Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-29 / 249. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 29. KOMMENTÁR Iszlám mea culpa? MALINÁK ISTVÁN Egy éve porosodik a polcon Huntíngtonnak a civilizációk összecsapásáról szóló új könyve. Nem illik őt idéznie annak, aki a demokrácia elkötelezett hívének tartja magát, bírálni lehet. 2001. szeptember 11-e óta a nyugatiak mintha folyamatos demokráciabizonygatási kényszerben szenvednének, a legnyakatekertebb megfogalmazásokhoz folyamodnak, nehogy megsértsék az iszlám érzékenységét. Tényleg nem kell, nem szabad megsértem. Amerika az első pillanattól fogva hajtogatja: a terrorizmus ellen visel háborút, nem az iszlám ellen. Ami rendjén való, így tisztességes. Egészen addig, amíg a fogalmi zavar, tanácstalanság le nem csapódik a napi politikai döntésekben, a hibás döntésekben. A muzulmán országok tiltakoznak az iszlám és a terrorizmus fogalmának összekapcsolása ellen, mondván: az iszlám békés vallás, az egymilliárd iszlám hívő nem terrorista. Ez is igaz. De az is, hogy ha valami ellen harcolni akarunk, akkor legalább az alapdolgokat nevesíteni kell. Ez a terrorizmus nem valami lebegő, gyökértelen terrorizmus. Nem az elálló fülűek vagy a piszék hirdettek szent háborút a Nyugat ellen. Tetszik vagy sem, ez a terrorizmus az iszlámból táplálkozik, arra vezeti vissza ideológiáját, mondhatjuk: attól hajlott (ferdült) el. A fasizmust is nevesítettük, német fasizmusról beszélünk, annak ellenére, hogy a németek többsége sem volt gyilkos fasiszta. És a németek bocsánatot is kértek a világtól. Rettenetesen megkésve ugyan, de II. János Pál is megkövette a vüágot és más vallásokat a kereszténység, a katolikus egyház nevében elkövetett bűnökért, annak ellenére, hogy a jámbor hívők százmilliós tömegeihez képest elenyésző volt a kegyetlen inkvizítorok, a kérlelhetetlen jezsuiták aránya. Mert a lelkiismerettel, a bűnökkel egyszer el kell számolni. Tovább is lehetne folytatni a sort, akár a még meg nem történt bocsánatkérésekkel is, egészen közeli példákkal tarkítva. Tehát: senki sem vonja kétségbe, hogy az iszlám eredendően békés, emberközpontú vallás. Ez az érem egyik oldala, de hozzátartozik a másik oldala, az, amit a nevében elkövetnek. Igaz a Liberális Intemacionálé legutóbbi megállapítása, miszerint a történelem folyamán már sokszor visszaéltek a vallásokkal, s ez történik most az iszlámmal is. Viszont az iszlámnak is önvizsgálatot kellene tartania és kivetnie magából a salakot, éspedig nagyon gyorsan, mivel az események is felgyorsultak, nincs annyi idő, mint az elmúlt századokban. Nem a hivatásos politikusok, államférfiak, egy-két vallási vezető hivatalos nyilatkozatairól van itt szó. Miként lehet az, hogy az egymilliárd békeszeretó muzulmánból legalább pár ezer még egyszer sem emelte fel a szavát béketüntetésen valamely rendkívül brutális terrorakciót elítélve, mint amilyen például a bagdadi vöröskereszt elleni hétfői, vagy korábban az ENSZ-központ elleni merénylet volt? Amerika ellen vagy a zsidók ellen bármikor százezres tömegeket tudnak az utcákra vinni. Az USA-ban a múlt hét végén több tízezren tüntettek az iraki háború ellen, a demokratikus értékek védelmében. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) múlt heti értekezletén Mahathir Mohammed malajziai kormányfő minősíthetetlen zsidóellenes kirohanásokat tett, amelyek közvetve az Izrael elleni terrorakciókról elhíresült palesztin szélsőségeseket támogatták. A résztvevők közül többen elítélték őt, mire a miniszterelnök két nap múlva megismételte ugyanazt, mondván: nem vonja vissza szavait. Nem kell magyarázni, hogy az iszlám terroristák Amerika mellett a zsidó államot tekintik fő ellenségüknek. Azon az APEC-tanácskozáson mások mellett részt vett az amerikai, az orosz és a kínai elnök is. Elvárható lett volna, hogy a három nagyhatalom egységesen, rendkívül keményen fellép a jelenség ellen, beleértve akár a Malajzia elleni szankciókat is. Talán - egyebek mellett - az iszlám érzékenységére voltak tekintettel. JEGYZET Ágyban, párnák közt PÉTERFI SZONYA Annak ellenére, hogy Rudof Zajac miniszter leváltotta a nagy- szombati kórház igazgatóját, pontosan nem tudni, mi okozta a korábban oda beszállított hajléktalan halálát: az orvosi segítség elmulasztása, avagy a szerencsétlen sorsú férfi alkoholizáló életmódja. Mert továbbra is mást állítanak a nagyszombati orvosok, mást az egészségügyi miniszter. Csak a lényegről hallgat mindenki: hogy nem az első esetről van szó, illetve arról, hamarosan ilyesmi bárhol előfordulhat. És nem csupán a hajléktalanokkal. Valószínűleg nem ilyen drasztikus módon fejezik be életüket, hanem „finomabban”. Például úgy, hogy ugyan bent tartják őket a kórházban, de takarékossági okokból nem kapják meg a szükséges, ám drága orvosságokat. (Gyakran most sem jutnak hozzá.) Vagy anyagiak hiányában késik a szívműtétük, húzódik a szervátültetés és sorolhatnánk. Manapság is előfordul, hogy a beteg nem éli meg az operáció időpontját. Nem egy panasz érkezett a rákos betegektől, hogy a kórházakban, pénz- és gyógyszerhiány miatt késve kapják a kemoterápiát, nem jutnak hozzá a rosszullétet, hányingert csökkentő orvossághoz. Hogy a kemoterápia után busszal mennek haza, mert a táppénzből, rokkantsági járulékból, nem tudják állni a mentő költségeit. Félő, hogy januártól a kórházba utalt betegre még rosszabb ellátás vár, ennek oka a tárcavezető által szorgalmazott kötelező takarékoskodás. Hiába állítja, javul majd a helyzet, s hiába dicsekszik azzal, hogy az ágazat eladósodása az év végéig 4 milliárd koronával csökkenn. Illene tudnia, hogy ez nem a tárca érdeme. A betegek járnak kevesebbet orvoshoz, fogyasztanak kevesebb orvosságot. Főleg az idősebbek. Nem mintha hirtelen egészségesebbek lennének, pusztán azért, mert nem buják állni a húszkoronás illetékeket, a tetemes gyógyszerköltségeket. Ők nem hajléktalanként, hanem ágyban, párnák közt halnak majd meg, és senki nem foglalkozik majd azzal, miért?! Talán mégsem csak a kórházigazgatót kellene leváltani... FIGYELŐ Az arab világ Amerikát okolja Az Egyesült Államokat hibáztatta az iraki fővárosban elkövetett öngyilkos merényletek miatt az arab napüapok nagy része, mondván kudarcot vallott a bagdadi közbiztonság helyreállításában. Az arab hírmagyarázók párhuzamot vonnak az irakiak amerikai megszállás elleni harca és a palesztinok izraeli megszállás elleni küzdelme között, és még az USA-ba- rát államokban, Egyiptomban és Jordániában sem habozott a sajtó „iraki ellenállást“ emlegetni. TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES Mesterségesen létrehozott előőrsök helyett az EU-nak a már meglévő válságkezelési képességeit kellene továbbfejlesztenie - írta a finn külügyminiszter a brit lapban. Erkki Tu- omioja elemzésében fejtette ki, miért nem ért egyet az alkotmányozó konventnek a közös kül- és biztonságpolitikára (CFSP) vonatkozó egyes javaslataival, szerinte ezek azzal a veszéllyel járnak, hogy megosztják és gyengítik az Uniót. A konvent többek között javasolta, hogy azok a tagállamok, amelyek a védelmi képességeket illetően magasabb szintű követelményeknek is eleget tesznek, hozhassanak létre úgynevezett strukturált együttműködéseket. Ezeket az országokat kölcsönös védelmi kötelezettségvállalás kömé egymáshoz. Tuomioja sem vitatja, hogy Európának tovább kellene lépnie a védelmi képességek fejlesztésében, de„nincs szükség arra, hogy bármelyik tagállamot kizárjuk ebből a döntéshozatali folyamatból“. Az már világos, hogy mit nem fizet, de még mindig nem világos, mit fizethet az egészségbiztosító Ide a jobb biztosítókkal! Aki elolvasta, hogy jövőre mi mindenért kell majd az orvosnál fizetni, feltehetően hideglelést kapott. Alig maradt valami a listán azon műveletek között, amelyeket teljes mértékben a biztosító áll majd, az úgymond hétköznapi bajaink jelentős része az 50 százalékos kategóriában lesz. Tehát a kezelés felét mi álljuk. Hideglelést azonban nem ettől kellene kapni. LOVÁSZ ATTILA Van egy pikáns svájci vicc, amelyben az orvostanhallgatók a viziten egy önkielégítést végző páciens láttán csodálkozva néznek az öreg professzorra. „Ugyan, uraim, a diagnózis kielégíthetetlen nemi vágy, ezt a műveletet pótkezelésként írtam elő.” A másik szobában fekvő páciensnek ugyanezen műveletben viszont egy csinos fiatal nővérke segít. Az öreg profnak szeme sem rebben: „Uraim, a diagnózis az előző páciensével azonos, csak ennek itt jobb a biztosítója.” Nos, ez az a vicc, amely Szlovákiában évtizedek óta nem érvényes. 1996-ig nem is érthettük, azóta viszont hiába a több biztosító, az egészségügy pénzelése továbbra úgy maradt szocialista, mint államfőnk lelke. Teljesen fölöslegesen alakult annak idején egy tucatnyi (mára már csak öt) egészségbiztosító, ha azok pontosan ugyanolyan elvonások mellett pontosan ugyanazokat a szolgáltatásokat pénzelték, ugyanolyan feltételek mellett. Az egész rendszerben teljesen fölöslegesen finanszíroztuk a biztosítók öt hivatalnoki állományát és egy átutalásos állami újraelosztó rendszert, amelynek szépségeit terjedelem okán képtelenek vagyunk megismertetni az Olvasóval. 2003 végén ott tartunk, hogy a tavalyi választások előtt megfogalmazott Zajac-Pažitný modellből már látni, mit NEM PÉNZEL az eddigi egyenbiztosítás. Azt viszont még nem látja a polgár, és főleg nem a páciens, miként lehet adósok börtöne nélkül megúszni egy fülműtétet. Az egészségbiztosítást, az egészség- ügyi ellátást és a gyógyszerpiacot a lakosság általában egy kalap alá véve amolyan szolidáris vagy kötelezően erkölcsi alapú szolgáltatásnak tekinti. Pedig nem az. Vagy nem csak az. Az egészségügyi ellátás alapvetően kiváló biznisz. E szolgáltatást csak képzett, több hatósági jogosítvánnyal rendelkező szakembergárdával és műszakilag haladó technológiákkal lehet végezni. Ebből következően magas a szolgáltatás hozzáadott értéke, közgazdasági szak- kifejezéssel élve: szofisztikáit terméket nyújt. Az egészségbiztosítás ugyancsak kiváló biznisz. Az immár 150 éve létező, s valóban a szolidaritásra épülő biztosítási rendszer lényege az, hogy előre nem látható eseményre felkészülve a társadalom gazdaságilag aktív tagjai egy (vagy több) nagy pénzalaphoz járulnak hozzá, amely aztán, szükség esetén állja a gyógyítás költségeit. A szolidaritás ennél a megfogalmazásnál véget is ér, hiszen a biztosító érdeke, hogy jövedelmező legyen - a biztosítási szakemberek között ne keressünk irgalmas szamaritánusokat. A gyógyszerellátástól - lévén szó speciális üzletágról - e cikkben tekintsünk el. Szlovákiában évente 60 milliárd korona folyik az egészségügybe. Óriási pénz! Mégsem elég. Nem elég, mert a szocializmusból örökölt intézményes trehányság olyan pénzeket emészt fel, amelyek a gyógyításban hiányoznak. A magyar kórházi törvény kapcsán rengetegen vették szájukra a pácienst, mint leendő károsultat, miközben az intézményt védték. Pedig az intézmény nem érdekes, amennyiben nem a páciensről szól. A hanyagul elvégzett CT-vizsgálat, RTG-felvé- tel, vérképanalízis ismétlésre szorul és ez pénzbe kerül. De pénzbe kerül a rendelő előszobájában eltöltött néhány óra, több kivizsgálás esetén néhányszor néhány óra is. Kórházépületek megalomániásán megtervezett, hatalmas folyosóit kell kifűteni, de hordágy csak egyetlen lift ajtaján fér be. A mentőkocsi 1203-as, ami önmagáA körzetesítés kripto- kommunista modellje miatt nincs konkurencia. ban vészhelyzet az utakon, épületek sorát takarítják és fűtik néhány- százalékos kihasználtsági rátával, miközben vannak intézmények, ahol kórházi beutalóhoz csak kenőpénzzel lehet jutni. Nem az a baj, hogy Zajac mindezt átláthatóvá és nyereségessé óhajtja tenni. Nem is az a baj, hogy bevezette a „húszkoronás” rendszert. A bajok a következők: 1. Nincs konkurencia a biztosítók között, tehát nincs verseny, csak egy rejtett monopólium. Végeredmény a gyakori hanyagság és a pazarlás. 2. A körzetesítés kriptokommunista modellje miatt nincs konkurencia a kórházak között. Végeredmény? Protekciós beutaló a jó helyre, ürességtől kongó vacak, de drága intézmények. 3. Nincs határozottan elválasztva az alapellátás biztosítása a polgárok döntése alapján választott biztosítási szintektől. Eredmény? Egyenbiztosítás, egyenká- osz, felelősség teljes hiánya. 4. A betegállomány a kissé jobban keresőknél legatyásodást eredményez. A betegállomány a fusimun- kára szükséges szabadságtól a munkahelyi felmondás kikerüléséig mindenre jó, csak gyógyításra nem. 5. Nincsenek műhibaperek, az orvosok a társadalom szemében inkább tévedhetetlen sámánok, mintsem szakképzett szolgáltatást nyújtó, drága szakemberek. 6. Jelenleg még nem is sejtjük, hogy mindaz, amiért majd fizetni fogunk, tulajdonképpen mennyibe is kerül. Nincs tehát lehetőség az alkudozásra, az árak diktált árak lesznek. Summa summárum: Legyen alap- biztosítás (kevesebbért, mint ma). Legyen pótbiztosítás konkurens biztosítókkal. Legyen egy alapárlista a kezelések költségeiről. Az alap- biztosítás az állami biztosítottak és a gazdaságilag aktívak esetében valóban legyen azonos - ne az adófizetőkkel fizettessünk átláthatatlan rendszerben mindent. S főleg: legyen merszünk a társfinanszírozás esetében számlát kérni (a doktor úr zsebe nem adóalany) és műhiba esetén perelni. Majd ha a svájci vicc valósággá válik, akkor nem kell infarktus közeli állapotba kerülni a gondolattól, hogy az influenza kezelési költségeinek 50 százalékát nem állja a biztosító. Hiszen keresünk egy jobbat. A befektetők már sokkal inkább különbséget tudnak tenni a térségbeli országok hitelkockázatai között A Jukosz-ügy nem terjed át Közép-Európára MTI-HÁTTÉR Londoni feltörekvő piaci elemzők nem tartanak attól, hogy az orosz Jukosz olajcég vezetőjének, Mihail Hodorkovszkijnak a letartóztatása az egész térségben befektetői bizalmi válságot okozna, mert szerintük a befektetők megtanultak különbséget tenni az egyes térségbeli országok adóskockázatai között. Charles Robertson, az ING pénzügyi csoport londoni befektetési irodájának feltörekvő piaci vezető elemzője tegnap azt mondta: az eset éppen azt emeli ki, hogy mekkora a különbség befektetői szempontból Oroszország, vagy például Magyarország, Lengyelország és Csehország között. Robertson szerint az Oroszországban történtek kontrasztjában „Kelet- és Közép- Európa többi része még jobb színben tűnik fel” a befektetők szemében. „A Jukosz-botrány megmutatja, hogy a csatlakozó országok milyenjó (befektetői) pozícióban vannak Oroszországhoz képest”. Az ING elemzője szerint nagyon kevés ok lenne arra, hogy a Jukosz- ügy bármiféle oroszországi befektetői hatása átgyűrűzzék a középeurópai csatlakozó országokra. Árra a kérdésre, hogy a Jukosz-botrány ismeretében nem tartja-e elsietett lépésnek a Moody’s Investors Service részéről az orosz szuverén adósság befektetői fokozatra emelését, Robertson azt mondta: a házat már Hodorkovszkij letartóztatása előtt, az osztályzatjavítás bejelentésekor meglepte a nemzetközi hitelminősítő lépése. A cég továbbra is azzal számol, hogy a másik két nagy hitelminősítő ház, a Standard and Poor’s és a Fitch Ratings megvárja a hasonló lépéssel az oroszországi parlamenti és elnökválasztások kimenetelét. A felminősítés fő indoka a megfontolt orosz költség- vetési és adósságpolitika, valamint a csökkenő politikai kockázat volt. A piac annak idején üdvözölte az úttörő lépést; londoni forgalmazók szerint az orosz adósság már addig is befektetői fokozatoknak megfelelő kockázati felárakon forgott a londoni másodlagos piacon. Jeff Gable, a Deutsche Bank londoni befektetési üzletágának feltörekvő piacokért felelős alelnöke azt mondta: az már hónapok, sőt évek óta látszik, hogy a piac sokkal inkább különbséget tud tenni az egyes térségbeli országok hitelkockázatai között, mint például az 1998-as orosz pénzügyi összeomlás idején. A feltörekvő Közép-Eu- rópát ráadásul a most már küszöbönálló EU-csatlakozás is egész más befektetői pozícióba helyezi, mint amilyenben Oroszország van - tette hozzá. Gable szerint az oroszországi befektetői klímát mindazonáltal ronthatja a Jukosz- botrány, és jó esély van arra, hogy a Moody’s-felminósítés óta nekilódult tőkebeáramlás ismét lelassul, amíg ki nem tisztul a politikai látkép. Drámai piaci következményeket azonban Oroszországban sem vár a DB fő térségbeli londoni elemzője. Az amerikai külügyminisztérium hétfőn aggodalmát fejezte ki Mihail Hodorkovszkij orosz olajmilliárdos letartóztatásával kapcsolatban. A tárca szóvivője, Richard Boucher közölte, Washingtont főleg az ügynek az orosz jogállamiságra, valamint az egészséges üzleti és beruházási légkör kifejlődésére való esetleges negatív kihatásai nyugtalanítják. - A legfrissebb fejlemények kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy esetleg szelektíven alkalmazzák a törvényt Oroszországban - tette hozzá Boucher anélkül, hogy kommentálni akarná az orosz jogi helyzetet. Ho- dorkovszkijt szombaton tartóztatták le, az orosz főügyészség csalással, sikkasztással és adócsalással vádolja.
