Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-22 / 243. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 22. Urándúsítás felfüggesztése Teherán. Irán beleegyezett vi­tatott urándúsító programjá­nak felfüggesztésébe és az atomsorompó-szerződés kiegé­szítőjegyzőkönyvének aláírá­sába, amellyel majd kötelezi magát, hogy lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség ellenőrei számára bár­mely atomlétesítményének elő­zetes bejelentés nélküli meg­szemlélését. Az báni vezetők a teheráni látogatáson tartózko­dó Joschka Fischer német, Jack Straw brit és Dominique de Villepin francia külügyminisz­terrel kötöttek ilyen megálla­podást. A felek közös nyilatko­zatban hozták nyilvánosságra az egyezséget. (MTI) Csereajánlat Belgrádnak Belgrád. Washington csereügy­letet kínált fel Belgrádnak a szerb háborús bűnösök felelős­ségre vonásával kapcsolatban. - Ha Szerbia elfogja Ratko Mladics volt boszniai szerb had­seregparancsnokot, és kiadja őt a hágai törvényszéknek, akkor hazai bíróság ítélkezhet négy olyan szerb tábornok felett, akit az ENSZ-törvényszék vád alá helyezett. Arról a négy szerb tá­bornokról van szó, akik ellen a hágai törvényszék hétfőn hozta nyüvánosságra vádjait. (MTI) Tökéletlen repülésbiztonság Washington. Nem néhány órán, hanem öt héten át voltak két amerikai utasszállító gép mosdójában azok a tapétavá­gó kések, amelyeket egy 20 éves amerikai diák helyezett el ott - közölte közvetítők útján maga a csínytevő, aki a bizton­sági ellenőrzések alaposságát akarta kipróbálni. A tapétavá­gókat a múlt hét végén fedez­ték fel, s már éppen hozzálát­tak volna az összes amerikai utasszállító gép átvizsgálásá­hoz, amikor önként jelentke­zett a tettes. A diák a múlt péntek óta őrizetben van. Most közölte: a különösen éles vágóeszközöket már szeptem­ber 12-én, illetve 15-én elhe­lyezte részint a washingtoni nemzetközi, részint az észak- karolinai Raleigh-Durham re­pülőtéren egy-egy ott álló gép mosdójában. A tapétavágókat rejtő nejlonzacskókba cédulá­kat is tett azzal a felirattal, hogy „A biztonsági ellenőrzé­sek nem túl alaposak”. (MTI) Horvátországi választások Zágráb. Stipe Mesic államfő november 23-ára kiírta a hor- vát parlamenti választásokat. A horvát törvényhozás három és fél hónappal megbízatási ideje lejárta előtt, a múlt pénteken döntött önnön feloszlatásáról. A választási törvény értelmé­ben az államfő írja ki a válasz­tásokat és hívja össze az új par­lament első ülését. A nemzeti kisebbségeknek összesen 8 képviselő választására van jo­guk - köztük a magyaroknak és az olaszoknak egy-egyre, a szerbeknek háromra - többségi rendszerrel, az egész országra kiterjedően. (MTI) Stipe Mesic (Képarchívum) Több ezer kormányalkalmazott tüntetését figyelmeztető lövésekkel oszlatták fel az amerikai katonák 1956-ról Bukarestben A kutya tisztátalan Bagdad. Amerikai katonák figyel­meztető lövéseket adtak le tegnap Bagdadban, amikor több ezer kor- ' mányalkalmazott tüntetett amiatt, hogy a megszállók őrizetbe vettek egy nőt, mert az nem volt hajlandó kutyás ellenőrzésnek alávetni ma­gát. Ebben az incidensben senki sem sebesült meg. Mint az egyik minisz­tériumi alkalmazott elmondta, tart­hatatlan, hogy az amerikaiak rend­őrkutyákat használnak, tudniuk kel­lene, hogy az iszlám kultúrkörben a kutya tisztátalan állatnak minősül. Arról is beszámolt, a kutyás vizsgá­latot megtagadó nőt, szintén minisz­tériumi alkalmazottat, megbilincsel­ték, és arra kényszerítették, hogy egy óra, hosszat a tűző napon álljon. Az iraki ideiglenes kormányzóta­nács tegnap elrendelte, hogy koboz­zák el Szaddám Húszéin megbukta­tott iraki diktátor rokonainak és köz­veden politikai szövetségeseinek összes javait. Létrehoztak egy olyan új bizottságot, amelynek gondos­kodnia kell az előző rendszer által el­kobzott földek eredeti tulajdonosok­nak való visszajuttatásáról. (MTI) Az iszlám ismeretével a tegnapihoz hasonló konfliktushelyzeteket el lehetne kerülni (Reuters-felvétel) Nem maradt el a megtorlás Bukarest. Megemlékeztek az 1956- os magyar forradalom negyvenhete­dik évfordulójáról tegnap a román parlament képviselőházában. Be- csek-Garda Dezső, az RMDSZ Hargi­ta megyei képviselője politikai nyi­latkozatban idézte fel az 1956. októ­ber 23-i magyarországi forradalom eseményeit és a forradalommal szo­lidaritást vállaló romániai értelmisé­giek, tudósok és egyetemisták áldo­zatvállalását. 1956 őszén Kolozsvár, Temesvár és Bukarest egyetemi köz­pontjaiban nagyon sokan juttatták kifejezésre együttérzésüket a ma­gyar forradalommal. A nagyobb ro­mániai központokban az értelmisé­giek szolidaritási megmozdulásait a legnagyobb kegyetlenséggel to­rolta meg a korabeli román kom­munista hatalom. A romániai meg­torlások során a magyarországi ese­ményekkel szimpatizálók közül 14 személyt bírósági ítélet alapján vé­geztek ki. Több mint tízezerre te­hető azoknak a szimpatizánsoknak a száma, akiket bebörtönöztek, so­kakat deportáltak vagy vittek el kényszermunkára. (MTI) November végére tűzték ki a tavaszról elhalasztott észak-írországi választásokat Áttörés Belfastban Kettős állampolgárság: ha lesz, akkor mindenkinek Zsivlcovics elvetette az etnikai megközelítést MTI-HÍR London. A fegyveres harc be­fejezése mellett tett hitet teg­nap az északír britellenes ka­tolikus mozgalom fő politi­kai erejének vezetője, miu­tán a jelek szerint áttörés kö­vetkezett be a hosszú ideje veszteglő tartományi rende­zésben. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gerry Adams, az ulsteri radikális katolikus mozgalom fő politikai pártjának, a Sinn Feinnekaz elnöke tegnapi belfasti nyilatkozatában ki­jelentette: a párt vezető szerepet kí­ván játszani a „mi szigetünkön” dú­ló konfliktus befejezésében, bele­értve a fizikai erővel érvényesített republikanizmust - ez a bevett ka­tolikus szóhasználat a Sinn Fein ka­tonai szárnyának tekintett ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) fegyveres akcióira vonatkozóan. Az IRA fő vo­nulata valójában évek óta nem haj­tott végre fegyveres támadást brit, illetve észak-írországi London-ba- rát protestáns célpontok ellen, de a köztársasági mozgalom fő sodorvo­naláról leszakadt, a rendezési fo­lyamatot elvető kis csoportok foly­tatták a merényleteket. Gerry Adams átütő horderejű - gyakorlatilag a köztársaságiak fegyveres harcának végét hivata­lossá tévő -nyilatkozatában ezeket a csoportokat is fegyverletételre szólította fel, csakúgy, mint a pro­testáns oldal félkatonai szervezete­it. Kijelentette: a köztársasági moz­galom célja változatlanul az ír szi­get egyesítése, de ezt a politikai harc eszközeivel fogja elérni. A Sinn Fein vezérének nyilatkozata előtt a brit kormány hivatalosan be­jelentette, hogy a jövő hónap végé­re kitűzte a tavaszról elhalasztott észak-írországi választásokat, iga­zolva ezzel az áttörésről szóló ko­rábbi értesüléseket. A többször el­halasztott tartományi választások kiírásával a brit kormány feléleszti az egy éve befagyasztott északír ön­kormányzatiságot. A tegnapi áttö­rés előzményeként - egyértelmű londoni és dublini értesülések sze­rint - Gerry Adams, valamint David Trimble, az Ulsteri Unionista Párt­nak, a brit fennhatóság megőrzését zászlajára író protestáns erők leg­nagyobb politikai csoportjának el­nöke többheti egyeztetés után elő­ző nap „sikeres végső tárgyaláso­kat” tartott Belfastban. Az elért al­ku kulcseleme az IRA-fegyverzet valamilyen módon történő semle­gesítése, ami mindig is a protestán­sok első számú követelése volt. Észak-írországban májusban tar­tották volna a tartományi parla­menti választásokat, a brit kor­mány azonban az utolsó pülanat- ban, meghatározatlan időre elha­lasztotta ezt, azzal az indokkal, hogy az északír britellenes köztár­sasági mozgalom nem volt hajlan­dó egyértelműen kizárni a további félkatonai tevékenységet. A válasz­tások halasztásával értelemszerűen