Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-21 / 242. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 21. Közélet 5 Interjú Berényi Józseffel, a külügyminisztérium államtitkárával az uniós csatlakozás hozadékairól Elég lehet a személyi a határon Szlovákia európai uniós tagságának hozadékait jövő május elsejétől leginkább a határátkeléskor érzékelhetjük, hiszen jóval egyszerűbben juthatunk át, például Magyarországra. Lehet, hogy belátható időn belül elég lesz a személyi igazolvány is. Erről beszélgettünk Berényi Józseffel, a külügyminisztérium államtitkárával. JUHÁSZ LÁSZLÓ Az uniós csatlakozás kapcsán sokat hallani a személyek szabad mozgásáról. Vannak, akik úgy gondolják, jövő május elsejétől eldobhatjuk az útlevelünket is. Mi az igazság? Jövő május elsejétől a csatlakozó országok között és a már EU-tag államok között vámunió lép életbe. Mi ezt a gyakorlatot elsősorban szlo- vák-cseh viszonylatban ismerjük, hiszen Csehszlovákia felbomlása óta létezik vámunió a két ország között. Az EU-s vámunió gyakorlatilag szabad áruáramlást, szabad munkaerőforgalmat és szabad tőkeforgalmat jelent. A határátkelésnél jövő májustól egyszerűsödik az ellenőrzés, nem fogják például átkutatni a személyautók csomagterét, csak ha erre külön utasítást kapnak a vámosok. Ellenőrzés azonban továbbra is lesz, mindaddig, amíg nem csatlakozunk az úgynevezett schengeni információs rendszerhez; ennek az előzetes időpontja 2007. Az Európai Unió főleg a külső határait őrzi szigorúan. Aki ugyanis majd átlépi a szlovák-ukrán határt, az egészen Lisszabonig szabadon utazhat. Amíg a szlovák-ukrán határ nem teljesíti a nagyon szigorú európai uniós normákat, addig nekünk igazolni kell a határátkelőkön, hogy szlovák állampolgárok vagyunk és nem mások. A dolgok jó irányban haladnak. Az érintett külügy-, bel- ügy- és pénzügyminisztériumok közreműködésével azon vagyunk, hogy minél szabadabb legyen a polgárok utazása a szomszédos, illetve a többi uniós országba. Mindenki keresi a lehetőséget, hogyan csökkentsük a személyforgalom ellenőrzését az államhatáron. Már eldön» Az EU-s vámunió gyakorlatilag szabad áruáramlást, szabad munkaerő-forgalmat és szabad tőke- forgalmat jelent. \ tött tény, hogy nem fogják számítógépbe vezetni az átkelők adatait. Legtöbbször ugyanis ez tartotta fel a forgalmat, ezt jól ismeijük szlovákmagyar viszonylatban. Májustól csupán az útlevél felmutatásával eleget tehetünk az ellenőrzésnek. Napvilágot látott, hogy személyi igazolvány is elég lesz a határátkeléshez az EU-n belül, tehát pélMindenki keresi a lehetőséget, hogyan csökkentsük a személyforgalom ellenőrzését az államhatáron (Képarchívum) dául Magyarországra utazva sem kell majd útlevél. Valóban, az EU lehetőséget ad, hogy ez az említett identifikáció ne csak útlevéllel történhessen, hanem más azonosító okmányokkal is. Az unió még 1968-ban kiadott egy irányelvet, amely lehetőséget ad erre az egyes tagországok között. A vám- és pénzügyőri ellenőrzés a határátkelőkön jelentőségét veszti, marad tehát a személyi ellenőrzés. Amint sikerül bevezetni a schengeni ellenőrzést, a személyeknek sem kell majd igazolniuk magukat a határon. Az EU jogi normái lehetőséget adnak, hogy a tagországok megegyezzenek egymás között, milyen okmányt ismernek el identifikációs igazolványként. Nagyon sok esetben elég, ha ezt belügyminisztériumi