Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-23 / 244. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 23. Ez nem hasraesés, hanem ellenőrzés. George Bush tegnap rövid látogatást tett Báli szigetén, ahol 202 halálos ál­dozatot követelő merényletet hajtott végre egy évvel ezelőtt a Jemaah Islamiyah. Az elnök gépkocsijának terve­zett útvonalán előzőleg az amerikai biztonsági emberek még a kanálisokat is ellenőrizték. (TASR/EPA-felvétel) A NATO-országok 1,4 milliós haderejéből csak 250 ezer főt lehetne bevetni Alkalmatlan katonák Izrael nem fogadja el az ENSZ-közgyűlés határozatát Tovább épül a kerítés MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gyűrűket adott át a pápa Vatikánváros. Személyesen adta át a gyűrűket az új bíbo­rosoknak - köztük Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érseknek - tegnap a vatikáni Szent Péter bazilikában tar­tott ünnepi misén a pápa. A kétnapos konzisztóriumot le­záró szertartást a fáradtnak tűnő, a szavakat nehezen for­máló pápa nyitotta meg, de a szentbeszédet ezúttal sem ő olvasta fel. II. János Pál csak nehézségek árán, s mindössze egy alkalommal olvasta el la­tinul a gyűrű átadásáról szóló formulát. (MTI) Phenjan elvetette Bush ajánlatát Phenjan. Észak-Korea vissza­utasította és nevetségesnek minősítette azt az amerikai ajánlatot, hogy Washington biztonsági garanciákat adna Phenj annak, ha felhagyna atomfegyverprogramjával. Az amerikai javaslat megvitatás­ra sem méltó - írta a hivatalos KCNA hírügynökség. „Nem bi­zonyos biztonsági garanciákat kértünk az USA-tól, hanem azt, hogy adja fel velünk szemben ellenséges politiká­ját, és kössünk kétoldalú szer­ződést” - hangzik a kommen­tár, arra a phenjani követelés­re utalva, amely szerint Wa­shingtonnak megnemtámadá­si szerződést kellene kötnie Észak-Koreával. (MTI) Irán egyelőre nem döntött Teherán. Irán még nem dön­tötte el, mikor írja alá az atomsorompó-szerződés ki­egészítő jegyzőkönyvét, amelynek értelmében köteles lesz engedélyezni, hogy a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség ellenőrei előzetes bejelentés nélkül, bármikor szemlét tarthassanak az or­szág bármely atomlétesítmé­nyében. Mohammed Hatami iráni elnök közölte ezt tegnap Teheránban, távozóban a mi­nisztertanács üléséről - jelen­tette az AFP. A Reuters magas rangú iráni tisztségviselőre hi­vatkozva előzőleg arról tudó­sított, hogy már a jövő héten megtörténik az aláírás. (MTI) Hatami hangsúlyozta, hogy a parlament mondja ki a keddi megállapodás ügyében a vég­ső szót (Képarchívum) Vitatott amerikai jogszabály Washington. Az amerikai szenátus 64 szavazattal 34 el­lenében jóváhagyta a bírálói által „részleges szülésnek” ne­vezett terhességmegszakítási módszer betiltását. A képvise­lőház már június elején elfo­gadta a tervezetet, amelyet 282 képviselő támogatott, 139 pedig ellenzett. A törvény most George Bush amerikai elnök aláírásával jogerőre emelkedhet. Az ellentábor várhatóan jogi úton folytatja a harcot a jogszabály ellen, amely most először nyilvánít bűncselekménynek egy abor­tuszeljárást azóta, hogy a leg­felsőbb szövetségi bíróság 1973-ban megerősítette a ter­hesség megszakításának al­kotmányosjogát. (MTI) Brüsszel. Nem lehet az Euró­pai Uniót úgy erősíteni, hogy azzal a NATO-t gyengítjük. Arra van szükség, hogy mind­két szervezet erős és egészsé­ges legyen, s készen álljon az együttműködésre - jelentette ki tegnap George Robertson NATO-főtitkár. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A tisztségéből az év végén távozó brit politikus hangsúlyozta, hogy a NATO és az EU már ma is számtalan területen együttműködik (példa er­re a Balkán), s ennek így is kell foly­tatódnia. A NATO támogatja az unió katonai erejének bővítését, az önálló beavatkozási képesség meg­teremtését: nem véletlen, hogy a két szervezet megállapodása értel­mében az EU saját katonai vállalko­zásaihoz használhatja a NATO szer­vezetét és eszközeit, azaz parancs­nokságait, kémműholdjait, szállító repülőgépeit. Éppen ezért nem sza­bad az amúgy is korlátozott erőfor­rásokat elpocsékolni, párhuzamos struktúrákat kiépíteni az EU-ban ­Brüsszel. Az Európai Bizottság el­nöke tegnap szembeszállt azzal a ja­vaslattal, hogy az EU készülő alkot­mánya 66 százalékban határozza meg a döntések elfogadásához szük­séges népességarány minimumát. Romano Prodi abban a vitában fej­tette ki a bizottság álláspontját, amelyet az Európai Parlament stras- bourgi plenáris ülésén tartottak az alkotmányos szerződésről döntő kormányközi konferencia (IGC) leg­utóbbi ülése és a közvedenül utána tartott EU-csúcs eredményeiről. A szerződésnek a konvent által kidol­gozott tervezete kettős egyszerű többséggel váltaná fel a szavazási Kijev/Moszkva. Megszakította la­tin-amerikai körútját és Brazíliából hazautazott Leonyid Kucsma ukrán államfő az orosz-ukrán határvita miatt. A nézeteltérés azért robbant ki, mert Oroszország Kijev belegye­zése nélkül kezdett el építeni egy vé­dőgátat az Azovi-tengert a Fekete­tengerrel összekötő Kercsi-szoros- ban, Tuzla szigeténél. Az ukrán el­nök latin-amerikai kőrútjának tervé­ben Brazílián kívül a Dominikai Köz­társaság, Peru és Panama szerepelt. mutatott rá Robertson, arra az el­múlt hetekben felerősödött vitára célozva, hogy létrehozzanak-e az EU-n belül egy saját katonai pa­rancsnokságot az esetleges katonai akciók tervezésére, irányítására. A NATO új típusú stratégiai kihívások előtt áll. „A hidegháborúban hadse­regeink megtehették, hogy az észak-német síkságon állva várják az ellenfelet, aki végül nem jött. Ak­kor működött az elrettentés. Ma vi­szont már nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust. Ha otthon ülünk, s várjuk a terroristákat, a ve­gyi vagy biológiai fegyverrel rendel­kező diktátort, akkor biztosak lehe­tünk benne, hogy jönni is fognak.” Robertson figyelmeztetett: ahhoz, hogy a NATO reagálni tudjon az új kihívásokra, a tagországoknak mo­dernizálniuk kell haderejüket. „Ha­bár 1,4 millió katona szolgál a NA­TO európai tagállamainak és Kana­dának a lobogói alatt, s ide lehet számítani további egymillió tartalé­kost is, ennek túlnyomó többsége egyszerűen nem alkalmas azokra a feladatokra, amelyekkel a NATO ma szembesül. Ennek okai sokrétű­ek. Egyes országokban elavult tör­rendszemek a nizzai szerződés sze­rinti súlyozásokon alapuló bonyo­lult formuláját. Eszerint a minősített többséget igénylő döntések elfoga­dásához a tagállamok legkevesebb felének a támogatására lenne szük­ség úgy, hogy ugyanezek az orszá­gok egyúttal az unió össznépesség­ének minimum 60 százalékát képvi­seljék. E javaslat egyelőre Spanyol- ország és Lengyelország merev el­lenállásába ütközik. Kompromisszu­mos lehetőségként merült fel, hogy a népességarányt 66 százalékra emelhetnék. Prodi szerint erélyesen szembe kell szállni ezzel az elképze­léssel, melynek az célja, hogy alap­vetően megváltoztassa a konvent ál­tal kialakított egyensúlyt. Következ­Igor Ivanov orosz külügyminiszter tegnap felhívta Kijev figyelmét, hogy nincs szükség a szenvedélyek szítá­sára a Kercsi-szorosban épülő védő­gát miatt, amelyről - mint mondta - a Krasznodari terület hatóságai ki­zárólag környezetvédelmi megfon­tolásból döntöttek. A miniszter sze­rint az épülő gátnak semmi köze az orosz-ukrán határkijelöléshez az Azovi-tenger térségében. Ez utóbbi­ról szerinte a két ország diplomatái­nak nyugodt körülmények között kell folytatniuk a tárgyalásokat. Kö­zölte egyúttal, hogy ukrán kollégájá­vényi vagy alkotmányos szabályok korlátozzák, hogy hol vethetik be haderejüket, különösen, ha ez a haderő sorkötelesekből áll. Más or­szágok nem rendelkeznek a csapa­tok távoli területeken való telepíté­sének, s ottani ellátásának képessé­geivel. Megint mások azzal érvel­nek, hogy nincs elég pénzük. Mindennek az az eredménye, hogy az elvileg rendelkezésre álló 1,4 millió katonából csak mintegy 250 ezer bevethető. Robertson szerint van néhány elismerésre méltó kivé­tel: ilyen Franciaország, Norvégia, Hollandia, Nagy-Britannia és Kana­da, amelyek erejüket megfeszítve nagy szerepet játszanak a stabilitás megőrzésében a világ különböző pontjain. Más országok viszont - s itt Belgiumot említette, amely az önálló európai katonai struktúrák létrehozásának egyik élharcosa - sokkal kevesebbet tesznek. Robert­son előző nap hangsúlyosan figyel­meztette az önálló katonai struktú­rák létrehozásának gondolatával kacérkodó európai államokat: in­kább saját haderejük fejlesztésével, például a légi szállítási kapacitások fokozásával foglalkozzanak. ménye pedig az lenne, hogy egy cse­kély kisebbség sokkal könnyebben fagyaszthatná be a közösségi szintű kezdeményezéseket, holtpontra jut­tatva ezzel az egész uniót. Az EU so­ros elnöksége nevében Silvio Berlus­coni olasz miniszterelnök úgy érté­kelte az IGC eddigi üléseit, hogy azok „megerősítették a konventben elért átfogó konszenzust”. Konkrét kérdésekben vannak ugyan még né­zetkülönbségek a résztvevők közt, a cél azonban ennek az általános köz- megegyezésnek a megőrzése. A kö­vetkező hetekben fog kiderülni, si­kerülhet-e ez - mondta Berlusconi. Hozzátette azonban, hogy „felhígí­tott kompromisszumot” az elnökség nem lesz hajlandó elfogadni. val a jövő héten csütörtökön Kijev- ben egyeztet az Azovi-tenger és a Kercši-szoros státusáról. Két ukrajnai orosz szervezet, az Orosz blokk és az Ukrajnai Orosz Mozgalom szerint az ukrán sajtóban hisztériakeltés folyik a gátépítés kapcsán. Ukrajna azt kifogásolja, hogy az orosz szárazföld, a Kraszno­dari terület és az Ukrajnához tartozó Tuzla szigete között épülő gát építé­se Kijev beleegyezése nélkül kezdő­dött el hetekkel ezelőtt, és az építke­zés Ukrajna területi szuverenitásá­nak megsértésével fenyeget. New York/Jeruzsálem. Az ENSZ- közgyűlés tegnapra virradóra elsöp­rő többséggel elfogadott határozatá­ban felkéri Izraelt a palesztin terüle­tek peremén épített fal lebontására. Hossszas diplomáciai egyezkedés után végül az EU kompromisszumos határozattervezetét bocsátották sza­vazásra, amelyet 144ENSZ-tagállam támogatott, 12 tartózkodott. A hatá­rozat ellen csak Izrael, az USA, Mik­ronézia és a Marshall-szigetek szava­zott. A kezdeményező arab államok előzőleg visszavonták mindkét ter­vezetüket, lemondva arról, hogy az ENSZ-közgyűlés kérjen tanácsadó véleményt a hágai Nemzetközi Bíró­ságtól a fal jogszerűségéről. Ezzel megszerezték az EU valamennyi tag­jának és tagjelöltjének támogatását a határozathoz. A határozatban a köz­gyűlés kéri Izraelt, hogy „állítsa le és fordítsa meg a fal építését a meg­szállt palesztin területeken, beleért­ve a Kelet-Jeruzsálem körüli” részt, miután a fal eltér az 1949-es fegyver­szüneti vonaltól és ellentmond a nemzetközi jog vonatkozó rendelke­zéseinek. A közgyűlés felszólítja a palesztin hatóságot az erőszak­Washington. Halid Sejk Moham­med, az al-Kaida stratégiai tervezője ölte meg személyesen Daniel Pearl újságírót, a The Wall Street Journal Pakisztánban elrabolt tudósítóját - közölték az amerikai kormány illeté­kesei. A kuvaiti születésű terrorista vezér állítólag saját kezűleg vágta át az újságíró torkát. Az emberrablók által készített videófelvétel rögzítet­te a gyilkosságot, de a tettes nem lát­ható rajta. Az amerikai hatóságok mti-hIr Újdelhi. A szárazföldi és légi össze­köttetés Kasmírt is érintő helyreállí­tását, a sportkapcsolatok újrafelvé- telét ajánlotta India tegnap nukleá­ris riválisának, a szomszédos Pakisz­tánnak. A javaslatokat Dzsaszvant Szinh indiai külügyminiszter ismer­tette Újdelhiben tartott sajtóértekez­letén, amelytől - mint az AP fogal­mazott - a legtöbb politikai megfi­gyelő igencsak meghökkent. A hirte­ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Kormányfő-helyettesi meg­bízatást is kap Bohuslav Sobotka cseh pénzügyminiszter. Vladimír Špidla cseh kormányfő tegnapi rendkívüli prágai sajtótájékoztató­ján elmondta, hogy a 32 éves Sobotka a jövőben az államháztar­tási reformot fogja irányítani és fel­ügyelni. A lépést előzőleg megbe­szélte Václav Klaus államfővel is, akinek hatáskörébe tartozik a mi­niszterek kinevezése. Klausnak állí­Bukarest. Közel százra nőtt az er­délyi magyar történelmi egyházak­hoz visszakerülő ingatlanok száma - közölte tegnap Markó Attila, az egyházi ingatlanok visszaszolgál­tatását felügyelő román kormány- bizottság alelnöke. A bizottság e heti ülésén ugyanis újabb 35 egy­kori egyházi ingatlan visszaadásá­cselekmények elkövetőinek és kiter- velóinek letartóztatására, Izraelt pe­dig a „bírói úton kívüli kivégzésektől való tartózkodásra”. Izrael az ENSZ-közgyűlés határoza­ta ellenére folytatja a kerítés- és fal­építést a ciszjordániai palesztin te­rületek peremén - jelentette be teg­nap Ehud Óimért miniszterelnök- helyettes. „A kerítést tovább építjük, és gondoskodunk az izraeli állam­polgárok biztonságáról” - fogal­mazott. Óimért reagálásával kap­csolatban a Reuters idézte azt a pa­lesztin vádat, hogy a kerítés és a fal építésével Izrael gyakorlatilag bebe­tonozza a megszállt területen húzó­dó jelenlegi határvonalat, jóllehet annak jövőbeli sorsa még későbbi tárgyalások témája. Negyven járműből álló izraeli páncé­los hadoszlop hatolt be az éjszakai órákban a ciszjordániai Rámailáhba. A páncélosok elfoglalták a város köz­pontját, kijárási tilalmat rendeltek el és körülzárták az Abdel Nasszer meccsetet, a város egyik legnagyobb muzulmán imaházát. Az izraeli kato­nai rádió szerint a mecsetben a radi­kális Hamász mozgalom tagjai rej­tőznek. Az izraeliek tegnap három palesztin fegyverest lőttek le. eddig is feltételezték, hogy Sejk Mohammed rendelte el a 38 éves Pearl elrablását és megölését, de ar­ról eddig nem volt tudomásuk, hogy saját maga végzett áldozatával. Sejk Mohammedet idén tavasszal fogták el pakisztáni Ravalpindiben. O volt a szaúd-arábiai Oszama bin Laden és az egyiptomi Ajman az-Zavahiri után az al-Kaida harmadik legfonto­sabb vezetője. Dániel Pearlt 2002ja­nuárjában rabolták el és februárban végeztek vele. Holttestét májusban találták meg. len jött békülékenységi javaslatcso­mag előhírnökeként az indiai kor­mány a nap folyamán - most először - azzal állt elő, hogy hajlandó lenne fogadni a Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló részén tevékenykedő sze­paratista mozgalom néhány képvi­selőjét. Nyilván erre az indítványra célozva a külügyminiszter szüksé­gesnek tartotta hangsúlyozni, hogy „a térség indiai ellenőrzését támadó terroristák ellen változatlanul foly­tatódik majd a harc”. Sobotka pénzügyminiszter kormányfő-helyettes is lesz A reformok fő felelőse Egyházi vagyon visszaszolgáltatása Romániában Értékes ingatlanok MTI-HlR tólag nem volt kifogása Sobotka el­len. Az államháztartás reformját rögzítő törvényjavaslat-csomagot az első két olvasatban már elfogad­ta a képviselőház, a sorsdöntő har­madik szavazást várhatóan decem­berben tartják. A reform célja 2006- ig a GDP idei 6,2 százalékáról leg­alább négy százalékra csökkenteni az államháztartási hiány mértékét. Sobotka feladata lesz az új reform- törvények előkészítése is, amelyek elsősorban a nyugdíjrendszert és az adórendszert érintik, (-kés) ról hozott elvi döntést, közülük 25 kerül vissza a magyar történelmi egyházakhoz. Ezáltal 96-ra nőtt a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma. Az e heti döntés nyomán a Temesvári Római Katolikus Püspökség 9, az Erdélyi Református Egyházkerület 12, a Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület pedig 4 ingat­lant kap vissza. Nézeteltérések az uniós döntések elfogadásához szükséges népességarány körül Prodi kifogásolja a 66 százalékot MTI-JELENTÉS Kucsma megszakította külföldi útját - orosz védőgát épül a Kercsi-szorosban Elmérgesedő orosz-ukrán határvita MTI-HÍREK Sejk Mohammed személyesen vágta át a torkát Megvan Pearl gyilkosa MTI-HiR Újdelhi a kasmíri szeparatistákkal is hajlandó tárgyalni Meglepőek az indiai békeindítványok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents