Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-30 / 250. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 30. Juhász Ilona könyvének bemutatója Somorja. Holnap 19 órai kezdettel L. Juhász Ilona Rudná I. Temet­kezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században című könyvét mutatja be a Fórum Kisebbségkutató Intézetben Verebély Kincső, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Folklore Tan­székének munkatársa. Beszélgetőtárs: Sándor Eleonóra, (ú) A Pátria rádiójáték-pályázatának nyertesei Pozsony. Kedden hozta nyilvánosságra a szakmai zsűri (Batta György, Boldoghy Kató, Duba Gyula) a szlovákiai magyar rádióadás megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a Pátria rádió által meg­hirdetett rádiójáték-pályázat eredményeit. Az első díjat a zsűri nem ítélte oda. A második díjat N. Tóth Anikó (Ipolyság) Búcsúkoncert cí­mű munkája kapta. A harmadik díj nyertese Csóka Ferenc (Nagyme- gyer) A földönkívüli című pályaművével. A legjobb humoros mű Ta­kács Izabella (Alsószeli) A macska szőrös és nem borotválkozik című munkája lett. A zsűri két különdíjat is kiosztott: Az oroszlán és a halak című munkáért Béres Csillának (Lekér), valamint a Felhőszakadás cí­mű pályaműért Fiala Ilonának (Pozsony). A díjátadásra a szlovákiai magyar rádióadás megalakulásának 75. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségsorozat 4. napján, november 29-én, 17.30 órai kezdet­tel kerül sor a Szlovák Rádió Kamarastúdiójában, (ú) SZÍNHÁZ ________________POZSONY________________ NE MZETI SZÍNHÁZ: Az orléans-i szűz 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: A negyedik nővér 19 KIS SZÍNPAD: Titkárnők 19 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Beszélj hozzá (spanyol) 15.30,17.30, 20 MÚZEUM: Ken Park (amerikai) 19 PÓLUS - STER CENTURY: Nem férek a bőrödbe (amerikai) 14.45, 16.50, 19 Fullasztó ölelés (amerikai) 21.55 Ütő- dött ügynökök (francia-spanyol) 13.35,15.50,18.05 Harry Potter és a bölcsek köve (amerikai) 14.30 Trükkös fiúk (amerikai) 17 Ameri­kai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14, 15.05, 16.05, 17.10, 18.10, 19.15, 20.15, 21.20, 22.20 Kill Bill (amerikai) 19.10, 21.25 A Karib- tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14.50, 17.40, 20.30 Hasrapacsi (cseh) 21.05 Órák (amerikai) 19.30 Oviapu (ame­rikai) 15.05, 17.05 David Gale élete (amerikai) 20.20 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 14.55,17.50, 20.45 KASSA CAPITOL: Fullasztó ölelés (amerikai) 16,18, 20 ÚSMEV: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 16,18, 20.30 IMPULZ: City of Ghosts (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Kill Bill (amerikai) 17, 19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Pokolba a szerelemmel (amerikai) 19 LÉVA-JUNIOR: Túl mindenen (amerikai) 16.30,19 IPOLYSÁG - IPOLY: Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: David Gale élete (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.15,16.15,18.30, 20.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 13.45,16.30, 19.15 Birkanyírás (amerikai) 16.15,18.15, 20.30 A Karib-tenger ka­lózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 16.45,19.30 Kegyeden bá­násmód (amerikai) 14, 16, 18, 20.15 Kill Bill (amerikai) 13.15, 14.30, 15.30, 16.45, 17.45, 19, 20 A Mindenóó (amerikai) 13.30, 17.30 Az olasz meló (amerikai) 15,17.15,19.30 Pokolba a szerelem­mel (amerikai) 15.30, 20.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.30 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 14 A Szövetség (amerikai-német) 15.45,18, 20.15---------1----------------------------------------------------------------------------­Eg y kiadvány a rozsnyói Kossuth-szobor történetéről A bevétellel a szoborért Bartha Andrea lett a tavalyi szlovák színházi évad legjobb jelmeztervezője a nyitrai színház Három nővérének jelmezeiért Csehov fontos pont az életében „Nagyon örülök ennek a díjnak, jobban örülök, mintha otthon kaptam volna" (A szerző felvétele) KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. A Csemadok rozsnyói alapszervezete elkészítette A rozs­nyói Kossuth-szobor története 1902-2002 című összefoglaló ki­adványt, melyet Beke Zoltán és Kardos László állítottak össze. A könyv a Kossuth Lajos születésé­nek 100. évfordulója alkalmából kiadott Emléklapok című köny­vecske száz évvel későbbi, újbóli kiadása, kibővítve a szoboravatás­ról készült korabeli híradásokkal, valamint a szobor sorsáról szóló írásokkal és fotódokumentációval. Bár, mint a bevezetőben olvashat­juk, Kossuth Lajos születésének bicentenáriuma alkalmából kíván­ták újból megjelentetni a könyvet, a megjelenéssel máig várni kellett, aminek anyagi okai voltak. A könyv azonban mit sem veszített időszerűségéből, sőt. Az utóbbi hónapokban a szobor elhelyezésé­vel kapcsolatban fellángolt viták, a közeljövőben harmadszori felállí­tására egy fűtőházban váró alkotás még aktuálisabbá teszi a publiká­ciót. Szép sommázata ez az ese­ményeknek a századforduló Kos- suth-ünnepségétől és a szoborállí­tás első gondolatától kezdve a megvalósítás stádiumának folya­matán át a szobor ledöntéséig, az újbóli felállítástól az újbóli ledön­tésig és még egy ledöntésig. Olvas­ható egy összefoglaló a 2002-es évvel bezárólag a szobor jelenlegi helyzetéről is. A könyv egyebek között tartalmazza az 1902-es rozsnyói Kossuth-ünnepségsoro- zat alkalmával elhangzott evangé­likus, református és izraelita isten­tiszteletek pontos szövegeit, vala­mint a képviselőtestületi díszgyű­lésen, a Rákóczi téri (ma Bányá­szok tere) népgyűlésen és a Rozs- nyó-fürdőn elhangzott köszöntő beszédek szövegeit. Olvashatjuk továbbá a korabeli sajtóban, a Rozsnyói Híradóban és a Sajó- Vidékben 1907 januárjától júniu­sáig megjelent cikkeket, valamint az 1939'februárja és júliusa közöt­ti írásokat a szobor újraállításáról. Végezetül a 20. század második fe­lében a szobor ügye körül végbe­ment változásoknak lehetünk ta­núi nemcsak az írásos összefogla­lót olvasgatva, hanem a korabeli és jelenkori fényképeket nézeget­ve is. A kiadvány hasonló célt kí­ván szolgálni, mint az 1902-es Em­léklapok: a könyv árusításából származó bevétellel a Csemadok rozsnyói alapszervezete szeretne hozzájárulni a szobor felállításá­val kapcsolatos költségek részbeni fedezéséhez. Idén is a Nyitrai Nemzetközi Színházfesztivál keretében osztották ki az előző évad legjobb hazai színházi pro­dukcióinak járó DOSKY díjakat. A legtöbb elisme­rést, szám szerint hármat a nyitrai Bagar Színház Cse­hov Három nővér című elő­adása kapta. Övék az évad legjobb előadása, Svetozár Sprušanský átvehette a leg­jobb rendezésért járó díjat. A legjobb jelmezekért járó díj tulajdonosa pedig Bartha Andrea budapesti vendégművész lett. Vele be­szélgettünk. CSÉMY ÉVA Hogyan került a Bagar Színház társulatához? A nyitrai színházzal már régebbi a kapcsolatom. Két évvel ezelőtt ké­szítettünk itt Alföldi Róberttel egy Hamlet-előadást. A jelmezek- és díszletek megtervezésére a rende­ző, Svetozár Sprušanský kért fel. Örültem a felkérésnek, mert na­gyon jó emlékeim voltak a szín­házról a Hamlet kapcsán. Nem túl rózsás körülmények között, de hi­hetetlen odaadással és szeretettel dolgozott az a gárda, amelynek ki­viteleznie kellett a díszleteket és jelmezeket. Csak a legjobbakat tu­dom mondani mindenkiről. Az előadás nem szokványos kör­nyezetben, a nyitrai múzeum nagyobbik termében játszódik. A néző egy csodálatos polgári lakás szalonjában találja magát. Habfehér függönyök, hatalmas, fehér damaszttal terített asztal, fehér virágok a fekete szárnyas zongorán. Fényárban úszik a te­rem. Mennyire nehezíti vagy könnyíti a munkát, ha nem szín­padon játszódik az előadás? Tudni kell erről a teremről, hogy egy szocialista módon elcsúfított terem volt a munka elején. Bor­zasztóan nézett ki. Koszos na­rancssárga szőnyegek, zsákvá­szonnal borított falak, iszonyatos függönyök. Nekünk először resta­urálni kellett az egész termet, hogy végül alkalmazni tudjuk az előadáshoz. Készített már más színházaknak is jelmezterveket Csehov Három nővéréhez? Nem. Azért is örültem a felkérés­nek, mert Csehov a kedvenc szer­zőm. Shakespeare és Csehov jöhet minden mennyiségben. A Három nővért különösképpen szeretem. A Sirályt már csináltam korábban Alföldi Róberttel a budapesti Ka­mara Színházban. Annak a jelmez­terveiért is megkaptam a legjobb jelmeztervezői díjat. Csehov egy fontos pont az életemben. Klasszikus vagy modern darab­KOKES JÁNOS Prága. Bő negyed század eltelté­vel ismét van magyar néptánc­együttes Prágában. Szombaton este a Prágai Magyar Kulturális Napok záróeseményeként ugyanis megtartotta első „hivatalos”, be­mutatkozó fellépését a Nyitnikék néptáncegyüttes, amelyet a Prá­gában tanuló szlovákiai magyar egyetemisták és főiskolások hoz­tak létre, illetve alakítottak újra. Emlékeztetőül: a hetvenes évek­ben egy ideig már nagyon sikere­sen működött a Moldva partján egy Nyitnikék, amelynek nevét - mintegy a felvállalandó hagyo­mány folytatásaként - az új csapat is felvette. Bakó Katalin, az együttes vezetője és lelke, a hatalmas tapsot kapott rövid fellépés után - még látható­an lámpalázasan, de igen boldo­gan - elmondta: a fellépés több hoz készít szívesebben jelmeze­ket? Nincs bennem semmilyen elhatá­rolódás, zenés, klasszikus darab, opera vagy balett, mozgásszínház, jöhet bármi. Ami számomra a leg­fontosabb, hogy milyen csapattal dolgozom együtt. Gyerekkorában volt egy ilyen el­képzelése: jelmeztervező le­szek, vagy később alakult így az élete? Engem igazán a tánc érdekelt. Ké­sőbb nagyon elkanyarodtam. Művészettörténet-esztétika sza­kon végeztem a bölcsészkaron, a tanulmányaim alatt azonban dísz­letfestőként is dolgoztam. Onnan­tól kezdve, hogy betettem a lábam egy színházba, megfertőzött. Ez olyan típusú fertőzés, amelyből nem lehet kigyógyulni. Sokszor el­keseredik az ember, és azt mondja, hónapos kemény munka eredmé­nye. Jelenleg mintegy 15-20 sze­méllyel dolgozik, számolhat, de az együttesvezető reméli, hogy ez fokozatosan bővülni fog. „Szeret­nénk elérni, hogy a néptáncon kí­vül hangszeres muzsikát is szol­gáltathassunk a közönségnek. Re­pertoárunkat a jövőben természe­tesen bővíteni kívánjuk” - nyilat­kozta, s már a közeljövőben meg­lepetést is ígért a prágaiaknak. Szakmai segítséget elsősorban Richtarcsik Mihálytól és nejétől kaptak. Az együttes tagjai részben egyetemisták, részben a cseh fő­városban dolgozó magyarok, de nyitottak más nemzetiségűek iránt is. Premierként erdélyi, vajdaszentiványi táncokat mutat­tak be. A kétnapos Prágai Magyar Kultu­rális Napok kiemelkedő művészeti színvonalú eseménye volt a Szlo­vákiai Magyar Pedagógusok Vass ezt nem érdemes csinálni. Sajnos nagyon rossz időszakot élünk. Ke­vés pénz jut a kultúrára, a színház­ra. Nagyon kevés az igazi színházi szakember. De valahányszor úgy gondolom, hogy abbahagyom és valami mást fogok csinálni, meg­csap a levegő, ami a színpadon van, az a festékszag, és onnantól kezdve nem tudok szabadulni et­től a vonzástól. Mikor jó igazán egy jelmez? Úgy gondolom, a legjobb jelme­zekről a néző nem veszi észre, hogy azok. Én azt szoktam mon­dani, hogy fantáziadús, szép, szu­per jelmezeket könnyű tervezni. Csak leül az ember a papír elé és egy kis fantázia kell hozzá. De amikor arról szól a történet, hogy milyen színű öltönyt adunk egy szereplőre és hogyan áll a nyak­kendője, milyen a gombja, a legap­Lajos Kórusának fellépése, ame­lyet Sapszon Ferenc vezényelt. A kórust többször is visszatapsolta a Magyar Kulturális Központ közön­sége. A magyar imádság, a Szózat meghallgatása minden csehorszá­gi magyar számára különleges él­mény volt. Elsősorban egyházi