Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-23 / 244. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 23. Bankvilág Az egyre csökkenő állami prémium miatt idén a lakás-takarékpénztárak vonzereje érezhetően visszaesett Milyen változásokat hoz az Európai Unió? Képlet nélkül csupán alkudoznak ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ bben az évben a ko­E rábban a pénzpia­con sikerágazatnak számító lakás-taka- rékpénztárak von­zereje visszaesett. 2003 első felében a három társaság (Első Lakás-taka­rékpénztár, ČSOB, VÚB-Wüstenrot) együttesen 77 800-zal kevesebb szerződést kötött az ügyfelekkel, mint 2002 hasonló időszakában. Ez nem magyarázható csupán az álla­mi prémium folyamatos lefaragásá­val, melynek maximális nagysága 2003-ban 3000 korona, hanem fi­gyelembe kell venni a jelzáloghite­lek radikális előretörését is. Koráb­ban a lakás-takarékpénztárak nyúj­tották a legnagyobb segítséget a la­kások felújítóinak, házvásárlóknak, napjainkban viszont ezt a pozíciót már a jelzáloghiteit nyújtó bankok töltik be. Johann Erd, az Első Lakás-takarék­pénztár (PSS) társtulajdonosa, az osztrák Bausparkasse kereskedelmi igazgatója közölte: a fejlett nyugati országokban még mindig a lakás-ta­karékpénztárak nyújtják a legna­gyobb segítséget, az ezekben takaré­koskodók aránya, legalábbis a né­met nyelvterületek, továbbra is meg­határozó. Az állami prémiumot pe­dig nem szabad tekintem bőkezű adománynak, hiszen minden éret­tebb piacgazdaságban államilag is támogatják a lakásépítést. Ez lehet adókedvezmények formájában, mint az Egyesült Államokban és le­het kamattámogatás, állami prémi­um formájában, mint nálunk vagy Ausztriában és Németországban. Amikor bő 10 éve német és osztrák tőkével Szlovákiában létrehozták a térség első lakás-takarékpénztárát, a PSS-t, tudták, hogy csak jelentős állami prémium segítségével lehet magukhoz csalogatni az ügyfeleket. Napjainkban azonban az akkoriban vágtató infláció lecsitult, tehát nem tartható a magas, kezdetben 6000 koronás prémium, emellett a pénz­ügyminisztérium sem viszonyul túl megértőén a lakás-takarékpénztá­rakhoz. Ezért e szakosodott pénzin­tézeteknek részben profilt kell válta­niuk, más termékeket is fel kell ven­niük a kínálatukba. Például próbál­kozhatnak nyugdíjbiztosító létesíté­sével, egyéb befektetési formákkal. E tényt közvetve a PSS is elismerte. A szerkezetváltási probléma már csak azért is égető, mert a pénzügyi tárca 2004-ben tovább szeretné csökkenteni az állami prémiumot. Annak dacára, hogy a prémiumra 2,65 milliárd koronát különítettek el, az állam mindössze 1500 koro­nát, azaz az idei prémium felét java­solja. A lakás-takarékpénztárak ve­zetői Ivan Miklós pénzügyminisz­terrel folytatott tárgyalásukon elér­ték: lehetséges 1500 koronánál ma­A lakás-takarékpénztárak szerepe az új lakások megvételében, azok felújí­tásában még mindig meghatározó (Somogyi Tibor felvétele) gasabb prémium is. Mikloš 2500 korona körüli összeget tart reális­nak, Gyurovszky László régiófej­lesztési és építésügyi miniszter pe­dig előzetesen 2400 koronáról be­szélt. Az ügyfelek hosszabb távú tervezése, a piac megnyugtatása érdekében az volna a legszerencsé­sebb, ha - Ausztriához hasonlato­san - kidolgoznának egy olyan képletet, amelynek révén minden évben a politikai széljárástól füg­getlenül ki lehetne számítani az éppen aktuális állami prémium nagyságát. A legfontosabb tényező az éppen aktuális piaci kamatok volnának, ezek határoznák meg a prémium végső nagyságát. Imrich Béres, az Első Lakás-takarékpénz­tár leendő vezérigazgatója szintén a képlet alkalmazását tartaná a legkorrektebb megoldásnak, azon­ban ennek alkalmazása leghama­rabb 2005-ben volna lehetséges. Addig marad az alkudozás, s ezért hiába közeledik az év vége, a lakás­takarékpénztárak ügyfeleinek szá­zezrei máig nem tudják, jövőre mekkora állami prémiummal szá­molhatnak. (shz) A nyereséges Istrobanka további növekedéssel számol Sokat segített a Maxi ÚJ SZÓ-HÍR Az osztrák BAWAG tulajdonában lé­vő Istrobanka a Moody hitelminősí­tő csoportjába tartozó CRA Rating Agency hitelminősítőtől a Szlováki­ában kapható legjobb, A- osztályza­tot kapott. Volker Pichler, a pénzin­tézet vezérigazgatója a következő té­nyezőkkel magyarázza a sikert: amíg 1999 és 2001 között alig 10 ezerrel nőtt ügyfeleik száma, addig 2002 és 2003 szeptembere között több mint 70 ezerrel, elérve ezzel a 182 ezres számot. A bank mérlegfőösszege szintén gyarapo­dott, tavaly évvégén már 27,5 milli­árd korona volt. Ezzel párhuzamo­san az Istrobanka ismét nyereséges lett; míg 2001-ben 890 millió koro­nás veszteséggel zárta az évet, addig tavaly már 102 millió koronára rú­gott a profit, 2003 első felében pedig 47,7 millióra. Ebben az évben pedig 3 fiókot és kirendeltséget adtak, ü- letve adnak át, mégpedig Pozsony­ban, Pöstyénben és Homonnán, ez­zel hálózata 36 fiókra bővül. De ami a legfontosabb, az a termékcsalád­juk megújítása és vonzóvá tétele. A Maxi pénzügyi produktum kereté­ben bevezették a Maxikňižka nevű bankkönyvet, kedvező kamattal, to­vábbá a Maxiúver kezes nélküli vá­sárlási hitelt, majd 2003 májusától a Maxihypo jelzáloghiteit. Az Impulz hitelcsomag a kis- és középvállalko­zókat célozza meg, melynek kamata csupán 6,9 százalék. Végezetül a bank októbertől működteti az Istroleasing társaságot, amely lí­zingszolgáltatásokat nyújt, (shz) ÚJ SZÓ-HÍR Peter Krištofovič, az AFS befekteté­si tanácsadó cég elnök-vezérigaz­gatója szerint az alacsony kamato­kat nyújtó bankok helyett érdemes a nyílt végű befektetési alapok felé fordulni. Ezekből nálunk már mintegy 180 működik, az itt elhe­lyezett pénz volumene az elmúlt 6 hónap során kb. 8 milliárddal nőve elérte már a 31 milliárd koronát. Legutóbb például az UniBanka bő­vítette ezzel a termékcsoporttal a szolgáltatásait; október derekától árusítja a Pioneer Investments be­fektetési alap 45 különböző befek­tetési lehetőségeket nyújtó produk­tumait, amelyek közül kettőt koro­nában, 43-at pedig dollárban vagy euróbán vezetnek. A piac legfonto­Az év végével lezárul a nem névre szóló bankkönyvek korszaka, az ügyfelek 2007-ig juthatnak a pénzükhöz Jövőre már nem kamatozik az anonimitás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ év végével lezárul egy hosszú kor-, szak, befel­legzik a nem névre szóló bankköny­veknek. Aki 2003 december végé­ig az anonim bankkönyvét nem „nevesíti“, vagy a rajta lévő ösz- szeget nem helyezi át más banki produktumra, az 2004-től veszte­séggel számolhat. A szabályok értelmében ugyanis jövőre az anonim bankkönyveken nyugvó pénz már nem kamatozik. Ez az átmeneti állapot három évig, az­az 2007-ig tart, s aki addig sem rendezi a problémát, annak pén­zét a bankkönyvét kezelő pénz­intézet javára írják. A nem névre szóló bankkönyvek eltörlése egy­részt európai uniós követelmény, másrészt biztonsági okokat is szolgál - így szeretnék elejét ven­ni a pénzmosásnak, a gyanús, név nélküli pénzmozgásoknak. Egyébként nem jelentéktelen ösz- szegről, szeptemberi adatok sze­rint mintegy 9 milliárd koronáról van szó. Ez nem véletlen, hiszen korábban az anonim bankkönyv volt az egyik legelterjedtebb meg­takarítási forma. Ä mintegy 9 milliárd korona közel 80 százalé­ka, 1,3 millió bankkönyvön vezet­ve a Szlovák Takarékpénztárban van, az Általános Hitelbank közel 90 ezer ilyen jellegű bankkönyvet tart nyilván összesen 550 millió koronát meghaladó megtakarí­tással. Problémát jelent viszont, hogy az anonim bankkönyveken sokszor csak szimbolikus összeg található, ami a bankkönyv meg­semmisítésekor éppen csak fedez­né a kezelési költségeket. Regina Ovesny-Straka, a Szlovák Taka­rékpénztár vezérigazgatónője szerint az általuk nyilvántartott nem névre szóló bankkönyveken átlagosan 500 és 1000 korona kö­zötti tétel szerepel. Az érintettek nagy valószínűséggel tudnak a problémáról, az átállás fontossá­gáról, mivel a takarékpénztár­ban csak szeptemberben közel 400 millió koronával csökkent az anonimbetéteken nyugvó összeg. 'Azonban még ilyen tempó mellett sem érhető el, hogy az év végére mindenki megtegye az átállást. Mintegy 9 milliárd korona pihen a rövidesen megszűnő anonim bank­könyveken (Képarchívum) Csehországban ezt a folyamatot már letudták. Ott tavaly decem­ber végéig kamatoztak a nem névre szóló bankkönyvek. Az ügy­felek nyugati szomszédunknál sem kapkodták el a dolgot, az utolsó munkanapon, december 30-án 35 ezren rohamozták meg a Cseh Takarékpénztárat, hogy még időben más számlára vagy bankkönyvre helyezzék pénzü­ket. Egyébként az ügyintézés nem -díjmentes, nálunk a bankkönyv felszámolása 50 és 200 korona közötti összegbe kerül, bár egyes esetekben, ha a pénzt a pénzin­tézet egy másik termékébe fektet­jük, akkor lehet ingyenes is.- (só) ÚJ SZČMĎSSZEFOGLALÓ Szlovákia 2004. május 1-től az Euró­pai Unió tagja lesz. Ez a tény számos változást hoz az életünkbe, bár a változások mértéke talán éppen a pénzintézetek vüágában lesz a leg­kevésbé érezhető, mivel a jelenlegi bankrendszer is már az uniós szabá­lyok szerint működik. Ennek dacára azért lesz módosulás, szerencsére ezek döntő többsége az ügyfeleket segíti. Napjainkban a bankbetéteket a pénzintézet esetíeges összeomlása ellen védi az állam, ez a védelem a mindenkori átlagkereset legfeljebb 40-szereséig terjed. Ez jelenleg mint­egy 550 ezer koronának felel meg, igaz, a módosított betétvédelmi tör­vény értelmében csupán 90 százalék erejéig kártalanítanak. 2004 májusá­tól viszont az uniós szabályoknak megfelelően az egységesen megálla­pított 20 ezer euró, mint a betétvé­delem felső határa vonatkozik ránk is, ami átszámítva 800 ezer koroná­nak felel meg. Ráadásul jelenleg csu­pán a természetes személyek betét­jére vonatkozik a védelem, jövőre ez kiterjed a jogi személyekre is, leszá­mítva az állami intézmények, pénz­ügyi szervezetek számláit. 2004 má­jusától olcsóbbá válhatnak a külföl­di (Európán belüli) pénzátutalások, ugyanis az EU irányelve szerint 12 500 euró (kb. 500 ezer korona) ösz- szegig az unión belüli átutalásokra mint hazai pénzügyi műveletekre kell tekinteni. A jövő évtől akadály nélkül nyithatunk külföldön szám­lát, ezzel párhuzamosan korlátozás nélkül vásárolhatunk és eladhatunk külföldön valutát, s ez a szabadság vonatkozik a pénzügyi befekteté­sekre és ingatlanvásárlásokra is. A hazai pénzpiacon pedig tovább éle­ződhet a küzdelem, ugyanis az uni­ós államok banklicenccel rendelkező társaságai a Szlovák Nemzeti Bank engedélye nélkül is vállalkozhatnak és kínálhatják szolgáltatásaikat ná­lunk. (só) . A VISA kártyák segítik Szlovákia idegenforgalmát Közel 30 millió dollár sabb játékosai egyébként a Szlovák Takarékpénztár, az Általános Hi­telbank (VÚB) és a Tatra banka ál­tal kezelt számos alapok. Aki csak egy évre szeretné lekötni a pénzét, az a pénzpiacon tevékenykedő ala­pot válasszon, a 2-5 év közötti le­kötéssel számolók az állampapír­ok, kötvények piacán működő ala­pokhoz forduljanak, végezetül a hosszú távon gondolkodók, az 5-8 évet sem soknak tartók a részvény- piaci alapokat válasszák. Az alapok ugyan nem garantálnak fix kama­tot, azonban hosszabb távon na­gyobb nyereséggel kecsegtetnek, mint a határidős bankkönyvek. Az alapok hátránya viszont, hogy 10 ezer korona