlen komolyabb ügyet sem sikerült kideríteni Virágzó korrupció ISMERTETÉS Szlovákiában nem csökken a kor­rupció mértéke a közéletben. Az Európai Bizottság utolsó értékelé­sében is kiemelten foglalkozik a korrupcióval. Még az sem vigasz­talhat bennünket, hogy ebben nem különbözünk a többi posztszocia­lista országtól. A Világbank októbe­ri felmérésében Szlovákiát Kolum­biával és Peruval sorolta egy szint­re. Eddig egyetlen olyan komo­lyabb korrupciós ügyet, amelyben politikus szerepelt, sem sikerült ki­vizsgálni. Nem voltak bizonyítékok arra, hogy a politikus csúszópénzt fogadott el. A probléma gyökere ott van, hogy ilyen esetekben senki sem akarja bejelenteni a csúszó­pénz elfogadását, márpedig ez len­ne az egyik módszer a korrupció el­távolítására. December elseje után azonban, ha a politikus nem jelenti be, hogy le akarták fizetni, bűncse­lekményt követ el. (ú) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT, REGGEL FELHŐS ÉGBOLT, 8-12 FOK A Nap kel 06.49-kor - nyugszik 16.22-kor A Hold kel 16.13-kor- nyugszik 05.57-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, apad; Medve: 150, árad; Komárom: 135, árad; Párkány: 65, árad. ELŐREJELZÉS Jobbára derült, helyenként a reg­geli órákban eny­hén felhős égbolt várható. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 8 és 12 fok között ala­kul, délnyugaton akár 14 fok is való­színű. Északkeleti irányú szél 4 és 8 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 4 és 0 fok közé süllyed. Holnap északi irányból ma­gas nyomású levegő érkezik az or­szág fölé, az időjárás mégsem válto­zik komolyan. Marad a jobbára de­rült égbolt, csapadék nem való­színű, de reggel ködre számítsunk. A legmagasabb nappali hőmérsék­let 10 és 14 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA A mai időjárás alapvetően ked­vező hatással lesz a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbí­rásunk, jobban tudunk összponto­sítani a feladatainkra. A szív- és érrendszeri betegségekben szen­vedők lehetőleg kerüljék a túlzott megterhelést. Az alacsonyabb vér- nyomásúakat enyhébb migrénes fejfájás és rosszullétek gyötörhe­tik. A mozgásszervi panaszokkal küszködök fájdalmai főként csak a változékonyabb időjárású régiók­ban erősödhetnek fel. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal szá­molhatunk. LONDON IQ,' VARSÓ 6 PRÁGA MÜNCHEJT PÁRIZS 9 USSZABI /17: BARCELONA 17

Next

/
Thumbnails
Contents