Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-22 / 243. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 22. Európai unió Brüsszel egyes negyedeiben általában minden iskolában engedélyezték a fátyolviselést Az EU munkaidőben is lehetőséget ad a vallásgyakorlásra „Es mi mégis fátylat hordunk!” Görögországban mindennapos látvány (Képarchívum) Franciaországban két muzulmán lányt kizártak a gimnáziumból, Németországban pedig elbocsátottak állásából egy tanárnőt. Az ok: az iskolában sem voltak hajlandók megválni a fejüket borító fátyoltól. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Unió országaiban már régóta alapelv az állam és az egyház szétválasztása. Azonban a bevándorlási folyamatok, azaz a muzulmán vallásúak tömegeinek megjelenése Európában s különösen az iszlám radikalizmus elmúlt évekbeli térhódítása immár törvényszerűen újra és újra napirendre tűz egyes EU-államokban iskola- kezdés idején egy különös kérdést: szabad-e fátyolt hordani a muzulmán vallású lányoknak, nőknek közintézményekben, például iskolákban. Franciaországban ezekben a hetekben két muzulmán lány, Lila és Alma ügye korbácsolta fel a szenvedélyeket: mindkettejüket kizárták a gimnáziumból, mert ott sem voltak hajlandóak megválni a fejüket borító fátyoltól. Németországban pedig egyenesen az alkotmánybíróságig jutott egy muzulmán tanárnő fellebbezése: őt elbocsátották állásából ugyanezért a tettért. (Az alkotmánybíróság végül úgy döntött, hogy ez nem tilos, kivéve, ha az adott szövetségi állam külön törvényt hoz, megtiltva a fátyol viselését az iskolában - az oktatás ugyanis Németországban a szövetségi államok hatásköre.) Az EU többi tagországában a fátyolügy nem kelt olyan szenvedélyeket, mint e két előbbi államban: talán azért, mert sokkal csekélyebb a muzulmán bevándorlók száma, vagy azért, mert a történelem soJól sepernek a hazai seprők EU-lconform szlovák takarítónők Pozsony. Európa hamarosan hivatalosan is elismeri, hogy a hazai takarítónők sem rosszabbak, mint EU-beli kolléganőik. Pénteken ugyanis a ta, karítócégeket tömörítő európai szövetség, az EFCI rendes tagjává válik a Tisztítók és Takarítók Szlovákiai Egyesülete (SAC). Csehország és Magyarország után Szlovákia lesz a volt keleti blokk országai közül a harmadik, amelyet a szövetség tagjai közé fogad, közölte tegnap Marta Štuhlová, az SAC egyik vezetőségi tagja. Arról, hogy a szlovákiai takarítók elérték az uniós színvonalat, az EFCI rendkívüli, pozsonyi tanácskozásán döntöttek, még júniusban. A szlovák takarítónők EU-konformmá válását pénteken erősítik meg hivatalosan, a szövetség budapesti közgyűlésén. (SITA) rán sokkal kevesebb konfliktussal járt az állam és az egyház együttélése. A legliberálisabb a szabályozás Nagy-Britanniában (itt 2 millió muzulmán él, mindenekelőtt pakisztániak): az iskolában szabad muzulmán fátylat (de zsidó kippát vagy épp szikh turbánt is) hordani, sőt még a kórházakban is engedélyezett a muzulmán viselet, ha azt az illető kéri. A skandináv államokban szintén a tolerancia érvényesül: a vallásszabadság nevében az iskolákban engedélyezik a muzulmán fátyol viselését. Dániában ugyan a szélsőjobboldali Dán Néppárt idén júliusban helyesléséről biztosította egy olyan törvény kidolgozását, amely tiltaná ezt a gyakorlatot, de javaslata elől minden más politikai erő elzárkózott. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában a világháló elterjedtsége átlagosnak mondható Közép- és Kelet-Európa többi országaihoz képest. A magyarországi GfK Piackutató Intézet legújabb, októberi adatai szerint régiónk majdnem minden országában növekedett az internet használóinak száma. Egyedüli kivétel Oroszország. Szlovákiában a felnőtt lakosság 27 százalékának van internet-hozzáférési lehetősége. Magyarországon a 15 éves és idősebb felnőtt lakosság idén tavaszi 15 százalékához képest most már 18 százalék, azaz 1,5 millió ember szokott kisebb-nagyobb gyakorisággal internetezni, évente legalább egyszer. Miközben az internethez hozzáférők aránya jóval magasabb, és eléri a 25 százalékot. A vizsgált 34 országban általában kisebb a különbség az internethez Belgiumban és Hollandiában nincs külön szabályozás erre a kérdésre - mindenütt az iskola- igazgatók jogköre, hogy szabályozzák, jóváhagyják-e a fátyolviselést intézményükben. Brüsszel egyes negyedeiben, ahol a muzulmán vallású diákok (mindenekelőtt a marokkóiak) aránya akár a 40 százalékot is eléri, általában minden iskolában engedélyezték a fátyolviselést. • Hollandiában még toleránsabb a rendszer: itt a vallást - bármelyikről legyen szó - a nemzet egyik „pillérének” tartják, a törvények megtiltják a különböző vallások bármiféle megkülönböztetését, s az iszlám e rendszer szerves részének számít. Olaszországban újabban sok feszültséget kelt a bevándorlás témaköre - nem véletlen, hogy a hozzáférők és használók aránya között. Az internet-használat éllovasa Közép- és Kelet-Európábán továbbra is Szlovénia, ahol az 1,6 millió felnőtt (15 évesekés idősebbek) 50 százaléka internetezik. Ez az arány fél évvel korábban még csak 40 százalékot tett ki. Ebből a szempontból más dél-európai országokhoz képest Szlovénia kiemelkedően fejlett. Olaszországban 33, Portugáliában 24 százaléknál stagnál az internet terjedése ebben az évben. Tavaszhoz képest növekedést Görögországban és Spanyolországban mértek, ahol most 27, illetve 26 százalék az internetező felnőttek aránya. Régiónkban Szlovénia után Csehország következik az internet használatával. A 8,7 millió cseh felnőttből minden harmadik szokott internetezni. múlt heti brüsszeli európai uniós csúcsértekezleten is Róma volt az, amely leginkább pártolta kvóták megszabását e témakörben. A fátyolviselés joga azonban még nem keltett viharokat a közéletben. „Olaszország ma azon a szinten van, mint Franciaország volt a 70- es, 80-as években, azaz még a bevándorlókat érintő családegyesítések előtt” - mondja egy szakértő. „A bevándorlás egyelőre a férfiak ügye, a problémák majd akkor kezdődnek, ha a nők és a gyerekek is követik férjüket, apjukat Olaszországba.” Végül ami Spanyolországot illeti, eddig itt sem okozott „vallásháborút” a muzulmán fátyol ügye: viselése az állami iskolákban szabad, de általában még a katolikus iskolák is engedélyezik. (MTI, ú) Szomszédaink közül az internet- használók arányával előttünk jár az 53 százalékos Ausztria, de elmarad Magyarország a maga 18 százalékával és Lengyelország, ahol a felnőtt lakosság 20 százaléka internetezik. Horvátországban ez az arány 25 százalék. Szlovákiához képest alacsonyabb a mutató Szerbia és Montenegróban (16) és Oroszországban (9). Habár Oroszországban az internetezők mutatója jóval kisebb a nyugat-európai átlagnál, említésre méltó a tény, hogy abszolút számmal kifejezve a 9,8 millió oroszországi felnőtt internetező nemzetközi összehasonlításban már komoly tényező. Ahogyan a 6,4 millió lengyel is, lévén ott az internetező felnőttek aránya 20 százalék. Szerbia-Montenegró felnőtt lakosainak száma 8,5 millió. (euro.hu, ú) Világháló-használat Közép- és Kelet-Európa országaiban: Szlovákia sem áll rosszul A szlovének fele internetezik Tíz ország esetében Svájc hét évvel meg akarja hosszabbítani a jelenleg érvényben lévő korlátozásokat Nem engedi meg a diszkriminációt az EU MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU nem fog beleegyezni abba, hogy Svájc hátrányos megkülönböztetést alkalmazzon az újonnan csatlakozó tagállamaival szemben a személyek szabad áramlásának területén - erősítette meg tegnap a brüsszeli bizottság egyik illetékese. Előző nap tartották meg azoknak a tárgyalásoknak a harmadik fordulóját, amelyeken az unió és Svájc arról próbál egyetértésre jutni, milyen feltételekkel csatlakozzon a tíz új tagország a személyek szabad áramlásáról kötött kétoldalú megállapodásukhoz. A fő problémát pillanatnyilag az jelenti, hogy a tíz ország esetében Svájc további hét évvel meg akarja hosszabbítani azt az átmeneti időszakot, amelyben fenntarthatja az e területen jelenleg érvényben lévő korlátozásokat. Chris Patten külkapcsolatokért felelős biztos szóvivője szerint a tizenötök továbbra is azon az állásponton vannak, hogy e tekintetben semmilyen megkülönböztetést nem hajlandóak elfogadni régi és új tagállamok között. Az átmeneti időszakokat illetően mindamellett látnak „bizonyos mozgásteret”, amelynek kihasználásával rendezhető ez a probléma. Svájcban a jobboldali-populista, erősen bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) nagyarányú előretörését hozták a múlt hét végén tartott választások. Az SVP kampányának egyik meghatározó témája volt, hogy az illegális bevándorlás - és az ezzel összefüggésbe hozott szervezett bűnözés - súlyos fenyegetést jelent az országra nézve. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a Svájcban bekövetkezett politikai fordulat a személyeknek a bővítéssel összefüggő szabad áramlásáról az EU-val nyár óta folytatott tárgyalásokra is rányomja majd a bélyegét. Az EU és Svájc között tavaly június 1-jén lépett hatályba az a hét kétoldalú megállapodás, amelyek egyike a személyek szabad áramlására vonatkozik. Rendelkezései nagyon hasonlóak az e téren érvényben lévő uniós szabályokhoz, vagyis a két fél vállalja, hogy egymás állampolgárainak ugyanolyan tartózkodási, letelepedési, munkavállalási, illetve szociális feltételeket biztosít, mint a sajátjainak. Lényeges különbség azonban, hogy Svájc ezeket a jogokat egyelőre csak meghatározott kvótákon belül adja meg. A megállapodás ezeket a hatályba lépésétől számított első öt évben a négy hónapot meg nem haladó tartózkodás esetében 115 ezer, egy évnél hosszabb időtartam esetében pedig 15 ezer főbén szabja meg - vagyis a 15 uniós tagország állampolgárai közül összesen ennyien élhetnek az új jogokkal. A most folyó tárgyalásokon arról kellene egyetértésre jutni, hogyan alkalmazzák ezeket a megállapodásokat a jövőre csatlakozó új EU- tagországokra. Az unió azzal érvel, hogy a kvótákat még egy egyoldalú védzáradékkal is ki lehetne egészíteni, s ezek együtt már több mint elégséges védelmet nyújtanának bármilyen nem kívánatos bevándorlási hullámmal szemben. Rítusok a munkahelyen EURO.HU-HÍR Egy decemberben életbe lépő új EU-szabályozás értelmében a munkahelyen a vallásos dolgozóknak teret kell biztosítani vallásuk gyakorlására, függetlenül attól, hogy a dolgozó muzulmán, zsidó, keresztény vagy hindu. Az előírás szerint a vallásuk előírásait következetesen megtartó keresztények visszautasíthatják a vasárnapi munkát, a zsidó hívőket pedig nem lehet szombati munkára kötelezni. A muzulmánoknak a munkaadó köteles lesz évi ünnepségsorozatuk alkalmával szabadságot biztosítani. Egyes vallási rítusok elvégezhetők lesznek a munkahelyen is. A szabályok szerint a hinduizmus szikh ágát követők szertartási kardot tarthatnak maguknál a munkahelyükön. A muzulmánoknak szabadságot kell biztosítani, mikor ők az életükben egyszeri alkalommal kötelező mekkai zarándoklatra mennek. A hinduknak meg kell engedni, hogy szerettük halálakor - a gyász jeléül - leborotválhassák fejüket, az elhunyt hamvait pedig az indiai Gangesz folyóba szórják - ami nem rövid távollétet jelent majd a mindennapi munkától. Évente és fejenként 203 litert gurítnak le a torkukon Az angol kisasszonyok isszák a legtöbb alkoholt TV2.HU A fiatal angol nők tartják a női alkoholfogyasztási rekordot Európában: 18-tól 24 éves korukig három és félszer annyi alkoholt isznak otthonukon kívül, mint a hasonló korú olasz nők. Fejenként átlagosan 203 litert fogyasztanak évente az angol kisasszonyok, de borúlátó becslések szerint ez 242 literre is emelkedhet 2007-re - idéz az AFP a Datamoni- tor intézet jelentéséből. Az ifjú brit hölgyeket a németek szorosan követik a „versenyben” a maguk 189 literjével, mögöttük halvány harmadikok csak a holland nők, akik fejenként mindössze 107 liter szeszes italt öntenek magukba évi átlagban. A szigetországi amazonok, úgy tűnik, megszelídülnek az évek haladásával, hiszen a kortól független összesített átlagfogyasztás már alig több mint a fele az ifjú évekének: 108 liter fejenként és évente. A vizsgálat készítője, Andrew Russell azt is felfedezte, Hogy a fiatal brit nők jellemzően nem sör formájában, füstös kocsmák mélyén fogyasztják fenti fejadagjukat, hanem ennél kifinomultabb módokon: inkább koktélbárokban vagy étkezések kísérőjeként. A szeszes italokra fordított kiadásťil- letően szintén Anglia vezet: a férfiak és nők összesen évi 47,56 milliárd eurót áldoznak erre évente kocsmákban, éttermekben és szórakozóhelyeken. Őket követik a franciák, akik 46,2 milliárd eurót költenek hasonlókra, utánuk a németek jönnek 31,3 milliárd euróval. Egy másik, a kormány által szeptemberben közzétett felmérés szerint a férfiak közel 40 és a nők 22 százaléka iszik túl sokat az Egyesült Királyságban, míg ugyanez az arány például Franciaországban csak 9 százalék a férfiak és 5 százalék a nők vonatkozásában. A tanulmány akkor minősíti túlzottnak a férfiak fogyasztását, ha az például sörből egy-egy alkalommal fejenként két litert (nyolc alkoholegység) ér el, a nők esetében pedig hat egységnyi alkohol megivását tekinti annak egy alkalommal (ez körülbelül kétharmad üveg bornak felel meg) - ez a kétszerese a mindennapi gyakorlatban elfogadható mértékű szeszbevitelnek. „Nemzetünk kevesebbet iszik, mint száz éve, de az elmúlt 15 évben a fogyasztás folyamatosan emelkedik” - állapította meg a Datamonitor. A 16 év alatti kamaszok is kétszer annyit vedelnek, mint tíz évvel ezelőtt. Egy főre jutó alkoholfogyasztás (tiszta alkohol - Uter/fű) Luxemburg* Cseh Közt, Írország Románia Portugália Németország Franciaország Spanyolország MAGYARORSZÁG Dánia fogyasztás Európában Ausztria Svájc Nagy-Britannia Szlovákia Belgium Hollandia Görögország Olaszország Finnország Lengyelország pr Forrás: Glotius, I MTI Rt Bulgaria Ssj!oadatb»nk Svédország Norvégia tziand BMW 4,0 12,4 liter 10,9 10,8 10,6 mti) UNIÓS PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK Szociális és munkaügyek Hozadékok © az EU biztosítja az egységes munkajogot © tilos mindennemű diszkrimináció © szigorodnak a munkahelyi biztonsági előírások © az Európai Szociális Alapból Szlovákia 2006-ig 294 millió eurót kap Kockázatok © nem minden munkáltató készült fel az Európai Unióban érvényes szigorúbb munkabiztonsági előírásokra © kevés a foglalkoztatás támogatását célzó jó projekt