alatt nem érdemes próbálkozni és viszonylag magasak a kezelési költségek, (shz) ÚJ SZC^SSZEFOGIALÓ A VISA International adatai szerint a külföldi turisták a nyári idényben 29,6 millió dollár értékű forgalmat bonyolítottak le Szlovákiában a VISA bankkártyák segítségével, ez 52 szá­zalékkal több, mint 2002 hasonló időszakában. „A külföldi turisták it­teni vásárlásai segítik a hazai gazda­ságot és fellendítik a forgalmat“ - kö­zölte Müoslav Kozler, a VISA közép­európai igazgatója. A legaktívabb külföldiek közé a csehek tartoznak Szlovákiában 5,13 millió dolláros nyári forgalommal, majd az USA pol­gárai jönnek 3,11 millióval, továbbá a lengyelek (2,68 millió), a britek (2,54 millió) és a németek (2,17 mil­lió dollár) következnek a sorban. Másrészt Szlovákia polgárai szintén szívesen alkalmazzák a biztonságos és kényelmes VISA szolgáltatásait. A nyár folyamán összesen 112 ország­ban alkalmazták, az együttes forga­lom 14,57 millió dollár volt. A szlová­kiai utazók főleg Csehországban (3,03 millió dollár), Horvátország­ban (1,26 millió) és Ausztriában (1,25 millió) vásároltak a VISA ré­vén. A VISA plasztiklapocskáit a vüág 150 országában fogadják el, az álta­luk generált éves forgalom pedig 2,7 bülió dollárra rúg. (shz) (Képarchívum) Nem csak a pénzintézetek nyújtanak kölcsönt Máris adnak, de drágán ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bankokon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatók is nyújtanak kölcsönt. Ezek persze nem azok a pénzügyi szolgáltatók, amelyek piramisjáté­kot folytatva látványosan összeom­lottak, megtakarítások müliárdjait elnyelve. Az alábbiakban olyan tár­saságokról lesz szó, amelyek nem a banki törvények szerint működnek, viszont nagyon gyorsan, bürokrati­kus eljárások nélkül viszonylag sze- ■ rény összeget kölcsönöznek, ám je­lentős kamattal. Napjainkban Szlo­vákiában 5 üyen jellegű társaság van, mégpedig a Provident Financi­al, a Telervis plus-Kešovka, a Profireal, a Pohotovosť és az Investa. A felsoroltak nem kérnek kezest, mindössze a személyazo­nosságot ellenőrzik, az állandó munkahelyet kell igazolni, és az el­múlt három hónap fizetési szalagját kell felmutatni. Ha az ügyfél ezek­nek a feltételeknek eleget tesz, ak­kor legfeljebb 48,órán belül néhány ezer koronától akár 100 ezer korona feletti összegű kölcsönhöz is juthat. Azonban a gyors segítségnek a magas kamatok képében komol-y ára van. A nyáron érvényes adatok ismeretében az egyes társaságok éves kamata a következő: a Profireal 26,58 százalékos, az Investa 56 százalékos, a Pohotovosť 129 százalékos, a Provident Finan­cial 140 százalékos és a Telervis plus-Kešovka pedig 227 százalékos kamattal dolgozik. Összehasonlítá­sul: a bankok által kínált fogyasztói hitelek átlagos kamata 15 százalék körül mozog. Például aki a Kešovka szolgáltatását veszi igénybe és 5 hét­re 10 ezer koronát kölcsönöz, az 1440 koronával többet fizet vissza, az Investánál az 5 hónapra felvett 10 ezer korona után 2080 korona a ka­mat. Jelentősebb kölcsönök eseté­ben azonban már itt is ingatlannal vagy valamilyen értéktárggyal kell kezeskedni. Összességében az taná­csolható: ezektől a társaságoktól pillanatnyi pénzzavar esetén csak ki­sebb összeget vegyünk fel, mert 100 ezer korona felett a kamatok olyan­nyira meglódulnak, hogy könnyen adósságcsapdába eshetünk, (só) ÍiÁk( r vhág " AZ ÚJ SZÓ MBXÉXLETE A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser: Erdőfy Olga, tel.: 0905/840430, felelős szerkesztő: Sidó Zoltán. Levélcím: Bankvilág, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 425 Nagyobb betétvédelem A sokasodó pénzügyi alapok egyre sokrétűbb lehetőségei Előnyök és hátrányok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents