Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-28 / 248. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 28. tVilil — ______________ Az ön^rmányzatoknak készül egy szótár, hogý a, ^tározótokat helyesen és érthetően fogalrnqzf^s^ úgg magyarul Kisebbségi kulturális támogatás „Az átfogó adóreform csak 2005. január 1-jével indul, így a kisebbségi és etnikai kultúrák támogatásáról szóló törvényt is ehhez a dátumhoz kell igazítani." (Somogyi Tibor felvétele) Szlovákia is aláírta a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartáját, ezért több törvényt módosítania kell. A nem állami kulturális intézmények még mindig csak támogatásokból tudnak megélni, mert a kulturális tárca a jogszabályból adódóan nem finanszírozhatja őket. Ezekről a témákról kérdeztük Kvarda Józsefet, a kulturális minisztérium államtitkárát. NESZMÉRI CSILLA Hogyan befolyásolja a nyelvi charta a törvényalkotást? A kormány elé kell terjeszteni egy jelentést arról, milyen módon válnak gyakorlattá a dokumentumban megfogalmazottak. Ezzel kapcsolatban készült két elemzés: az egyiket a külügyminisztérium készítette, a másikat a kormányhivatal kisebbségi főosztálya. Még nem dőlt el, melyik kerül a kabinet elé. Tény, hogy a kormány nemzetiségi tanácsa foglalkozott a kérdéssel, és megfogalmazott egy ajánlást, mely szerint a nyelvhasználathoz szükséges húsz- százalékos küszöböt tízszázalékosra kellene csökkenteni. Ehhez azonban több jogszabályt módosítani kell. Például a kisebbségi nyelvhasználati törvényt? Nemcsak azt, hanem a népiesen táblatörvénynek nevezett normát is. Ha a jogszabályban meghatározott nyelvhasználati küszöböt húsz százalékról tízre csökkentjük, azokon a településeken, ahol tíz és húsz százalék között van a kisebbség aránya, fel kell készülni a kisebbségi nyelv használatára. Ezenkívül a táblatörvény módosítása után minden olyan településen, ahol a tíz százalékot meghaladja a kisebbséghez tartozók aránya, el kell helyezni táblákat. Ha ez az elképzelés megvalósul, nem» Furcsállottam Csáky r Pál nyilatkozatát, mert tisztában kellene lennie az egyes ha- . , táskörökkel. csak a helyi önkormányzatoknál, hanem egyéb területeken is lehetne használni az anyanyelvet, ami, ugyebár, jelenleg nem lehetséges. Viszont sokszor az önkormányzatok alkalmazottai még ott sem tudják helyesen használni a kisebbségi nyelveket, ahol már most is van rá lehetőség. Sajnos, így van. Meg vagyok győződve róla, hogy szükség van egy közigazgatási magyar-szlovák, szlovák-magyar szótárra annak elősegítésére, hogy a határozatokat, végzéseket, amelyeket az önkormányzatok kiadnak magyar nyelven is, helyesen fogalmazzák meg. Úgy tudom, a Gramma Nyelvi Iroda már dolgozik ezen. Készültek és készülnek olyan minták, amelyek a szlovák nyelvű hivatalos iratok magyar verziói. Ezzel talán elkerülhető, hogy Szlovákiában egy új, a magyar közigazgatási nyelvhasználattól eltérő, szlovákiai magyar közigazgatási nyelvhasználat alakuljon ki. Maradjunk a törvényeknél. A tervek szerint idén két új, a kisebbségeket érintő jogszabálynak is el kell készülnie. A nemzeti kisebbségek jogállásáról és a nemzeti kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényről van szó, de pillanatnyilag a politikai helyzet nem alkalmas arra, hogy a két jogszabály a parlament elé kerüljön. Hamarosan kiderül, hogy a kormánynak még többsége van-e a parlamentben. Ha igen, akkor jövő év elején az említett normák a honatyák elé kerülhetnek. Mire számíthatnak a kulturális szervezetek, milyen anyagi támogatást kaphatnak a közeljövőben? Az átfogó adóreform csak 2005. január 1-jével indul, így a kisebbségi és etnikai kultúrák támogatásáról szóló törvényt is ehhez a dátumhoz kell igazítani. 2004-ben marad az eddig ismert finanszírozás. A jövő évi költségvetésben nyolcvanmillió koronát szánnak a kisebbségi kultúrákra, azaz a polgári társulások, műkedvelő csoportok és hasonló intézmények támogatására. Változnak majd bizonyos mértékben a pályázatok szabályai a korábbi évekhez képest, de ezt a tárca vezetősége még nem hagyta jóvá, ezért erről korai beszélni. Ésszerűbbé válik a finanszírozás. Novemberben a pályázatoknak már meg kell érkezniük. Ezért a módosításoknak október végéig el kell készülniük, hogy akik fel szeretnék használni a pénzt, megfelelő tájékozottság mellett tudjanak pályázni a kulturális minisztérium illetékes osztályánál. Váltsunk témát. Csáky Pál szerint a kulturális tárca és ön alábecsülték a Thália Színház helyzetét, pedig a jelenlegi állapot tárgyalásokkal elkerülhető lett volna. A színház nem tartozik a kulturális minisztériumhoz, tehát nekem nem áll jogomban az intézmény nevében tárgyalni bárkivel is. Az a Kassa Megyei Önkormányzat dolga. Kolár Péter május 11-én írt egy levelet, melyben kétmillió korona támogatást kért tőlünk arra hivatkozva, hogy a kormányhivatalnak van egy húszmilliós kerete a kisebbségi kulturális intézetek támogatásra. Május 14- levelet kaptam Csóka Klárától, a kisebbségi kultúrák főosztályának munkatársától, aki tájékoztatott, hogy mivel a színház olyan pénzkeretből kér segítséget, mely nem a kulturális minisztérium költségvetésében szerepel, mi ebből nem támogathatjuk. Telefonon figyelmeztette Kolár Pétert, hogy segítségkérő levelét inkább Csáky Pálnak postázza a kormányhivatalba, mivel az ő hatáskörébe tartozik dönteni az említett pénzcsomagról. Furcsállottam Csáky Pál nyilatkozatát, mert tisztában kellene lennie az egyes hatáskörökkel és azzal, hogy sem a Jókai, sem a Thália Színház nem tartozik a kulturális tárcához. Hangsúlyozom: megyei jogkörbe tartozó szervezetekről van szó. Azaz még ha akarnánk, akkor sem adhatnánk a kisebbségi pénzekből közvetlenül a színháznak, csak a mellette működő polgári társulást tudjuk segíteni. A színházakat csak a kormány által a kisebbségi kultúrák finanszírozására elkülönített pénzből lehet támogatni. Csakhogy a színház nem a kassai előadásokra kérte a pénzt. Az a kérdés, hogy ha a megye határán kívül tájol a színház, ki finanszírozza ezt a tevékenységet. Próbáltunk erre megoldást találni. Volt a tárca vezetősége és a kerületi önkormányzati elnökök között egy megbeszélés. Azt akartuk tudni, a megyefőnököknek mi az elképzelésük a kultúra regionális finanszírozásáról. Felvetettük, hogy törvényben kellene kötelezni a megyéket, hogy költségvetésük bizonyos százalékát a kultúrára fordítsák. Ezt egyértelműen visszautasították. Felmerült az is, hogy a minisztérium mellett kellene létrehozni egy alapot. Kérdéses viszont, hogy ebből ki pályázhatna: a település, ahova megy a tájoló színház, vagy a művelődési otthon, esetleg polgári társulás, amely szervezi az előadást. Mivel nem állami szín\\ A színházakat csak a kisebbségi kultúrák finanszírozására elkülönített pénzből lehet . . támogatni. >> házról van szó, a tárca közvedenül nem tud pénzt adni. Ha jogszabály szülémé erről, és ez is elképzelhető, akkor támogathatná a megyei színházakat. Egyelőre a költségvetési szabályok nem teszik lehetővé, hogy nem állami kulturális intézményeket a minisztérium közvetlenül támogasson. Elemezték a 19 százalékos adó bevezetésének kihatásait? Szeretnénk valamilyen megoldást találni arra, hogy a befizetett adó egy részéből olyan alapok jöjjenek létre, amelyekből támogatni lehetne azokat a területeket, ahol az adó emelkedése komoly működési és egyéb zavarokat okoz. A megyék és települések szempontjából az lenne a legjobb, ha január elsejére elkészülne az átfogó adóreform, mely szerint a központi adókat újraosztanák. Közélet RÖVID 6 Roma integrációs hivatal alakul Pozsony. Létrehoznak a romák integrációjának elősegítésére egy hivatalt, amellyel már a jövő évi költségvetés is számol. A hivatalnak öt regionális irodája lesz - jelentette be Ivan Mikloš, a pénzügyi tárca vezetője. A gazdasági miniszterek tanácsa tegnap megvitatta a Szlovák Takarékpénztár újabb 10 százalékának a magánosítását; a részvényekre a többségi tulajdonosnak, az Erste Banknak van elővásárlási joga. Újabb tendert írnak ki a losonci és trencséni autóbusz-közlekedési vállalat eladására is. (ncs) Nem volt törvénytelen a vasutassztrájk Pozsony. Jogtalanul függesztette fel a Pozsonyi I. Járásbíróság azt a vasutassztrájkot, mely január vége és február eleje között megbénította az ország közlekedését, áll a Pozsonyi Kerületi Bíróság tegnap nyilvánosságra hozott döntésében. A mostani határozat alapján az alacsonyabb szintű bíróságnak nem is lett volna joga kiadni ilyen érvényű végzést. Hogy ezután újra sztrájkba lépnek-e a vasutasok, egyelőre nem tudni. (SITA) Schuster kíváncsi a lakosság véleményére Pozsony. Rudolf Schuster részben attól teszi függővé indulását a jövőre esedékes köztársaságielnök-választáson, hogyan fogadja a lakosság az éves országértékelő beszédét, melyet december 3-án a parlamentben mond el. Ján Füle elnöki szóvivő szerint ha Ivan Šimko volt belügyminiszter is indulna a posztért, a jelenlegi államfő újraválasztásának esélyei erősen megnőnének. Vladimír Mečiar volt kormányfő azt állítja, ha már ma kellene döntenie, nem indulna a legfőbb közjogi méltóság posztjáért. (TASR) Jövőre csak enyhén nő a villany ára Pozsony. Jövőre a villamos áram ára az idei infláció mintegy felével fog csak emelkedni, jelentette be tegnap az Árszabályozási Hivatal. Idén egy megawattóra áram 2861 koronájába került a végfelhasználónak, jövőre ez 4-5 százalékkal lesz csak több. Az alacsony áremelést a hivatal munkatársai azzal magyarázzák, hogy idén egyszer már dere- gulálták az árakat. Egyelőre a teljes árszabályozás még nem ismert, de a további változások már csak az áramszállítókat érintenék. (TASR) Kit kíván az MKP a Nemzetbiztonsági Hivatal élére? Még titok a j elölt neve ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az MKP kiválasztotta új jelöltjét a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatói posztjára. Az illető életrajzát a párt pénteken adta át a koalíciós partnereknek „A jelölt a hivatal alkalmazottja, pártoktól független személy” - tájékoztatta lapunkat Bárdos Gyula frakcióvezető. Ennél többet azonban nem volt hajlandó elárulni. „Partnereink véleményére várunk, minden attól függ, hogy ez milyen gyorsan érkezik meg” - tette hozzá Bárdos. Mivel az új igazgató kiválasztása még várat magára, a kormány szerdai ülésén várhatóan meghosszabbítja Matej Sudor jelenlegi megbízott igazgató mandátumát. A Koalíciós Tanács az MKP-t és az ANO-t bízta meg új jelöltek kiválasztásával, a liberális párt még nem jelezte, hogy megtalálta volna jelöltjét. Az MKP korábbi jelöltje Ján Ši- mulčík volt, Bugár Béla pártelnök róla is azt állította, hogy a hivatal alkalmazottja, később meg kiderült, hogy a titkosszolgálatnál dolgozik, (lpj) Kereskedők nyílt levele Miklós László miniszterhez Tiltakozás a betét ellen ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Kereskedők Szövetsége és a Jednota COOP fogyasztási szövetkezet nyűt levélben tiltakozott Miklós László környezetvédelmi miniszternél amiatt, hogy a szaktárca olyan rendeletén dolgozik, amelynek következményeként betéttel terhelnék a vissza nem váltható műanyag palackokat. Az aláírók szerint az volna a megfelelő, ha a minisztérium hiteles tényekből indulna ki, és nem engedne a műanyagfla- kon-feldolgozó cégek nyomásának. A kereskedők úgy látják, 5 koronás betét mellett és a számos vissza nem juttatott műanyag palack miatt a hulladékfeldolgozók éves szinten 300 millió korona nettó nyereségre tehetnek szert. Ráadásul a szlovákiai fogyasztóknak évi mintegy 1 milliárd koronájába kerül a rendszer működtetése, miközben az csupán a hulladék göngyöleg és csomagolóanyag 2 százalékát számolná fel. (t) VILLÁMINTERJÚ Köteles Lászlóval, a Szlovák Információs Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság alelnökével a „harminchatok Állítólag 36 tagja van az állam lejáratásán dolgozó titkos csoportnak, és a miniszterelnök a névsort odaadta a Szlovák Információs Szolgálatnak. Mikuláš Dzurinda ezt nem cáfolta. Mi erről a véleménye? Kaliňák képviselő úr érvelt azzal, hogy ilyen csoport létezik, ám a bűnüldöző szervek semmilyen konkrét csoportocskáról nem tesznek említést, csak általános veszélyforrásként tartják számon. Tehát a titkosszolgálatot felügyelő bizottság alelnökeként nincsenek olyan információi, melyek szerint ez az állítólagos csoport 36 személyből áll? Hivatalosan nincsenek. És nem hivatalosan? Vannak mindenféle értesüléseim. Az egész helyzetre inkább a pletykaszerű információáramlás jellemző, miközben nagyon komoly témáról van szó, hiszen a titkosszolgálat százmülió koronából gazdálkodó szervezet. A miniszterelnök és a szolgálat igazgatója elég szerencsétlenül kezeli e kényes kérdéseket. Most, hogy már mindenki erről beszél, az ügy teljes nyilvánosságot kapott, egyértelműen kellene nyilatkozniuk arról, miről és kikről van szó, és ha kell, a bűnüldöző szerveken keresztül hivatalos eljárást kellene kezdeményezniük ahelyett, hogy általános, nem hivatalos híreket terjesztenek. Mert bizony be kell vallani, hogy elsősorban ók voltak azok, akik elkezdtek beszélni a csoportról, amire természetesen ráharapott az ellenzék is. Egyesek szerint a titkosszolgálat végképp elveszítette megbízhatóságát. Ön szerint? Nem is tudtam arról, hogy megbízható volt. Természetesen ez a magánvéleményem, de másoktól is hallottam hasonló kijelentéseket. Sajnos, a titkosszolgálatra megalakulása, azaz 1993 óta folyamatosan ráveti az árnyékát, hogy olyanok hozták létre, akik szorosan kötődtek a valamikori kommunista titkosrendőrséghez. A mai napig nem tisztázták a titkosszolgálat szerepét például a köztársasági elnök fiának, ifjabb Michal Kováénak az elrablásában, és sajnos, sokan kételkednek abban, hogy az intézmény műszaki eszközeit a törvénynyel összhangban használják-e. A múlt év végén kipattant lehallgatási botrány sem tisztázódott. Robert Kaliňák, a parlament védelmi bizottságának elnöke szerint a titkosszolgálat nem azt csinálja, amire a törvény felhatalmazza. A szolgálat valószínűleg túllépte a hatáskörét, amikor olyan biztonsági iratokat, átvüágítási dokumentumokat dolgozott ki a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatójáról, melyek elkészítése nem tartozik a hatáskörébe, ráadásul ezeket az értesüléseket valóban megkérdőjelezhető módon továbbította. Véleményem szerint a helyzetet az ellenzéki Smernek, pontosabban az illetékes parlamenti bizottságokban tevékenykedő képviselőinek kellene tisztázniuk. Érdekes módon a szolgálatot felügyelő testület ülésén, amelyen a miniszterelnök próbálta saját álláspontját magyarázni, a Smerből senki nem jelent meg. Pedig sokszor éppen e párt képviselői nyilatkoznak a titkos csoportról. Kaliňák szerint az államot hírszerzési információk alapján irányítják, ami szerinte egyebek mellett azért elfogadhatatlan és veszélyes, mert az ilyen értesülések javarészt megbízhatatlanok. Minden egyes állam irányításában bizonyos fokig szerepet játszanak azok a titkosszolgálati információk, melyek a különböző döntések hátterét képezik. Ilyen szempontból Kaliňáknak nincs igaza. Úgyan- akkor azt is el kell mondani, hogy rosszul működő vagy valamilyen politikai párt számára konkrét feladatokat teljesítő titkosszolgálat esetében fennáll a veszély, hogy az ilyen információk csak egy szűk csoport érdekeit szolgálják. A hasonló botrányok elkerülése érdekében szigorítani kellene a titokvédelmi törvényt, hogy minél kevesebb ember férhessen hozzá átvilágítás nélkül bizalmas információkhoz. Már elkészült a jogszabály módosító tervezete, ám az eredeti elképzeléstől eltérően nemcsak a három közjogi méltóság, hanem a parlament, a kormány és a bírók is átvilágítás nélkül megismerkedhetnek titkos értesülésekkel. Mi erről a véleménye? Amikor felmerült a titkosszolgálat titkos jegyzékéről ellenőrzésének a kérdése, javasoltam, hogy egy szűkebb parlamenti képviselői csoport végezze az ellenőrzést úgy, hogy ennek tagjait is át kellene világítani, viszont az átvilágítási bizonylattal rendelkezőknek meg kellene kapniuk minden szükséges információt. Néha kétségeim vannak, a három közjogi méltóság esetében miért kell kivételt tenni. Elvégre ők is politikai funkciót töltenek be... Tehát ideális az lenne, hogy ha senki sem jutna bizalmas információkhoz átvilágítás nélkül? Elméletileg az lenne a legjobb, ha az átvilágítás mindenkire vonatkozna, aki bizalmas értesülésekhez akar hozzáférni. Ha pedig erre nincs politikai akarat, arra kell törekedni, hogy a kiváltságosak köre minél szűkebb legyen. Az ideális megoldás az lenne, ha a választott és kinevezett tisztségviselők önként vállalnák az átvilágítást, (sza)
