Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-20 / 241. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 20. ■■■■I KOMMENTÁR Egészségügy karambol TÓTH MIHÁLY A politikai felelősségvállalás ragyogó példájaként emlegetjük azt a közlekedésügyi minisztert, aki egy nagy vasúti szerencsétlenség nyomán úgy vonta le a következtetést, hogy táviratilag benyújtotta lemondását. Pedig kapacitálták, ne tegye, hiszen előbb-utóbb bebizonyítják, hogy vagy a váltókezelő tévedett, vagy a mozdonyvezető nézte szabad jelzésnek a tilosra állított szemafort. Feltételezem, hogy Zajac egészségügyi miniszter tudomást szerzett arról az oltári nagy „karambolról”, amely a hatáskörébe tartozó nagyszombati kórházban és környékén történt. Röviden: egy hajléktalan az egészségügyiek szeme láttára a szó legszorosabb értelmében napokig haldoklóit anélkül, hogy ellátták volna. Megállapították, nem szorul kórházi kezelésre. Fölöttébb meglepődtek, amikor meghalt. A helyzetismeret teljes hiányáról tennék tanúbizonyságot, ha azzal folytatnám, hogy: Zajac miniszter most táviratilag nyújtsa be lemondását. Nálunk nem szokás lemondani. Még akkor is ritkán, ha nagyon muszáj. Annak a nyugat-európai miniszternek a példáját nálunk még csak annyiban se követik, hogy vigasztalnák Zajacot: a nyomozás majd kideríti, hogy az orvosi etika elleni vétséget a körzeti orvos követte el, amikor nem volt hajlandó a szerencsétlent megvizsgálni. A miniszternek nálunk nincs szüksége ilyen segítségre, és nincs rendőr, nincs bíró, aki eljárást indíthatna, ítéletet hozhatna a kormánytag felelősségének megállapítására. Megjegyzem, amikor az a miniszter lemondott, az ő hazájában se tartalmazott a törvénykönyv paragrafust, amely vasúti karambolt követően kötelezővé tette volna a közlekedésügyi miniszter lemondását. A példamutató politikus az önmagával szembeni szigort így indokolta: az én miniszterségem alatt alakultak ki olyan viszonyok, hogy karambol történhetett. Tényekkel bizonyítható, hogy a szlovákiai egészségügyben Zajac miniszterségének egy éve alatt alakult ki olyan légkör, amelyben több kedvezőtlen körülmény együttes hatására előfordulhatott, ami Nagyszombatban előfordult. Az egészségügyben az elmúlt egy év alatt olyan intézkedések történtek, amelyek hatására a legelesettebbeknek egyre több okuk van arra, hogy szégyelljék szegénységüket. Sok mindenről készíthető statisztika, de azokról aligha, akik csak azért, mert „véletlenül” éppen nem volt a zsebükben 20 korona, az utóbbi hónapokban nem fordultak orvoshoz. Arról se készíthető felmérés, hogy a legközelebbi években a szegény emberek szájában az új fogorvosi díjszabás hatására hány ezer fog rothad el. Átalakították a táppénzfizetési rendszert. Olyanra sikerült, hogy aki itt betegállományba kívánja magát kiíratni, azt a törvény indoldásának sorai között táppénzcsalóvá minősítik. Az orvosok döntő többsége lelkiismeretesen ellátja a beteg embert. A szegény embert is. Aki viszont nem tartozik ebbe a döntő többségbe, annak közömbösségét csak fokozza, hogy a szociális és egészségügyi törvények módosításával kiszolgáltatottabbá váltak, akik nemcsak betegek, hanem pechjükre még szegények is. Ami Nagyszombatban történt, az sok kedvezőtlen körülmény egyidejű hatására következett be. A légkör kialakításában azonban oroszlánrésze van az egészségügyi miniszternek. JEGYZET Mint a kámfor B. SZENTGÁLI ANIKÓ Vörös szakállasok kerestetnek - olvasta az álláshirdetést egy londoni üzletes. Segédje ösztönzésére szerencsét próbált, és mivel neki volt a legvörösebb szakálla, őt választották. Kapott egy szép irodát, íróasztalt, fizetést és egy lexikont. Azt kellett átmásolnia. Eleinte furcsállotta, aztán megszokta. Munkaadója megnyugtatta: egy bogaras úriember végrendeletét hajtják végre, ne törődjön semmivel, csak írjon. Nem kell sietnie, de egy napot sem szabad kihagynia. És csakis az irodájában dolgozhat. Amíg ő a „cégnél” másolt, addig segédje törődött az üzlettel. Egy szép nap azonban eltűnt a segéd, felszívódott a cég is. A telefon nem működött, az irodát hiába kereste, a névtábláknak, asztalnak, telefonnak, munkaadónak nyoma veszett. A portás sem tudott semmit, állítólag soha olyan cég nem székelt az épületben. Emberünk nagy átverést sejtett, bosszantotta a dolog. Kétségbeesésében a Baker Streetre hajtatott, hogy a világhírű Sherlock Holmes segítségét kérje. A detektív meg is fejtette a titkot: a vörös szakállasok klubja álca volt, emberünk megtévesztésére és azért találták ki, hogy délutánonként elcsalogassák üzletéből. Amíg ő lexikont másolt, segédje alagutat ásott a közeli bankba. Miután elérte a páncélszekrényt és a járaton keresztül kirabolta az intézményt, lelépett, a vörös szakállasok klubja meg bezárt. Holmes megtalálta a pénzt és a tettest is, barátja és életrajzírója, Watson doktor pedig megörökítette e tanulságos történetet, film is készült belőle. A minap Szlovákiában is egyik napról a másikra a szó szerint felszívódott az Unikomfort társaság, melynek bevételéből a csődbejutott BDV hitelezőit kellett volna kielégíteni. A telefonokat kikapcsolták, a kassai irodák üresek, weboldaluk megszűnt. Szeptember 30-ával az összes alkalmazottnak felmondtak, utolsó fizetésüket és a végkielégítést még nem kapták meg. A cég üzleti partnereit sem értesítette tevékenysége beszüntetéséről, csak kifizetetlen számlákat és kötelezettségeket hagyott maga után. Sokan átverést, nagy csalást sejtenek, valószínűleg a Drukos vagyonát lovasította meg valaki. Egyelőre a pénznek és a tolvajnak is hűlt helye. Sherlock Holmes legyen a talpán, aki a szlovákiai rejtélyt a kárvallottak megelégedésére megfejti. De film valószínűleg akkor se készül belőle. TALLÓZÓ THE SUNDAY TIMES Vlagyimir Putyin orosz államfő lett volna a célpontja annak a Scotland Yard által meghiúsított állítólagos merénylet-kísérletnek, amelyet a KGB egy volt tisztje szervezett; a terv végrehajtásának finanszírozását Borisz Berezovszkijra, a Moszkva által körözött, Londonban élő orosz milliárdosra bízták volna. A brit lap szerint a rendőrség az előző hétvégén fogta le az egykori orosz titkosszolgálat egy volt őrnagyát egy másik orosszal együtt. A két összeesküvő tervei szerint Putyint valamely külföldi útján lőtte volna le egy orvlövész. A Scotland Yard a KGB utód- szervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy dezertőr tisztjétől kapta az információt, aki szerint a végrehajtást csecsen szakadárokra bízták volna. Berezovszkij kiadatását több tízmillió dolláros csalás gyanúja miatt már tavaly kérte az orosz kormány, de Nagy-Britannia menedékjogot adott a pénzembernek, aki azzal támadta meg a londoni bíróságon az orosz kérelem nyomán megindult kiadatási eljárást, hogy a Putyin-kor- mányzat az életére tör. Moszkva presztízsveszteség nélkül hajthatja végre hadászati monstrumának csökkentését és a nukleáris leszerelést Új orosz katonai doktrína Az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott új orosz katonai doktrína jelentős újításokat hozott az orosz katonai- és biztonságpolitikába. A nagyhatalmak közül Moszkva reagált a leglassabban a megváltozott biztonságpolitikai kihívásokra. ONDREJCSÁK RÓBERT A 2001. szeptember 11.-i terrortámadások és az afganisztáni, majd iraki háborút követően szinte már az összes jelentősebb nagyhatalom módosította alapvető biztonságpolitikai dokumentumait (Nagy-Britan- nia: Strategic Defence Review: The New Chapter), esetleg teljesen új dokumentumokat dolgozott ki (USA: Nemzetbiztonsági Stratégia, Franciaország: Védelmi Stratégia és a fegyveres erők jövőbeli fejlesztéséről szóló törvény, Németország: Defence Policy Guidelines). Ezt a hiányt pótolja az új orosz dokumentum, amely reagál a globális biztonsági környezet változásaira és a biztonsági fenyegetések megváltozott jellegére is. Az egyik legfontosabb változás, hogy az orosz fegyveres erők legvalószínűbb bevetési helyzetéből kikerült egy globális nukleáris háború és a NATO, vagy más USA-vezette koalíció ellen megvívandó széles skálájú hagyományos fegyveres konfliktus. Persze, összehasonlítva más államok dokumentumaival, ez nem jelent nagy újdonságot, hiszen az üyen összecsapások elsőszámú fenyegetésként való értékelése már legalább tíz éve nem aktuális - Oroszország esetében azonban mégis majdnem forradalmi változásról beszélhetünk. Az említett változtatás lehetővé teszi, hogy az orosz fegyveres erők a jövőben az olyan kapacitásokra és képességekre összpontosítsanak, amelyek a békefenntartó hadműveletekhez, a terrorizmus elleni globális háborúhoz vagy a regionális konfliktusok megvívásához szükségesek. Mivel ez utóbbiak nem igényelnek nagy- mennyiségű nukleáris fegyverrendszereket és nehézpáncélos hadosztályokat, Oroszország számára az új doktrínára való hivatkozás lehetővé teszi, hogy presztízsveszteség nélkül hajtsa végre ezeknek a rendszereknek és egységeknek a csökkentését (a nyilvánvaló gazdasági szükség- szerűség ezt elkerülhetetlenné teszi). Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az orosz stratégiai számításokban központi szerepet foglalnak el a Moszkva és Washington között folyó nukleáris leszerelési tárgyalások, illetve egyezmények. Egyes elemzések szerint a START-2 szerződés végrehajtásával az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris erői együttesen megközelítőleg 50-70 százalékkal haladják meg az orosz erőket. Csakhogy a szerződés korlátozásai nélkül már kétszeres lenne az oroszok hátránya 2005-re, ha pedig egyáltalán nem lennének korlátozások, az USA elméletileg háromszoros fölényre tehetne szert Oroszországgal szemben a nukleáris fegyverek terén, egyszerűen a gazdasági teljesítményeikben meglévő szakadéknyi különbség miatt. Ez is jól mutatja, hogy - az orosz tábornoki kar egyes tagjainak elégedetlenkedése ellenére - ki számára előnyösebbek a START szerződés korlátozásai. Az új orosz értékelés szerint Oroszország és a NATO kapcsolatainak erősítése megszilárdítaná a globális stabilitást. Az új katonai doktrína ezzel kapcsolatban optimista, viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov kijelentéseit sem, amelyeket a tábornoki kar október 2.-i ülésén tett. Ezek szerint Oroszország figyelemmel kíséri a NATO transzformációját, és elválja, hogy az oroszellenes nyomásgyakorlás direkt és indirekt formái eltűnjenek a szövetség katonai tervezéséből és a tagországok politikai deklarációiból. Ha azonban a NATO megmarad a jelenlegi formájában offenzív katonai doktrínával rendelkező katonai szövetségnek, ez az orosz katonai tervezés radikális felülvizsgálatát és a fegyveres erők fejlesztésének módosítását vonja majd magával, beleértve az orosz nukleáris stratégia változásait is. Mindez arról tanúskodik, hogy még a legfelsőbb orosz vezetés sem gyógyult ki teljesen a hidegháborús gondolkodás- módból, a régi reflexek ma is működnek (ráadásul Ivanov szavaiból nem egészen érthető, milyen offenzív doktrínára is gondolt a NATO részéről, hiszen a szövetség stratégiai koncepciója egészen más alapokon nyugszik). Az új orosz doktrína öt olyan alapvető tényezőt sorol fel, amelyek szerinte napjainkban döntő mértékben meghatározzák a globális biztonsági környezetet. Az egyik, a globalizációs folyamatok által támogatott új kihívások és fenyegetések: a tömegpusztító fegyverek és a célba juttató rendszereik elterjedése, a nemzetközi terrorizmus, az etnikai konfliktusok által okozott instabilitás, a radikális vallási csoportok tevékenysége, a drogcsempészet és a szervezett bűnözés. Az oroszok szerint ezekre a kihívásokra egy-egy ország saját maga már nem képes hatékony választ adni, ezért nélkülözhetetlen széles nemzetközi koalíciók létrehozása. Ezzel kapcsolatban Oroszország számára isméť csak az Egyesült Államokkal való Oroszország számára kulcskérdés az USA-val való együttműködés. együttműködés jelenti a kulcsot, hiszen ennek segítségével - a közös érdekek alapján - Moszkva hatékonyabban küzdhet a radikális iszlám erőkkel szemben az ország déli határai mentén. A második tényező a katonai erő alkalmazása a hagyományos szövetségek keretein kívül, és ad hoc koalíciók létrehozása. Oroszország alapvetően nem utasítja el az üyen koalíciókban való részvételt, azzal a kikötéssel, hogy összhangban kell lennie a nemzetközi joggal és az orosz érdekekkel. Egyértelmű, hogy Moszkva azért támogatja üyen mértékben az ENSZ Biztonsági Tanácsát - alapvetően erről a szervezetről van szó -, mert nukleáris fegyverein kívül ez az egyetlen fórum, ami még valamelyest egy szintre emeli az USA- val. Ezért az oroszok a BT szerepének csökkenését automatikusan úgy ítélik meg, mint saját vüágpolitikai súlyuk mérséklődését, annak ellenére, hogy Oroszország valós világpolitikai súlya napjainkban éppen az Egyesült Államokkal fenntartott partneri viszony függvénye. A következő tényező a külpolitikai prioritások módosulása, eltolódása a gazdasági érdekek irányába. Ez akár azt is jelentheti, hogy bizonyos esetekben egyes országok számára fontosabbá válhatnak gazdasági szempontból, mint a politikai érdekek. Ennek eredménye a katonai erő sokkal pragmatikusabb, esetleg cinikus, felhasználása lehet. Ezzel kapcsolatban Oroszország számára egyértelmű jelentőséggel bír a kőolajban és földgázban gazdag Kö- zép-Ázsia. A negyedik tényező a hazai és a nemzetközi terrorizmus összefonódása aminek következtében nem lehet a terrorista veszélyt szigorúan elkülöníteni belső és külső veszélyre. Ha a sorok között olvasunk, egyértelművé válik, hogy Moszkva elsősorban a csecsen konfliktusról beszél, hiszen a 2001. szeptember 11.-i terrortámadásokat követően Moszkva egyik legfontosabb külpolitikai igyekezete arra irányul, hogy a csecsenföldi katonai akciókat úgy tüntesse fel, mint a terrorizmus elleni globális harc szerves részét. Az ötödik fontos tényező a nemzetközi szervezetek szerepének növekedése: a doktrína szerint Oroszországnak növelnie kell súlyát és befolyását a legfontosabb szervezetekben. Az új doktrínával kapcsolatban érdemes még megjegyezni az orosz elnök október 9.-én elhangzott szavait, konkrétan, hogy Oroszország fenntartja magának a jogot preventív akciók végrehajtására. Úgy látszik, Putyin megfeledkezett saját, nem egészen egy éve elhangzott szavairól, amelyek szerint az ilyen akciók alkalmazása a dzsungel törvényeinek visszatérését jelentené. Természetesen ez ismét csak arra vüágít rá, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nehéz pusztán csak olyan fogalmakkal operálni, mint jó vagy rossz. Érdekek vannak, amelyek változhatnak - lásd Putyin gyökeresen megváltozott nézetét, ami alapvetően az orosz érdekek felismeréséből ered. Bábeli zűrzavar - csaknem minden ötödik amerikai nem angolul beszél otthonában, a spanyol nyelvű kisebbség már nagyobb, mint az amerikai fekete kisebbség Majdnem egymillió magyar él az Amerikai Egyesül Államokban MTI-HÁTTÉR Az Egyesült Államok 281 millió lakosából minden ötödik nem angolul társalog otthonában, a legtöbben (minden 10. ember) a spanyolt használja. Az amerikai népességnyilvántartó hivatal (Census Bureau) adatai szerint 2000-ben 47 mü- lió 5 éven felüli amerikai nem az angol nyelvet használta otthon a családjával való érintkezésben, 15 millióval többen, mint 1990-ben és ebből a 15 millióból 11 millió spanyol ajkú. A spanyol nyelvűek száma a tíz év alatt 62 százalékkal nőtt, 17,3 millióról 28,1 millióra, és a legnépesebb kisebbséggé léptek elő, megelőzve az amerikai feketéket. A repülőtereken, pályaudvarokon spanyolul is folyamatosan tájékoztatják az utazó közönséget, a szolgáltatók spanyolul- is felvüágosítást adnak a telefonon érdeklődőknek. Az angolt gyengén beszélők aránya 1980-ban 5, 1990-ben 6, 2000-ben pedig 8 százalékát tette ki az összlakosságnak. A nem angol anyanyelvűek közül csaknem 12 millióan élnek „nyelvi elszigeteltségben“: otthonukban egyetlenegy 14 éven felüli családtag sem beszél olyan szinten angolul, ami lehetővé tenné a kommunikációt hivatalos személyekkel vagy az orvossal. Az üyen „elszigeteltségben“ élők száma 10 év alatt 54 százalékkal emelkedett, köztük olyanok is vannak, akik az Egyesült Államokban születtek, de azonos ajkúak lakta környéken élnek. A kilencvenes években a legnagyobb arányban az orosz ajkú közösség növekedett (242 ezerről 706 ezerre). Ugyancsak jelentősen nőtt (188 ezerről 453 ezerre) a külön nyelvként nyüvántartott francia kreol a haitiak folyamatos bevándorlása révén. Az Egyesült Államokban a 2000-es adatok szerint 28,1 millióan beszélnek spanyolul, 2 mülióan kínaiul. További nyelvek millióban: francia 1,64, német 1,38, (Fülöp-szigeti) tagakig 1,22 millióan, vietnami 1,0, olasz 1,0, koreai 0,89, orosz 0,70, lengyel 0,68, arab 0,61, portugál 0,56, japán 0,48, francia kreol 0,45, görög 0,36, hindi 0,31, perzsa 0,31, urdu 0,26, gudzsarati (India) 0,23, örmény 0,2. A magyar nem szerepel a 20 legelterjedtebb nyelv között. A Census Bureau adatai szerint 997 545 magyar, illetve magyar származású személy él az USA-ban, közülük 123 657 (12,4 százalék) nem az országban született. A külföldi születésűek közül 25 906 nem amerikai állampolgár. Az öt éven felüliek (949 567) 16,7 százaléka (158 753) beszélt „más nyelvet az angolon kívül“, és ezek egyharmada nem beszéli „nagyon jól” az angolt.- Olyan váratlanul bukkant fel és suhant tova a miniszter, hogy még leszidni se tudtam! (Marabu rajza)