rendelet szabályozza a tagországokon belül, ehhez tehát még törvény sem kell. Itt számításba jöhet a személyi igazolvány és a gép- járművezetői jogosítvány. A kérdés az, hogy a másik ország elfogadja-e az adott dokumentumot. Nagyon felgyorsítja a fejleményeket, hogy szlovák-magyar viszonylatban ezek a tárgyalások már elkezdődtek. A külügyminisztérium érdeke, hogy hasonló tárgyalások kezdődjenek szlovák-1 engyel, illetve szlovákosztrák viszonylatban is. Az EU lehetővé teszi, sőt, a jelenlegi tagországokat ösztönzi, hogy elfogadják az újonnan csatlakozó országok esetében más identifikációs okmányt is az útlevélen kívül. A csatla- kozó országokban azonban másmás formája van a személyinek és a jogosítványnak. Az unión belül elsősorban a jogosítvány, de a személyi is a személy pontosabb identifikációjára szolgáló adatokat tartalmaz, amelyeket az EU egész területén ellenőrizheti az illető adatait. A mi dokumentumaink ezt a feltételt még nem teljesítik. Az Unió ezért megköveteli tőlünk ezen okmányok cseréjét. Szükség lesz mind az útle- vél, mind pedig a személyi igazolványok és a jogosítványok cseréjére. Ennek természetesen megvan az ütemterve, először az útíevelek, aztán a jogosítvány, majd a személyi igazolvány cseréjére lesz szükség. De egy ideig természetesen párhuzamosan használhatjuk majd a régi és az új típusú igazolványokat. Ha az országok megegyeznek, hogy személyivel lehessen átmenni a másik országba, feltételezem, hogy az egyik követelmény az lesz, hogy már az uniós személyi igazolványt használhassuk, amellyel jobban ellenőrizhető az adott illető identitása. Tehát nem utópia, hogy hamarosan útlevél nélkül utazhassunk Magyarországra? Egyáltalán nem. És ennek igazán lélektanijelentősége van. Az EU egyik fő értelme az itteni emberek számára éppen az lehet, hogy szabadon lehessen közlekedni egész Európában. Mivel ez csak 2007 után valósulhat meg, szimbolikus értéke van, hogy már most szabadabban lehessen közlekedni az új EU-s tagországok között. Ez pedig már csak belpolitikai akarat kérdése. Ilyen rendszert Szlovénia már most működtet; az ottani állampolgárok már személyivel utaznak Olaszországba és Magyarországra is. Az EU részéről ennek nemcsak, hogy nincs akadálya, hanem támogatja is az unió. Szlovákiának majdnem száz kilométeres közös határa van Ukrajnával, amely schengeni határrá válik jövő május elsején. A két állam között jelenleg vízumkényszer van érvényben, ami országunk uniós tagsága után is megmarad. Lengyelország - és novembertől Magyarország is - azonban megkönnyítette a határádépést az ukrán határon. Schuster államfő ezt a lengyel modellt támogatja Szlovákia és Ukrajna viszonyában, vagyis, hogy a szlovák állampolgárok vízummentesen utazhassanak Ukrajnába, az ukrán állampolgárok pedig ingyenesen jutnának vízumhoz. Miként vélekedik ön erről a lehetőségről? Ez nagyon nagy kihívás Szlovákiának. Mind Lengyelországnak, mind pedig Magyarországnak sokkal hosszabb közös határa van Ukrajnával, mint nekünk. Ez egy összetett probléma, hiszen ennek gazdasági, turisztikai vonatkozásai éppúgy vannak, mint pénzügyi vagy idegenrendészed vonzatai. Azonban ha Lengyelország és Magyarország ennyire liberalizálja a határátkelést, és mi is azon vagyunk, hogy minél egyszerűbb legyen az átkelés a szlovák-magyar és a szlovák-lengyel határon, egy kicsit önbecsapásnak tartom, hogyha ezek után annyira ragaszkodunk a jelenlegi helyzethez, hogy pénzt kérjünk a vízumért. Az ukrán állampolgárok ugyanis majd a szlovák-lengyel és szlovákmagyar „zöldhatáron” jönnek át hozzánk, így egyáltalán nem tudjuk \\ Egy ideig természe- r tesen párhuzamosan használhatjuk majd a régi és az új típu- . . sú igazolványokat. N\ majd, ki is tartózkodik Szlovákiában. Ebben a helyzetben mérlegelnünk kell a további liberalizáció lehetőségét. Szlovákia több mint 80 millió koronát „zsebel be” évente éppen az ukrán vízumokból... Ha mi továbbra is pénzt kérünk a vízumért, a határ menti együttműködés, a turizmus és az üzlet szempontjából Lengyelország és Magyarország sokkal érdekesebb lesz az ukránoknak, mint Szlovákia. A keleti régiókban nagyon magas a munkanélküliség. Ebből az állapotból az egyik kitörési lehetőség éppen a vállalkozásoknak valamint azon logisztikai központoknak a kialakítása lehet, amelyek a volt szovjet tagköztársaságokból, Oroszországból és Ukrajnából közvetítik az árut az EU-ba és viszont. Jelenleg Magyarország és Lengyelország jobb feltételeket teremt az említett tevékenységeknek. Ez viszont - véleményem szerint - nagyobb bevételkiesést jelent, mint az ön által említett 80 millió. A jövő évi költségvetést is módosítani kellene Hetvenhat igen kell majd ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szociális minisztérium bízik benne, hogy a szociális biztosításról szóló törvény 2004. január 1.- jétől érvénybe léphet. A szeptemberben elfogadott jogszabályt még nem írta alá az államfő, s több szempontból is bírálta. Rudolf Schuster szerint fennáll a veszély, hogy az új nyugdíjrendszer hátrányosan érinti a közvedenül nyugdíj előtt álló korosztályt. A szociális minisztérium ezt cáfolja, ugyanis a parlament hároméves átmeneti időszakot hagyott jóvá, melynek során az ádagbérnél alacsonyabb fizetés alapján kiszámított nyugdíjakat kiegészítik. „Ha az elnök visszaadná, bízunk benne, hogy a képviselők újra megszavazzák, ellenkező esetben az új évet ideiglenes költségvetéssel kellene kezdeni” - véli Martin Danko, a szociális tárca szóvivője. A kormány által elfogadott költségvetés ugyanis már az új nyugdíjrendszerre és a szociális reformmal összefüggő egyéb törvények elfogadására épül. A szeptemberi szavazás során 76 képviselő helyeselte a törvény elfogadását, igennel szavazott a frissen visszatért Robert Nemcsics és Ivan Šimko is, csak két ANO-s képviselő hiányzott. A parlament előtt van már a nyugdíjrendszer második pillérét szabályozó törvény is, mely több ponton módosítja a korábban elfogadott jogszabályt. „Ezek a módosítások nem változtatnak alapvetően a törvényen, elfogadásukra a szociális biztosításról szóló törvény képviselői javaslatra született módosításai miatt van szükség” - állítja Danko, (lpj) MEGKÉRDEZTÜK František Halmešt, a Szociális Biztosító igazgatóját? Milyen hatással lenne a Szociális Biztosítóra, ha a szociális biztosításról szóló törvény nem lépne hatályba január l.-jén? A biztosító az új törvény végrehajtására készül, bár még nem írta alá az államfő. Ha hatályba lép, a biztosító képes a gyakorlatban is megvalósítani rendelkezéseit. Ha az államfő nem íija alá, és ezután a parlamentben nem lesz meg a kellő számú igen szavazat, a törvényhozás feladata biztosítani a megfelelő jogi hátteret ahhoz, hogy a jogosultak jövőre megkapják járandóságukat. A korábbi választási időszakban a parlament már elfogadott egy nyugdíjtörvényt, mely az akkori szociális miniszter, Peter Magvaši műhelyében készült. Ez jelenleg ugyan érvényes, de nem hatályos, véglegesen a még nem aláírt jogszabály szüntetné meg. Ha az nem lép életbe, a Magvaši-féle jogszabály lesz érvényes. A Szociális Biztosító erre is felkészült? Ez komoly gondot okozna, ugyanis a Magvaži-féle jogszabály jelentősen eltér a nemrég elfogadottól. Az új rendszer, a nyomtatványok már az új törvényhez idomulnak. Ha nem válik hatályossá, akkor jobb megoldásnak tartjuk a jelenlegi állapot megőrzését, (lpj) RÖVIDEN Slota a belügyminiszterre panaszkodik Pozsony. Ján Slota szerint a kormány arra használja hatalmát, hogy kikészítse a Szlovák Nemzeti Pártot. Őt magát a rendőrség még mankókkal is képes volt a nyomozók elé citálni, csak azért, mert „a választások során egy reklámban megmondta az igazságot a magyarokról”. A nemzetiek vezére szerint az ügy hátterében a belügyminiszter, Vladimír Palkó áll, mert „minden hal a fejétől bűzlik”, s egyébként nyilván ő nem engedélyezi, hogy az SNS új vezetőségét bejegyeztessék. - A miniszter nem avatkozik be az SNS regisztrációs ügyeibe - jelentette ki Palkó szóvivője, (s, t) Schuster is megkapta Mojžiš aktáját Pozsony. Az SIS tegnap elküldte Rudolf Schusternek azt a levelet, mely Ján Mojžiš, a Nemzetbiztonsági Hivatal leváltott igazgatójával kapcsolatos anyagokat tartalmazta, s amelyeket korábban Mikuláš Dzurinda megkapott. Juraj Puchý, az NBÚ szóvivője jelezte, vizsgálatot indítanak, hogy nem sértett-e a SIS újra törvényt azzal, hogy az államfőnek is elküldte Mojžiš aktáját. (SITA) Gyorsítani a vegyes bizottság munkáját Budapest. MedgyeSsy Péter magyar miniszterelnök és Rudolf Schuster szlovák államfő is egyetért abban, hogy fel kellene gyorsítani a szlovák-magyar vegyes bizottság munkáját, hogy minél gyorsabban megoldódjon a státustörvény körüli vita. Kovács László pont ezért írt levelet a múlt héten szlovák kollégájának, Eduard Kukkannak. A magyar külügyminiszter szerint lassan dolgozik a bizottság, s a találkozók időpontjaiban is alig tud megegyezni. Kukán szerint a vegyes bizottság jól működik és a szlovákiai magyarok támogatását nem a státustörvényen, hanem kétoldalú egyezményen keresztül kell megoldani, (s, t) Šimulčík nem jó az ANO-nak Pozsony. Az ANO számára továbbra sem fogadható el az MKP által a Nemzetbiztonsági Hivatal élére jelölt Ján Šimulčík, így a holnapi koalíciós tanácsra még mindig saját jelöltjükkel, Peter Kožíkkal mennek. Bár a két párt tárgyalt a napokban, egyezség nem született. Az MKP-s jelöltet a KDH is támogatja, Mikuláš Dzurinda pedig bejelentette, pártja elfogadja azt a személyt, akiben a másik három koalíciós partner megegyezik. (SITA) Nagy a sajtószabadság nálunk Pozsony. A Visegrádi Négyek közül Szlovákiában a legnagyobb a sajtószabadság, derült ki az Újságírók Határok Nélkül nemzetközi szervezet friss jelentéséből. A világon a skandináv országok vezetnek, Finnországgal az élen, Szlovákia a 12., Csehország 14., Magyarország 22., Lengyelország a 33. helyet szerezte meg. A lista végén Kuba és Észak-Korea kullog, a 164-es listán Olaszország Berlusconi kormányfő és médiacézár miatt csak az 53. helyen végzett. (TASR) Akár a felvételiztetői jogkört is megvonhatják Frone a besztercebányai j ogi kart fenyegeti ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A levelező tagozatos hallgatók felvételét biztosító jogkör megvonása fenyegeti a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Jogi Karát. A felsőoktatási intézmény levelező tagozatos hallgatójelöltjeitől követelt anyagi hozzájárulások kapcsán Martin Frone oktatásügyi miniszter tegnap vizsgálatot kezdeményezett a történtek feltárására, és arra kérte a hazai egyetemek képviseleti szerveit - a Szlovák Rektori Konferenciát, az Egyetemek Tanácsát és a Diáktanácsot -, hogy nyilvánítsanak véleményt az ügyben. Ha az egyetemek képviselői beleegyezésüket adják, az oktatási tárca megvonja az említett kar felvételi vizsga kiírására feljogosító jogkörét. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a jövőben nem a kar, hanem az egyetem vezetése döntene a hallgatók felvételéről. Az egyetemek képviseleti szerveinek hatvan nap áll rendelkezésükre a véleménynyilvánításhoz. A Szlovák Rektori Konferencia jelezte, a vizsgálat lezártáig nem nyilatkozik az ügyben. Martin Frone szerint bizonyítható, hogy az említett kar törvénytelenül jár el a levelező tagozatos hallgatójelöltjeivel kapcsolatban, amikor befizetésektől teszi függővé beiratkozásukat. Az egyetem vezetése tagadja a vádakat, és nyüvános bocsánatkérést követel a minisztertől, (érvé, t) A turisztikára, régiófejlesztésre helyeznék a hangsúlyt Főiskola Rozsnyón? KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Egy magánfőiskola létesítésének tervével állt elő Milan Ďurí- ček, az eperjesi egyetem turisztikai és sportintézetének docense a legutóbbi rozsnyói képviselő-testületi ülésen. A magánintézmény a turisztikára és a sportra helyezné a hangsúlyt. A hat szemeszterből álló képzés bakalaureátusi végzettséget adna. A képviselők az előterjesztett javaslatot elfogadták, azonban a főiskola léte nagyban függ attól, hogy a város tud-e megfelelő épületet biztosítani. „Az egyetem akkreditációja folyamatban van, március elején lesz döntés” - tájékoztatta lapunkat Ďuríček. Reményei szerint szeptemberben kezdődhet a tanítás. A főiskolán 48 tárgyat lehet majd hallgatni gazdasági menedzsment, jogi, pszichológiai és szociológiai, turisztikai, sport és üdültetés témakörében. Évfolyamonként 60 hallgatóra számítanak. Kérdésünkre, hogy miért éppen Rozsnyón kívánják az intézményt létrehozni, Ďuríek azt válaszolta, hogy itt van a legérdekesebb kulturális, történelmi és turisztikai potenciál. „De nincsenek szakemberek, akik kiaknáznák a lehetőségeket. A másik ok, hogy Rozsnyónak bizonyos hagyományai vannak az oktatás terén, ha nem is a felsőfokú oktatás, de szeretnénk továbbfejleszteni ezt a tradíciót.” A harmadik ok, hogy az intézmény alapítóinak nagy része gömöri származású. A 30 tagú tanári kart az eperjesi egyetemről és a Kassai MűszaW Egyetemről kívánják biztosítani, de külföldi előadókkal is számolnak. Az anyagi hátteret teljes mértékben az alapítónak kell előteremteni, hiszen magánfőiskoláról van szó. Ďuríček optimista, és kölcsönök, uniós pályázatok, adományok és nem utolsósorban a tandíjakból fogják előteremteni azt az 5 millió koronát, amibe az intézmény egyéves működése kerül. Ďuríček nem mondta meg, mennyibe kerül majd egy szemeszter a főiskolán. Annyit előrebocsátott, hogy nem kérnek többet, mint az állami főiskolák a tandíj bevezetése után.