tovább késett az egy éve befagyasz­tott ulsteri törvénykezési és végre­hajtói autonómia helyreállítása is. Az 1998-as nagypénteki egyezség­gel életre hívott, a protestáns és a katolikus közösség hatalommeg­osztásán alapuló északír nemzet- gyűlés és önkormányzat jogköreit a brit kormány a kibékítheteden el­lentétek miatt tavaly október 14-én függesztette fel, és a tartományt az­óta is saját igazgatása alatt tartja. Budapest. A kettős állampolgárság­ról október 27-én kezdődnek az egyeztetések a vajdasági magyar szervezetekkel. Ezután nemzetközi szinten is megbeszélések indulnak a Szerbia-Montenegróval egy állam­közi megállapodás érdekében ebben a témában - mondta Medgyessy Pé­ter magyar miniszterelnök tegnap Budapesten, miután szerb partneré­vel, Zoran Zsivkoviccsal tárgyalt. A .szerb kormányfő arról beszélt, hogy ha létrejön egy megállapodás Ma­gyarország és Szerbia-Montenegró között a kettős állampolgárság in­tézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiteijedne. Utalt arra, hogy hasonló megállapo­dást már kötött Szerbia-Montenegró Bosznia-Hercegovinával. Hozzáfűz­te: Szerbia-Montenegró Horvátor­szággal is szeretne ilyen egyezményt kötni. „Az európai civüizáció szem­pontjából a XXI. században elfogad- hatadan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon” - fogal­mazott egy kérdésre válaszolva Zsiv- kovics. Ellentmondásosnak nevezte a témát, és úgy vélte, a kettős állam­polgárság előnyére és hátrányára is szolgálhat a kétoldalú kapcsolatok­nak. Medgyessy és Zsivkovics aláírta a két ország közötti vízummeg­állapodást, valamint a Szerbia-Mon- tenegróban élő magyar és a Magya­rországon élő szerb kisebbség jogai­nak védelméről szóló egyezményt. A két ország között a vízumalapú uta­zási rendet november 1-jével vezetik be, tekintettel Magyarország jövő májusi EU-csadakozására. Az új rendszer értelmében Magyarország valamennyi szerb-montenegrói ál­lampolgár számára ingyenes vízu­mot biztosít, ennek fejében Szerbia- Montenegró lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgárok a jövőben is vízum és minden korlátozás nélkül utazhassanak Szerbia-Montenegró területére. Budapest emellett bizto­sítja, hogy öt évig érvényes, többszö­ri beutazásra jogosító vízumot kap­janak azok, akik hivatalos célból vagy családi, rokoni kapcsolatok ápolására utaznak Magyarországra. Zsivkovics fontosnak tartotta megje­gyezni, hogy Szerbia nem érvényesí­ti a reciprocitás elvét Magyarország­gal szemben a vízumkényszer beve­zetésében. Az USA szándéka mind az ellenségeket, mind a barátokat nyugtalansággal tölti el Kivonulás a demilitarizált övezetből Kasza: alanyi jogon jár! Budapest. „A vajdasági magyaroknak alanyi jogon jár a magyar ál­lampolgárság, nem érdekel, hogy etnikai, vagy más alapon” - közöl­te Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, szer­biai miniszterelnök-helyettes Budapesten. Kasza Zoran Zsivkovics delegációjának tagja volt. Közölte: bizonyos mértékben meglepte, bizonyos mértékben nem, amit Zsivkovics mondott. Kasza szerint mindenféleképpen törekedni kell arra, hogy Szerbia-Montenegró és Magyarország megállapodjon a kettős állampolgárság ügyéről. S egy ilyen megállapodás alapján mindkét ország szuverén joga, hogy ki­nek és miként ad állampolgárságot. (MTI) Izraeli lapok bírálják a hétfői izraeli légi akciókat Kiterjesztik a gyűlöletet MTI-HÍR Brüsszel. Az USA nagyszabású csapatáttelepítést és -kivonást hajt majd végre Dél-Koreában: ez lesz az amerikaiak első ilyen lépése a koreai háborút lezáró 1953-as tűz­szünet óta. A The Wall Street Jour­nal európai kiadása szerint Wa­shington azt tervezi, hogy legké­sőbb 2008-ig felszámolja az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demilitari­zált zóna közelében lévő 19 tá­maszpontját, s az ezekben lévő ka­tonákat néhány nagyobb, Szöultól délre lévő támaszpontra csoporto­sítja át. Ez a lépés egyben komoly MTI-HÍR Bangkok. A terrorista szervezetek felszámolására, és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megaka­dályozására tett közös erőfeszíté­sek fokozását határozta el az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) Bangkok­ban tartott csúcsértekezletén részt vevő 21 tagállam. A tegnap befeje­ződött csúcstalálkozó - amelyen részt vett az amerikai, az orosz és a csapatkivonást is lehetővé tesz: egy katonai forrás szerint a jelenleg 37 ezer fős dél-koreai amerikai had­erőt több mint 10 ezer fővel csök­kentenék. Ritka dolog, hogy egy csapatkivo­nás mind az ellenségeket, mind a barátokat nyugtalansággal tölti el, de most ez a helyzet - mutat rá a különös helyzetre az amerikai lap tudósítója. Eszak-Korea ugyanis a tervezett lépést egy invázió előké­születei közé sorolja, és Szöul is el­lenzi azt. A csapatkivonást az ame­rikaiak több okkal magyarázzák, de ezek közül a legfontosabb, hogy ezen alakulatok valóban nagyon kínai elnök is - záróközleménye hangoztatja: haladéktalanul és tel­jes mértékben fel kell számolni a határokon átnyúló terrorista cso­portokat, amelyek súlyos fenyege­tést jelentenek a közösséghez tarto­zó országok fejlődésére nézve. Ko­moly és mindinkább növekvő ve­szélyt hordoz magában a tömeg- pusztító fegyverek és hordozóesz­közeik elterjedése. A nyilatkozat az észak-koreai atomprogramra tett közvetlen utalás nélkül kinyüvánít­veszélyes helyzetben vannak, s rá­adásul nem is tudnak igazán rugal­masan reagálni egy esetleges konf­liktusra. Márpedig a XXI. század konfliktusai - mint azt az iraki há­ború is bebizonyította - Washing­ton szerint a gyors, rugalmas rea­gálást, a csapatok gyors mozgatá­sának képességét teszik a legfonto­sabb tényezővé. Ugyanakkor a lap megírja: a Bush- kormányzat néhány „héjája” ma­gánbeszélgetések során elismerte, hogy egy ilyen csapatáttelepítés egyben az Észak-Korea elleni ame­rikai katonai akciók lehetőségét is növeli. ja: az APEC-tagállamok elkötele­zetten vallják a Koreai-félsziget bé­kéje és stabilitása fenntartásának fontosságát, támogatják a hatpárti megbeszélések folytatását. Gazda­sági vonatkozásban a zárónyilatko­zat állást foglal amellett, hogy a Ke­reskedelmi Világszervezet (WTO) szeptemberi cancúni értekezleté­nek kudarca ellenére folytatni kell az ott megkezdett tárgyalásokat egy multilaterális világkereskedel­mi struktúráról. MTI-HÍREK Rámalláh/Jeruzsálem. Orvosai szerint meg kellene műteni Jasszer Arafatot, hogy eltávolítsák epeköve­it, s mint mondták, a palesztin elnök ettől eltekintve jó egészségnek ör­vend. Igaz, nemrégiben gyógyult fel egy súlyos gyomorfertőzésbői. Arafat tegnap nemzetközi fellépést sürgetett a hétfői izraeli légitáma­dások miatt, amelyekben tíz ember életét vesztette. Arafat, aki tegnap délben reagált első ízben az izraeli légierő előző nap végrehajtott akció­ira, a vüág vezetőihez intézte felhí­vását, de azt nem részletezte, núlyen közbeavatkozásra gondol. Több izraeli lap bírálta tegnap a Gá­zai övezetben öt hullámban végre­hajtott izraeli légicsapásokat. A cikk­írók szerint az előző napi tíz halálos áldozatot követelő, közel száz pa­lesztint - többségükben polgári sze­mélyeket - megsebesítő támadáso­kat nem logikus okokból, hanem a palesztinok és izraeli katonák közöt­ti összeütközés miatti megtorlásként hajtották végre. „A helyzet annyit romlott, hogy nem teszünk fel töb­bet kérdéseket és azokat, akik ezzel megpróbálkoznak, azonnal haza­árulónak minősítik” - írta a Jediót Ahronót. A cikkíró szerint az ilyen támadások ellentétes hatást érnek el, mivel nemzedékekre kiterjesztik a gyűlöletet. A Maariv Izrael meg­őrült című írásában arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, amely a légi­csapások által célba vett sűrűn la­kott területeken a véden polgári sze­mélyeket fenyegeti. Az APEC-csúcs a gazdaság mellett hangsúlyozottan szólt a politikai kérdésekről is Bushnak kedvező záródokumentum

Next

/
Thumbnails
Contents