művekből adott magas színvona­lon ízelítőt a törökbálinti kamara­kórus, Boros Tibor vezényletével. Az idei gazdag program a gyere­kekről sem feledkezett meg: az apróságokkal a Puntigán József irányította losonci Csiribiri Ját­szóház foglalkozott. Nem hiány­zott a humor sem. Berecz András budapesti előadóművész Félbevá­gott pipafüst című műsora sok­szor fakasztotta nevetésre a kö­zönséget. A kulturális napok alkalmából a Magyar Intézetben Gyulai Líviusz grafikusművész és illusztrátor műveiből nyitottak kiállítást. Az róbb részletekre is oda kell figyel­ni. A nyitrai Három nővér is ilyen típusú előadás. Mivel rendhagyó térben, gyakorlatilag a nézők kö­zött zajlik az előadás, minden apró dologgal foglalkozni kellett. Per­sze a néző nem a részleteket érzé­keli, hanem az összhatást. A néző­nek ebből egy atmoszférát kell megéreznie, és akkor jó igazán egy jelmez. Gyakran jár külföldi színházi fesztiválokra? Sokkal kevesebbet, mint amennyit szeretnék. Általában akkor járok, ha érdekelt vagyok valamilyen szempontból. Egyébként is a jel­mez- vagy díszlettervezőket na­gyon ritkán viszik el külföldi ven­dégszereplésekre. Legutoljára a BITTEF-en voltam a Hamlettel. Ott is csak addig, amíg az előadás lezajlott. Nyitjára azért szeretek járni, mert itt tudok maradni, be­leszagolni az előadásokba. Sikeres otthon és külföldön is. A hétköznapokban mennyire fon­tos a siker? Én nem érzem magam sikeresnek. Persze kérdés, mit nevezünk való­jában sikernek. A szó mai értelmé­ben vett sikeresség az, amikor va­lakiből médiasztár lesz két perc alatt. Annyira vagyok sikeres, hogy van néhány ember, akivel tu­dok sikeresen együtt dolgozni: szeretetben és tiszteletben. Sok pályatársam azért vergődik, mert nem találkozott olyan emberek­kel, akikkel tartósan jól tud. dol­gozni. Sok támadás éri azt a csapa­tot, amellyel együtt dolgozom. Nem könnyű a helyzetünk. Attól tartok, hogy a szokásos magyar történet fog ebből kikerekedni. El kell menni ahhoz, hogy otthon el­fogadjanak. Mi ezt nem így gon­doltuk. Mi otthon akartunk szín­házat csinálni. Mivel sok külföldi felkérésünk van, ha otthon nem hagynak bennünket dolgozni, ak­kor el fogunk menni. Ebben az esetben aztán mindegy, hogy Piripócsra vagy New Yorkba hívják az embert, a lényeg az, hogy dol­gozhasson. Mennyire fontosak a díjak az ember életében? Én már megtanultam, hogy ne iga­zán higgyek a díjaknak. Végig tu­dom követni, kik milyen díjakat szoktak kapni és miért. Mikor két éve megcsináltuk a Hamletet, sen­ki semmilyen felterjesztést nem kapott. Nemcsak mi nem, még a színészek sem. Pedig nagyon nagy alakítások voltak. A mostani Cse- hovról nagyon sokáig nem is lehe­tett tudni, hogy milyen lesz. Kö­zönség kellett hozzá, hogy kide­rüljön, milyen az atmoszférája, és hogy egy ilyen típusú előadást el- fogadnak-e a nézők. Legnagyobb meglepetésemre nagy szeretettel fogadták. így nagyon örülök en­nek a díjnak, jobban örülök, mint­ha otthon kaptam volna. immár tízéves múltra visszatekin­tő rendezvény egyik legfontosabb célkitűzése a prágai magyarok nemzeti identitásának és kulturá­lis önazonosságának megerősíté­se. Ezért a kulturális események­hez minden évben csatlakozik egy-egy történelmi előadás is, amellyel idén a Rákóczi-szabad- ságharc kitörése 300. évfordulójá­ra emlékeztek. Fiala Jaroslav, a Cseh- és Morva­országi Magyarok Szövetsége prá­gai szervezetének új elnöke a ren­dezvény után elégedettségének adott hangot, s leszögezte, hogy a Prágai Magyar Kulturális Napok hagyománya jövőre mindenkép­pen folytatódni fog. Prágában és környékén mintegy 2500 magyar él. A csehországi magyarok száma a legutóbbi népszámlálás szerint 16 500. Tíz év alatt hatezerrel csök­kent. Huszonöt év után ismét van magyar néptáncegyüttes Prágában - nagy sikerrel mutatkozott be a Nyitnikék Prágai Magyar Kulturális Napok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents